Best WordPress Hosting
 

Képeken a Babylon

Damien Chazelle (Whiplash, La La Land, The First Man) új filmje, amiben Margot Robbie és Brad Pitt is szerepel sokak mellett. Ezúttal 1920 Hollywoodja van középpontban, és R besorolással megmutatja miképp váltott a filmipar némáról hangos filmre A képek és a rendező alapján megacity, van még pár a tovább mögött.

My Policeman-előzetes

Két férfi és egy nő, na meg a szerelem. Nem a szokásos felállás jön ki ebből a filmből, amiben Harry Styles, Emma Corrin, és David Dawson szerepel. Harry Styles jóképű rendőrt alakít aki elvesz egy iskolai tanárnőt, miközben egy múzeum férfi kurátorával van kapcsolata. Mindezt az 50-es évek Brightonjában. Novemberben nézzük az amazonon. Már ha […]

„A hegymászás talán könnyebb volt…” – Pál Emőke a Magasságok és mélységekről

Talán nem túlzás, ha azt mondom, hogy a Magasságok és mélységek eddigi színészi pályád legnagyobb próbatételének számít mind fizikai, mind szakmai szempontból. Mielőtt azonban rátérnénk a forgatásra, tekintsük át dióhéjban az eddigi pályafutásodat, amelynek – hogy a film címénél maradjunk – feltehetően voltak mélységei is, nemcsak magasságai. Elég, ha megemlítjük, hogy szabadúszóként vágtál neki, ami rögös útnak számít Erdélyben, hiszen itt sokkal kevesebb a lehetőség. Milyen nehézségekkel kellett megküzdened az évek során?

2011-ben végeztem az alapképzést Kolozsváron, a Babeş–Bolyai Tudományegyetem Színház és Televízió Karának színész szakán, és csak azt láttam magam előtt lehetőségként, hogy ha játszani akarok, le kell szerződnöm egy színházhoz. Több helyen is kopogtattam tehát, de nemleges választ kaptam. Ez idő tájt hirdettek színészválogatást a Kézdivásárhelyen induló társulatba. Elmentem, felvettek, oda is költöztem, közben pedig folytattam a mestertanulmányaimat Kolozsváron.

A pályakezdésed e részére nem

Ady Endre ma is mindennapi beszédtéma Nagyváradon

A Petőfi Irodalmi Múzeum januárban megnyitotta az Ady Endre Emlékmúzeumot a költő egykori budapesti lakásában, ahol beszélgetéssorozat indult Ady életéről. A legutóbbi eseményen az író köré épült nagyváradi kultusz került fókuszba, ami máig rendkívül élő, és mindennapi beszédtéma a városban. Az előadást ezúttal Imre Zoltán kultúrantropológus tartotta, és olyan történeteket mesélt a nyugatos költőről, amiből nemcsak Adyt, hanem kapcsolatait, és a korszakot is megismerhetjük.

Háromnapos összművészeti programmal ünnepli a főváros Nádas Pétert

Nádas Péter, a magyar és a kortárs világirodalom kiemelkedő alakja, a hazai szellemi élet egyik legmeghatározóbb egyénisége idén októberben lesz 80 éves. Ez alkalomból háromnapos fővárosi programsorozatot szerveznek, amelyen különböző műfajokon keresztül tárul fel az író és a város kapcsolata. A rendezvény rávilágít Nádas alkotói életművének sokszínűségére, inspiráló erejére, közel hozza az embert, változatos formákban enged betekintést az univerzumába.

A Nádas Péter Budapestje program keretében újraindul Ott Anna nagy sikerű #olvassnádast sorozata, ezúttal élő közönség előtt, a szerző tavasszal megjelent regénye, a Rémtörténetek kapcsán. A fesztivál mindhárom napján tartanak egy-egy #olvassnádast eseményt, amelyeken Sárközy Bence, Tompa Andrea és Sipos Balázs lesznek Ott Anna vendégei.

Szeptember 30-án az #olvassnádast közösségi olvasókör után egy fotóművészeti és egy színházi eseményt tekinthetnek meg az érdeklődők. Előbbi Minimo. A sötétség színei címmel Nádas Péter a saját okostelefonjával készített két friss fotósorozatát mutatja be. Érdeklődésének fókuszában a digitális képkészítés hibalehetőségeinek vizsgálata, ezen belül is a fény és a sötétség kettősének tematizálása áll. A Deák Erika Galériában november 11-ig megtekinthető kiállításon Nádas Péter és Szűcs Attila tart tárlatvezetést. 

Stephanie Wrobel: Bocsáss meg, Rose Gold!

Négy évvel ezelőtt egy különös gyilkosság foglalkoztatta egész Amerikát. Az áldozat egy gyermekét egyedül nevelő anya volt, akit mindenki kedvelt, mindenkihez kedves volt, szomszédjaival remek kapcsolatot ápolt. A megdöbbentő, hogy az egyetlen lánya ölte, azaz ölette meg. Illetve megdöbbentő lenne, ha nem derült volna ki a nőről, hogy a lányát 23 éven keresztül beteg emberként kezelte, már kicsi korától fogva tolószékbe kényszerítette, azt hazudta, hogy nem tud járni, mérgezte az ételét, szándékosan megbetegítette, megtévesztve ezzel a lányt és gyakran az orvosokat is. 

A lánya, Gypsy Rose számos alkalommal volt kórházban és több műtétet is elvégeztek rajta, mígnem egyik nap kiderült, hogy az anyja meghalt. Gypsy Rose rávett egy fiút, hogy ölje meg az anyját, miután kiderült, hogy egyáltalán nem volt beteg, az anyja találta ki az egészet és tévesztette meg az egész környezetüket. 

A szerző  köszönetnyilvánításában utal rá, hogy ez az eset ihlette a könyvét, annyi különbséggel, hogy itt nem hal meg az anya, hanem börtönbe kerül. A történet ott kezdődik, amikor 5 éves börtönbüntetésének letelte után szabadon bocsájtják. 

Szerelemmel és küzdelemmel jön a 10. Primanima

A fiatal animációsok fesztiválján a hagyományokhoz híven diák-, vizsga-, diploma-, első és gyerekfilmek versenyeznek, a generációk közötti párbeszéd és tudásátadás erősítéseként pedig idén egy új kategóriát is létrehoztak a szervezők: a Primanima Masters azokra az alkotóra fókuszál, akik a fesztivál korábbi kiadásain mutatkoztak be és azóta is nagyszerű filmeket készítenek.

A rövidfilmek mellett idén is lesznek egész estés animációk a fesztivál programjában, melyeket a tinédzser, illetve felnőtt korosztálynak szánnak a szervezők.

A lett Signe Baumane a Kövek a zsebemben után második nagyjátékfilmjével tér vissza a Primanimára. Az annecy-i fesztiválon a zsűri különdíjával jutalmazott My Love Affair With Marriage főhőse Zelma, aki kiskorától azt tanulta, hogy a szerelem minden problémáját megoldja, ha közben a társadalom elvárásai szerint él. Felnőttként viszont rájön, hogy valami mégsem stimmel ezzel: minél inkább megpróbál megfelelni az elvárásoknak, a teste annál inkább ellenáll. Baumane a saját családja nőtagjainak története után most a nőkkel szembeni társadalmi és nemi elvárásokat kérdőjelezi meg, merítve abból a saját élményeiből.

Feltörekvő fiatal színházi előadókat és formációkat támogató pályázatot hirdet a Mastercard

A kortárs magyar irodalom támogatására két éve életre hívott Mastercard – Alkotótárs ösztöndíj 2022 őszétől színházi programmal egészül ki a FÜGE és a Jurányi Inkubátorház együttműködésével. A rendhagyó és hiánypótló pályázat célja a feltörekvő, fiatal színészek és színházi formációk támogatása. A nyertesek használatba vehetik majd a Jurányi Inkubátorházban kialakított Mastercard – Alkotótér elnevezésű színházi labort, ahol ideális körülmények között dolgozhatnak kreatív ötleteik megvalósításán.

A Nyugaton a helyzet változatlan és Wendell és Wild miatt októberben is Netflixezünk

Erich Maria Remarque világhírű regényét, a Nyugaton a helyzet változatlant már többször adaptálták. Most Edward Berger (Terror, Patrick Melrose) rendezte és Daniel Brühl az egyik húzónév. A trailere erőteljesre sikeredett, így elsőre nem is meglepő, hogy a  jövő évi Oscarra ezt nevezi Németország. Más műfaj, de elég annyit írnunk, hogy a Karácsonyi lidércnyomás rendezője, Henry Selick és Jordan Peele belepiszkált a sztoriba, akkor a Wendell és Wild már sokakat lázba hoz. Mindkettő film október 28-án érkezik a Netflixre!

A Hidegkútban rokonszenves emberek félelmetes kihívásokkal szembesülnek

Molnár T. Eszter Hidegkút című regénye Zoltán Gábor szerint olyan, mintha a legeslegjobb fordító áldozatos és szakszerű munkája nyomán olvashatnánk egy kortárs amerikai vagy nyugat-európai nagy író bestsellerét. De a Hidegkút nem fordítás, itt játszódik és most, amitől, ha lehetséges, még fájdalmasabb és még szebb.

„Egész életét az újrakezdés lendülete jellemezte” – Szilágyi Márton Petőfi vonzásáról és a Petőfi-kutatás helyzetéről

Tinikoromban nagy hatással volt rám Karinthy Ferenc 1947-ben, jellemző módon a doktori dolgozatával egy évben megjelent regénye, a Kentaur, ami a nyelvészeti kutatásainak az irodalmi lecsapódása, és valószínűleg ott van benne az a tágabb értelmű útkeresés, amely a húszas évei közepén jellemezte. Interjúkban gyakran kitért arra, hogy lehetett volna nyelvész, befuthatott volna tudományos karriert, és a regényből kiolvasható a válasz, hogy miért riadt vissza ettől. Azért, mert rájött, hogy olyan úr szolgálatába szegődne, aki teljes odaadottságot, már-már megszállott ügyszeretetet vár el; kissé patetikusan szólva azt, hogy teljes valóját élő áldozatul ajánlja fel neki. Ez olyasmi, amit a világ nem ért, a döntési helyzet pedig azzal szembesít, hogy mire érdemes az életünket rááldozni.

Messzire vezető kérdés, de az eddigiek talán már érthetővé teszik majd, miért akarom én Önt a „Petőfi-mágnesről” és úgy általában a tudományos pálya vonzásáról kérdezni. Egyrészt arról, hogy egy ifjú bölcsész hogyan kerül döntési helyzetbe, majd találja meg a maga kutatási területét, témáját, és hogy azt mi okozhatja, ha soha nem akad ilyen problémája, mert meg sem legyinti az elhivatottság szele.

Az a benyomásom, hogy mindig a téma választja az emberét, nem fordítva, a sorsszerűségnek tehát komoly szerepe van a döntésben. Ám korrekcióra, szűkítésre-bővítésre a későbbiekben azért adódik lehetőség. Engem például kezdettől fogva a 18–19. század irodalma érdekelt; minden: személyes példák és olvasmányélmények egyaránt errefelé tereltek, segítettek. Már az édesapámtól hallott mesék is gyermekkoromban, aztán az, hogy az ő néprajzkutatói példája révén megértettem, miben áll és milyen az a tudományos gondolkodás. Azt is, hogy nehéz kenyér, és azt is, hogy a külvilág értetlenségével számolni kell. Számomra azonban fokról fokra világossá vált, hogy a tálentumaimmal kötelességem élni. Az egyetemen Kerényi Ferenctől, aki a tanárom volt, azt tanultam, hogy azt az irodalomtörténészt lehet komolyan venni, aki képes legalább száz év folyamatait, összefüggéseit átlátni, átfogni. Engem a rendi társadalom és irodalma kezdett érdekelni, mert történelem szakos is voltam, és