A Hat hét bizonyult a legjobb elsőfilmnek, az Énekesnő pedig a legjobb tévéfilmnek járó elismerést vihette haza a veszprémi Petőfi Színházban tartott szombat esti gálán, mely a Magyar Filmakadémia védnökségével a Magyar Mozgókép Fesztivál ünnepi záróeseménye volt.
A Hat hét alkotóival készült interjúnk itt olvasható.
A legjobb női főszereplő díját megosztva Pál Emőke és Román Katalin vehette át, míg a legjobb férfi főszereplő díját Seress Zoltán kapta.
Könnyű- és komolyzenei kategóriákban idén 12 zeneszerző, szövegíró, valamint alkotói közösség munkáját ismerték el Artisjus-díjjal. Menyhárt János életműdíjat, Török Ádám pedig posztumusz életműdíjat kapott a szerzői egyesülettől.
A többi könnyűzenei kategóriában Szendőfi Péter, Molnár Tamás, Takács Dorina (Deva), Vörös Cintia (Sisi), valamint a godfater. és a Nagy Emma Quintet tagjai vehették át a díjat június 5-én a Magyar Zene Házában. A komolyzene területéről Balogh Máté, Kutrik Bence és Dobri Dániel részesült az elismerésben. Az év magyarnóta-szerzője Horváth Péter lett.
Az Artisjus 23. alkalommal díjazta a legkiválóbbnak ítélt kortárs zeneszerzőket és szövegírókat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a sikeres zenei produkciókra és az ezekbe fektetett szerzői munka jelentőségére. Az elismerés presztízse többek között abban rejlik, hogy a pályatársak ítélik oda a díjakat a kitüntetett művészeknek. Ezúttal is az Artisjus szerzőkből és egy zeneműkiadóból álló vezetősége döntött a díjazottakról, a könnyűzenei alkotók kiválasztását külön szakmai bizottság (Bágyi Balázs, Both Miklós, Jónás Vera, Kocsák Tibor és Sebestyén Áron) készítette elő.
Egyik alapítója, vezéralakja vagy az 1990-es évek elején berobbanó, kolozsvári transzközép irodalmi mozgalomnak, amelyről az értelmezők elmondtak minden jót és minden rosszat. Számomra viszont mindig is az attitűdötök volt a legrokonszenvesebb, amellyel visszaadtatok valami egészséges vagabundságot, egészséges botrányosságot az irodalmi életnek. Gondoltad volna, hogy egyszer majd az akkori fenegyerekeket Babérkoszorú-díjjal, Kossuth-díjjal dobják meg?
A kilencvenes évek eleje még a nagy kiábrándulás időszakába esik: a szerzők arról írnak, hogy lehetetlenség megfogni azt, ami túlmutatna a mi emberi bezártságunkon (merthogy olyan nincs is), hogy a szöveg maximum a szövegről szólhat, hogy amúgy sincs értelme semminek, így hát játsszunk a szavakkal, s jobb, ha felvágjuk az ereinket, satöbbi. Ez volt az, ami nem tetszett nekünk, akkori fiataloknak. Nem azért, mintha nem értettünk volna egyet azzal, hogy zsákutcában vagyunk (mint emberek, mint emberiség) párszáz olyan év után, mikor a csillagokat, az isteni létet, a transzcendenciát céloztuk meg. Hanem azért, mert mi ezt tényleg csak zsákutcának fogtuk fel, amelyből ki lehet jönni, és más irányba indulni. S ha elindulunk más irányba, még az is lehet, hogy értelmes dolgok történnek velünk. Az is lehet, hogy van értelem, s talán még Isten is.
És igen, titokban azt reméltük, hogy egyszer majd meghanyigálnak mindenféle díjakkal azért, mert az általunk kitaposott út az embert (nyilván: csak az olvasóinkat) egy élhetőbb helyre viszi. Azt reméltük, hogy az irodalom újra olvasható lesz, mert értelmes lesz, értelemmel teli. Hogy van értelem. S hogy nem állunk ott csóré f…szal a nagy semmiben, emberi „istenségünkben”. Hogy a zsákutcából kiérve mégis feltűnik az Isten, akit annyiszor megöltünk.
Salman Rushdie-t 2022 augusztusában egy nyilvános eseményen tartott pódiumbeszélgetésen érte a támadás a New York-i Chautauqua Intézetben, az eseményen az üldöztetésnek kitett írók helyzetéről volt szó. Az erőszakos incidenst követően helikopterrel szállították egy pennsylvaniai kórházba, ahol megműtötték. Az első interjút a merénylet után idén februárban adta.
Az író a Freedom to Publish díjat kapta meg hétfőn a Brit Könyvdíjak átadásán, a ceremónián elhangzott videóüzenetében arra figyelmeztetett, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága ma súlyosabb veszélyben van Nyugaton, mint az ő életében valaha.
A Freedom to Publish díjjal a szervezők azoknak az íróknak, könyvkereskedőknek és kiadóknak az elkötelezettségét ismeri el, akik a fenyegetések ellenére is kiállnak az intolerancia ellen.
A több mint ötmillió forint értékű díjakat szombaton a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban adták át a három alkotónak és a két irodalmi körnek. Az ünnepi eseményen Méhes György fia, Nagy Elek köszöntötte a vendégeket. Elmondta: az alapítvány létrejöttével a család régi terve valósult meg: alapítványon keresztül gondozni édesapja életművét, és támogatni a magyar, kiemelten a határon túli magyar kultúrát, különösen az irodalmat.
Temesi Ferenc műfajteremtő költői, írói munkája, valamint műfordítói tevékenysége elismeréseként részesült a Méhes György Életműdíjban. Az írót Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója méltatta.
„Sajnálom, hogy nem vagyok Temesi Ferenc, aki már megírta a magyar szótárregényt, de hát mit csináljak, előbb született, mint én. Ráadásul olyan elsőzős-fajta. Megírja az első szótárregényt (Por), az első újságregényt (Kölcsön idő), az első Bartók-regényt (Bartók) és az első Temesi Ferenc-életművet. Ezt díjazzuk ma. Temesi megmutatta: írónak lenni nem tudományos kérdés, hanem életprobléma. Ha meg akarod írni a szótáradat, az úgy nem megy, ha folyamatosan megalkuszol. Ki kell tartanod a saját életedben, nem hajolhatsz be az éppen divatozó közízlésnek, nem élheted mások életét. Dolgoznod kell még akkor is, ha a munkád éppen nem nemesít. Mi kell tehát ahhoz, hogy Temesi Ferenc lehessünk? Idézem őt: tehetségesnek kell lenni és magyarnak. Temesi Ferenc tehetségesnek született, megmaradt magyarnak. Ezért vagyunk ma itt. Példakép. Így is lehet élni. Vagy csak így érdemes. Isten éltesse Temesi Ferencet!“ – mondta.
Az idén 31. alkalommal Tucsonban megrendezett Arizona Nemzetközi Filmfesztiválra évről évre több mint száz országból érkeznek alkotások, a Kojot négy lelke az animációs filmek nemzetközi versenyében a kreatív történetmesélésért érdemelte ki a szakmai zsűri különdíját. Ezzel párhuzamosan a floridai St. Petersburgben megrendezett Sunscreen fesztivál versenyprogramjában is bemutatkozott a Nyócker! alkotójának legújabb filmje, amelyet már
több, mint tízezren láttak a hazai mozikban.
A szakmabeliek mellett a közönség is díjazta az indián teremtéstörténet animációs mozifilm feldolgozását: a cseh Liberecben hétvégén véget ért nemzetközi fesztiválon a közönség szavazatai alapján a Kojot négy lelke lett a legjobb film.
A Fonogram – Magyar Zenei Díj 2023 szakmai életműdíjasát szintén most hozta nyilvánosságra a Mahasz, az elismerést Kraft Tamás hangmérnök kapta.
Az életműdíjat kapott Korda György 65 éve, Balázs Klári 45 éve énekel, közös színpadi jelenlétük több mint négy évtizede tart. A házaspár generációkon átívelő rajongótáborral rendelkezik, és a mai napig aktív a zenei életben. „Ezt az elképesztő teljesítményt és a kortalan dalok fantasztikus sikerét” ismerte el a szakma, amikor a Mahasz odaítélte Korda Györgynek és Balázs Klárinak az életműdíjat – mondta Szűts László, a szervezet elnöke, aki a Budapest Park koncerten átadta az elismerést.
Korda Györgyöt és Balázs Klárit az elmúlt évek egyik legnagyobb slágere, az újjászületett Reptér tette a fiatal korosztály körében is népszerűvé. A Budapest Airport 2021-ben újraforgatta a videóklipet, amely a YouTube-on tízmillió megtekintésnél jár. A pároshoz számos más sikerdal is fűződik, köztük a Mamma Maria, a Találd ki gyorsan a gondolatom, a Lady N vagy a Gyöngéden ölelj át.
A hírt a Könyves Magazin írta meg,
A holland irodalmi elismerést azok a kortárs európai regények kaphatják, amelyeket az elmúlt évben holland nyelven is kiadtak. Idén 14 alkotás került a bővített listára. A végleges jelölteket június 14-én jelentik be, a díjat pedig a hágai gálán adják majd át novemberben. A győztes regény szerzője tízezer, a fordító ötezer eurót kap.
A listán egyetlen magyar regényként szerepel a Man Booker-díjas Krasznahorkai könyve, amely magyarul 1999-ben jelent meg, a holland kiadás viszont csak tavaly, Alföldy Mari fordításában. A magyar író mellett olyan alkotók vannak a listán, mint a 2021-es Goncourt-díjas Mohamed Mbougar Sarr (Az emberek legtitkosabb emlékezete) vagy a korábban ugyancsak a francia irodalmi díjjal jutalmazott Leïla Slimani (Altatódal).
Az 1983 óta megrendezett Brüsszeli Nemzetközi Fantasztikusfilm-fesztivál a horror-, thriller-, fantasy- és sci-fi filmek előtt tiszteleg, díjazva a műfaj nagyjátékfilm és rövidfilmjeit. A nagyszabású filmes találkozót továbbá minden évben látványos és nem kevésbé ijesztő programok, köztük testfestő verseny is kíséri.
Madarász Isti Átjáróház című, fantasy- és vígjátéki elemekben bővelkedő romantikus filmjében a hullaházban dolgozó Krisztián holtan látja viszont nemrég megismert szerelmét, ezért elhatározza, hogy megmenti a lányt a túlvilág gonosz boncmesterétől és visszahozza őt az élők közé. Az Átjáróház a Nemzeti Filmintézet támogatásával a FocusFox gyártásában készült. A főszerepeket Rujder Vivien, Bárnai Péter, Kulka János és Kútvölgyi Erzsébet alakítja.
Madarász Isti alkotása a brüsszeli kitüntetéssel versenybe került az év legjobb fantasztikus filmjének járó Arany Méliès díjért is, amelyet a Sitgesi Filmfesztiválon adnak majd át októberben.
„Az első kettőt azzal az őszinte szándékkal készítettük az alkotótársaimmal, hogy a lehető legszélesebb közönséghez juttassuk el a két szerelmes, ám közös életük legnagyobb próbatétele előtt álló fiatalról szóló történetünket. Az ÉCU pedig az a platform, ahol erre a legjobbak az esélyek a nemzetközi forgalmazás szempontjából. Boldog vagyok, hogy idén nem csak bemutatkozhattunk ezen az egyedülálló megmérettetésen, hanem magunkra is irányíthattuk a figyelmet és ebben a rendkívül színvonalas, a világ legfrissebb független filmjeiből széles merítést nyújtó seregszemlén az első helyen végezhetünk a játékfilmes kategóriában a drámai alkotások közt” – mondta el Szövényi-Lux Balázs, aki személyesen vette át az elismerést. Hozzátette, hogy Az első kettő hamarosan Amerikában versenyez a Myrtle Beach Film Festivalon, ahol legjobb film és legjobb idegen nyelvű film kategóriákban jelölték.
Az április 13-tól a hazai mozikban is látható filmben egy amerikai lány és egy magyar fiú távkapcsolata nem várt fordulatot vesz, amikor tervezett házasságuk váratlanul kudarcba fullad. A szerelmeseknek egy napja marad, hogy eldöntsék kapcsolatuk további sorsát. Tudják, hogy a köztük lévő távolság hamarosan több ezer kilométerre nő. Az utolsó napi rohanásban egy álomképbe kapaszkodnak, melyben ők az első két ember, akik az idők kezdetén megszerették egymást. Közben elfogy az asztalról a családi ebéd, megtelik a bőrönd, a repülő felszállási ideje pedig vészesen közelít.
A többségében angol nyelven készült, magyar feliratos Az első kettő forgatókönyvét a rendező, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen, illetve az Edinburgh-i Egyetemen diplomázó Szövényi-Lux Balázs írta. A történet a végső formáját Farkas Ádám és Danszki Fruzsina dramaturgok segítségével nyerte el. A főszereplőket Hannah Saxby és a Brazilokban, illetve a Foglyokban is látott Bergendi Barnabás alakítja. Mellettük feltűnik még a filmben Nyakó Júlia, Drahota Andrea és Schmidt Sára is.
Szakonyi Noémi Veronika rendezte Hat hét című film kapta a fődíjat, a filmkritikusok B. Nagy László-díját a Magyar Újságírók Országos Szövetsége (MÚOSZ) Film- és tévékritikus szakosztályának és a Magyar Filmművészek Szövetsége filmkritikus szakosztályának pénteki díjátadóján, ahol sok évtizedes kimagasló művészi munkásságáért Grunwalsky Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas rendezőt, operatőrt, forgatókönyvírót életműdíjjal tüntették ki.
Szelestey Bianka Pragma című alkotása a legjobb kisjátékfilm díját kapta, míg az előző év legjobb dokumentumfilmje Ugrin Julianna és Vízkelety Márton Döntés című alkotása lett. A legjobb forgatókönyv díját Lányi Zsófia érdemelte ki Veszélyes lehet a fagyi című filmért.
A Veszélyes lehet a fagyi rendezőjével készült interjúnk itt olvasható.
A kétnapos nemzetközi emlékkonferenciának szervezői a Helikon irodalmi folyóirat, a Bálint Tibor Baráti Társaság, az Erdélyi Múzeum-Egyesület és a Bukaresti Egyetem.
December 16-án az irodalomtörténeti előadássorozatokat követően a konferencia szervezői kiosztották a Bálint Tibor-emlékdíjat az író munkásságának megismeréséhez és értelmezéséhez való értékes hozzájárulás elismeréseként. A díjazottakat Bányai Éva irodalomtörténész, a Bukaresti Egyetem oktatója, és Bartha Katalin Ágnes, a kolozsvári BBTE oktatója és a Kriterion Kiadó kutatója méltatta.
Bálint Tibor-emlékdíjban részesült Tamás Gáspár Miklós, fontos elméleti munkái közül különösen A punga című esszéjéért, a díjazott azonban nem tudott részt venni a díjkiosztó ünnepségen. A szervezők továbbá Dávid Gyula irodalomtörténészi tevékenységét jutalmazták. A díjkiosztót követően kerekasztal-beszélgetés zárta a konferencia első napját, amelyen Dávid Gyula, Demeter Zsuzsa, Egyed Emese és Vida Gábor vettek részt.
Hogy szereztél tudomást a versenyről?
Az Instán olvastam a felhívást. Három téma közül lehetett választani: Mi lesz 2032-ben a Földünkkel, 90 éves a Lego: Múlt, jelen, jövő vagy egy könyv alapján kellett trailert készíteni. Én a legótémát választottam.
Sokat legóztál vagy még most is legózol?
A nemzetközi irodalmi elismerést jövőre a 27. alkalommal adják át, a hagyományokhoz híven Budapesten Bálint-napon – közölte szerdán Molnár Pál, a díj alapítója és a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke.
A méltatás szerint a 68 éves Zalán Tibor több műfajban alkot, számos verseskötete jelent meg az elmúlt évtizedekben. Műveiért jelentős díjakat kapott, elismert alakja a magyar irodalmi életnek.
A szintén 68 esztendős Peter V. Czipott kaliforniai alkotó, aki elsősorban magyar világirodalmi remekeket ültet át angol nyelvre. A napokban Budapesten jelent meg Toll és szablya – The Pen and the Sword című, kétnyelvű kötete. A harmincnyolc Balassi-verset tartalmazó könyv kiadója a Kairosz.
Tóth Krisztina
költőként az elmúlt három évtized magyar irodalmának élvonalába tartozik, nyolc
verseskötete közül a legutóbbi 2021-ben látott napvilágot Bálnadal címen. Költészete mellett prózai, gyermekirodalmi,
Zajti Ferenc alkotásával Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének 1 millió forintos különdíját és a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány 200 ezer forintos különdíját érdemelte ki.
Csák János kulturális és innovációs miniszter 1 millió forintos különdíját a budapesti Domokos János A Te neved című filmje kapta.
A Magyar Művészeti Akadémia 500 ezer forintos különdíját, a FilmHungary és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem különdíját a Láthatatlanok című filmért a budapesti Cs. Nagy Sándornak ítélték.
A 21. Győri Könyvszalon pénteki megnyitóján Jánosi Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Napló Kiadó irodalmi vezetője a laudációjában elmondta, hogy Vári Fábián László munkásságának a fókuszában a kezdettől az irodalom áll, Kárpátalján a magyarság szellemi örökségéért már egyetemistaként is kiállt. Az elhallgattatás nem tudta megtörni.
„Elemi jogérzettel szállt szembe az egypárti irányítású Magyarországon is a zsarnokság tudatmanipulálásával, irodalomtorzításával, szellemi értékrendjével és a magyarságot kívül-belül borzasztó intézkedésekkel”
– mondta az irodalomtörténész.
A 1990 óta működő Art Mozi Egyesület 2008-ban döntött arról, hogy filmdíjat alapít, amit minden évben az előző évben bemutatott magyar filmek közül annak ítélnek oda, amelyet az art mozik – a közönségük véleményét is közvetítve – a legjobbnak ítélnek. A döntéssel jelzést kívánnak adni az alkotóknak és a filmkészítést finanszírozóknak az artmozik közönségének véleményéről. A díj odaítélése nem a statisztikákon alapul, hanem a döntéshozók – az egyesület tagságát adó mozivezetők, filmes szakemberek – a film egyéb értékeit is figyelembe veszik.
Első alkalommal Gigor Attilának A nyomozó című filmjéért szavazták meg az art mozik a szobrot, Pogány Gábor Benő szobrászművész alkotását. A nyomozó szerencsésen ötvözi a közönségfilm és a szerzői film erényeit, bizonyítva, hogy a két filmtípus nem szükségszerűen zárja ki egymást, s hogy lehet sikeres szerzői filmet, s egyszersmind szakmailag is magas színvonalú, igényes közönségfilmet alkotni.
Az Art Mozi Egyesület Díját idén a Külön falka című, magas szakmai színvonalon megvalósított filmjéért, a társadalom peremén élők életének érzékeny, empatikus ábrázolásáért, az amatőr szereplők kivételesen hiteles alakításában történt bemutatásáért, a film humanizmusáért Kis Hajni filmrendezőnek ítélték.
„Rendkívül meggyőző felnövéstörténet, egyben a posztszocialista társadalom differenciált portréja, amelyben a társadalmi kirekesztés és erőszak minden klisén túlmutatóan látható, ugyanakkor a barátságot, az emberi vonzalmat és az ebből fakadó erőt és képességet is bemutatja, amely az egyént cselekvésre bírja. A főszereplő, Vilmányi Benett olyan meggyőzően játszik, hogy azt az illúziót kelti, mintha ő maga lenne Larry” – indokolta
a Cottbusi Filmfesztivál szakmai zsűrije Bernáth Szilárd alkotásának díjazást.
Az idén 32. alkalommal megrendezett seregszemlén a magyarországi mozikban december 1-től látható Larry az ifjúsági kategória legjobb filmje és a fesztivál legjobb első filmje díjat is elnyerte.
Az október 26. és november 5. között immár 30. jubileumát ünneplő Raindance Filmfesztivál a független filmesek egyik legfontosabb eseménye, amely évről évre több mint tizenhatezer látogatót, köztük több száz szakmabelit vonz a brit fővárosba, Londonba. Az idei zsűri tagjai között olyan sztárok voltak, mint a Trónok harcából ismert Liam Cunningham, a Homeland – A belső ellenség főszerepét alakító Damian Lewis, illetve a spanyol-német származású világhírű színész, Daniel Brühl.
A Nemes Anna és Csuja László által rendezett testmelodráma, a Szelíd egy női testépítőnőről szól, aki áruba bocsátja testét, hogy előteremtse a világbajnokságra való kijutáshoz szükséges pénzt. Egy röpke szerelmi találkozás azonban rádöbbenti, hogy neki is van lelke, amely – testéhez hasonlóan – megérdemli az elismerést.
A Nemzeti Filmintézet által támogatott alkotást az amerikai Sundance Filmfesztiválon mutatták be először, ahol első magyar játékfilmként a versenyprogramban szerepelt, illetve vetítették a rangos Sydney Filmfesztiválon is. A Szelídet korábban díjazták már a Cleveland Nemzetközi Filmfesztiválon és a németországi Wiesbadenben rendezett GoEast fesztiválon, a Transilvania Nemzetközi Filmfesztiválon Csonka Eszter a filmben nyújtott alakításáért a játékfilmes zsűri elismerését érdemelte ki.