Best WordPress Hosting
 

Mit keres hat sértett kísértet? – Egy könyv, ahol az olvasó a főszereplő

A történetet a szentendrei Skanzen Erdély épületegyüttese ihlette, ahová a gyerekek a regény olvasása közben vagy után el is látogathatnak. Az elképzelt XX. század eleji erdélyi város, ahol a detektívtörténet játszódik, ott fogja várni őket szinte teljesen ugyanúgy, ahogy azt Kertész Erzsi írja a regényében.

A Hat sértett kísértet főszereplője az olvasó. A szerző, Kertész Erzsi izgalmas nyomozós utazásra hívja a 9 éven felülieket, mely során egy századfordulós erdélyi kisváros életét is megismerhetik.

A lebilincselő regényben a főszereplőt – azaz magát az olvasót – ártatlanul megvádolt kísértetek keresik meg, hogy segítséget kérjenek tőle, mert szörnyű igazságtalanság történt velük a múltban. Egy bűntettel, pontosabban egy rubintrablással gyanúsították meg őket, és amíg nem mossák tisztára a nevüket, addig nem nyughatnak. A szerző a tőle megszokott humorral tálalja a történetet, így az egy pillanatig sem válik félelmetessé. A rejtély megoldásához szükséges nyomok felfejtése kihívást jelent a kiskamasz olvasónak, ám a fejezetek végén található kérdések segítenek nekik. A gyerekek igazi nyomozók módjára göngyölíthetik fel a rubintrablás esetét, jegyzetelhetnek fejezetről fejezetre, hogy végül a nyomokból összeálljon a rejtély megoldása.

Kötet jelent meg a századfordulós Hódmezővásárhelyről

Kiss Lajos paraszti családban született Hódmezővásárhelyen, ahol a református elemi iskolába és a főgimnáziumba járt, majd Pesten végzett színiiskolát. Érdeklődése azonban Györffy István rábeszélésére a néprajz felé fordult. Szülővárosába hazatérve barátságot kötött Tornyai János festőművésszel. Kettejük nevéhez fűződik az 1904-es ipari és mezőgazdasági kiállítás néprajzi anyagának összeállítása. 

A tárlat sikere nyomán döntött a város a múzeum megalapításáról, amelynek anyagát Kiss Lajos gyűjtése alapozta meg.

   

Fényképek, történetek: könyv jelent meg a Tabánról

A kiadvány közel százötven korabeli fényképet és írást tartalmaz az egykori Tabánról, melyek közül hetven a nagyközönség számára ismeretlen felvétel. Az album elsőként vállalkozik arra, hogy ennek az egykori hangulatos városrésznek a történetét fotográfiákkal mutassa be.

Mindegyik egész oldalas fénykép mellett egy-egy korabeli írás olvasható (újságcikk, hír, visszaemlékezés, novella, tanulmány, jegyzőkönyvrészlet). A Tabánról számtalan izgalmas felvétel maradt fenn, a kor jelentős fotográfusai mellett jó néhány amatőr is megörökítette a helyet.

Avar Mihály Kereszt utca 19. szám alatti vendéglőjének kerthelyisége, 1912.

Laáramlás címmel megjelent Laár András önéletrajza

Laár András, a legendás KFT zenekar énekes-gitárosa, az abszurd humort képviselő L’art pour l’art Besenyő ,,Nooormális?” Pista bácsija, a Tan Kapuja Buddhista Főiskola tanítója, szellemi úton járó misztikus és festő mindegyik arcát megmutatja újonnan megjelent önéletrajzi könyvében.

Forrás: Helikon Kiadó

„7 évesen kezdtem hegedülni, 14 évesen átváltottam a gitárra, 16 évesen pedig beléptem életem első zenekarába. 25 éves koromban alakítottuk meg a KFT zenekart, és 26 évesek voltunk mind a négyen, amikor befutottunk. 30 évesen indult el a humorpályám a Laár pour Laár-esttel, de a buddhizmus is ekkor lépett be az életembe. 36 évesen egy időre leléptem a színpadról, felfüggesztettem a zenekari és színházi tevékenységemet, és két és fél hónapra magányos elvonulásra mentem. Ezután évekig tanítottam a Buddhista Főiskolán asztrológiát, buddhizmust és Ji kinget. 38 évesen újra elkezdtem fellépni a L’art pour l’art Társulattal, és a Besenyő család főszereplésével nagy sikerű tévéműsorokat forgattunk. 45 évesen megint elkezdtem zenélni a KFT-ben, ami jelenleg is tart. 60 évesen életműkoncertet tartottam zenészbarátaim részvételével. Azóta festek is, a képeim már három kiállításon szerepeltek. Fél éve kiléptem a L’art pour l’art Társulatból, és teljesen a magam ura lettem: írok, zenélek, előadásokat tartok, aktív életet élek. 67 éves vagyok, és jól érzem magam a bőrömben.”

A Diótörőt foglalja díszkötetbe a Libri

A Libri az elmúlt évek során megjelent díszkötet-sorozatában több hasonlóan fontos és értékálló gyerekkönyvet mutatott be. Ilyen volt Antoine de Saint-Exupéry A kis herceg és Charles Dickens Karácsonyi ének című műve, továbbá Hans Christian Andersen meséinek gyűjteménye is. Idén a könyvkereskedő visszanyúlt ehhez a hagyományhoz és E. T. A Hoffman 1816-ban megjelent, Diótörő és Egérkirály című könyvével bővítik ünnepi könyveik sorát.

A Diótörő a világirodalom

egyik legismertebb alkotásaként számos feldolgozást, átiratot megélt. Készült

Könyv jelent meg Csupó Gáborról

Csupó Gábor ötszörös Emmy-díjas rendező-producer olyan stúdióknak gyártott sikerprodukciókat, mint a Nickelodeon, a Walt Disney, a Fox Television és a Paramount Pictures. A Simpson családdal és a Fecsegő tipegőkkel popkulturális ikonokat teremtett, generációk nőttek fel kultikussá vált rajzfilmsorozatain és egész estés animációs filmjein – hangsúlyozta a keddi bemutatón Kollarik Tamás Bánffy Miklós-díjas szakember, a kötet egyik szerzője.

Rófusz Ferenc Oscar- és Kossuth-díjas magyar rajzfilmrendező, akit több mint negyvenéves barátság fűz Csupó Gáborhoz, felhívta a figyelmet arra, hogy Csupó és csapata nagyon bátor volt A Simpson család elkészítésénél, felrúgta a Disney-iskolát, olyan színeket és animációt választott, amelyek végül hatalmas sikert hoztak. Kitért arra is, hogy Csupó Gábor mindig önmaga maradt, ugyanolyan ma is, mint amikor elhagyta Magyarországot. Pályafutása során jó érzékkel és ízléssel sok tehetséget gyűjtött maga köré – tette hozzá.    

Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar rajzfilmrendező a kezdetekre visszaemlékezve elmondta, hogy Csupó Gábor fázisrajzolóként kezdte pályafutását a Pannónia Filmstúdióban, ahol a Mézga család című kultikus magyar rajzfilmen dolgozott. Csupó Gábor felidézte, hogy mindig is nagyon szeretett rajzolni, először a 101 kiskutya című Walt Disney-film bűvölte el 11–12 éves korában, később elhatározta, hogy animátor szeretne lenni. Akkoriban egyik iskolában sem tanítottak animációt, csak a Pannónia Filmstúdión belül lehetett ilyen tapasztalatot szerezni nagy mesterektől.

A valóság helyreállítása – Új kötettel jelentkezik Veres Attila

Veres Attila 2017-ben debütált az Odakint sötétebb című regényével, ami azóta a magyar horror egyik mérföldkőnek számító alkotása lett, több utánnyomáson van már túl. Egy évvel később, 2018-ban jelent meg az Éjféli iskolák című novelláskötet, ami mostanra ugyancsak kultikusnak számít, ráadásul az ebben található írásokra figyelt fel a nemzetközi színtér is: ennek eredményeként először a The Valancourt Book Of World Horror Stories Vol. 1-ban jelent meg Attilától egy novella Amerikában, majd idén októberben The Black Maybe címmel várható önálló kötetes debütálása. A gyűjteményt már a megjelenés előtt a horror legnagyobb nevei méltatják, például írt hozzá ajánlást Brian Evenson, Laird Barron és Nathan Ballingrud is, miközben a nemzetközi könyvszakmában fontos Publishers Weekly szaklap is elismerő kritikát közölt róla.

A valóság helyreállítása nemcsak az ősz, de az egész év legfontosabb hazai science fiction-fantasy műfajú megjelenésének számít. A kötetben egyaránt megtalálhatók korábban, különböző antológiákban megjelent írások és olyan történetek is, amik kifejezetten a The Black Maybe-hez íródtak, valamint vadonatúj, sehol máshol nem elérhető novellák.

Nyitókép forrása: Agave Könyvek

Magyar könyvsiker Japánban

Idén tavasszal jelent meg a Kobunsha Kiadónál Rubik Ernő A mi kockánk című könyve, amelyben a világhírű építész, feltaláló életében először írja meg a kocka igaz történetét és a gondolatait arról, hogy miként is formálta a felfedezése a művészet, a tudomány vagy épp a kreatív ipar világát. Korunk egyik legnagyobb hatású magyar alkotója szót ejt életfilozófiájáról, oktatásról és a játék fontosságáról.

A könyv Magyarországon az Open Books kiadónál jelent még, és a hazai ismeretterjesztő könyvek között egyedülálló módon immár több mint 17 nyelvre lefordították, megjelent a világ legnépesebb országaiban,

Miután az Országos Iskolai Könyvtári Tanács kiválasztotta Japánban az idei nyár ajánlott olvasmányai közé, azonnal be is szereztek több ezer példányt a kötetből, hogy valamennyi középiskola könyvtárában helyet kapjon a kötet.  

Könyv készül Bertók Lajos színművészről

„Bertók Lajos nemzedékének egyik legtehetségesebb színésze volt. Mivel távol tartotta magát a bulvártól, a nagyközönség számára szinte ismeretlen maradt, ám akik látták őt Debrecenben, Szegeden, a Budapesti Kamaraszínházban vagy Zsámbékon, azok felfigyeltek különleges játékára. Alakításai egyre nagyobb szakmai figyelmet kaptak. 2002-ben a Pécsi Országos Színházi Találkozón a legjobb férfialakítás díját kapta, a következő évben a színházi kritikusok is őt választották a legjobb férfiszínésznek” – áll a könyvről szóló ajánlóban.

Bertók Lajost 2006-ban, alkotóereje teljében – és legnagyobb filmes sikere kapujában – ragadta el negyvenévesen a Duna. Sorsa és végzete azóta is foglalkoztatja a színházi szakmát, pályatársait és egykori rajongóit.

Halálának tizenötödik évfordulójára három barátja, tisztelője egy olyan kötetet állított össze, amely közelebb hozhatja Bertók Lajos színészetét azokhoz, akik ismerték és szerették őt.

Legendák útján – Végig a 66-os úton

„Ajánlom a Legendák útján könyvet azoknak, akiket hajt a szabadságvágy, akik szeretik a zenét, érzik a Szelíd motorosok film üzenetét és kíváncsiak egy 4000 kilométeres hosszúságú út minden kalandjára. És azért is ajánlom, mert egy jó barátom, Görögh Attila írta” – írja Mucsi Zoltán színművész a könyvről.

„Olyan akartam lenni, mint a szelíd motorosok. Talán 1994-ben láttam a filmet, akkor fogalmazódott meg bennem, hogy egyszer én is végigmegyek a 66-os aszfaltcsíkon. Akkor ez nagyjából elérhetetlennek tűnt egy magamfajta diák számára, ma viszont – negyedszázaddal később – ott állok Chicago központjában a tábla előtt: »Historic Route 66 – Begin!«” – írja könyvében a szerző, Görögh Attila, aki huszonöt éven át tervezte, hogy egyszer majd bejárja Amerika legendás országútját. 

A könyv itt érhető el.