Best WordPress Hosting
 

Egy hétig tart a Magyar Film Napja

Április 29-től május 5-ig tart a magyar film napja. Nagyvásznon ritkán látható magyar filmek érkeznek újra a mozikba és szinte az összes, Magyarországon elérhető streaming platform is csatlakozik az ünnepléshez. Kivételesen egy egész héten át tart a magyar film napja a tévékben, a mozikban és a streaming platformokon április 29-vel kezdődően. A táncz című első […]

The post Egy hétig tart a Magyar Film Napja appeared first on Filmtekercs.hu.

Bodrogi 90 – születésnapi videó

Nagybetűs és szerencsére még élő legendánk, Bodrogi Gyula  90. születésnapjára egy videóval kedveskedtünk, hogy megköszönjük vele azt a sok jót, amivel hosszú évtizedek alatt megajándékozta a közönséget. 10 perces nosztalgia moziba vágtuk a nekünk kedveseket, mindezt a házi tékánkban fellelhető filmekből, sorozatokból, összefűzve a jó pár részletet egy egésszé. Hol testben, hol hangban brillírozik a Művész Úr (Hattyúdal, Süsü, Linda, Húsz óra, Titánia, Titánia, avagy a dublőrök éjszakája, Gyalog galopp, Vuk, Dr. Bubó, Kismaszat és a Gézengúzok, Kelly hősei, Hófehér, Becéző szavak, Csak semmi pánik, Üvegtigris 1-2, Macskafogó, Van, aki forrón szereti, Magyar vándor, Szívtiprók… és persze az Óvszeres jelenet sem maradhatott ki. Gazdag karrier kiérdemelt a nézők szeretete. Jó egészséget Gyuszi bácsi!

Harkányi 90 – születésnapi videó

Nagybetűs és szerencsére még élő legendánk, Harkányi Endre 90. születésnapjára egy videóval kedveskedtünk, hogy megköszönjük vele azt a sok jót, amivel hosszú évtizedek alatt megajándékozta a közönséget. Ebbe a szűk 7 percbe belevágtuk a nekünk kedveseket (Mézga Géza, Rigodon, Danny DeVito mozik, Keresztespók) és ami a házi tékánkban fellelhető volt:

Szikora Róbert, a csikidam „atyja”

Szikora Jenő táncdalénekes és Tarnai Franciska gyermekeként született Budapesten; keresztapja dzsesszgitáros volt. Kiskorától fogva zenélt, gitározni és zongorázni is megtanult, de fő hangszere végül a dob lett. Szülei hétéves korában elváltak, őt édesanyja nevelte fel Rákospalotán.

Már gimnáziumi évei alatt megalapította első zenekarát. Tizenöt évesen lett a One World együttes dobosa, a zenekarral több amatőr tehetségkutató versenyt is nyertek. 1969-ben a Ferm zenekarhoz csatlakozott, ahol olyanokkal zenélt együtt, mint Környei Attila basszusgitáros, akivel később több zenekarban is játszott; a Korál és a V’Moto-Rock zenekarból ismert Menyhárt János; illetve Gerdesits Ferenc, aki 1981-től a Magyar Állami Operaház magánénekese volt. Bár a zenekar nagy népszerűségre tett szert és szinte mindennap koncertezett, lemezszerződésig nem sikerült eljutniuk.

1974 elejétől tíz éven át a Hungária együttes dobosa volt; a zenekar ez idő tájt változtatta meg zenei stílusát, a korábbi rockos, beates hangzás helyett dallamosabb, a Beatles-inspirálta stílussal kísérleteztek. Ezzel külföldön jóval népszerűbbek lettek, többször sikerült a szocialista országokban turnézniuk, a hazai közönségnek azonban nem igazán tetszett a váltás. Felvettek egy albumnyi anyagot is, de hiába, az lemezen nem jelenhetett meg.

Tízből tíz: Ternovszky Béla

A Kecskeméti Animációs Filmfesztivál mindig megemlékezik a szakma legnagyobbjainak kerek évfordulóiról. Az idei, 16. seregszemle a 70. születésnapját ünneplő Horváth Mária (Magyar népmesék, A Négyszögletű Kerek Erdő, Cigánymesék), a 60 éves M. Tóth Éva (Amszterdam, Liaison) és a 70 éves Tóth Pál (Leó és Fred, Szezonvég) mellett az idén május 23-án 80. életévét betöltő Ternovszky Bélát […]

The post Tízből tíz: Ternovszky Béla appeared first on Filmtekercs.hu.

Ingyenesen látható a Macskafogó a Filmión

A válogatással a 80. születésnapját ünneplő Ternovszky Béla előtt tiszteleg a Filmio, amely Ternovszky alkotásai mellett rajz- és ifjúsági filmeket is kínál gyereknap alkalmából az egész családnak.

A számos nemzetközi koprodukcióban – a többi között a Pumukli című népszerű rajzfilmben – is közreműködő Ternovszky Béla első önálló rajzfilmje az 1970-ben készült Modern edzésmódszerek, amely számos magyarországi és nemzetközi fesztiváldíjat is nyert. Az abszurdba hajló kisfilm a versenysportban eluralkodó szadisztikus edzéseket figurázza ki, forgatókönyvét a sziporkázó Nepp József írta.

1986-os bemutatásakor több mint négy és fél millióan nézték meg, a következő évben Oscar-delegált lett és azóta is az egyik legnépszerűbb rajzfilm korosztálytól függetlenül a Macskafogó, Ternovszky Béla első egész estés alkotása. A film története szerint Grabowskinak, a 007-es egérügynöknek ki kell menekítenie Pokyóból egy szuperfegyver titkos tervét, amelynek segítségével az egerek le tudnának számolni a létüket fenyegető macskaszindikátussal. A macska-egér civilizáció közegébe helyezett akcióvígjáték a Csillagok háborúja és a James Bond-szérián ironizál, legendás figurái, gyakran idézett párbeszédei hivatkozási alappá váltak.

Ternovszky Béla: „A közösségben létezés életformája volt számomra otthonos mindig is”

A Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban érettségizett festő szakon 1961-ben, akkor még képzőművészi ambíciókat is dédelgetett. Csaknem harminc évig, 1995-ig dolgozott a Pannónia Filmstúdió, majd Filmvállalat munkatársaként. Néhány év fázisrajzolói munka után a hatvanas évek végétől a Gusztáv-filmekben, illetve az első Mézga-sorozatban lett animátor, 1972-ben nevezték ki rendezőnek.

Erről így mesélt a Kultúra.hu-nak adott interjújában: „A képzőre bekerülni akkoriban elsőre szinte senkinek nem sikerült, sokat számítottak a felmenők, az pedig nem annyira vonzott, hogy mondjuk ipari segédmunkásként jó pontokat szerezzek a felvételihez, és évekig próbálkozzak. Aztán a Pannónia igazgatója, Matolcsy György mondta, hogy véglegesítenének, de itt évekig tartó produkciókra kell számítani, az nem megy, hogy csak beletanulok és továbbállok, ígérjem meg, hogy maradok, és rászánom az életemet erre a hivatásra. Én pedig elég könnyen rá is mondtam erre az igent.”

Első önálló rajzfilmje, az 1970-ben készült hétperces Modern edzésmódszerek számos hazai és nemzetközi fesztiválon nyert díjat. Ezt követte a Tartsunk kutyát!, valamint a Mindennek van határa című rövidfilm. Társszerzője volt a nagysikerű Mézga család televíziós rajzfilmsorozatnak és 1975 nagy sikerének, a Romhányi József és Nepp József társaságában létrehozott 26 részes Kérem a következőt! – közismertebb nevén dr. Bubó – című rajzfilmsorozatnak is. Vezető munkatársa volt az első magyar egész estés rajzjátékfilmnek, a Jankovics Marcell által rendezett János vitéznek.

Ők a Magyar Mozgókép Fesztivál idei életműdíjasai

Esztergályos Cecília színésznő, táncművész, Mészáros Márta rendező, Reviczky Gábor színművész, Romwalter Béla (Richy) producer és Ternovszky Béla rajzfilmrendező kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal. A június 7-10. között Veszprémben, Balatonfüreden és Balatonalmádiban megrendezendő legnagyobb hazai filmes mustrán az életműdíjasokhoz kapcsolódóan többek között olyan klasszikusokat láthat majd a közönség, mint a Meteo, az Eltávozott nap vagy a Macskafogó.

Az idén 80 éves Ternovszky Béla Kossuth- és Balázs Béla-díjas rajzfilmrendező, érdemes művész. A filozófia-esztétika szak elvégzése után a Pannónia Filmstúdiónál, később pedig a Filmvállalatnál helyezkedett el. Kezdetben rajzoló volt, majd mozdulattervező és rendező. 1995 és 2005 között a Stúdió II. Kft. egyik tulajdonosa és rendezője is. Első saját rövidfilmje – mely a június 10-én 20 órakor Balatonalmádiban a Wesselényi Strandon a Tartsunk kutyáttal együtt fesztiválon is látható lesz –, a Modern edzésmódszerek számos hazai és nemzetközi fesztiváldíjat nyert. Olyan közkedvelt sorozatok fűződnek a nevéhez, mint a Mézga család, a Kérem a következőt! és a Gusztáv, de ő rendezte a kultikus Macskafogót is, amelyet világszerte nagy sikerrel vetítettek és most a fesztiválozók is újra megtekinthetik nagyvásznon.

Esztergályos Cecília. Fotó: MTVA / Farkas Tamás

Cicák, víziók – macskák a magyar filmben

Mindjárt kezdetben gyilkos (Illés Jenő: Szulamit, 1916), majd a ravaszságot képviseli (Lázár Lajos: Taifun,1917), vagy éppen a vágy, a természet szava megnyilvánulásait (Fekete Mihály: A vágy, 1917) láthatnánk személyében, ám ezek a filmek sajnos megsemmisültek.

Az Ítél a Balaton (Fejős Pál, 1932) képsorai viszont fennmaradtak, s itt már-már rezonőri szerepet kap egy kiscica. Amikor a szerelmi háromszög konfliktusai közepette a legények székekkel esnek egymásnak a kocsmában, a bölcs állat menekülőre fogja. Csakhamar a harcias férfiak is követik példáját, mert feltűnnek a csendőrök.

Fejős Pál Ítél a Balaton című, 1932-es filmjében már-már rezonőri szerepet kap egy kiscica

„Hatalmas szükségünk van derűre” – Ternovszky Bélával beszélgettünk

A Ternovszky-animációk – melyekben az állandó alkotótárs, Nepp József forgatókönyvei kelnek életre – kicsiket és nagyokat egyaránt megnevettetnek a mai napig. Az MMA Kiadó portrékötete, Varga Zoltán Macska-egér játékok című műve Ternovszky Béla életművén vezeti végig az olvasót: részletesen megismerhetjük a rövidfilmeket, a sorozatokat és az egész estés rajzfilmeket. A gazdagon illusztrált könyvben az egyes animációkhoz készült figuratervek és storyboard-részletek igazi kuriózumnak számítanak, miközben magát a művészt is közelebbről megismerhetjük.

1961-ben került a Pannónia Filmstúdióhoz,

fázisrajzolóként kezdte Dargay Attila csapatában. Kezdetben úgy gondolta, ez a

Teltházak és nézőrekord a Film Maratonon

Több mint negyven teltházas vetítéssel, közönségtalálkozókkal és nemzetközi szakmai programokkal zárult a Budapest-Bécs-Hollywood mottóval megrendezett Budapesti Klasszikus Film Maraton, a Nemzeti Filmintézet felújított mozgóképeket bemutató rendezvénye. A közel 100 izgalmas alkotást hat napon át, négy helyszínen felvonultató fesztiválon összesen húszezer néző vett részt. A Nemzeti Filmintézet – Filmarchívum igazgatóság és a világ filmarchívumainak gyűjteményeiből felújított […]

The post Teltházak és nézőrekord a Film Maratonon appeared first on Filmtekercs.hu.

Elhunyt Haumann Péter Kossuth-díjas színész

Nyolcvanegy éves korában elhunyt Haumann Péter Kossuth- és Jászai Mari-díjas színész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja, a nemzet színésze. Haumann Péter Budapesten született 1941. május 17-én. Orvosnak készült, a Toldy Ferenc Gimnázium színjátszó körében azonban egyik tanára felismerte tehetségét és a színi pálya felé irányította. 1963-ban friss diplomásként Debrecenbe szerződött, onnan Pécsre vezetett az […]

The post Elhunyt Haumann Péter Kossuth-díjas színész appeared first on Filmtekercs.hu.