Best WordPress Hosting
 

A mackó 1. évad – kritika

Nyolcfogásos kifőzdemenü rendel? Olyan, amit egy a ketrecében dühöngő medve fog feltálalni, miközben jókat mosolyogsz humorán? Hogy is van ez? Nos, a vendéglátóhelyek konyháinak gyakran nagyon furcsa kulisszatitkai vannak. A mackó az elmúlt év legjobb újonc sorozatai között volt.

Az Avatar 2. legyőzte a Titanicot

James Cameron a filmtörténelem négy legnagyobb bevételt szerzett filmjéből hármat rendezett; az alkotásai között pedig most helyet cserélt kettő: az Avatar: A víz útja immár a filmtörténet harmadik legjövedelmezőbb filmje. Nemrég írtuk meg, hogy az Avatar második része lehagyta a Star Wars: Az ébredő erő c. filmet és megszerezte minden idők 4. legtöbb bevételt szerzett filmjének címét (globálisan) – […]

The post Az Avatar 2. legyőzte a Titanicot appeared first on Filmtekercs.hu.

Arthur Conan Doyle és Agatha Christie is Edgar Allen Poe köpönyegéből bújt elő

A bűnügyi történetek rajongói kellemes év eleji meglepetést kaptak a Netflixtől: egy klasszikus krimit váratlan csavarral a végén. A halványkék szemekben az idősebb, tapasztalt nyomozó, a Christian Bale által alakított Augustus Landor mellé tehetséges újonc – a Harry Potter Dudley-ja, Harry Melling – csapódik, hogy brutális gyilkossági ügyet oldjanak meg együtt. A helyszín a híres amerikai West Point katonai akadémia, a lelkes, fiatal kadét pedig nem más, mint Edgar Allen Poe.

Az a Poe, aki később a detektívtörténetek „feltalálójává” vált. Bár rövid ideig valóban járt a West Pointra, a Louis Bayard regényén alapuló történet nem megtörtént eseményt dolgoz fel. Ám tökéletesen visszaadja a 19. század elejének hangulatát, és azokat az elemeket – a sötét komorságot, morbiditást, misztikusságot – alkalmazza, amelyek később Poe írásművészetét jellemezték.

A nyomozóirodalom atyja

Óriási MADI Univerzum költözik Magyarországra

A 77 éve indult MADI nemzetközi művészeti mozgalom előtt tiszteleg a budapesti Cervantes Intézet, ahol péntektől kiállítások, előadások és családi programok engednek betekintést a MADI játékos és absztrakt világába.

A MADI némelyek szerint a mozgás (movimiento), absztrakció (abstracción), dimenzió (dimensión) és invenció (invención) szavakból alkotott betűszó, mások úgy vélik, az irányzat egyik alapítója, az uruguayi Carmelo Arden Quin nevének betűiből ered.

A MADI nemzetközi művészeti mozgalom 1946-ban indult Buenos Airesben, második korszaka az ötvenes évektől Párizsban és Nyugat-Európában zajlott, míg a harmadik, a kibontakozás ciklusa a kilencvenes évek elején, a közép-kelet-európai események beindulásával kezdődött, és hatással volt az egész világra.

Kíváncsiak az életre – HIÚZ: Ez ennyi volt

A HIÚZ dalai nem megfejtésre valók. Inkább elmerülni jó bennük és utazni velük. Bólogatni rájuk és hagyni, hogy feltöltsenek. Hallgathatjuk őket a napsütötte Rómain, egy borús téleste a borospohár mögül, vagy ahogy az együttes egyik fele javasolja, a suhanó tájat figyelve a becsillanó ablaküvegen át, egy hosszú buszút alatt.

Az a.dal.szöveg rovatban írtunk korábban a 30y, a Punnany Massif, a Beton.Hofi , a Lázár Tesók és Mmamt daláról is.

Bukowski-versekből készült előadást mutat be az Andaxínház Alkotócsoport

Különleges irodalmi előadásra invitálja az érdeklődőket az Andaxínház Alkotócsoport február 25-én a KuglerArt Szalonba, este hét órától. Az én cellám című előadás keretében Hajduk Károly Jászai Mari-díjas színész tolmácsolásában kerül színpadra Charles Bukowski Vegyes felvágott kötete. Bukowski az amerikai beatkorszak egyik legegyedibb alakjaként áll, költészetének valódi erejét, árnyalatait, sokszínűségét kívánják bemutatni az esten.

Az előadás gerincét adó verseskönyvet 2013-ban fordította le Pritz Péter, amely azonban nem érhető el jelenleg kereskedelmi forgalomban, így aki nem olvasta a kötet a műveit, annak jó alkalom nyílik a szövegekkel való megismerkedésre. Ugyanakkor azok számára is tud újat mutatni Az én cellám, akik behatóan ismerik Bukowski munkásságát. A produkció során ugyanis a színészi játékot Kertész Endre és Háry Péter csellóduója, a More von dir kíséri.

A színpadon egyenértékű lesz Bukowski sokszor szélsőségekbe hajló lírája és a klasszikus zene, ennek köszönhetően egyszerre megrázó és vulgáris, lesújtó és felemelő, életunt és életigenlő, fanyar humorú és fájdalmasan őszinte előadást ígér az Andaxínház.

A borító a leglátványosabb, de a könyvtervezés ennél sokkal többről szól

„Ne ítélj meg egy könyvet a borító alapján!” –  tartja az angol mondás, mely valójában nem a könyvekre, hanem az emberek megismerésére vonatkozik.  Könyvek esetében is igaz lehet persze, de azért ideális esetben szoros az összefüggés a kiadvány kivitelezése és a benne foglalt szöveg között. Bár sokszor nem tulajdonítunk jelentőséget neki, mégis jó, ha a könyv egy esztétikus tárgy is, melyet jó kézbe venni. A 2022-es alapítású Magyar Könyvtervezés díj azt tűzte ki célul, hogy évről-évre összegyűjtse és bemutassa a hazai könyvkiadás legmagasabb színvonalon tervezett és gyártott kiadványait. Az adott naptári évben megjelent könyvekből a szakértői zsűri két körben választja ki a legjobbakat, amelyek azután megjelennek a győztesekből rendezett kiállításon, továbbá bekerülnek a díj nyomtatott és online katalógusába. A díj alapítójával, Polgárdi Ákossal beszélgettünk arról, mi is az a könyvtervezés, és miért jár még mindig gyermekcipőben ez a szakma Magyarországon.

Fotó: Szekeres Máté

A nüanszok prózájának alkotója: Ljudmila Ulickaja

A baskíriai Davlekanovóban született 1943-ban, politikai okokból kitelepített családja csak a második világháború után költözhetett vissza Moszkvába. Ulickaja biokémikus anyja példáját követve a Moszkvai Állami Egyetem biológiai szakát végezte el. A Szovjet Tudományos Akadémia Általános Genetikai Intézetében kezdett dolgozni, de 1970-ben szamizdat kiadványok másolása és terjesztése miatt elbocsátották. Tíz évig nem tudott elhelyezkedni, ezalatt szakmája annyit változott, hogy már nem térhetett vissza a tudományhoz. Végül egy barátnője összeismertette a Zsidó Színház vezetőjével, aki 1979-ben irodalmi vezetőnek hívta az intézményhez. 

Ulickaja írt karcolatokat, gyerekdarabokat, bábjátékokat, rádiójátékokat, mongol költészetet fordított, 1982-ben szabadúszó lett. 

Elbeszélései a nyolcvanas évek végétől jelentek meg folyóiratokban, az áttörést 1992-ben a Novij Mír című irodalmi lapban megjelent Szonyecska című kisregénye hozta meg, amelynek francia fordításáért megkapta a Medici-díjat. Első elbeszéléskötete is Franciaországban jelent meg Szegény rokonok címmel.