Best WordPress Hosting
 

Az Oscar-jelöltek elárulják, melyik filmen sírtak utoljára

Szeretjük, mikor a világhírű színészek vagy rendezők hirtelen mozinézőként szerepelnek. Az idei Oscar-jelöltek közül kérdeztek meg jó párat, hogy melyik filmen sírtak a legutóbb. Colin Farrell például a Nyugaton a helyzet változatlanon, míg Brendan Gleeson a Volt egyszer egy nyáron, Brendan Fraser pedig egy Adam Sandler filmen. Megható, ahogyan Guillermo del Toro elmeséli, hogy azért könnyezte meg A Fabelman családot, mert saját édesanyját juttatta eszébe. A szomorúság háromszöge rendezője, Ruben Östlund pedig meglepetésre a Top Gun: Mavericket mondta, de nem viccből.

Árverésre kerül a világ legrégebbi, legteljesebb héber Bibliája

A 9-10. századi kódex szövegét négyszáz pergamenlapra – amelyhez több mint száz állat bőrét használták fel – egy írnok írta fel héber nyelven. A kötet később egy, a mai Szíria területén lévő zsinagógába került, amelynek épülete a 13–14. század környékén megsemmisült. A kódexben található feljegyzések azt mutatják, hogy a következő tulajdonosa egy bizonyos Salama bin Abi al-Fakhr volt, akinek a zsinagóga újjáépítéséig kellett volna biztonságban tartania. A zsinagóga nem épült újjá, a kódex pedig a következő hatszáz évre eltűnt.

Amikor 1929-ben újra megjelent Frankfurtban, egy David Solomon Sassoon nevű bibliofil vette meg 350 fontért. A róla elnevezett kódex 1978-ig az örökösöknél maradt, majd a brit vasúti nyugdíjalap vásárolta meg 320 ezer dollárért. Később, 1989-ben 3,19 millió dollárért adták el. Ma Jacqui Safra svájci gyűjtő tulajdonában van, nem lehet tudni, hogy miért döntött az eladás mellett.

A Sassoon-kódex 24 könyvből áll, három részre osztva, és a Tóra-tekercsekkel ellentétben magánhangzókat és ékezetes jeleket is tartalmaz. Az annotációk, kommentárok és tulajdonosi feljegyzések szintén igen különlegessé teszik a kötetet a zsidó szájhagyományok és a modern héber Biblia közötti kapcsolatok tanulmányozásának viszonylatában. Értékét növeli, hogy szinte teljes épségben megmaradt – csak a Genezis első tíz fejezete hiányzik belőle.

A Mozinet Filmnapok következő vetítésén az Oscar-jelölt A csendes lány látható

A csendes lány az év egyik legmeglepőbb rendezői bemutatkozása, ami kimagaslóan jó kritikai fogadtatásban részesült, és a világ filmfesztiváljain már lenyűgözte a közönségét. A legjobb nemzetközi film kategóriában Oscar-díjra jelölt alkotás különösen megható, sokrétű és érzékeny film a szeretet hiányáról és a gondoskodás gyógyító erejéről.

A film főszereplője, Cáit mindössze tízéves, csendes kislány, aki hányattatott körülmények között nő fel. Örökké kimerült és ismét terhes édesanyjának a sok gyerek mellett nem jut ideje rá, alkoholista, hirtelen haragú apja pedig inkább jobb, ha nem foglalkozik vele. A család úgy dönt, Cáit-et a nyárra rokonokhoz adja. A gyerektelen párnál egészen új világ tárul fel a kislány előtt. Az idilli, zöld környezetében egy idő után Cáit megnyílik, végül fény derül arra a titokra is, amit újdonsült nevelői elrejtenének előle.

A Puskin mozis vetítés után Veiszer Alinda és Gyurkó Szilvia beszélget az érzelmi elhanyagolásról, és arról, hogy kapcsolatokban sérülünk és kapcsolatokban gyógyulunk. A Mozinet Filmnapok korábbi beszélgetéseiből készült videók megnézhetők a Mozinet YouTube csatornáján

Dobray Sarolta: Megátalkodottan hiszek az eredendő jóságban

A Beűzetés a Paradicsomba történetei a kötet saját meghatározása szerint „igaz mesék”. Igazak, mert a mai magyar valóságból merítenek, már-már szociografikus eszközökkel próbálják megmutatni a nélkülözésben, kitaszítottságban és reménytelenségben élők életét.  A kötetről folytatott beszélgetést most teljes egészében visszahallgathatod.

35 éves a Véres játék, megérdemelt egy vicces visszatekintést a vérző orrú Van Damme

Idén ünnepli 35. születésnapját a Véres játék című opusz, ami sok férfitársamnak jelentett rengeteget egyedfejődésében még a VHS aranykorában. Jean-Claude Van Damme karrierjében szintén fontos állomás, de itt még Forest Whitakerről sem sejtettük, hogy egyszer Oscar-díjas színész válik belőle. A Screen Junkies szerint is megért a kissé megkopott film egy vicces nosztalgiázást.

Valentin napi könyves vakrandi

A soproni Széchenyi István Városi Könyvtár ebben az évben is megrendezte a címben említett eseményt, ami tulajdonképpen azt jelenti, hogy a könyveket becsomagolják, és ráírnak néhány jellemző dolgot, ami alapján kiválaszthatjuk és kikölcsönözhetjük a könyveket, azaz magunkkal vihetjük egy randira.❤️

Valentin nap keddre esett, a könyvtár viszont jelenleg csak pénteken és szombaton van nyitva, de ez nem volt akadály a kedves és kreatív könyvtárosok számára, hogy meglepjék az olvasókat ezzel a kis játékkal.

A korlátozott nyitvatartás óta én általában szombati napon jutok el a könyvtárba, így reménykedtem, hogy még marad arra a napra is néhány randizni vágyó könyv, mert tavaly is szerettem volna elmenni, de nem sikerült. 

Berlin, 2023 – Budapest, 2123 – Bánóczki Tibor-Szabó Sarolta: Műanyag égbolt

Minden év nehezen kezdődik: a rettenetesen szürke első másfél hónap után óriási felüdülés megérkezni a totális kulturális káoszba, amit Berlin és maga a fesztivál jelent. Bár sokszor borzasztó filmek is bekerülnek a különböző programokba, mégis lélegzetelállítóan vagy inkább lélegzetindítóan szabad és inspiráló az egész.

Magyar sikerek a bolognai gyerekkönyvásáron

Rangos díjat nyert Rofusz Kinga, magyar illusztrátor a világ legfontosabb gyerekkönyves eseményén, a bolognai gyerekkönyvvásáron. Hatvan éve rendezik meg az iparágvezető eseményt, amelynek fontos célkitűzése, hogy évről évre új szintre emelje a gyerekillusztrációt és a gyerekirodalmat, párbeszédet teremtsen, valamint helyet adjon a szakemberek tapasztalatcseréjének. A BolognaRagazzi Crossmedia-díjjal 2021 óta ismernek el olyan kiadói projekteket, amelyek „narratív univerzumukat más médiumokra kiterjesztik”. Az idei kiírására 30 országból 90 pályamű érkezett, amelyből a zsűri első körben a legjobb 10 projektet választotta ki. Ebből a 10 kiválasztott pályaműből nyerte el Rofusz Kinga Otthon című műve a legjobbnak járó első helyezést.

Rofusz Kinga Otthon silent bookja a Vivandra Kiadónál jelent meg 2018-ban, a könyvből pedig később egy nyolcperces animációs kisfilm készült a K.G.B. Stúdió és Klingl Béla producer közreműködésével. 

A művet személyes történet ihlettette: a könyv kizárólag képekkel meséli el a régi háztól való elszakadás, majd egy új otthonra találás érzékeny történetét. 

Sisu-előzetes felnőtteknek

1944 és egy finn csávó aranyat talál a semmi közepén. A bankba menet pár náci el akarja fenni tőle, szóval eltakarítja őket az útból. Bár az előzetes a semmitmondó “a John Wick mögötti álló stúdiótól” dumával dobálózik, de ez esetben kicsit joggal, mert egyértelműen az ugrana be. Igazából úgy tűnik mégis lelépnek az aranyával, de […]