Best WordPress Hosting
 

Az idei Alföld-díjasok: Ladik Katalin, Ureczky Eszter és Mezei Gábor

Az Alföld szerkesztősége 1978 óta nívódíjban részesíti a kiemelkedő szerzőit. 1993-tól a díjazottak a pénzjutalom mellé E. Lakatos Aranka szobrászművész emlékplakettjét is megkapják. 1978 és 2021 között 44 alkalommal 126 szerzőnek 133 Alföld-díjat adományoztak (heten: Csoóri Sándor, Sütő András, Kulcsár Szabó Ernő, Tandori Dezső, Oravecz Imre, Esterházy Péter és Térey János kétszer is megkapták). A kitüntettek között olyanok szerepeltek, mint Kányádi Sándor, Hankiss Elemér, Tar Sándor, Nádas Péter, Borbély Szilárd, Kovács András Ferenc, Szilágyi István, Takács Zsuzsa és Tóth Krisztina. Az Alföld-díj a hazai irodalmi díjkultúra egyik legrangosabb kitüntetése, amely mindig is érdemalapú volt és az is marad.

Ladik Katalin a neoavantgárd által ihletett, több művészeti ágat átfogó életművéért és a folyóiratunkban közel félévszázadon át megjelent publikációiért;

Ureczky Eszter az angolszász kultúra, a biopolitika és a kultúrorvostan elkötelezett közvetítéséért, valamint az Alföld hasábjain és online felületén közölt tanulmányaiért és kritikáiért;

Kihirdették a Déry Tibor-díj idei nyerteseit

A Déry Tibor író özvegyének végakarata alapján létrehozott díjat a Déry Tibor Alapítvány évente ítéli oda az irodalmi élet kimagasló alkotóinak. Déry Tibor özvegye a vagyonával az irodalmi élet kimagasló alkotóinak munkásságát kívánta támogatni. A pénzjutalommal járó kitüntetés forrása a Déry-hagyaték, beleértve a Déry-művek után keletkező jogdíjak összegét is. Az elismerés egyúttal a 128 éve született Déry Tibornak is emléket állít.

A díjat odaítélő kuratórium elnöke Závada Pál író, titkára az Artisjus főigazgatója, Szinger András, tagjai pedig Bán Zsófia író, irodalomtörténész, Ilia Mihály irodalomtörténész és Keresztesi József író. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át (akkor még Déry Tibor-jutalom néven), azóta több százan részesültek az elismerésben.

„A Déry Tibor-díj azért különleges, mert ez a legelső nem állami díj – kis híján négy évtizede, még a rendszerváltás előtt alapították. A kuratórium tagjain kívül senki nem szólhatott bele, hogy kik kaphatják. Az első években érezhetően olyan írók felé fordult a kuratórium figyelme, akik nem tartoztak a Kádár-rendszer kegyeltjei közé, noha megérdemelték volna a legmagasabb kitüntetéseket is. Különlegessége még az is, hogy nemcsak írói-költői életműveket jutalmazunk, hanem az irodalomtörténeti, -elméleti és kritikai munkásságokat is, valamint a magyar irodalom külföldi népszerűsítőit, vagyis idegen nyelvekre fordítóit – de a magyar nyelv ápolása terén elért eredményeket ugyancsak igyekszünk elismerni” – idézi a közlemény Závada Pált.

Vonnák Diána kapta a 2022-es Margó-díjat

Az elismerést ma délután adták át a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál keretében megrendezésre kerülő Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron, a Nemzeti Táncszínházban. A díjra minden eddiginél több pályázat érkezett, a győztes pénzdíjat, próbafordítást kap, valamint egy több mint 10 millió forint értékű népszerűsítő kampány segíti könyvének pályáját. Vonnák Diána könyve mellett Bognár Péter Hajózni kell, élni nem kell és Borda Réka Égig érő csalán című regénye került az élmezőnybe.

Nyolcadik alkalommal adták át a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár a legjobb első prózakötetért járó Margó-díjat.

A Bookline támogatásával 2015-ben indított kezdeményezés célja megmutatni, kik a legerősebb pályakezdő prózaírók, ezzel is népszerűsítve a kortárs irodalmat. Az elmúlt hét évben Totth Benedek, Milbacher Róbert, Szöllősi Mátyás, Mécs Anna, Fehér Boldizsár, Harag Anita, illetve tavaly Halász Rita kapta meg az elismerést. 2022-ben a Magvető, a Scolar, a 21. Század Kiadó, a Pesti Kalligram, a Noran Libro és a Jelenkor kiadó könyvei jutottak be a legjobbak közé. 

Elga Sakse kapta az idei Balassi műfordítói nagydíjat

A Friedrich Ferenc Munkácsy-díjas szobrász és érmeművész által készített kisplasztikával járó díjat a műfordító – idős korára tekintettel – saját otthonában vette át Magyarország rigai nagykövetétől. Bányai Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövet méltatta Elga Sakse munkásságát, egyben tolmácsolta Pusztay János nyelvész, egyetemi tanár laudációját.

Elga Sakse a műfordítói tevékenysége során közel kilencven prózaművet és drámát fordított magyarról lett nyelvre, többek között Szabó Magda és Márai Sándor műveit, Molnár Ferenc színdarabjait, valamint a kortárs és klasszikus magyar gyermek- és ifjúsági irodalom gyöngyszemeit. Szabó Magdához különleges kapcsolat fűzte, tizenkét regényét ültette át lettre. Elga Sakse úgyszólván beleszületett az irodalomba: szülei a lett irodalmi élet jeles alakjai, nagynénje, Anna Sakse Lettország egyik legismertebb írónője.

Elga Sakse a jelgavai Lett Mezőgazdasági Egyetemen végezte tanulmányait, majd 24 éven át dolgozott agronómusként, illetve könyvelőként. Eközben regényes körülmények között fedezte fel a magyar nyelvet, amelyet autodidakta módon, szótárakból és hazai folyóiratok levelezőrovatán keresztül kezdett el tanulni. 1964-ben sikerült először ellátogatnia Magyarországra, 1965-től kezdődően fordít magyar irodalmat. 1979-ben felvették a Lett Írószövetségbe, ettől kezdve elsősorban fordításból él. 92 éves korában is aktív, rendületlenül dolgozik.

A kolozsvári Hatházi András kapja az idén a Sárga csikó díjat a Filmtettfeszten

A kitüntetést a Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemlén adják át. A díjazott tiszteletére a Tetemre hívás című kisjátékfilmet vetítik Kolozsváron az október 8-i gálán.

A 22. Filmtettfeszt Erdélyi Magyar Filmszemle október 5. és 16. között lesz Erdély 19 településén, 26 vetítési helyszínen.    

A díjat olyan személyiségek kapják, akik munkásságukkal jelentős mértékben segítik a kezdő és a tapasztalt erdélyi filmesek pályáját, illetve tevékenységükkel gazdagítják az erdélyi magyar filmes kultúrát.

Szerb irodalmi díjat kapott Krasznahorkai László

A méltatás szerint a 68 éves Kossuth- és József Attila-díjas magyar író posztmodern, disztópikus és melankolikus témájú életművével érdemelte ki a Milovan Vidakovic-díjat. Az elismerés átvételekor Krasznahorkai László kiemelte, hogy nagyon meglepte az elismerés, ugyanakkor nagyon örül neki. Mint mondta, amikor megtudta, hogy neki ítélték a díjat, utána kellett járnia, kiről is nevezték el ezt az elismerést.

A kutatás során megtudta, hogy Milovan Vidakovic vitában állt Vuk Stefanovic Karadzic nyelvújítóval a nyelv változásának pozitív és negatív hatásairól. „Én biztos, hogy nem döntenék egyik irányban sem, számomra ez a két irány, amelyet ők képviseltek, valahogy egyet jelent, és ennek a két iránynak a megtestesülését látom abban a listában, amelyen azok neve szerepel, akik ezt a díjat eddig elnyerték” – magyarázta.

A díjat korábban többek között Konrád György, Peter Handke, Orhan Pamuk és Mario Vargas Llosa vehette át. Az elismerés névadója, Milovan Vidakovic (1780-1840) szerb író, a regény műfaj szerb változatának megteremtője, a felvilágosodás eszméinek és a szentimentalista stílusnak a képviselője.

Átadták a 18. CineFest díjait

A filmmustra szombati záróünnepségén a közönségdíjat Lévai Balázs és Tiszeker Dániel Nyugati nyaralás című alkotása kapta. A CineDocs kategória díját a német Erec Brehmer és Angelina Zeidler Akik lehettünk volna című filmje érdemelte ki, a legjobb rövidfilm Latifa Said Zárt ajtók mögött című alkotása lett. A CineNeWave kategória díját Fábián Nikoletta Nyugvó köd című alkotása kapta.

A magyar animáció ifjú tehetségének járó Dargay Attila-díjat Horesnyi Máté vehette át. Az Art Mozik Nemzetközi Szövetségének (CICAE) díját Lukas Dhont Közel című filmje kapta.

A fődíj mellett a Porrá leszünk elnyerte a Filmkritikusok Nemzetközi Szövetsége, a FIPRESCI legjobb nemzetközi filmnek járó díját is. Oláh Kata Aki legyőzte az időt – Keleti Ágnes című rendezése pedig a FIPRESCI legjobb magyar filmnek járó elismerését kapta.

Átadták a 30. Quasimodo költőverseny díjait

Cserép László elmondta, hogy a versenyre 166 pályázó 318 verse érkezett be. A megmérettetés legrangosabb elismerésének számító emlékdíj mellett különdíjban részesült Marton Réka Zsófia az Anyagvizsgáló című versével és Dimény H. Árpád Egy költő a cirkuszban című alkotásával.

Díszoklevelet kapott a péntek esti díjátadón Végh Attila Öregkori elégia, Zsávolya Zoltán Nagy medveanyához, Szabados Attila Névvel kifelé, Oláh András Változó szorzó, Fikker János Ma, gyógyulásért, Fenyvesi Félix Légifelvétel, Horváth Florencia Altamira, Bognár Anna Jób, Török Nándor Odüsszeusz harmadik útja, Fellinger Károly Vesszők és Gál Csaba Látványhalhatatlanság című verséért.

Az elismeréseket a Szörényi László vezette héttagú zsűri ítélte oda. Salvatore Quasimodo 1961-ben járt Balatonfüreden, a Tagore sétányon gyógyulásának emlékére emlékfát ültetett és versben fogalmazta meg a balatoni tájhoz, a városhoz fűződő érzéseit. A Nobel-díjas olasz költő tiszteletére rendezik meg 1992 óta évről évre a Quasimodo nemzetközi költőversenyt, amelyre több száz magyar és külföldi pályázat érkezik minden esztendőben.

Turczi István kapja a boszniai Szerb Köztársaság idei nemzetközi irodalmi nagydíját

A boszniai Szerb Köztársaság fővárosában, Banja Lukán szeptember 16. és 18. között hetedik alkalommal megrendezésre kerülő Nemzetközi Irodalmi Napokon egy szerbolasz-amerikai összetételű szakmai zsűri javaslata nyomán Turczi István József Attila-díjas költő, műfordító, szerkesztő, egyetemi oktató, a Magyar PEN Club főtitkára, a Magyar Írószövetség költői szakosztálya elnöke kapja az idei Otvorena knjiga – Nyitott könyv elnevezésű nemzetközi irodalmi nagydíjat.

A díj rangját emeli, hogy az eddigi négy díjazott között van a nemrég irodalmi Nobel-díjra jelölt orosz Vjacseszlav Kuprijanov is. A zsűri szakmai indoklása kiemeli, hogy Turczi Üresség című könyve (Scolar, 2017. 2. kiadás), amely egyetlen, négy zenei tételre épülő versfolyam, „T. S. Eliot Négy kvartet-ének magasságaiba emelkedik a huszonnégy órába sűrített emberi lét erejének és törékenységének egyidejű, bravúros felmutatásával”. A díjjal járó pénzösszeg és a híres szerb szobrász, Sonja Bikic, alkotása mellett Turczi Istvánt a Szerb Írószövetség tiszteletbeli

tagjává választják, és a jövő évi fesztiválra díszkiadásban jelentetik meg a magyar szerző válogatott versgyűjteményét Fehér Illés fordításában.

Márton László kapja az idei Hummel–Jelenkor irodalmi díjat

A Jelenkor folyóirat és Horst Hummel villányi borász tavaly hozta létre a díjat. Cél egy olyan, magyar nyelven alkotó kortárs szerzőt kitüntetése, aki műveivel a dogmáktól való megszabadulás és az emberiséget sújtó, romboló ideológiákból kivezető utat mutatja meg, továbbá szellemiségével egy etikusabb világ felé nyit teret.

Az elismerést első ízben Kukorelly Endre író kapta 2021-ben. A zsűri (Adamik Lajos, Ágoston Zoltán, Kukorelly Endre, Méhes Károly) 2022-ben Márton László írónak, műfordítónak szavazta meg a díjat és a vele járó 300 palack Hummel-féle bort.

A díjátadóra az idei PécsLIT Fesztiválon, szeptember 15-én 20 órakor kerül majd sor a Csorba Győző Könyvtárban, a Tudásközpont épületében.

Kerekes Péter Cenzor című filmje nyerte el az Anonimul filmfesztivál nagydíját

A független filmesek támogatására alapított nemzetközi seregszemlét augusztus 8. és 14. között tartják meg a Duna-delta és a Fekete-tenger torkolatánál található Szentgyörgy (Sfantu Gheorghe) településen. Az eseményen a kassai születésű rendező szlovák–cseh–ukrán koprodukcióban forgatott első fikciós nagyjátékfilmje bizonyult a legjobbnak.

A film az odesszai női börtönben játszódik, ahova Kerekes és Ivan Ostrochovsky társ-forgatókönyvíró és producer hat éven át járt forgatni. A Cenzorka számos dokumentarista elemet tartalmazó fikciós történet a börtön lakóinak életéről. Az alkotásban az elítéltek önmagukat alakítják, és csak a három főszerepet játsszák színésznők.

A Cenzorkát tavaly a Velencei Filmfesztivál Kitekintő (Orizzonti) szekciójában mutatták be, és ott elnyerte a legjobb forgatókönyvnek járó díjat. A romániai fesztivál nagydíjáért kínai, spanyol, német és török film volt még versenyben.

Két elismerést is nyert a Kilakoltatás Szicíliában

A Kilakoltatás című magyar film sikerével zárult a hétvégén a szicíliai Cataniában a KinEst Fest. A közép-európai filmeket szemléző rendezvény szakmai zsűrije a döntését azzal indokolta, hogy a Kilakoltatásban, amelynek forgatókönyvét is az elsőfilmes rendező jegyzi, a társadalmunkat irányító gazdasági rendszer és az abból eredő etikai konfliktus egy képzeletbeli holtpontra jut. A kiszámíthatatlan fordulatokkal és szórakoztató karakterekkel teli történetet a kezdő végrehajtó szerepében kitűnő Orosz Ákos, valamint a film könnyed, maró, olykor groteszkbe hajló humora teszi elevenné.

A Nemzeti Filmintézet Inkubátor programjában készült filmet a magyar kritikusok a 2021-es év egyik legjobb filmjének tartották, áprilisban a legjobb forgatókönyvnek járó díjat nyerte el Portugáliában a Fantasporto fesztiválon. A megtörtént események által ihletett film egy fiatal, elszánt bírósági végrehajtó és egy elkeseredett, kilakoltatás előtt álló idős asszony heroikus küzdelmét meséli el egy végtelenül hosszú napba sűrítve.

Az elsőfilmes rendező Fazekas Máté Bence a tragikus helyzetet úgy képes humorosan tálalni, hogy közben nem válik ízléstelenné, ugyanakkor megmutatja az embert adós és végrehajtó mögött.

Molnár Piroska a CineFest életműdíjasa

A Nemzet Színésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Jászai Mari-díjas színésznő a CineFest szeptember 9-i, pénteki nyitógáláján veszi át az elismerést. Molnár Piroska személyesen vesz részt a Magyar hangja… című, magyar szinkronról szóló dokumentumfilm világpremierjén is, amelyre 10-én, szombaton kerül sor a CineFesten a Cinedocs versenyprogramban.

Molnár Piroska a kaposvári Csiky Gergely Színház és a Halhatatlanok Társulatának örökös tagja. A kivételes művész számtalan emlékezetes színházi és filmszereppel örvendeztette meg a közönséget az évtizedek során. Alapító tagja volt a Katona József Színháznak, társulati tagja volt a Nemzeti Színháznak is. Színházi és filmszerepei mellett szinkronszerepeiről is ismert, mások mellett ő Kathy Bates állandó magyar hangja.

A Magyar hangja… című, egész estés dokumentumfilm a magyar szinkron történetéről, múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről szól. Azt is vizsgálja, hogy miképp vált a magyar kultúrörökség és kultúrkincs részévé a szinkronizálás és néhány emblematikus magyar szinkron. Átfogó képet nyújt a szakmáról, benne több tucat ismert színész és szakember beszél a szinkronszakmáról.

Adamik Lajos első magyarként vette át az Osztrák Állami Műfordítói Díjat

Az osztrák kulturális minisztérium az osztrák irodalom más nyelvre történő átültetéséért ítélte a rangos elismerést Adamiknak, akinek fordításai hosszú évek óta a Kalligram Kiadó gondozásában jelennek meg magyarul.

Adamik Lajos orosz, német és nyelvészet szakot végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Első fordítása, az Eckhart mester válogatott prédikációi 1986-ban jelent meg. Azóta a kortárs osztrák irodalom szövegei állnak műfordítói tevékenysége fókuszában: Thomas Bernhard regényei és elbeszélései (Megzavarodás, Az olasz férfi, Díjaim), Ingeborg Bachmann versei (Kimért idő – Márton Lászlóval közösen), Christoph Ransmayr regényei, Werner Kofler, Marlene Streeruwitz, Robert Menasse, Franzobel, Peter Truschner és Dimitré Dinev művei. Ugyancsak Márton Lászlóval közösen jegyzi a Grimm testvérek összes meséjének és mondájának több kiadást is megért magyar fordítását – áll a közleményben.

Az Ausztriában a műfordítás terén legmagasabb elismerésként számon tartott díj indoklásában a zsűri Adamik kivételes tehetsége mellett – melynek köszönhetően szuverén módon, érzékenyen és a legmagasabb színvonalon képes különböző műfajú irodalmi szövegek átültetésére – a fordító filológiai pontosságát emeli ki.     

Ők a Magyar Mozgókép Díjak nyertesei

Az elmúlt napokban csaknem száz mozgóképes alkotást mutattak be a fesztiválon, emellett szakmai fórumokat tartottak és életműdíjakat is átadtak a 121 éves magyar mozgóképet ünnepelve.

A Petőfi Színházban tartott gálán a Kelemen Zénó Munkácsy-díjas szobrászművész által tervezett Magyar Mozgókép Díjakat összesen húsz kategóriában adták át. A Magyar Filmakadémia tagsága titkos szavazással döntött a díjazottakról.

A legjobb nagyjátékfilm kategóriát Kis Hajni filmje, a Külön falka nyerte, és ő vihette haza a legjobb elsőfilmesnek járó díjat is.

Kihirdették az év gyerekkönyveit

Már nyolcadik éve szervezi és osztja ki a HUBBY – Magyar Gyerekkönyv Fórum az Év gyerekkönyve-díjakat hét kategóriában, független szakmai zsűri döntése alapján. Gyerekkönyvírói 0–6 éves korig, gyerekkönyvírói 6–12 éves korig, ifjúsági írói, illusztrátori, műfordítói, valamint innovációs és ismeretterjesztő könyv kategóriában érkeztek a nevezések a 2021-ben megjelent könyvek közül.

Az Év gyerekkönyve címre ismét kiemelkedő gyerek- és ifjúsági könyvekkel neveztek a kiadók.

Az év gyerekkönyvírója (6 év alatti kategória) Bendl Vera (Matyi tigrissel álmodik, Pagony Kiadó), az év gyerekkönyvírója (12 év alatti kategória) Laboda Kornél (Gavarin és az álomantenna, Pagony Kiadó), az év ifjúsági írója (12 év feletti kategória) Takács Zsuzsa (Spirálfüzet, Magvető Könyvkiadó), az év illusztrátora Nemes Anita (Mi leszek, ha nagy leszek?, Scolar Kiadó), az év fordítója N. Kiss Zsuzsa (Testünk kívül-belül, Manó Könyvek), az év leginnovatívabb könyve Agócs Írisz Rajzolj egy krumplit! 3. című műve és az egész sorozat (Pagony Kiadó), az év ismeretterjesztő könyve Fenyő D. György Útikalauz a vershez című alkotása (Pagony Kiadó), valamint Boncsér Orsolya Fotózni jó! című könyve (Magánkiadás) lett.

Véget ért a Friss Hús, átadták a díjakat

Telt házas vetítésekkel, hamisítatlan fesztiválhangulatban zajlott a X. Friss Hús Budapest Rövidfilmfesztivál, melynek nyerteseit a szerdai díjátadón jelentették be a Toldi moziban. A szakmai zsűrik mellett a X. Friss Hús közönsége négy kategóriában választotta ki kedvenceit.

A Queer Dreams szekcióban Vermes Dorka Alba Vulva című filmjére érkezett a legtöbb szavazat, az @Midnight nevű horror blokkból a belga You’re Dead Helent díjazták, a nemzetközi dokumentumfilmek között az I Miss You, Marius örvendett a legnagyobb népszerűségnek, a nemzetközi versenyprogramból pedig a The Last Day of Patriarchy kapta a közönségdíjat.

A nemzetközi válogatásból Kevin T. Landry Woodpecker című drámája különdíjban részesült az emberi kapcsolatok érzékeny és komplex ábrázolásáért. A legjobb nemzetközi rövidfilm díját a litván Saulius Baradinskas kapta Techno, Mama című alkotásáért.

Bereményi Géza az Artisjus irodalmi nagydíjasa

A fődíjas mellett G. István László, Fenyő D. György, Keresztury Tibor és Gyimesi Emese vehet át elismerést egy-egy kötetéért, négy kategóriában. Alapítása óta összesen 79 kitűnő költő és író kapott Artisjus-díjat.

Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az elismerés célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. A díjazottakról irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság dönt, a testületben idén Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Reményi József Tamás, Szilágyi Zsófia, valamint az idén márciusban elhunyt Szkárosi Endre vett részt.

Az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Azóta is élek című kötetéért, valamint teljes írói életművéért kiérdemlő Bereményi Géza Kossuth-, József Attila- és Balázs Béla-díjas író, dalszöveg- és forgatókönyvíró, filmrendező, a nemzet művésze 1946-ban született Budapesten. 1970-től Cseh Tamás dalainak szövegírója, az énekes élete végéig állandó alkotótársa. 1978-tól szabadfoglalkozású íróként él, 1985-ben készítette első önálló játékfilmjét, majd több egész estét betöltő filmet készített saját forgatókönyv alapján.

Három díjat nyert a Külön Falka Olaszországban

A fesztivál zsűrijének tagja volt Casey Affleck amerikai filmsztár. Dietz Gusztávot a legjobb férfi alakítás díjával tüntették ki –  közölte a Nemzeti Filmintézet kedden. „Jó érzés lenne, ha az emberek a filmünk hatására tudnának nyitni olyanok felé is, akikről azt hitték, nem tudnak nekik megbocsátani” – nyilatkozta Kis Hajni a Külön falka című, részben személyes élményein alapuló filmjéről. Az alkotás a Nemzeti Filmintézet fiatal tehetségeket támogató Inkubátor Programjában készült.

A Külön falka történetében a tizenkét éves Niki (Horváth Zorka) nagyszüleivel él, akik nem tudják kordában tartani a vadóc, az iskolában nehezen beilleszkedő gyereket. Amikor Niki megtudja, hogy édesapját, Tibort kiengedték a börtönből, minden tiltás ellenére felkeresi a férfit. Tibor (Dietz Gusztáv) kidobóként dolgozik a budapesti éjszakában. Magának való alkat, erőszakos természete miatt állandó harcban áll a környezetével. Sötét múltja és egy családi titok miatt kerüli a lányával való találkozást, de Nikit nehezebb lerázni, mint gondolta. A két kívülálló lassan közeledni kezd egymáshoz, de minden az ellen szól, hogy a család egyesülhessen.

A majdnem egy évig tartó szereplőválogatás során csaknem 1500 kislányt és 400 férfit néztek meg az alkotók a főszerepekre. Az apát alakító Dietz Gusztáv egykori grappling-küzdősport világbajnok, a kislányt Horváth Zorka játssza. Mindkettőjüknek a Külön falka volt az első mozifilmes kalandja.