A kortárs, magyar történelmi filmek és sorozatok minőségi mérlege eddig nem túl biztató. De látszik-e már a fény az alagút végén a Tündérkert esetében, vagy most is csak a szembejövő mozdony világít? SPOILERMENTES KRITIKA az első két részről. A történelmi film bizony nem könnyű műfaj nemzetközi színtéren sem. Legtöbb esetben pedig inkább beszélhetünk történelmi közegbe […]
The post Szexi Erdélyi Fejedelemség – Tündérkert appeared first on Filmtekercs.hu.
Mellékszereplők
Sopsits Árpád társadalmi drámája a nyáron megrendezett Magyar Mozgókép Fesztiválon debütált. Személyes indíttatású filmjét egy barátja, a fiatalon elhunyt Telek Balázs fényképész ihlette. A mozi nemcsak a történeten keresztül – amelyben fontos szerepet kapnak a Telek munkamódszerében is megjelenő műtermi vallomások, gyónások – állít neki emléket, ugyanis a fotós testvére (Telek Zoltán Tibor) és kislánya (Telek Babita) is játszik az alkotásban.
A martfűi rém rendezője egymással párhuzamosan három vidéki család életét mutatja be. A börtönpapot, a gazdag üzletembert, feleségét és lányát, illetve a fényképészt és keramikus párját a film során fokozatosan kiderülő, múltbéli titkok kapcsolják össze, melyek lehetőséget nyújtanak a bűn lélektanának feltérképezésére. A rendező különleges képi világot álmodott meg, amelyben a fekete-fehér és a színes részek egymást váltják – épp, ahogy az idősíkok. Farkas Franciska, Dömök Edina és Jászberényi Gábor mellett feltűnik a filmben Sopsits Árpád is, aki a rendezői és színészi feladatok mellett a forgatókönyv megírásában szintén részt vett.
A Móricz Zsigmond Erdély-trilógiájának első része nyomán íródott sorozat javarészt valós történelmi személyiségek szenvedéllyel, árulással átszőtt játszmáinak története, amely nyolc héten át minden pénteken este nyolc órától várja a nézőket a Duna Televízió képernyője elé. Báthory Gábort Katona Péter Dániel, Bethlen Gábort Bokor Barna, Báthory Erzsébetet pedig Szamosi Zsófia alakítja. Mellettük többek között Balsai Móni, Gáspár Kata, Rajkai Zoltán, Pataki Ferenc, Pál D. Attila, Lukács Dániel, a vezető operatőr, Garai Gábor és a rendező, Madarász Isti is megjelent azon a sajtónyilvános stábvetítésen, amelyet a budapesti Corvin moziban rendeztek meg.
Helmeczy Dorottya producer elmondta, hogy várakozáson felüli érdeklődés tapasztalható a Tündérkert iránt. „Ez az első magyar sorozat, amely Erdély történelmének egyik legfontosabb korszakába enged bepillantást, és mivel jómagam onnan származom, szívügyem lett ez a munka. A történet a kísértések korában játszódik, amikor miden megtörténhet »a sárkányok és hattyúk viadala« közben. Izgalmas alkotói folyamat van mögöttünk, ami az első két nap felvételeinek megtekintését megelőzően érkezett az első mérföldkövéhez. Annak ellenére ugyanis, hogy az utómunka során sok mindenen lehet változtatni, amikor a filmforgatás elkezdődik, már pályára tettük a sorozatot. A következő várakozással teli pillanat, amikor a nagyközönség elé tárjuk a kész produkciót, az ő ízlésüket eltalálni ugyanis a legkomolyabb kihívás. A sikerről akkor tudunk majd véglegesen számot adni, amikor az összes rész lement, minden nézői véleményt összegyűjtöttünk, megjelentek a sajtóban a kritikák, és megkaptuk a nézettségi adatokat. Azt már most tapasztaljuk, hogy elképesztő várakozás előzi meg a sorozatot, hiszen rengeteg hozzászólás érkezik a közösségi felületeinkre, és e-mailen, telefonon is nagyon sokan keresnek minket, nem beszélve az erdélyi marketingkörút során szerzett rendkívül pozitív tapasztalatokról. Egyeztetünk a film streaminglehetőségeiről is, szóval sok fordulópontja van még a Tündérkertnek.”
Helmeczy Dorottya mellett Kálomista Gábor is producerként jegyzi az új magyar sorozatot, amely a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Megafilm Service és az MTVA koprodukciójában készült.
Két történelmi hős egymást keresztező útja körül rajzolódik ki Móricz Zsigmond Tündérkertjében a 17. századi Erdély. A mester és a tanítvány, a nyugodt erő és a féktelen szenvedély, a hűséges férj és a csapodár szerető, a megfontolt politikus és a lánglelkű fejedelem: Bethlen és Báthory. Két ellentétes személyiség harca Erdély vezetéséért, egy nő szerelméért és a magyarság megmaradásáért. Móricz kortársa, Schöpflin Aladár szerint a regény a 20. századi magyar irodalom legnagyobb és legsikeresebb erőfeszítése múltunk birtokbavételére.
A Tündérkert mozgóképes feldolgozása száz évvel Móricz regényének megjelenése után készül a Megafilm gyártásában. A nyolcrészes történelmi-politikai thrillersorozat epizódonként 48–52 perc hosszúságú lesz, és idén ősszel a Duna Televízióban láthatja a közönség. A 95 napos forgatás 2022. július végén kezdődött és december végéig tartott több mint hetven szereplővel, műtermi díszletekben és Erdélyben, eredeti helyszíneken.
A sorozat vezető rendezője Madarász Isti, a Hurok című thriller, az Egy szerelem gasztronómiája című zenés vígjáték és az Átjáróház című romantikus fantasy rendezője.
Emlékezhetünk a Móricz Tragédiájában szereplő Kis Jánosra is. Miután munkaadója, a vén Sarudy elhívta lánya lakodalmára, mondván, hogy annyit ehet, amennyi csak belefér, szegény János egész éjjel forgolódott ágyában. Hogyan tud majd megfelelni ennek a sorsdöntő feladatnak? Álmodozni kezdett: „Először lesz tyúkhúsleves… Ebből megeszek egy dézsával. Elmosolyodott. Arra gondolt, hogy ha egy kádba öntenék azt a sok krumpli levest, köménymagos levest, meggy, korpa, lekvárciberét, meg azt a mindenféle habart lét, amit ő életében megevett, – ajajaj, olyan nagy kád nincs is a világon, még az egri érsek pincéjében sincs olyan hordó. Ha azután együtt öntenék azt a jó ételt, amit ő evett valaha – avval talán még az ócska fazék se lenne tele, amit ma felrúgott a mezőn.”
Elhatározta hát, hogy kieszi vagyonából a vén Sarudyt, nem evett így se reggel, se délben, nehogy szégyenbe maradjon maga előtt, ha végre a vacsorára kerül a sor. „Ötven töltött káposztát! – ismételgette magában s vas elhatározással vágta kaszájával a rendet.” Igazán akkor döbbent meg szegény a vacsoránál, amikor a tizedik kanál levesnél, melynek tetején gondtalanul úszott a sárga zsír, úgy érezte, jól lakott. Pedig még csak ez után következett a túrós csusza, az „ízes, tejfölös, töpörtős, kövér”, amit a töltött káposzta követett. „Ötvenet! – mondta magában Kis János és a szemére fátyol szállt. Nagy darab húsok voltak a töltött káposzták közé téve ráadásnak. És Kis János amint a három hatalmas töltelék után egy ilyen darab szívós, fövetlen, rágatlan húsdarabot le akart gyűrni, – rémülten állt föl. A szeme kidagadt, szinte kiugrott vastag szemöldökei alól, a nyakán az erek kötél vastagra dagadtak. Utolsó józan eszével kirohant a házból.” A torkán szorult darab, amely már szinte megfojtotta, visszacsúszott a szájába. „Szemébe könnyek gyűltek s állkapcsát olyan keményen vágta össze, hogy éket se lehetett volna közé verni. Azzal a szenvedély részegségével mondta el magában: – Dögölj meg kutya. Újra lenyelte a húst. És most is képtelen volt rá. Megakadt az a torkán, s többet nem ment se le, se föl. Az ember két keze a levegőbe kapott; sovány hosszú teste megfordult s hanyatt vágódott. Irtózatos vonaglásban vergődött hangtalanul a földön, míg csak végleg el nem csöndesedett.”
Bezzeg, ha Móricz tragikus hőse tudta volna azt, amit Kosztolányi Dezső Haspókja, akkor talán nem így végzi. Az ételt ugyanis becézgetni, cirógatni kell. Úgy kell szólni hozzá, mint szégyenlős szűz leányhoz, ahogyan a Haspók is teszi: „Felkönyököl – kezében kés és villa –, s ránéz. Izzóan néz rá. Elcsigázva, csapzottan, olvadozva, szenvedélyesen nézi, s a sok gyötrelem után könnybe lábad a szeme. Á, te vagy, gondolja, mert minden ételt tegez. Mi ketten, így együtt, kettecskén, te meg én. Még mindig nem eszik. Nem tud betelni látásával. Villájára tűz egy szelet marhahúst, s mielőtt bekapná és örökre elválnék tőle, egész közel emeli szeméhez, búcsúpillantást vet rá, mintha ezt kérdezné tőle: »Szeretsz? Mert én szeretlek.« Erre a hús már a szájában van. Mozog a szája, villámsebesen, gumiszerű rugalmassággal, mozog az orra hegye, mozog a füle. Úgy rémlik, hogy fülel. Hallgatja tulajdon csemcsegését. Ha nem láthatja, hogy eszik, legalább hallani akarja, legalább ízlelni akarja azt a nyelvével és szájpadlásával, legalább szagolgatni akarja az orrával, legalább tapintani akarja, s a húshoz és a mártáshoz gyakran hozzá is ér az ujjával. Mind az öt érzékével eszik.”
A nyílt napra azok is ellátogattak, akik aznap nem forgattak, így a történelmi filmsorozat majdnem minden színészével személyesen találkozhattunk, beszélgethettünk. A Tündérkert szereplőit a magyar nézők számára jól és kevésbé ismert művészek, köztük újonnan felfedezett tehetségek játsszák. A főszereplő Katona Péter Dániel mellett (akivel korábban beszélgettünk) a főbb férfi karakterekben Bokor Barnát, Rajkai Zoltánt, Kálloy-Molnár Pétert, Pataki Ferencet, Dimény Leventét és Pál Attilát láthatjuk majd. Madarász Isti rendező kiemelte: a film egyik sajátossága, hogy erős női gárdát is felvonultat. Szőke Abigél, Gáspár Kata, Parti Nóra, Dobos Evelin, Balsai Móni, Szamosi Zsófia a gyengébbnek nem kifejezetten nevezhető női nem képviselőit személyesítik meg.
A Trónok harcához is hasonlított sorozatot a producer Helmeczy Dorottya thrillerként aposztrofálta, és elmondta, hogy bár minimálisan eltérnek az eredeti Móricz-trilógiától, a történeten nem finomítanak, mindent úgy mutatnak meg, ahogy az író lejegyezte, ahogyan az a barokk korban játszódott. A sztori a kiszámíthatatlan, őrült zseninek tartott Báthory Gábor fejedelem politikai játszmákban, botrányos nőügyekben és ármánykodásban bővelkedő fordulatos történetét meséli el. További érdekesség, hogy a szereplők valós személyek, a történelemkönyvekben éppúgy lehet velük találkozni, mint a lexikonok lapjain. A Megafilm legújabb produkcióját decemberig forgatják, és jövőre már műsorára tűzi a partnerként közreműködő MTVA.
Madarász Isti rendező (balra)
Javában zajlik a Móricz Zsigmond Erdélyi-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján készülő nyolc részes történelmi politikai thriller forgatása. A Tündérkert sorozat 95 napig forog, a tervek szerint 2023 őszén tűzi műsorra a közmédia. A forgatások 11 helyszínen zajlanak, egyebek mellett a Kiscelli Múzeumban, a kőbányai pincerendszerben, egy modern ipari térben, ahol a sorozat nagy része […]
The post Móricz Zsigmond Erdélyi-trilógiájának első, Tündérkert című regénye alapján történelmi politikai thriller készül appeared first on Filmtekercs.hu.
Móricz Zsigmondra emlékeztek halála 80. évfordulója alkalmából pénteken az író megújult síremlékénél a Fiumei úti sírkertben. A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által szervezett megemlékezésen Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára kiemelte: Móricz Zsigmond olyan géniusz volt, aki a hétköznapi tárgyak között a 20. század népmeséjét írta, egy szürke tündérregét.
Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója felidézte, hogy a pénteki évfordulóra megújult síremléket Móricz Zsigmond jóbarátja, Medgyessy Ferenc Kossuth-díjas szobrász készítette az író halálának 10. évfordulójára. Az emlékművön Móricz Zsigmond portrészobra körül regényeinek fontos alakjait, így Nyilas Misit, Rózsa Sándort, a Tündérkert szereplőit, valamint az Úri Muri jellegzetes szereplőit megjelenítő fríz található – tette hozzá Móczár Gábor.
A főigazgató rámutatott, hogy a Nemzeti Örökség Intézetének célja népszerűvé tenni mindazt a történelmi és irodalomtörténeti örökséget, amely a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen megelevenedik. Ezért csatlakozik az intézet minden országos kulturális eseményhez, így jövő szombaton a kulturális örökség napjaihoz is, amikor a meghirdetett irodalmi séták fontos állomása lesz Móricz Zsigmond síremléke. Szintén ezt a cél szolgálják a hétről hétre meghirdetett tematikus séták, a rendkívüli iskolai történelem- és irodalomórák, valamint az itt nyugvó nagyjainkat bemutató, ingyenesen elérhető FiumeiGuide applikáció is – fűzte hozzá Móczár Gábor.
Tiszacsécsén született 1879. július 2-án. Anyja papkisasszony, apja feltörekvő parasztember volt, akinek csőddel végződő vállalkozásai gyakran a nyomor szintjére juttatták a családot. A szülők minden nehézség ellenére nagy gonddal taníttatták gyermekeiket, Zsigmond is nagyhírű református kollégiumok (Debrecen, Sárospatak) diákja volt, végül Kisújszálláson érettségizett 1899-ben.
Móricz Zsigmond családja körében 1896-ban Sárospatakon.
Forrás: Magyar Fotóarchívum
Pontosan száz esztendő telt el az 1922-ben kiadott regény és a 2022 nyarán, július 25-én elindult forgatás között. A Megafilm Tündérkert című sorozatában, Móricz regénye nyomán a XVII. századi Erdély izgalmas politikai és színes társadalmi világa elevenedik meg szerelemmel, intrikákkal, súlyos döntésekkel és csavaros fordulatokkal átszőve, a korszak két meghatározó férfiúja, Bethlen Gábor és Báthory Gábor főszereplésével.
„Majdnem négy éve dolgozom ezen a sorozatterven, kiemelt öröm volt számomra, amikor elnyertük a Nemzeti Filmintézet támogatását a sorozatra vonatkozóan, és az MTVA is koprodukciós partnerként csatlakozott” – árulta el Helmeczy Dorottya producer. „Erdély történetének és történelmének a filmes feldolgozása arról is szól, hogy ami a magyar nemzet egysége, az – húzódjék bárhol is a határ – örökké büszkeség lesz. Erdélyi születésű filmesként azt ígérem a nézőknek, hogy olyan történetet kapnak, amit meg kell, hogy ismerjünk, és olyan kivitelezésben, ami egy karakterközpontú, egészen elemelten mesés világban játszódó, korabeli politikai thriller. A Megafilm profiljához hűen 2023 legjelentősebb és legnépszerűbb sorozatát szállítjuk a nézőknek.”
A Tündérkert sorozatot Madarász Isti rendezi,
Választás előtt áll a falu. A bíró felesége biztosra megy: a választók a zsebében, ő a háttérből irányítja a szálakat és biztos a férje újabb győzelmében. Azzal azonban nem számol, hogy a keresztlánya is beszáll a hatalomért folytatott játszmába és ugyanazokat a fortélyokat veti be, amit a bírónétól ellesett…
Móricz Zsigmond Sári bíró című darabjának története nagyon is időtálló témát jár körül: hogyan irányítják a nők a férfiakat a háttérből?
A darab végére kiderül, az asszonyok furfangja nem csak napjainkban, a régi időkben sem ismert határokat.