Best WordPress Hosting
 

A mesterséges intelligencia könyveket eszik reggelire?

Az MI és a könyvtárak

Mihály Eszter, az Országos Széchenyi Könyvtár Digitális Bölcsészeti Központjának igazgatóhelyettese az MI és a bölcsészet kapcsolatát vizsgálva rámutatott arra, hogy az MI nem veszélyes vagy félelmetes technológia, hanem egy olyan eszköz, amely rendkívül hatékonyan segítheti a könyvtárosok munkáját. A könyvtár egyik legfontosabb feladata az információk könnyű elérhetőségének biztosítása, amelyekhez releváns metaadatokra és tárgyszavakra van szükség. Az OSZK egy olyan projektbe kezdett, amelyben a digitalizált anyagokat MI segítségével automatikusan tárgyszavakkal látják el. Egy másikban pedig a régi kézírásos dokumentumokat MI alapú írásfelismerő rendszer segítségével öntik digitális, így könnyen kereshető, kutatható formába. Mindkettő olyan feladat, amelyet emberi erőforrásokkal lehetetlen lenne elvégezni.

Mihály Eszter

Tekercsek, kódexek, átkok – történetek a könyvek születéséről

„Mert a könyvek nem teljesen halott dolgok: megvan bennük az élet lehetősége, az, hogy éppoly aktívak legyenek, mint a lélek, melynek termékei” – írja John Milton Areopagitica című művében. A könyvnek, annak ellenére, hogy fizikai dolog, elvont tartalma van. Milton így ír róla ugyanott: „Sok ember csak terhére van a Földnek; egy jó könyv viszont egy felsőbbrendű szellemnek az életen túli élet számára bebalzsamozott és elraktározott becses életnedve” – a könyv nemcsak tartalmában elvont, de egy, könnyen lehet, hogy már rég halott ember lenyomatát is magában őrzi. Nem meglepő tehát, hogy a bakancslisták visszatérő eleme a könyvírás – valamennyire út a halhatatlanság felé.

A könyv mint vallási szimbólum

A könyv általában a bölcsesség és az isteni tudás szimbóluma, kinyilvánított vagy ki nem nyilvánított voltára a könyv becsukott, illetve kinyitott állapota utal az ábrázolásokon. Egyiptomban a Halottak könyvét a halott mellé helyezték a sírba, hogy igazolja őt a túlvilágon. A könyv eredetileg – vagyis még írástekercsként – hatalmi szimbólum volt, amit az uralkodó tartott a kezében saját törvényeinek jelképeként.

Ezek voltak május legnépszerűbb könyvei

Emellett több szépirodalmi könyvet, romantikus történet, gyerekkönyvet, valamint önismereti írást is találhatunk a legnépszerűbb könyvek között.

Májusban Dezső András negyedik, Nagyfőnök című könyve érdekelte a legtöbb olvasót, amely Portik Tamás és körének felemelkedését és bukását tárja a közönség elé. A tényfeltáró újságíró nemcsak végigvezet a magyar kriminalisztikában egyedülálló jelentőségű bűnöző életének legfontosabb momentumain, bemutatja azt is, milyen módon segítette a kilencvenes évek társadalmi, politikai helyzete a szervezett bűnözés kialakulását, elterjedését. A második helyen szereplő Valérie Perrin A vasárnap koldusai című regénye áll. A szerző az elmúlt évek egyik legnépszerűbb francia írója, aki Magyarországon Másodvirágzás című kötetével lett ismert az olvasók körében. A harmadik helyet Lucinda Riley Atlas – Pa Salt története című könyve szerezte meg, amely a népszerű Hét nővér könyvsorozat befejező kötete.

Több ifjúsági kötet is szerepel a sikerlistán, közülük a legelőkelőbb pozícióban, a negyedik helyen Leiner Laura új kötete, a 40 nyári nap áll. A történet a főszereplő Zoé negyven napját tárja az olvasók elé, amely nemcsak az állatparkban töltött nyári munka izgalmaival, hanem a felnőtté válás kérdéseivel foglalkozik, olyan kérdésekkel, amelyekkel sok tinédzser tud azonosulni.

„Minden kiadó minden szerzője fontos, aki hozzáad ehhez a piachoz”

Ha az elmúlt tíz évet tekintjük, milyen tendenciákat rajzolhatunk fel a könyviparban? Bővül vagy zsugorodik a piac?

A saját adataink, valamint a Magyar Könyvkiadók Egyesületének adatai azt mutatják, hogy az elmúlt évtizedben, nagyjából 2013-tól a Covid-járványig egy folyamatos, lassú, de stabil növekedés volt jellemző a könyvpiacon. A pandémia alatt valamelyest visszaesett a fogyasztás, de nem következett zuhanórepülés. Ez a stagnálás aztán 2021–2022-ben megint növekedésre váltott, azaz ma már újra növekvő könyvpiacról beszélhetünk. Tehát a sokszor tett pesszimista megállapítás, hogy már egyáltalán nem olvasunk, nem helytálló, legalábbis a mi adataink alapján nem ez látszik.

Jelenleg újabb gazdasági recesszió elején állunk. Hogyan alakulhat ebben a környezetben a könyvek piaca? Mik az előrejelzéseik az elkövetkező időszakra?

Magyar könyvsiker Japánban

Idén tavasszal jelent meg a Kobunsha Kiadónál Rubik Ernő A mi kockánk című könyve, amelyben a világhírű építész, feltaláló életében először írja meg a kocka igaz történetét és a gondolatait arról, hogy miként is formálta a felfedezése a művészet, a tudomány vagy épp a kreatív ipar világát. Korunk egyik legnagyobb hatású magyar alkotója szót ejt életfilozófiájáról, oktatásról és a játék fontosságáról.

A könyv Magyarországon az Open Books kiadónál jelent még, és a hazai ismeretterjesztő könyvek között egyedülálló módon immár több mint 17 nyelvre lefordították, megjelent a világ legnépesebb országaiban,

Miután az Országos Iskolai Könyvtári Tanács kiválasztotta Japánban az idei nyár ajánlott olvasmányai közé, azonnal be is szereztek több ezer példányt a kötetből, hogy valamennyi középiskola könyvtárában helyet kapjon a kötet.