Hiába áll a The Kill Room középpontjában egy underground festőikonná avanzsáló bérgyilkos, a filmre nagy valószínűséggel csak amiatt fogunk emlékezni, hogy Uma Thurman együtt játszik benne lányával, Maya Hawke-kal. Kemény fába vágja a fejszéjét minden filmes, aki a művészvilág kifigurázását tűzi ki célul. Már az elhatározás is egy olyan gesztust takar, hogy az alkotó egy […]
The post Gyilkos a galériában – The Kill Room appeared first on Filmtekercs.hu.
Kelly Reichardt, aki mestere a hétköznapi történetek elgondolkodtató formába csomagolásának, a Showing Up-ban egy művészt helyez a középpontba, aki közelgő kiállítására készül. Vagyis készülne, ugyanis az elmélyülést megkívánó alkotói folyamatot olyan banális akadályok nehezítik, mint például egy törött szárnyú galamb, a meleg víz hiánya, a bosszantó főbérlő vagy egy depressziós báty. Kelly Reichardt az amerikai […]
The post A művészek is zuhanyoznak néha – Showing Up appeared first on Filmtekercs.hu.
Egy hermetikusan lezárt luxuslakás, rengeteg műkincs és egy fogságba esett mestertolvaj – Vasilis Katsoupis első nagyjátékfilmje, az Inside mozgástere meglehetősen korlátozott, ez azonban nem akadályozza meg alkotóját abban, hogy felfedezőútra induljon benne. Nemo (Willem Dafoe) három Schiele-festményért tör be egy manhattani penthouse-ba, de az Önarckép, a legértékesebb nem ott van, ahol lógnia kellene. A rabló […]
The post Égig érő torony – Inside appeared first on Filmtekercs.hu.
Amerika egy jelentős kortárs krízise egy meg nem alkuvó művész portréján keresztül bontakozik ki az All the Beauty and the Bloodshed című dokumentumfilmben. Tavaly rendhagyó módon egy dokumentumfilm kapta a legjobb filmnek járó Arany Oroszlánt a 79. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon és esélyes a Legjobb dokumentumfilm díjára az idei Oscar-gálán. Rendezője Laura Poitras, aki 2015-ben egyszer […]
The post Fájdalmas ár – All the Beauty and the Bloodshed appeared first on Filmtekercs.hu.
Határozottan ráfogsz a karmesteri pálcára. Előtted a teljes szimfonikus zenekar, akikkel már fél éve minden áldott nap erre a koncertre próbáltok. A kottád széljegyzetei emlékeztetnek az összes olyan fogásra, amitől ez a Te műved. A következő órákban a közönséget a kreatív döntéseid mágikus hatása alá fogod vonni. Te vagy Lydia Tár, a Művész. És nincs az a közönségben megcsörrenő telefon, ami az alkotásod útjába állna. Vagy mégis?
Július 22. és 31. között több, mint 2000 programmal csalogat a Balaton-felvidékre a Művészetek Völgye. Nagyszínpados koncertek, mesés panoráma, színház, újcirkusz, kortárs irodalom, izgalmas produkciók, beszélgetések, workshopok, kiállítások várnak idén is mindenkit az ország legnagyobb összművészeti fesztiválján Kapolcson, Taliándörögdön és Vigántpetenden.
Immáron 31. alkalommal a nyár legjobb tíz napján olyan, mintha mindenki a Művészetek Völgyében lenne: a fesztivál ideje alatt a zenei színpadokon szinte a teljes hazai könnyűzenei paletta megfordul, de itt helye van a jazznek, a folknak, a világzenének és a komolyzenének is. Társulatok bútoroznak be egy-egy napra a Színház Színpadra és a Cirque du Tókert hatalmas cirkuszi sátrába, megszólal az irodalom a Kaláka Versudvarban és a Poket Udvarban, kiállítások várnak a tűzoltószertárban, a buszmegállóban vagy éppen a templom kertjében, alkotó kezek tevékenykednek a különféle workshopokon, de a Balaton-felvidéki táj is felfedezésre kalauzol.
Fesztiválkedvencek és izgalmas „feltörekvők”
Évekkel ezelőtt teljesen véletlenül akadtam a szerző Amikor isten nyúl volt című könyvére és azonnal nagy kedvencem lett. Éppen ezért meglepett, hogy a Bádogember című regénye miért nem okozott ugyanolyan hűha érzést. Tetszett, jó volt, de nem rabolta el a szívemet.
Sokáig nem is esett le nekem, hogy a Csendélet írója ugyanaz a Sarah Winman, aki az Amikor isten nyúl volt történetet írta, de mindig gyönyörködtem a borítójában, a nagyszerű kivitelezésében. Fantasztikusan szép, ahogyan a lapok külső élén kirajzolódik a gyönyörű grafika, és ugyanilyen jó volt azt nézni, hogy olvasás közben, amikor a lapok széthúzódtak egymástól, akkor elhalványult. Ez a könyv olyan, hogy egyszerűen örömet okoz a nézése is.
Az olvasása pedig még annál is nagyobb örömet okozott. Ebbe a könyvbe jó volt belefeledkezni. Sőt, nem is belefeledkeztem, hanem úgy éreztem, hogy beköltöztem a könyvbe és ott éltem a szereplőkkel, osztoztam velük jóban, rosszban, szépségben és örömben. Micsoda életet éltek, micsoda egy csapat voltak ők mindannyian! És mindez egy véletlen találkozásból indult ki.