A Halandóság törékeny arcai című kiállítássorozat a múzeum fotógyűjteményéből mutat be mély merítésű válogatást. Olvass bele!
Archívum címkék: Ady Endre
Ady Endre iskolai bizonyítványában nyomot hagyott, hogy tanárait versben gúnyolta
Ady nagykárolyi évei alatt nem volt az önképzőkör tagja – azon egyszerű oknál fogva, hogy azt akkor még nem alapították meg. Olvass bele!
Ady Endre: Karácsony
Ady Endre: Karácsony című versével kívánunk minden kedves olvasónknak Kellemes Karácsonyi Ünnepeket! Olvass bele!
Nyelv és géniusz
Adynál olvasom, hogy a legigazabb, legszebb magyar szavak úgy alusznak, mint a legendák alvó daliái, és hogy a legpompásabb, gazdag, buja, különös és szép magyar nyelv a paraszt és a jobbágy nyelvén élt, nem a kivénhedt, leromlott, zseniáliskodó nemesi osztályban, melytől nem sokat várhat „az a bizonyos magyar géniusz”.
Több mint száz évvel ezelőtt dohogott így a költő, és én szeretem a morgolódását, kölyökkoromban is szerettem, mert (nem az árulást, hanem) az aggódás és tenni akarás elkeseredett dühét érzem és éreztem benne. De most nem a haragja miatt citálom Adyt, hanem az elszólása miatt. Mintha a nyelvünkért aggódó költő sorai azt is sugallnák, hogy a magyar géniusz a magyar nyelvben lakozik, és ha elveszítjük (elrontjuk) a nyelvünket, vele együtt elveszítjük (elrontjuk) a teremtő gondolkodásunkat is.
Érdekes ez nagyon. A géniusz. Különösen a magyar. Ha van olyan. És ha lenne, tényleg a nyelvben volna? Nem vagyok nyelvész, sem agykutató, vegyék úgy, hogy majdnem egészen avatatlanként próbálok meg távolról körüljárni egy fantáziadús elképzelést.
Ady Endre: A halál rokona
Ma van a Halottak napja, amit Ady Endre A halál rokona című versével fogjuk borongósra. Olvass bele!
„Lennék valakié” ‒ Ady Endre versei szimfonikusokkal
Pető Zoltán zeneszerző munkáját három év szünet után, 2022. november 22-én, Ady születésnapján új felállásban hallhatta a közönség: akkor a Szlovák Nemzeti Színház Operájának zenekara, magyarországi és felvidéki énekesek léptek fel a színpadra. A szervezők idén Budapestre is szeretnék elhozni a produkciót.
A margittai születésű Pető Zoltán több mint egy évtizede kezdte el megzenésíteni Ady verseit – először egy gitárra, majd szimfonikus zenekarra hallotta meg és dolgozta fel a verseket. Az általa megálmodott, közel egyórás produkció címe, a Lennék valakié a Szeretném, ha szeretnének egy sora, amelyet a költő 1909-ben írt, és ugyanebben az évben közölte a Nyugat folyóirat. A verset Ady Endre egy nagyváradi kiállítás alkalmából írta, amelyen új festők mutatkoztak be a közönségnek. A visszaemlékezések, források és értelmezések szerint a magány és a meg nem értettség érzése uralta a költőt a vers születésének időszakában. A címként szolgáló sor az alkotók értelmezésében túlmutat az ember egoista vágyain. „Minden rétegnek mond valamit. Annak is, aki a szerelmet keresi és annak is, aki már túl van ezen a keresésen, és valami magasztosabb felé halad” ‒ fogalmazott Antal Ágota, a produkció egyik megvalósítója, aki tizenhét évig a Tündérkert Művészeti Fesztivál főszervezője volt.
„A mű azzal kezdődik, amint a lélek kiáramlik, majd megmártózik az anyagban.” Az előadás dramaturgiája végigkísér egy életet a szenvedélyeken és a szenvedéseken át a hazatalálásig. Az istenkeresés kerül a középpontba, ez az a motívum, amely alapján a zeneszerző olyan verseket választott ki, amelyekben „meghallotta a csendet, a zenét és az imént kibontott folyamatokat. A versek a katarzis felé visznek. Az előadás egy lélekutazás, amely a csend felé vezet.”
Öntudatos múzsák, halhatatlan művek
Rockenbauer Zoltánnak több publikációja és egy két kiadást is megért könyve, A halandó múzsa – Ady özvegye, Babits szerelme, Márffy hitvese született ebből az érdeklődésből. Őt faggattuk.
Alma Mahler gyönyörű és tehetséges fiatal lány, később a bécsi szalonok nagyasszonya volt, aki csalhatatlan ösztönnel ismerte fel a zseniket. Beléjük szeretett és az ujja köré csavarta, támogatta, menedzselte és alaposan meggyötörte őket. Pazar művek születtek ezekből a nehéz kapcsolatokból. Elképesztő a körülötte férjként, szeretőként vagy kisebb liezonként felbukkanó művészek névsora. Három férje volt, Gustav Mahler, Walter Gropius és Franz Werfel, de évekig tartó viharos kapcsolat fűzte Oskar Kokoschkához, és Gustav Klimt, Alexander Zemlinsky és Alban Berg is a hódításai között szerepelt. Mitől különösen izgalmas az ő sorsa?
Érdekes és sok szempontból szomorú Alma Mahler históriája. Három lányából kettő tragikusan fiatalon halt meg. Rémes volt a sorsa Mahler mellett, önpusztítóan szenvedélyes a viszonya Kokoschkával, kiábrándítóan unalmas az élete Gropiusszal, és meglehetősen bizarr a házassága Werfellel. Ami viszont engem különösen érdekelt benne, az leginkább nem ez, hanem hogy egy ilyen izgalmas nő, aki tele van művészi ambícióval, tehetséges, jól komponál, tud festeni, verseket írni, vajon miért nem tud saját maga művészileg kibontakozni? Részben persze azért, mert a férje nem engedi. Ez az az időszak, amikor a nők még a szavazati jogért küzdenek, vagy hogy családanyaként is dolgozhassanak, olyan munkákat végezhessenek, amit korábban csak a férfiak. De a századfordulón vannak már művésznők, írók, festők, zeneszerzők is, és Alma is művész szeretett volna lenni, de nem sikerült megvalósítania magát. Mindössze másfél tucat dalt komponált, nem is rosszakat, Zemlinsky volt a mestere. Klimtnél tanult festeni, szobrászkodni, szóval a tehetsége mellett még jó tanárai is voltak. De miközben nem lett saját karrierje, remekművekre inspirált olyan zseniális embereket, mint Mahler vagy Kokoschka. Mahler Adagiettója, amely Almának szánt „szerelmes levél”, talán a legnépszerűbb műve, Kokoschka legjobb korszaka is az Alma-szerelem idejére esett. A kettejüket megörökítő festmény, a Szélmenyasszony az expresszionizmus emblematikus alkotása.
Ady-verssel kísérik a Léda-házban megnyíló Horváth Imre-emlékszobát
Horváth Imre költőre emlékeznek április 11-én, a magyar költészet napján, halálának 30. évfordulóján Nagyváradon, ahol a Léda-házban újranyitják a költő emlékszobáját – közölte szerdán a Szigligeti Színház.
A nagyváradi teátrum és a Holnap Kulturális Egyesület által közösen szervezett emléknap koszorúzással kezdődik Horváth Imre síremlékénél, a nagyváradi Rulikovski-temetőben.
Délután 16 órától Versséta a magyar költészet napján címmel irodalmi sétát tartanak. A résztvevők a Fekete Sas palota Szent László tér felőli passzázsbejáratától indulva járják be a belvárost, amelynek jelentősebb pontjain megállnak, és meghallgatják a színház színészeinek szavalatait.
Miért cívis a cívisváros? – Debrecen és nagyjaink
A cívisek az alföldi mezővárosok paraszti eredetű,
főképp földműveléssel foglalkozó vagyonos polgárai voltak. Sajátos életmódot
folytató réteg, amely konzervativizmusa révén zárt közösséget alkotott. A
„Régebben a Csönd Hercege volt a becenevem” – Interjú Vjacseszlav Butuszovval
„Holdfény alatt járom az erdőt.
Vacog a fogam és fütyörészek.
Hátam mögött jön tíz-öles,