Best WordPress Hosting
 

Hét karácsonyi klasszikus kicsiknek és nagyoknak

Visky András: Betlehemi éjszaka

Szeretem, amikor a jól ismert bibliai történeteket valamelyik mellékszereplő szemszögéből meséli újra valaki. Így tett Visky András is, aki Betlehemi éjszaka című meséjében Bari ben Bárányt és Bence ben Juhot szólaltatja meg. Párbeszédüket a feláldoztatástól való félelem árnyékolja be, ám egyszer csak megjelenik egy angyal. A Messiás születésének örömhírét hozza, aki számukra is szabadítást hoz: többé nem kell attól tartaniuk, hogy valaki feláldozza őket. Az evangélium mintegy „alulnézetből” fogalmazódik meg itt, a gyerekek számára is érthető, befogadható módon, de nem szájbarágósan. Különösen tetszik, hogy az alapvetően komoly hangvételt a szerző a bárányok humoros névadásával oldotta. A rövid mese ezen kívül is sok apró felfedeznivalót kínál – mindenkinek ajánlom, nálunk karácsonyi „kötelező” lesz.

Visky András: Betlehemi éjszaka

Vackortól Szegény Yorickig – A besorolhatatlan költő, Kormos István

A Győrtől nem messze található Mosonszentmiklóson született napszámos családban Kops István néven, a Kormos nevet 1944-ben vette fel. Édesanyja 1925-ben gyerekszülésbe halt bele, s miután apja újra megnősült, őt nagyszülei vették magukhoz, akikkel 1928-ban Budapestre költözött. Elemi iskolai tanulmányai után egy ideig kifutófiú, majd 1946-ig tisztviselő volt egy belvárosi gyarmatáru-kereskedésben.

A második világháború után a Püski Kiadónál dolgozott, lektori tevékenységet folytatott az Egyetemi Nyomdában, a Szikra Könyvkiadónál, majd 1948-ban az Országos Könyvhivatalban, 1949-től egy évig a Magyar Filmgyártó Nemzeti Vállalat dramaturgja volt. 1951-től haláláig az Ifjúsági Kiadó – 1957-től Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó – szerkesztőjeként dolgozott. Ő indította útjára és szerkesztette a Magyar irodalom gyöngyszemei és a Világirodalom gyöngyszemei című líraiantológia-sorozatokat, valamint a Kozmosz sorozatot, amelyben számos ifjú tehetségnek adott lehetőséget a bemutatkozásra.

Vallomásai szerint húszéves korában kezdett verselni, első, verses meséket tartalmazó kötete 1946-ban jelent meg Az égigérő fa címmel, első verseskötete, Dülöngélünk címmel 1947-ben látott napvilágot.

„Az én életem mégiscsak a könyv” – Exkluzív interjú Rébecca Dautremer íróval, illusztrátorral

Munkáiban, a Jakominuszban például, az állatfejes figurákban van valami szürreális, ugyanakkor az összhatás nagyon klasszikus, harmonikus, minden részletében cizellált mestermunkát mutat. Csoportképei a nagy múzeumok remekműveit idézik. Kik hatnak Önre? 

Ez a benyomás jogos, valóban nagyon szeretem a klasszikus festészetet. A Jakominuszban csakugyan fellelhetők Bruegel-hatások, kikacsintások. A flamand festészet csodálatos, ki állítaná az ellenkezőjét? Bruegelt mindig imádtam, már gyerekkoromban is gyakran órákra elmerültem az apró részletekben, próbálva megfejteni, hogy mi is történik a képein. Vállalom: hatással van rám. Ugyanakkor ki nem állhatom a versenyzést, hiszen itt zseniális alkotókról beszélünk, de igen, szeretem ezeket a kikacsintásokat, utalásokat.  

És hogy áll a kortársakkal? 

„Éva néni, hogy tetszett arra rájönni, hogy a gyerekek csak kicsik, de nem buták?” – Janikovszky Éva húsz éve halt meg

Kucses Éva néven született Szegeden 1926. április 23-án. Gyerekkorát nagyapja könyvesboltjában töltötte, ahol gyakori vendég volt Móra Ferenc is. 1944-től a szegedi egyetemen hallgatott filozófiát, néprajzot, magyar és német irodalmat, majd 1948-tól Budapesten, az ELTE Bölcsészettudományi karán szociológiát, filozófiát és pszichológiát tanult. Első munkahelye a Vallás és Közoktatásügyi (1951-től Közoktatásügyi) Minisztérium volt, ahol a tankönyvosztályon lett főelőadó. 1953-tól a Móra Könyvkiadó szerkesztője, 1964-1987 között főszerkesztője, 1981–1982-ben a Minerva Kiadó szerkesztője is volt. 1987-ben nyugalomba vonult, de továbbra is a kiadóban dolgozott, igazgatósági tag is volt, a Móra Kiadó elnök-vezérigazgatója 2008-tól az írónő fia, Janikovszky János. A minisztériumban és a kiadónál, még a legnehezebb időszakban is mindig az emberség, a kiállás jellemezte, sok üldözött és tiltólistára került írótársának segített.

1978 és 1995 között a Gyermekkönyvek Nemzetközi Tanácsa (IBBY) megbízott elnöke, a nemzetközi Andersen-bizottság tagja, az UNICEF Magyar Bizottságának elnökségi tagja, 1991-től a hátrányos helyzetű gyermekek továbbtanulását segítő Staféta Alapítvány kuratóriumának elnöke, 1996-tól az Írószövetség Gyermekirodalmi szakosztályának elnöke volt. Janikovszky Éva hosszú betegség után, 2003. július 14-én halt meg Budapesten.

Első könyve, a Csip-Csup 1957-ben jelent meg, a címlapon még Kispál Évaként szerepelt. A magyar irodalomban védjeggyé vált – férje után felvett – Janikovszky Éva néven 1960-ban, a Szalmaláng című regényt publikálta először. Azután még 32 könyvet írt, művei 35 idegen nyelven, 40 kiadásban jelentek meg. Írásait korhatár nélkül szeretik, összetéveszthetetlen, ahogy a felnőttek és gyerekek világát, vitáikat, ütközéseiket és egymásra találásukat remek humorral és mélységes emberséggel ábrázolja – saját műfajt teremtett, valamiféle gyermekmonológot. 

Átadták Az év gyerekkönyve díjakat

A szakmai zsűri tagjai Fábián László, a Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium tanára, Gerhes Gábor képzőművész, Kelemen Réka HUBBY-tag, irodalomszervező, gyerekirodalmi szakértő, Kérchy Anna, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának egyetemi oktatója, valamint Nádori Lídia műfordító voltak.

Az év gyerekkönyvírója a 6 év alattiaknak szóló könyvek kategóriában Gimesi Dóra (Emma csöndje, Pozsonyi Pagony), a 6–12 éves között Jeney Zoltán (Balatoni kacsavész, Lampion Könyvek) és Kemény Gabi (A konkrét hiúz, Móra Könyvkiadó) lett. Az év ifjúsági írója díjjal Dániel Andrást ismerték el (Jaj, ne már! – mondta a hal, Tilos az Á Könyvek).

Az év illusztrátora Grela Alexandra (Hol készül a művészet?, Csimota Könyvkiadó), az év fordítója Kövesdi Miklós Gábor (Paddington megoldja, Mojzer Kiadó) lett.

Mit keres hat sértett kísértet? – Egy könyv, ahol az olvasó a főszereplő

A történetet a szentendrei Skanzen Erdély épületegyüttese ihlette, ahová a gyerekek a regény olvasása közben vagy után el is látogathatnak. Az elképzelt XX. század eleji erdélyi város, ahol a detektívtörténet játszódik, ott fogja várni őket szinte teljesen ugyanúgy, ahogy azt Kertész Erzsi írja a regényében.

A Hat sértett kísértet főszereplője az olvasó. A szerző, Kertész Erzsi izgalmas nyomozós utazásra hívja a 9 éven felülieket, mely során egy századfordulós erdélyi kisváros életét is megismerhetik.

A lebilincselő regényben a főszereplőt – azaz magát az olvasót – ártatlanul megvádolt kísértetek keresik meg, hogy segítséget kérjenek tőle, mert szörnyű igazságtalanság történt velük a múltban. Egy bűntettel, pontosabban egy rubintrablással gyanúsították meg őket, és amíg nem mossák tisztára a nevüket, addig nem nyughatnak. A szerző a tőle megszokott humorral tálalja a történetet, így az egy pillanatig sem válik félelmetessé. A rejtély megoldásához szükséges nyomok felfejtése kihívást jelent a kiskamasz olvasónak, ám a fejezetek végén található kérdések segítenek nekik. A gyerekek igazi nyomozók módjára göngyölíthetik fel a rubintrablás esetét, jegyzetelhetnek fejezetről fejezetre, hogy végül a nyomokból összeálljon a rejtély megoldása.

Magyar sakk-könyvből tanulhatnak a gyerekek Törökországtól Mexikóig

Idén is hatalmas érdeklődés övezte a 60. alkalommal megrendezett bolognai Children’s Bookfair gyerekkönyv-kiállítást, amelyen Magyarország ismét képviseltette magát. Az eseményen – amely közel 30 000 látogatót vonzott – több mint 1500 kiállító vett részt a világ csaknem 100 országából. Az egyetlen magyar pavilon, amely húsz éve minden évben képviselteti magát az eseményen, idén is nagy népszerűségnek örvendett. 

„A könyvszakma számára rengeteg tanulsággal szolgál egy ilyen expo. Minden eddiginél nagyobb hangsúly tevődik most rá, hogy a könyv hosszan tartó élmény legyen, ami lefoglalja a csemetéinket” – emelte ki az eseményen kiállítóként szereplő Szalay Könyvek kereskedelmi igazgatója, Balogh Gábor. 

„Az egész kiállításon egyedülállónak bizonyult Az első sakk-könyvem című kiadványunk. Rengetegen érdeklődtek iránta, olyannyira, hogy több ország is megvásárolta a kiadási jogokat. Így könnyen meglehet, hogy a török, a bolgár, a lengyel vagy a mexikói gyerekek még idén magyar szerzők munkájából tanulnak meg sakkozni. A másik nagy siker egy rövid, vidám történeteket tartalmazó meséskönyv, az Unikornisok nagy mesekönyve volt. Minden második kiadó, aki leült tárgyalni, erre a könyvre volt kíváncsi. A magyar gyerekkönyvek népszerűsége töretlen, mindent megteszünk azért, hogy világszinten is egyre közkedveltebbek legyenek a legkisebbeknek szóló kiadványok” – árulta el a kereskedelmi igazgató.

Magyar sikerek a bolognai gyerekkönyvásáron

Rangos díjat nyert Rofusz Kinga, magyar illusztrátor a világ legfontosabb gyerekkönyves eseményén, a bolognai gyerekkönyvvásáron. Hatvan éve rendezik meg az iparágvezető eseményt, amelynek fontos célkitűzése, hogy évről évre új szintre emelje a gyerekillusztrációt és a gyerekirodalmat, párbeszédet teremtsen, valamint helyet adjon a szakemberek tapasztalatcseréjének. A BolognaRagazzi Crossmedia-díjjal 2021 óta ismernek el olyan kiadói projekteket, amelyek „narratív univerzumukat más médiumokra kiterjesztik”. Az idei kiírására 30 országból 90 pályamű érkezett, amelyből a zsűri első körben a legjobb 10 projektet választotta ki. Ebből a 10 kiválasztott pályaműből nyerte el Rofusz Kinga Otthon című műve a legjobbnak járó első helyezést.

Rofusz Kinga Otthon silent bookja a Vivandra Kiadónál jelent meg 2018-ban, a könyvből pedig később egy nyolcperces animációs kisfilm készült a K.G.B. Stúdió és Klingl Béla producer közreműködésével. 

A művet személyes történet ihlettette: a könyv kizárólag képekkel meséli el a régi háztól való elszakadás, majd egy új otthonra találás érzékeny történetét. 

„A tematika adott volt: vidéken élők történetei a gyerekektől az idősekig” – Kiss Ottó költővel beszélgettünk

2011-ben jelent meg utoljára A másik ország címmel felnőtt regényed, miközben a gyerekkönyveidet folyamatosan publikáltad. Hiányzott már a klasszikus novellák világa?

Mindig a téma felől közelítek, mi az, amit meg szeretnék írni. Csak azután látszik, hogyan tudom megcsinálni: mesében, gyerekversben, felnőtt prózában. Többnyire több szövegen dolgozom felváltva, ritkán írok kampányszerűen ugyanabban a műfajban, műnemben, így aztán ezek a novellák is évtizedek alatt gyűltek össze, illetve pontosabban: mostanra érett meg bennem az, hogy az évtizedek alatt összegyűlt novellákból egy válogatást készítsek. És az is csak mostanában, már a hatvanhoz és a pálya végéhez közeledve vált előttem is világossá, hogy felnőttprózában közelebb áll hozzám a novella, a novellafüzér, mint a regény.

Valamiért elterjedt, hogy IBBY, azaz Az év gyerekkönyve díjat kapott volna a legsikeresebb könyved, a Csillagszedő Márió, de ez nem volt igaz, ezt többször elmondtad már. Mi volt a legnagyobb félreértés veled kapcsolatban a pályafutásod során?

Távirányító rossz szülőkhöz

Mikola Péter: Bátorságpróba. Illusztrálta: Kőszeghy Csilla. Móra, 2022.

Mikola Péter eredetileg tanárként végzett, a nyolcvanas évek óta zenés műsoraival járja az országot, és már hat gyerekdalokat tartalmazó nagylemeze jelent meg az utóbbi évtizedekben. Mikola állandó eposzi jelzője a ’zenész játszótárs’, ami arra utal, hogy előadásaiban nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a gyerekek ne csak hallgatói, hanem aktív résztvevői legyenek a daloknak. Mikola a zenés gyerekműsorok világába véletlenül csöppent bele egy ismerőse javaslatára, és hasonló véletlennek köszönhető, hogy írásra adta a fejét: a városban sétálva találkozott egy könyvkiadó igazgatójával, aki ott helyben fel is kérte egy mesekönyv megírására.

A kísérlet jól sikerült, Mikolának 2009-ben jelent meg első mesekönyve, a Zorka szemével a világ, amit aztán jó pár további kötet követett. Az óvodás Zorka és testvére, Berci állandó szereplők Mikola Péter könyveiben, és idén a Móra Könyvkiadó úgy döntött, hogy új köntösben jelenteti meg a testvérpár korábban már megjelent kalandjait – a könyv végén pedig a történetekhez kapcsolódó foglalkoztató feladatok is vannak, ami egyébként egészen remek ötlet.

Kihirdették az év gyerekkönyveit

Már nyolcadik éve szervezi és osztja ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év gyerekkönyve-díjakat hét kategóriában, független szakmai zsűri döntése alapján. Gyerekkönyvírói 0–6 éves korig, gyerekkönyvírói 6–12 éves korig, ifjúsági írói, illusztrátori, műfordítói, valamint innovációs és ismeretterjesztő könyv kategóriában érkeztek a nevezések a 2021-ben megjelent könyvek közül.

Az Év gyerekkönyve címre ismét kiemelkedő gyerek- és ifjúsági könyvekkel neveztek a kiadók.

Az év gyerekkönyvírója (6 év alatti kategória) Bendl Vera (Matyi tigrissel álmodik, Pagony Kiadó), az év gyerekkönyvírója (12 év alatti kategória) Laboda Kornél (Gavarin és az álomantenna, Pagony Kiadó), az év ifjúsági írója (12 év feletti kategória) Takács Zsuzsa (Spirálfüzet, Magvető Könyvkiadó), az év illusztrátora Nemes Anita (Mi leszek, ha nagy leszek?, Scolar Kiadó), az év fordítója N. Kiss Zsuzsa (Testünk kívül-belül, Manó Könyvek), az év leginnovatívabb könyve Agócs Írisz Rajzolj egy krumplit! 3. című műve és az egész sorozat (Pagony Kiadó), az év ismeretterjesztő könyve Fenyő D. György Útikalauz a vershez című alkotása (Pagony Kiadó), valamint Boncsér Orsolya Fotózni jó! című könyve (Magánkiadás) lett.