Best WordPress Hosting
 

Meseegyetem lesz Nyíregyházán

Hagyományteremtő szándékkal rendezi meg az I. Őszi Meseegyetem elnevezésű programsorozatot Nyíregyházán a Magyar Népmeséért Alapítvány és a Nyíregyházi Egyetem Óvó- és Tanítóképző Intézete csütörtökön.

A rendezvény célja a magyar népmese és műmese gazdag és egyedülálló világának őrzése, ápolása, népszerűsítése és társadalmi elfogadottságának erősítése – közölték a szervezők.

Imre Rubenné intézetigazgató szerdán elmondta, Cservenák László, a Magyar Népmeséért Alapítvány kuratórium elnöke kereste meg őket a kezdeményezéssel, hiszen a mesék világa szorosan kapcsolódik a leendő pedagógusok egyetemi mindennapjaihoz, képzésükben több tantárgyuk is az elbeszélések köré fonódik. Ilyen például a Beszédművelés című tárgy, amely keretében az első évfolyamos tanító szakos hallgatók mesefelolvasást gyakorolnak, majd további három félév alatt három tantárgyon keresztül foglalkozhatnak a nép- és műmesék sajátosságaival, azok neveléshez kapcsolódó viszonyával, valamint részt vesznek a mesék népszerűsítésében.

Amikor egy költőnő elszabadul – Erlend Loe: Leltár

Meghallani a kor szavát, és felülni a hullámaira, hogy ismertséget és elismertséget szerezzen – Nina Faber norvég költőnőnek ez soha nem sikerült. Hosszú évek hallgatása után új, isztambuli élményei által inspirált kötettel, a Boszporusszal próbál visszatérni az irodalmi körforgásba. Nagy reményeit azonban gyorsan letörik a negatív kritikák, amit tovább tetéz, hogy leltárra hivatkozva még az író-olvasó találkozóját is lemondja a szervező könyvesbolt. A mellőzött, anyagi problémákkal küzdő Nina idegrendszere ezt már nem bírja: mindenre elszántan nekiindul, hogy magyarázatokat találjon és igazságot szolgáltasson magának.

Először a könyvesbolt egyik

alkalmazottja esik áldozatul az ámokfutásának, majd A kommunizmus

Sam Raimi A mágus című bábhorrorból készít adaptációt

Az 1978-as A mágus (Magic) című Richard Attenborough-film egyik főszereplője Anthony Hopkins volt. Idén Sam Raimi veszi kézbe a hasbeszélő bábművész történetét. A mágus című 1978-as horrorfilm egy gonosz bábról szól Anthony Hopkins főszereplésével. A legendás rendező, Sam Raimi újraforgatja a filmet – jelentette be Roy Lee producer a nemrég megjelent Post Mortem című podcastban, […]

The post Sam Raimi A mágus című bábhorrorból készít adaptációt appeared first on Filmtekercs.hu.

Tóbiás Krisztián kapja idén a Csáth Géza-díjat

A Csáth Géza-díjat a FISZ október 1-jén, szombaton 21 órakor adja át Tóbiás Krisztiánnak a PesText Fesztivál részeként a Három Hollóban. A laudációt Kiss A. Kriszta tartja. A díjat Pataki Viktor, a FISZ társelnöke adja át. A díjátadó után a fiatal irodalom kerül a középpontba, aztán pedig iamyank zenél. Ahogyan az eddigi években, úgy Tóbiás Krisztián is az Oltalom Karitatív Egyesületnek adományozta a díjjal járó jutalmat.

Tóbiás Krisztián (1978) költő munkássága rendkívül szerteágazó: szerkesztői és hiánypótló irodalomszervezői munkája is kiemelten elismerésre méltó. Már korábbi versesköteteivel is kivívta az irodalomkritika elismerését, a ver/sec-kel, a vasjanival, a Túliratokkal és a Wilkinson pengével. Kötetei közül a 2020-as [M]ikulás rakétája kapta az eddigi legtöbb figyelmet és recenziót. Bár a gyermekfőhős és/vagy gyermekelbeszélő nem újdonság a műfajban, a naivitásából eredő humor megjelenése különleges színezetet ad a kötetnek. A kilátástalanság könnyed, játékos hangvétellel való kombinációja teszi igazán intenzív olvasói élménnyé a könyvet.

Tóbiás Krisztián szépírói tevékenységén túl is fáradhatatlan. A Tempevölgy kiadványai, illetve lapszámai az elmúlt években magas színvonalat és tudományos megbecsülést értek el. Fontos megemlíteni a számos tudományos konferenciát, amelyeknek helyet és keretet biztosítanak, legyen az kortárs vagy 19. századi irodalomról való társalgás, vagy akár említhetnénk az éppen most induló podcastsorozatot.

Szekértáborok, értékrendek – beszélgetés Száraz Miklós Györggyel

Ha arra kérlek, mondj három fontos mondatot a kortárs magyar irodalomról, melyek lennének azok?

Nem örülök, ha erre kérsz. Fontos mondatokat mondani nem könnyű. Ráadásul olyan dolgokról, amik erősen szubjektívek.

Fontos az, hogy eltűntek a tekintélyek? Illyés, Németh László, Babits tekintély volt. Visszafelé nem megyek tovább. Esterházy. Talán tekintély volt Kertész Imre vagy Csoóri is. Másként, de talán mégis. Ma vannak elég jó írók, jó írók, nagyon jó írók, még nagy írók is, de tekintély nincs. Nem tudom, fontos-e, ha egyáltalán így van, és nem tudom, hogy ha így van, akkor az rossz-e vagy jó. És az is igaz, hogy nem feltétlenül a legjobb író a tekintély.

475 éve született Cervantes, a Don Quijote szerzője

Nehéz és kalandos élete a Madrid közelében fekvő Alcalá de Henares városkában kezdődött egy elszegényedett kisnemesi családban. Apja vándorfelcserként járta az országot, fia a folytonos költözések miatt csak rendszertelen képzésben részesült. Egyes források szerint Sevillában a jezsuitáknál tanult, és itt kezdte el írni első színdarabjait is. Madridban egy humanista iskolához csapódott, majd Rómába utazott, ott ismerkedett meg a reneszánsz művészetekkel, és itt jelentek meg először nyomtatásban művei.

1571-ben az akkor a spanyol koronához tartozó Nápolyban felcsapott katonának,

az októberi lepantói tengeri csatában három lőtt sebet kapott, az egyik örökre lebénította a bal karját, innen kapta az „el Manco de Lepanto” (Lepanto rokkantja) ragadványnevét.

A titokzatos nő

Hae-Joon, a tapasztalt nyomozó egy férfi gyanús halála után vizsgálódik a hegyekben. Nem kell hozzá sok idő, hogy az elhunyt felesége, Seo-rae váljon az egyes számú gyanúsítottá. Csakhogy a detektív beleszeret a rejtélyes asszonyba, ami elbizonytalanítja a nyomozásban.

Szvetlana Alekszijevics, Patti Smith, Erlend Loe, Nádas Péter Budapestje [PROGRAMAJÁNLÓ]

Könyves szempontból az év legizgalmasabb időszakához érkeztünk, jön a Könyvfesztivál, a PesText, hamarosan pedig a Margó Irodalmi Fesztivál is, számos jelentős külföldi alkotó érkezik Magyarországra és rengeteg új könyv jelenik meg. Most a következő napok irodalmi programjai közül szemezgettünk.

Pető Andrea az utókorral ellentétben nem a férjek fontosságában méri a nők életét – Rajk Júliáét sem

A Delonghival közös Túl a plafonon podcastunk utolsó vendége Pető Andrea történész, egyetemi tanár, az MTA doktora, a 20. századi társadalomtörténet és a társadalmi nemek történetének nemzetközileg ismert kutatója. Olvass bele Árnyékban című könyvébe, amiben Rajk Júlia életét vizsgálja!

Sally Rooney idén is felkerült a TIME legbefolyásosabb embereit összegyűjtő listájára

Tavaly mindössze egyetlen író szerepelt a TIME magazin listáján, amelyen a világ 100 legbefolyásosabb emberét szokták összegyűjteni: Sally Rooney. A Baráti beszélgetések, a Normális emberek és a Hová lettél, szép világ szerzője (interjúnk ITT) idén is maradt a listán, mellette azonban ezúttal jutott hely más íróknak is.

A streaming megöli a mozit?

Miben változtatta meg a streaming a filmnézési szokásokat? Hogyan tehető újra trendivé a mozi? Mi a kritikus szerepe, és tudja-e befolyásolni a moziba járási kedvet? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ a miskolci CineFesten, az ország legnagyobb nemzetközi filmfesztiválján.

A CineFest egyik szakmai programjára évek óta látogatnak el az Art-mozi Egyesület, a Forgalmazók Egyesülete és a Mozisok Országos Szövetségének tagjai, hogy találkozzanak és megvitassák az aktuális kérdéseiket. Idén két napon át tartott a program, amelyben helyt kapott egy – főleg – filmkritikusok részvételével létrejött panelbeszélgetés. 

A Mozik vs Streaming című panelbeszélgetésen a közönség soraiban helyet foglaló forgalmazási és mozis szakemberek előtt Báron György (Élet és Irodalom), Váradi Júlia (Klub Rádió), Baski Sándor (Filmvilág, port.hu), Varga Ákos (KULTer, Magyarhangya) és Gyenis Ajándok (Mozinet – mozi- és VOD-forgalmazás) ült a színpadon. A szegedi Zsigmond Vilmos Filmfesztiválon már foglalkoztak a témával, sőt a szintén idei CineFesten megrendezett FIPRESCI éves gyűlésén is felvetődött a kérdés, hogy miben változtatta meg a filmnézési szokásokat, a mozik és a filmkritika helyzetét a streamingszolgáltatók jelenlétének erősödése. 

Julianna Margulies: Napsugárlány

Egy rendkívüli élet

Szeretem az életrajzi köteteket, ezért örömmel láttam, amikor megjelent Julianna Margulies memoárja, aki bár több híres filmben és sorozatban is szerepelt, én csak a Vészhelyzetben láttam, de abban minden epizódban. 

Julianna nemcsak remek színésznő, hanem nagyszerű mesélő is, hamar el is felejtkeztem arról, hogy ki is ő, mert a gyermekkoráról olvasva olyan érzésem volt, mintha egy kalandos és fordulatos regényt olvasnék.