A pályázat száz kedvezményezettje három évre szóló, havi bruttó 200 ezer forint összegű művészeti ösztöndíjban részesül. Olvass bele!
Archívum címkék: MMA
Filmszakmai programok az Essentia Artis keretében
A március elején kezdődő grandiózus összművészeti esemény mintegy 160 kortárs művész közreműködésével több mint két hónapon át ingyenes programokkal (gyermekfoglalkozásokkal, táncházzal, koncertmaratonnal, tárlatvezetésekkel, szinkronizációs játékkal és számos filmvetítéssel) várja az érdeklődőket a Pesti Vigadóban, az MMA székházában.
Március 2. és május 7. között látogatható az Essentia Artis, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 2023-ban végzett művészeti ösztöndíjasainak kiállítása és programsorozata. Az esemény keretében az építészet, a film- és fotóművészet, az irodalom, az ipar- és tervezőművészet, a képzőművészet, a népművészet, a színház, a zene és a művészetelmélet területén tevékenykedő alkotók mutatkoznak be. Az iski Kocsis Tibor és Szentgyörgyi Szandra kurátorok közös munkája nyomán rendezett idei kiállítás egy képzeletbeli utat nyit meg, ahol a különböző művészeti területek között létrejött mikro- és makronarratívák mentén végighaladva, a látogató felfedezheti a Kárpát-medencei vizuális kultúra új horizontjait. Az érdeklődők olvasósarokban ismerhetik meg az irodalmi és művészetelméleti tagozat ösztöndíjasainak műveit, ezáltal is teljesebb képet kapva az ötven év alatti kortárs magyar alkotók programjáról, szellemi és érzelmi hátteréről, inspirációinak forrásairól az MMA székháza 6. emeleti kiállítótereiben.
[…] Bővebben!
Havi 200 ezer forint 3 éven át – pályázat
Azt írják, a pályázat benyújtásának nem feltétele a művészeti vagy művészetelméleti végzettség, szakképzettség. Olvass bele!
198 millió forintos pályázat művészeti programokra az MMA-nál
A rendelkezésre álló összeget az MMA tagozatai között egyenlő arányban osztja fel, a pályázatok benyújtása tagozati bontás alapján. Olvass bele!
Ők 100-an kaptak 3 évre havi 200 ezer forint MMA-ösztöndíjat
Kihirdették a 2023. évi MMA Művészeti ösztöndíjprogram nyerteseit; a hároméves művészeti alkotómunkára 1300-an jelentkeztek. Olvass bele!
Illyés Gyula és Kozmutza Flóra síremléke mellett állva
Illyés Gyula halálának 40. évfordulója és a költő, író, valamint felesége, Kozmutza Flóra 2002 óta védett síremlékének felújítása alkalmából tartott megemlékezést pénteken Budapesten, a Farkasréti temetőben a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) .
Feladatunk és megkerülhetetlen kötelességünk helyre tenni a múltat és megismertetni magyarságunk értékeit a jelen, valamint a jövő generációkkal – jelentette ki köszöntőjében Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója a megemlékezésen. Ennek a múltnak és közös nemzeti kincsnek része Illyés Gyula és felesége, múzsája Kozmutza Flóra is, aki gyógypedagógusként maradandót hozott létre.
A NÖRI fontosnak tartja a védett sírokban nyugvók leszármazott családtagjaival való folyamatosan kapcsolattartást. Móczár Gábor szerint az ország mintegy 700 helyszínen található 6200 védett sír méltó gondozása, nélkülük nem volna lehetséges. Móczár Gábor beszédében megköszönte az MMA-nak a sírhely felújításában és a szervezésben nyújtott támogatását.
180 milliós pályázatot írt ki az MMA
Művészeti programokat támogat az MMA – A Magyar Művészeti Akadémia (MMA) 180 millió forint összegben nyílt pályázatot hirdet az államháztartás alrendszerén belüli és kívüli, a Magyar Művészeti Akadémia alapszabályában nevesített művészeti ágak területén működő civil és – a központi költségvetési szervek kivételével – egyéb szervezetek részére, művészeti szakmai programjuk megvalósításának támogatására.
A pályázat (kódja: MMA-23-P) célja – ahogy a korábbi években is -, hogy anyagi támogatást nyújtson a kulturális értékek védelméhez és gyarapításához, a művészeti és történeti hagyományok megőrzéséhez, a magas színvonalú művészi alkotómunka feltételeinek megerősítéséhez.
A vissza nem térítendő, elnyerhető támogatás összegének alsó határa 300 ezer forint, felső határa 1,5 millió forint, saját forrás biztosítása a támogatáshoz nem szükséges.
Újra lehet pályázni az MMA hároméves ösztöndíjára
2023. március 27-ig ismét lehet pályázni a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) hároméves ösztöndíjprogramjára, amelynek szakmai lebonyolítója az MMA Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet (MMA MMKI).
Az MMA hatodik alkalommal hirdeti meg a művészeti és művészetelméleti alkotómunkát támogató ösztöndíjpályázatát, amelynek száz kedvezményezettje három évre szóló, havi bruttó 200 ezer forint összegű művészeti ösztöndíjban részesül. Jelentkezni az MMA MMKI online felületén lehet 2023. február 14-től március 27-ig.
Az ösztöndíjprogram célja a magas színvonalú alkotó- és előadóművészeti, valamint művészetelméleti tevékenység támogatása, anyagi feltételeinek megteremtése. Az elmúlt évekhez hasonlóan idén is az építőművészet, a film- és fotóművészet, az ipar- és tervezőművészet, az irodalom, a képzőművészet, a művészetelmélet, a népművészet, a színházművészet és a zeneművészet területéről várják a pályájukon már értékelhető eredményeket felmutató pályázókat.
Az év legjobb könyvei – MMA díjátadó
Molnár Vilmos Kőrösi Csoma Sándor csodálatos cselekedetei – Rendhagyó legendárium című kötete kapta a Magyar Művészeti Akadémia (MMA)irodalmi tagozatának az év legjobb könyvét elismerő díját.
A tagozat Élőfolyóirat-sorozat estjén hétfőn az MMA irodaházában a könyves nívódíjakat is átadták – közölte az Akadémia kommunikációs és sajtófőosztály kedden.
A 2022-es könyv nívódíjat Jánosi Zoltán Antigoné gyűrűi – Kézjelek Kreón árnyékára című tanulmánykötete, Medvigy Endre Népiség, Erdély, Trianon című tanulmánykötete, Szakonyi Károly A csend napjai című kisregénye, valamint Visky András Kitelepítés című regénye nyerte el.
Molnár Vilmos Kőrösi Csoma-kötete lett az év könyve
A 2022-es Könyv Nívódíjat Jánosi Zoltán Antigoné gyűrűi – Kézjelek Kreón árnyékára című tanulmánykötete, Medvigy Endre Népiség, Erdély, Trianon című tanulmánykötete, Szakonyi Károly A csend napjai című kisregénye és Visky András Kitelepítés című regénye nyerte el. A díjakat hagyományosan a tagozat Élőfolyóirat-sorozat estjén, december 5-én, a Magyar Művészeti Akadémia irodaházában adták át.
Visky András regénye azt az időszakot eleveníti fel, amikor az 1956-os forradalom után református lelkész édesapját huszonkét év börtönre ítélték, és elkobozták a vagyonát, édesanyját pedig hét gyermekével együtt kitelepítették a Duna-delta közelében lévő lágerbe. Tudósításunk a kolozsvári könyvbemutatóról itt olvasható.
Az irodalmi tagozat Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, akadémikus, a Nemzet Művésze javaslatára 2014-ben, nyolc évvel ezelőtt döntött úgy, hogy az MMA által évente elismerő oklevelekre a tagozatok rendelkezésére bocsátott összegből megalapítják Az év legjobb könyve díjat és a Könyv Nívódíjakat, amelyekre a jelölteket minden év novembere és a következő év októbere között megjelenő könyvek közül műfajtól függetlenül választanak ki. Az irodalmi tagozatban tevékenykedő akadémiai tagok minden évben javaslatot tesznek a díjazottakra, majd titkos szavazással döntenek arról, hogy az előterjesztettek közül kik a legérdemesebbek.
Kardos Sándort a Nemzet Művészének választották
Ebben az évben négy alkotó nyerte el a legrangosabb magyarországi művészeti elismerésnek számító Nemzet Művésze díjat, amelyet csütörtökön adtak át Budapesten, a Magyar Művészeti Akadémia székházában, a Pesti Vigadóban. A Nemzet Művésze díj Bizottság 2022-ben Kardos Sándor operatőrnek, rendezőnek, forgatókönyvírónak, fotográfusnak, Kévés György építésznek, Lakner László festőművésznek és grafikusnak, valamint Zsuráfszky Zoltán táncművész-koreográfusnak ítélte oda […]
The post Kardos Sándort a Nemzet Művészének választották appeared first on Filmtekercs.hu.
Tamási Áron esszé- és novellapályázat
Tamási Áron (1897-1966) erdélyi magyar író születésének 125. évfordulója alkalmából esszé- és novellapályázatot hirdet a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) a Magyar Írószövetség szakmai együttműködésével.
A pályázatra szeptember 30-ig olyan, korábban nem publikált és más pályázaton még nem szerepelt műveket várnak, amelyek kapcsolódnak Tamási Áron életművéhez – olvasható az MMA hétfői közleményében.
A 18 év feletti alkotók számára meghirdetett pályázatra novella kategóriában maximum 33 ezer karakter terjedelmű elbeszéléseket, novellákat, rövidprózákat várnak, amelyek akár tematikájukban, akár nyelvi sajátosságaikban, akár más poétikai eszközeikben, akár helyszínüket tekintve kötődnek Tamási Áron életművéhez.
Tamási Áron esszé- és novellapályázatot hirdet az MMA
A pályázatra szeptember 30-áig olyan, korábban nem publikált és más pályázaton még nem szerepelt műveket várnak, melyek kapcsolódnak Tamási Áron életművéhez.
A kiírás részletei a Magyar Művészeti Akadémia és a Magyar Írószövetség honlapján olvashatók.
Nyitókép: Fortepan/Szalay Zoltán
Egy emberivé nemesült művész portréja
A kötetbeli nagyesszé szerzője, Ablonczy László kritikusként, igazgatóként és közeli barátként, a szakmai és privát szemszöget finoman, organikusan váltogatva rögzíti a magánéleti eseményeket, a kivételes pálya egyes állomásait, és plasztikusan, értő módon elemzi az alakításokat. A krónikaíró tolla szakma- és szívvezérelt. Ráadásul, ami igazán fontos erénye a kötetnek, kontextualizálja az eseményeket – tördeléssel is szépen elválasztva a „mi történt akkortájt” remekül eltalált kis színes közbevetéseit –, ezáltal pedig egy megkérdőjelezhetetlen formátumú színésznő,
Béres Ilona életének és karrierjének prizmáján át kirajzolódik a magyar színház, film, színházi újságírás, sőt nem állunk távol az igazságtól, ha úgy fogalmazunk, Magyarország elmúlt nyolc évtizede.
Béres Ilona
Ottlik Géza élete 15 fotóban az utcán
A 110 éve született Ottlik Géza emléke előtt tiszteleg az életpályáját feldolgozó, fotókkal illusztrált tablókiállítással hétfőtől a Magyar Művészeti Akadémia (MMA).
A kiállítás két hónapig Budapesten, az MMA Bajza utcai irodaépülete körül, valamint május 15-től Kolozsváron, a Bánffy Palota fedett udvarán lesz látható – közölte az MMA hétfőn.
A 15 tabló az író életét követi végig a gyerekkortól az elmúlásig, és közben több fontos idézet olvasható Ottlik Gézától.
Kiállítás a 110 éve született Ottlik Gézáról
Ottlik Iskola a határon (1959) című regényét a mai napig a század egyik legjelentősebb magyar szépirodalmi alkotásaként tartjuk számon. A művet több mint egy évtizeddel a megjelenése után fedezte fel igazán az irodalmi közélet és a közönség, kortárs írók és olvasók kultuszkönyve lett az 1970-es években. Az önéletrajzi vonatkozású történet a kiskamaszok belső, lelki történésein keresztül a Kádár-kori értelmiség számára nagyon is aktuális témát, a behódolás vagy ellenállás dilemmáját feszegeti.
Ottlik e művével az 1970-es évek közepén fellépett ifjú írónemzedék ünnepelt írójává vált.
Az elismerés nem csupán a regénynek, illetve a nyugatos (Kosztolányi, Márai) irodalmi hagyományt idéző, áthidaló szerepének, hanem Ottlik tradícióőrző személyiségének is szólt. Az író a szocialista időkben is változatlanul ragaszkodott a polgári, intellektuális értékrendhez, ami mellett egész életén át kitartott. Következetesen végigvitte a hatalomtól való különállást, írásaival azt sugallta, hogy tetteink következményeit mindig vállalnunk kell, ahogyan belső függetlenségünket is folyamatosan őriznünk kell.