Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: kortárs irodalom

Szőcs Árpádjai és a nemzet jövőképe

Közzétette szerző

„Minden út visszafelé vezet előre” – idézi Kátai Mihály szavait barátja, Tolcsvay Béla Kossuth-díjas zenész. És valóban, amikor a modern fizikai időfogalmat vizsgáljuk, elkerülhetetlen az a megfigyelés, mely szerint a múlt kihat a jelenre, az pedig befolyásolja a jövő történéseit. Tehát mondhatjuk egyszerűen: a jövőnk a múltban alapozódik meg. Kátai Mihály gondolata pedig azt a történelmi valóságot is összefoglalja, mely a jövővízióink értelmezéseire is kíváncsi: mire számíthatunk az elkövetkező években?

Ez a kérdés valószínűleg örök érvényű, ám a válasz a világ rohamos fejlődése ellenére sem lesz soha garantált és egyértelmű. Talán a legfontosabb e témát bolygatva, hogy melyik az a felület, amelyik mindhárom idősíkot egybemosva tudja felmutatni mindazt, amire az ember tudásvágya szomjazik? Az időben keressük önmagunkat. Az irodalom egyik feladata és küldetése – évszázadok óta – az idő meghatározásában rejlik. Az időbeliség mindig is fő témája volt a szépirodalmi műveinknek: a szövegek által megismerhetjük a régmúltat, megérthetjük a jelenünkben zajló eseményeket, illetve beleláthatunk az elképzelt jövőbe.

Mára már megszámlálhatatlan könyv foglalja össze a jól ismert történelmi korszakok egyes pillanatait, kortárs irodalmunk pedig egyre több időt szentel annak, hogy meglássa a jövőt. Ám vannak olyan írások is, amelyek arra keresik a választ, mi történne akkor, ha a múlt összevegyülne a jelen történéseivel. Valahol mindegyik szépirodalmi mű az idő megfoghatóságában bízik, közben – akaratlanul is – az emberi létezés válik az írás valódi origójává.

PostPin It!

Világirodalmi disztópiák nyugaton, keleten, északon és délen

Közzétette szerző

Top 10 világirodalmi disztópia

Tíz hátborzongató disztópia a világirodalomból Orwelltől J. G. Ballardig – Bajtai András tíz híres és kevéssé ismert disztópikus regényt mutat be, amelyek mind könyörtelenül szembesítenek bennünket társadalmunk különféle buktatóival.

Angolszász női disztópiák

PostPin It!

Szerelmes történet nyerte el a Goncourt-díjat

Közzétette szerző

A L’Iconoclaste kiadó gondozásában megjelent csaknem 600 oldalas mű a 20. századi Olaszországba kalauzolja az olvasót egy ellentmondásos szerelmi történeten és a művészet iránti szenvedélyen keresztül.

A zsűri a 14. fordulóban hozta ki győztesnek az 52 éves szerző regényét, ami arra utal, hogy hatalmas verseny volt idén a döntőbe jutott művek között. A Veiller sur elle végül a zsűrielnök Didier Decoin szavazatával győzött, amely két voksot ér.

„Ez egy fantasztikus pillanat, soha nem gondoltam volna, hogy egyszer az életben ilyet fogok átélni” –mondta újságíróknak Jean-Baptiste Andrea a párizsi Drouant étterem előtt, ahol 1914 óta hagyományosan egy ebéd keretében ítéli oda és adja át a zsűri a Goncourt-díjat.

PostPin It!

Kortárs korképek – tíz kortárs irodalmi mű az őszkezdéshez

Közzétette szerző

Géczi János: Az utolsó rózsához

A Szegeden biológusként tanult, majd később irodalmi és képzőművészeti pályát választó Géczi megszállottja a rózsáknak: korábban már megjelent A rózsa labirintusa című könyve, de még doktori dolgozatát is a dísznövény szimbolikájának szentelte. Új kötetében, mely a Kalligram gondozásában jelent meg, a rózsát olyan jelképként igyekezett láttatni, ahogyan korábban nem volt jellemző az irodalomban. Az utolsó rózsához egyszerre pedzeget általános kérdéseket akár az életről, akár a hatalomról, de biografikus vetület is felfedezhető benne, mellyel a költő önmagát is igyekszik értelmezni jelenkorunk forgatagában.

Hatvany Helga: Viharos idők

PostPin It!

„Pokolba a tudományoskodó irodalommal!” – Még, még, még Gombaszögi Nyári Tábor

Közzétette szerző

Készítette: Talum Fruzsina, Erdei Bálint, Szolykó Dávid

Ez a bejegyzés: „Pokolba a tudományoskodó irodalommal!” – Még, még, még Gombaszögi Nyári Tábor eredetileg innen származik: kultúra.hu.

PostPin It!

„Tudományos kulcsokat adunk át népszerű stílusban Topolyától Párizsig”

Közzétette szerző

Az elindulás óta nagy utat bejáró programsorozatról Harmath Artemisszel, a PKÜ-IGYIC szakmai igazgatójával beszélgettünk.

Az IGYIC indulásával egyidős a Vadlazac program. Milyen szándék, illetve elvárás hívta létre?

Az IGYIC-ben az egyik legerősebb elköteleződésünk és egyben kihívásunk az, hogy a jó kortárs irodalmat, azon belül is a minőségi gyerekkönyveket eljuttassuk az olvasókhoz. A másik fontos feladatunk, amely szintén egy hiányra adott válasz, hogy összekössük a gyerekirodalmi tér különböző szereplőit, hogy egymás tapasztalataiból tudjanak épülni. Szeretnénk élővé tenni az anyagot, amivel foglalkozunk, amit közvetítünk, mert például, ha a főiskolai hallgatókhoz élményszerűen, színesen, frissen visszük el a gyerekirodalmat, tehát úgy, hogy nekik maguknak legyen közük hozzá, akkor bízhatunk benne, hogy ők ezt hasonlóan lelkes módon fogják továbbadni.

PostPin It!

A Petőfi Kulturális Ügynökség Prágában képviselte a kortárs magyar irodalmat

Közzétette szerző

A cseh fővárosban 28. alkalommal rendezték meg a Svet Knihy, azaz „A könyv világa” elnevezésre hallgató Nemzetközi Könyvvásár és Irodalmi Fesztivált, mely idén az „Írók határok nélkül” tematikára fókuszált. A koncepció a jelenlegi időkre reagált, amikor a határok egyre kevésbé egyértelműek, legyenek azok fizikai, kulturális, szexuális, műfaji vagy épp politikai határok. A rendezvény minden évben több száz írót, illusztrátort, fordítót, szakértőt és könyvszakmabeli szereplőt vonz. Csehország legnagyobb könyvvására, mely a könyveken kívül, számos irodalmi, könyvkiadással, valamint terjesztéssel kapcsolatos fórumot, szerzőkkel és kiadókkal való beszélgetést is kínál. 

A Petőfi Kulturális Ügynökség (PKÜ), a prágai Liszt Intézettel együttműködésben szervezett standon a közelmúltban megjelent magyar szépirodalmi és gyermekirodalmi művekkel, valamint az utóbbi évek folyamán megjelent cseh fordításokkal várta az érdeklődőket, nagy sikerrel. 

Többek között a prágai magyar nagykövet, Baranyi András is tiszteletét tette a magyar standon. 

PostPin It!

Budapest nagyregénye – 23 szerző 23 története

Közzétette szerző

A projekt Budapest egyesítésének 150. évfordulója alkalmából a Könyvfőváros program keretében, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral együttműködésben, a Kreatív Európa Alap támogatásával valósul meg. A kötet kiadója a Budapest Brand. 

Több százan vettek részt a Budapest Nagyregény tavaly év végén meghirdetett civil történetgyűjtő kampányában. A fővárosiak lakóhelyükhöz köthető személyes, családi történetekkel, helyi legendáriummal gazdagították az anyaggyűjtés munkáját.

A kerületi fejezetek megírására felkért 23 kortárs író a februári workshopon elkezdte a Budapest Nagyregény előkészítését. Megismerkedtek egymással, és kidolgozták az alkotói folyamat játékszabályait. Tasnádi István dramaturgi iránymutatása mellett dolgoznak a történeteiken.

PostPin It!

10 friss magyar könyv márciusra

Közzétette szerző

Grecsó Krisztián: Lányos apa

A februárban nagy sikerrel a Radnóti Színházban bemutatott új Grecsó-könyv seperc alatt az eladási toplisták elejére szökkent. A szerző kötetében a családi tematikához, az apasághoz fordul, egybegyűjtve a bensőséges történeteket, melyeket a szülői szerepkörben tett megfigyelések ihlettek. Párhuzamba állítja a gyerekkori történéseket a felnőttkori döntésekkel, megöröklött szülői mintákat fed fel és az apává válás örömeit és kihívásait örökíti meg.

Dragomán György: Adjuk meg a módját!

PostPin It!

Összegyűltek a Budapest Nagyregény történetei

Közzétette szerző

A Budapest Nagyregényhez január végéig várták a történeteket, a végeredmény közösségi alkotás eredményeként egy 23 fejezetből álló könyvként fog megjelenni 2023 őszén. A program túlnő a kötet keretein, célja, hogy a főváros elmúlt 150 évét történeteken, kerületi legendákon keresztül, a város lakóinak bevonásával gyűjtse össze, mesélje el és jelenítse meg, ehhez pedig az irodalmat közvetítő eszközként használja. A könyv megjelenését összművészeti történetgyűjtő rendezvények előzik meg a kerületekben 2023 májusában, jövőre pedig társművészeti feldolgozások formájában elevenednek meg a könyv fejezetei és a kutatómunka során beérkezett legjobb sztorik is. 

A Budapest Nagyregény egy olyan szellemi emlékmű lesz a főváros egyesítésének 150. évfordulójára, amelyben egyszerre kapnak hangot a művészek és a civilek. A beérkezett történeteket és a helytörténeti kutatást ihletforrásként használják az írók, de azok a történetek sem vesznek el, amelyek nem kerülnek felhasználásra a novemberben megjelenő kötetben. 

A Budapest Nagyregény életre kel a könyv lapjain túl is: eseményeken, online felületeken, más kiadványokban találkozhatunk majd a város történeteivel. 

PostPin It!

A költő, aki úgy cikázott a magyar és amerikai egyetemek közt, mint senki más – 80 éves Oravecz Imre

Közzétette szerző

Oravecz Imre Heves megyében, Szajlán született, édesapja gépkocsivezető volt, édesanyja pedig kevéske földjüket művelte. Oravecz 1962 és 1967 között az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma: Debreceni Egyetem) magyar-német szakon tanult, a diploma megszerzése után Budapestre költözött, ahol segédmunkásként, mozi-üzemvezetőként, nevelőtanárként, az Európa Könyvkiadó titkáraként is dolgozott, majd 1970-től az MTI számára fordított. 1972-ben egy szerelmi csalódást követően előbb Párizsba disszidált, majd Londonba utazott, onnan pedig az Egyesült Államokba vezette az útja. Iowa Cityben hónapokat töltött egy nemzetközi íróprogram tagjaként. 1973-ban hazatért, ám 1976-ban ismét az Egyesült Államokba utazott, hogy a chicagói Illinois Egyetemen nyelvészetet és kulturális antropológiát tanuljon.

A későbbiekben is kalandos út állt a költő előtt: a rendszerváltozásig megjárta az Élet és Irodalom szerkesztőségét, a német líráról oktatott a Kaliforniai Egyetemen, majd egy nyugat-berlini ösztöndíjprogramban is részt vett. A rendszerváltozást követően visszatért Magyarországra, a Pesti Hírlap és az Új Magyarország munkatársa is volt. 1995-től 2005-ben történt nyugdíjba vonulásáig Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen német irodalmat és amerikai őskultúrát tanított. 2001-ben visszaköltözött szülőfalujába, Szajlára.

Pályája nehezen indult: 1962-ben jelent meg első verse az Alföld folyóiratban, ám ezután egészen 1975-ig egyetlen hazai terjesztésű lap sem közölte munkáit. Ahogy egy interjúban elmondta, költészete „teljesen elütött attól, amit mások csináltak, ez már önmagában is hátrányt jelentett. Ezenkívül ellentétes volt a szocialista realizmus doktrínájával, amelynek a jegyében publikálni lehetett.” A határon túl, az újvidéki Híd című lapban 1968-ban több versét is leközölték. Ekkor fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy a verseiből kötetet is összeállíthatna, de a Szépirodalmi Kiadó visszautasította a kéziratát. Verseit végül a Költők egymás közt című antológiába válogatták be, amelyekről aztán Weöres Sándor méltatást is írt. Oravecz Imre első kötete 1972-ben jelenhetett meg Héj címmel.

PostPin It!

A KMI 12 program sikereiről és terveiről – Interjú Szentmártoni Jánossal

Közzétette szerző

A KMI 12 program 2020-ban indult, így a 2022-es év volt az első olyan, amely zavartalanul, a járvány miatti korlátozások nélkül telt el. Hogyan látja, sikerült az első két év hektikusságát ellensúlyozni?

Mindenképpen. De ahogy korábban is nyilatkoztam, a pandémia alatt sem tétlenkedtünk, szakmai partnereinkkel portréfilmeket, versmegzenésítéseket, versfilmeket, antológiát, hangoskönyveket készítettünk az első évad alkotóinak munkáiból, amely elemek azóta hagyománnyá váltak. Vagyis a 2022-es év kiemelt szerzőinek alkotásaiból is készültek hasonló művészi tartalmak, amelyek nemsokára kiegészülnek egy online pedagógiai segédlettel, amely kiváló magyartanároknak köszönhetően az első két évad szenior szerzőiről összeállított óravázlatokat tartalmaz.

Szentmártoni János a KMI 12 programigazgatója. Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu

PostPin It!

Szekértáborok, értékrendek – beszélgetés Száraz Miklós Györggyel

Közzétette szerző

Ha arra kérlek, mondj három fontos mondatot a kortárs magyar irodalomról, melyek lennének azok?

Nem örülök, ha erre kérsz. Fontos mondatokat mondani nem könnyű. Ráadásul olyan dolgokról, amik erősen szubjektívek.

Fontos az, hogy eltűntek a tekintélyek? Illyés, Németh László, Babits tekintély volt. Visszafelé nem megyek tovább. Esterházy. Talán tekintély volt Kertész Imre vagy Csoóri is. Másként, de talán mégis. Ma vannak elég jó írók, jó írók, nagyon jó írók, még nagy írók is, de tekintély nincs. Nem tudom, fontos-e, ha egyáltalán így van, és nem tudom, hogy ha így van, akkor az rossz-e vagy jó. És az is igaz, hogy nem feltétlenül a legjobb író a tekintély.

PostPin It!