A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál mindig megemlékezik a szakma legnagyobbjainak kerek évfordulóiról. Az idei, 16. seregszemle a 70. születésnapját ünneplő Horváth Mária (Magyar népmesék, A Négyszögletű Kerek Erdő, Cigánymesék), a 60 éves M. Tóth Éva (Amszterdam, Liaison) és a 70 éves Tóth Pál (Leó és Fred, Szezonvég) mellett az idén május 23-án 80. életévét betöltő Ternovszky Bélát […]
The post Tízből tíz: Ternovszky Béla appeared first on Filmtekercs.hu.
A Magyar Mozgókép Fesztivált idén is izgalmas, ingyenes kiegészítőprogramok, közönségtalálkozók színesítik. Az elmúlt egy évben készült mozifilmek, tévéfilmek, rövidfilmek mellett az alábbi lehetőségek várják azt, aki Veszprémbe, Balatonfüredre vagy Balatonalmádiba látogat június 7. és 10. között. A Magyar Mozgókép Fesztivál rendhagyó programjai mintha végigvezetnének a filmek életútján. Megtudhatjuk, hogyan születik egy film, tanúi lehetünk a […]
The post Miből lesz a cserebogár? – Különleges programok a Magyar Mozgókép Fesztiválon appeared first on Filmtekercs.hu.
A válogatással a 80. születésnapját ünneplő Ternovszky Béla előtt tiszteleg a Filmio, amely Ternovszky alkotásai mellett rajz- és ifjúsági filmeket is kínál gyereknap alkalmából az egész családnak.
A számos nemzetközi koprodukcióban – a többi között a Pumukli című népszerű rajzfilmben – is közreműködő Ternovszky Béla első önálló rajzfilmje az 1970-ben készült Modern edzésmódszerek, amely számos magyarországi és nemzetközi fesztiváldíjat is nyert. Az abszurdba hajló kisfilm a versenysportban eluralkodó szadisztikus edzéseket figurázza ki, forgatókönyvét a sziporkázó Nepp József írta.
1986-os bemutatásakor több mint négy és fél millióan nézték meg, a következő évben Oscar-delegált lett és azóta is az egyik legnépszerűbb rajzfilm korosztálytól függetlenül a Macskafogó, Ternovszky Béla első egész estés alkotása. A film története szerint Grabowskinak, a 007-es egérügynöknek ki kell menekítenie Pokyóból egy szuperfegyver titkos tervét, amelynek segítségével az egerek le tudnának számolni a létüket fenyegető macskaszindikátussal. A macska-egér civilizáció közegébe helyezett akcióvígjáték a Csillagok háborúja és a James Bond-szérián ironizál, legendás figurái, gyakran idézett párbeszédei hivatkozási alappá váltak.
A Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett festő szakon 1961-ben, akkor még képzőművészi ambíciókat is dédelgetett. Csaknem harminc évig, 1995-ig dolgozott a Pannónia Filmstúdió, majd Filmvállalat munkatársaként. Néhány év fázisrajzolói munka után a hatvanas évek végétől a Gusztáv-filmekben, illetve az első Mézga-sorozatban lett animátor, 1972-ben nevezték ki rendezőnek.
Erről így mesélt a Kultúra.hu-nak adott interjújában: „A képzőre bekerülni akkoriban elsőre szinte senkinek nem sikerült, sokat számítottak a felmenők, az pedig nem annyira vonzott, hogy mondjuk ipari segédmunkásként jó pontokat szerezzek a felvételihez, és évekig próbálkozzak. Aztán a Pannónia igazgatója, Matolcsy György mondta, hogy véglegesítenének, de itt évekig tartó produkciókra kell számítani, az nem megy, hogy csak beletanulok és továbbállok, ígérjem meg, hogy maradok, és rászánom az életemet erre a hivatásra. Én pedig elég könnyen rá is mondtam erre az igent.”
Első önálló rajzfilmje, az 1970-ben készült hétperces Modern edzésmódszerek számos hazai és nemzetközi fesztiválon nyert díjat. Ezt követte a Tartsunk kutyát!, valamint a Mindennek van határa című rövidfilm. Társszerzője volt a nagysikerű Mézga család televíziós rajzfilmsorozatnak és 1975 nagy sikerének, a Romhányi József és Nepp József társaságában létrehozott 26 részes Kérem a következőt! – közismertebb nevén dr. Bubó – című rajzfilmsorozatnak is. Vezető munkatársa volt az első magyar egész estés rajzjátékfilmnek, a Jankovics Marcell által rendezett János vitéznek.
Esztergályos Cecília, Mészáros Márta, Reviczky Gábor, Romwalter Béla és Ternovszky Béla kapnak életműdíjat június 9-én. Esztergályos Cecília színésznő, táncművész, Mészáros Márta rendező, Reviczky Gábor színművész, Romwalter Béla (Richy) producer és Ternovszky Béla rajzfilmrendező kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal – írja a fesztivál sajtóközleménye. Az ünnepélyes díjátadóra a Magyar Mozgókép Fesztivál keretében, […]
The post Ők a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasai appeared first on Filmtekercs.hu.
Esztergályos Cecília színésznő, táncművész, Mészáros Márta rendező, Reviczky Gábor színművész, Romwalter Béla (Richy) producer és Ternovszky Béla rajzfilmrendező kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal. A június 7-10. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan klasszikusokat láthat majd a közönség, mint a Meteo, az Eltávozott nap vagy a Macskafogó.
Az idén 80 éves Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész. A filozófia-esztétika szak elvégzése után a Pannónia Filmstúdiónál, később pedig a Filmvállalatnál helyezkedett el. Kezdetben rajzoló volt, majd mozdulattervező és rendező. 1995 és 2005 között a Stúdió II. Kft. egyik tulajdonosa és rendezője is. Első saját rövidfilmje – mely a június 10-én 20 órakor Balatonalmádiban a Wesselényi Strandon a Tartsunk kutyáttal együtt fesztiválon is látható lesz –, a Modern edzésmódszerek számos hazai és nemzetközi fesztiváldíjat nyert. Olyan közkedvelt sorozatok fűződnek a nevéhez, mint a Mézga család, a Kérem a következőt! és a Gusztáv, de ő rendezte a kultikus Macskafogót is, amelyet világszerte nagy sikerrel vetítettek és most a fesztiválozók is újra megtekinthetik nagyvásznon.
Esztergályos Cecília. Fotó: MTVA / Farkas Tamás
A Ternovszky-animációk – melyekben az állandó alkotótárs, Nepp József forgatókönyvei kelnek életre – kicsiket és nagyokat egyaránt megnevettetnek a mai napig. Az MMA Kiadó portrékötete, Varga Zoltán Macska-egér játékok című műve Ternovszky Béla életművén vezeti végig az olvasót: részletesen megismerhetjük a rövidfilmeket, a sorozatokat és az egész estés rajzfilmeket. A gazdagon illusztrált könyvben az egyes animációkhoz készült figuratervek és storyboard-részletek igazi kuriózumnak számítanak, miközben magát a művészt is közelebbről megismerhetjük.
1961-ben került a Pannónia Filmstúdióhoz,
fázisrajzolóként kezdte Dargay Attila csapatában. Kezdetben úgy gondolta, ez a
Ezúttal nem Ternovszky-film, hanem Ternovszky-könyv bemutatója zajlott az Urániában. Az animáció idén Kossuth-díjjal kitüntetett mesterét, valamint a munkásságát bemutató, frissen megjelent kötet szerzőjét, Varga Zoltánt az Uránia programigazgatója, Buglya Zsófia kérdezte a pódiumbeszélgetésen, ahol természetesen a közönség is szót kapott.
Ternovszky Béla és Buglya Zsófia
Varga Zoltán filmtörténész az animációs és a műfaji filmek szakértője, aki immár harmadik önálló kötetét írja a témában – korábban a magyar animációsfilm átfogó történetét és a kecskeméti stúdió történetét dolgozta fel. Mint elhangzott, Ternovszkynak is ő volt az első ötlete, amikor az MMA Kiadó előrukkolt a munkásságát bemutató monográfia tervével. Az eredmény nem egy portrékötet lett a szó szoros értelmében, hiszen nem az alkotóhoz, hanem az életműhöz visz közel, annak rendszerezett leírását és elemzését nyújtja, olvasmányos formában. A szerző tudatosan nem is interjúzott vagy egyeztetett alanyával az írás során. Csak a végén mutatta meg a kéziratot Ternovszkynak, legyen módja igazítani, ha valamit nem talál rendben. Mint mondta, ennek alapvetően az volt az oka, hogy figyelmének középpontjában nem az alkotó, hanem a művek álltak. Másrészt a mester – szerencsére – interjúk sokaságát adta az elmúlt években, amelyekből sok adalékot meríthetett.