Best WordPress Hosting
 

Operatőrként karaktert adott a történetnek, dokumentumfilmjeivel tabuk csendjét törte meg

A Galga menti Turán született, ahol apja aljegyző volt. Iskoláit Aszódon és Berettyóújfaluban végezte, majd 1952-ben Budapesten érettségizett. Már gyermekkorában a fotózás érdekelte, autodidakta módon, szakkönyvek alapján kezdett el fényképezni. 1953-tól a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőr szakán végezte tanulmányait Illés György és Keleti Márton tanítványaként.

1956-ban a főiskola forradalmi bizottságának tagja volt, ezért kis híján eltávolították az intézményből. Diplomamunkája 1957-ben a Gaál István által rendezett Pályamunkások című etűd volt. Végzése után a Mafilm munkatársa lett, 1962-ben kezdett forgatni. Színes felvételeivel, karakteres totáljaival, az emberi arc költészetét és tragikumát felfedező képeivel olyan alkotások sikeréhez járult hozzá, mint a Sodrásban, az Orfeusz és Eurydiké (Gaál Istvánnal), a Tízezer nap és A mérkőzés (Kósa Ferenccel), az Apa (Szabó Istvánnal), a Szindbád (Huszárik Zoltánnal), valamint az Árvácska (Ranódy Lászlóval).

Néhány rövid dokumentumfilmet követően (Cigányok, Egyedül, Vízkereszt) 1968-ban a Feldobott kő című munkájával debütált játékfilmrendezőként – a főiskola előtt egy ideig geodétaként dolgozott, filmjét ez a személyes történet ihlette. Következő rendezése, az 1974-ben készült Holnap lesz fácán erősen szatirikus képet festett a közéleti anomáliákról, emiatt majdnem betiltották. 1977-ben készítette el a 80 huszárt az 1848-as forradalom hírére minden veszély és tiltás ellenére hazatérő magyar katonákról, a hősiesség és helytállás filmes emlékművét. 1987-es rendezése, a Tüske a köröm alatt a vidéki kiskirályok visszaéléseivel foglalkozott. Utoljára 1996-ban rendezett játékfilmet A vád címmel, ennek forgatókönyvét a József Attila-díjas vajdasági magyar íróval, Gion Nándorral közösen írta.

Budapest 150 – Filmekkel ünnepel a főváros

2023. november 17-én ünnepli Budapest Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóját, ennek alkalmából készítette el az Animatiqua stúdió a Budapest születése című filmét. A főváros történelmét 1873-tól napjainkig elmesélő rövidfilm több száz régi fényképből készült, melyet különleges technikával mozgóképpé alakítottak. A Filmio is ünnepel: csütörtöktől vasárnapig ingyenesen nézhetők a Budapest retro első része, a […]

The post Budapest 150 – Filmekkel ünnepel a főváros appeared first on Filmtekercs.hu.

Vasárnapig ingyen nézhetjük Szabó István és Mészáros Márta filmjét a Filmión

A Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal tüntette ki Esztergályos Cecília színésznőt, táncművészt, Mészáros Márta rendezőt, Reviczky Gábor színművészt, Romwalter Béla (Richy) producert és Ternovszky Béla rajzfilmrendezőt.

A Te (1962) című rövidfilm egy lányról szól, aki vidáman rója Budapest utcáit, miközben a néző figyelmét a rendező az apró részletekre, pillanatnyi benyomásokra irányítja. Szabó István korai alkotása a francia újhullám stílusát idézi, amelyet a filmben alig húszéves Esztergályos Cecília elragadó alakítása tesz igazán emlékezetessé. A Te alcíme „szerelmesfilm”, ami később az 1970-ben bemutatott, a kisfilmes előképpel sok szempontból rokon, mára világhírű nagyjátékfilm címe is lett.

Mészáros Márta harmadik nagyjátékfilmje, a Szép lányok, ne sírjatok! (1970) egy üzem ifjú dolgozóinak életébe nyújt bepillantást a hatvanas években. A lélekölő munkát követően a fiatalok koncerteken és bulikban vezetik le a feszültséget, és természetesen nem kerüli el őket a szerelem sem. Savanyú már el is jegyezte Julit, aki azonban megismerkedik egy zenésszel. A film emlékezetes képet rajzol a hatvannyolcas generáció szabadabb életérzéséről, a főbb szerepekben Sztevanovity Zorán, Frenreisz Károly, Baksa Soós János, Orszáczky Miklós, Tolcsvay László és Szörényi Levente látható.

Életműdíjat vehet át Szabó István Törökországban

Több magyar filmet is vetítenek a pénteken kezdődő törökországi Izmiri Film és Zene Fesztiválon, ahol a zsűrielnök Goda Krisztina lesz, Szabó István pedig életműdíj elismerésben részesül – tájékoztatta a Nemzeti Filmintézet (NFI) az MTI–t pénteken. Harmadik alkalommal rendezik meg Törökország harmadik legnagyobb városa, Izmir egyik legnagyobb kulturális eseményét, amelynek középpontjában a zene és a film […]

The post Életműdíjat vehet át Szabó István Törökországban appeared first on Filmtekercs.hu.

Miből lesz a cserebogár? – Különleges programok a Magyar Mozgókép Fesztiválon

A Magyar Mozgókép Fesztivált idén is izgalmas, ingyenes kiegészítőprogramok, közönségtalálkozók színesítik. Az elmúlt egy évben készült mozifilmek, tévéfilmek, rövidfilmek mellett az alábbi lehetőségek várják azt, aki Veszprémbe, Balatonfüredre vagy Balatonalmádiba látogat június 7. és 10. között. A Magyar Mozgókép Fesztivál rendhagyó programjai mintha végigvezetnének a filmek életútján. Megtudhatjuk, hogyan születik egy film, tanúi lehetünk a […]

The post Miből lesz a cserebogár? – Különleges programok a Magyar Mozgókép Fesztiválon appeared first on Filmtekercs.hu.

Filmeket készített, hogy történetet mesélhessen: Szabó István, az első Oscar-díjas magyar rendező

Édesapját a második világháborúban, Budapest ostroma alatt vesztette el, így kiskorától nők vették körül, az apa hiánya és emléke Apa című filmjében jelent meg. Az orvosi pálya is vonzotta, a döntést az élet hozta meg: a Színház- és Filmművészeti Főiskolára vették fel. 1961-ben végzett, Koncert című vizsgafilmje az oberhauseni nemzetközi fesztiválon díjat nyert.

Az ő nemzedékére hatott leginkább a francia új hullám szelleme, világlátására nagy hatással volt Herskó János is, aki mellett asszisztensként dolgozott. Pályáját lírai hangvételű rövidjátékfilmekkel kezdte, ezek közül a Te első díjat kapott a IV. Magyar Rövidfilmszemlén és nagydíjat a Tours-i Filmfesztiválon.

Első játékfilmje, az 1964-ben forgatott Álmodozások kora egy nemzedék útkereséséről szól, a szembenézésről a múlttal, az illúziókkal.