Best WordPress Hosting
 

Petőfi-emlékév a Magyar Nemzeti Levéltárban

A Magyar Nemzeti Levéltár Petőfi Sándor születésének 200. évfordulójára egy Petőfi Sándor ismeretségi köréhez tartozó, 200 személyből álló adatbázissal készült, mely a költő teljes kapcsolati hálóját tartalmazza. Az adatbázisban szereplő nevekhez rövid életrajzi leírás és irodalmi ajánló tartozik, 161 névhez levéltári irat is kapcsolódik iratfotóval, rövid tartalmi leírással, a pontos jelzettel és a keletkezési adatokkal.

Képernyőkép az MNL Petőfi közössége online adatbázisáról.

A személyek kiválasztása a vonatkozó szakirodalmon alapul, mindegyik életrajzban megtalálható, hogy az illető személy pontosan milyen kapcsolatban állt Petőfi Sándorral. A válogatásban helyt kapott például Arany János, Jókai Mór, Liszt Ferenc, Kossuth Lajos, Bem József, Görgey Artúr, Petőfi Sándor ifjúkori szerelme, Cancriny Emília, tanítója, Nagy Márton, apósa, Szendrey Ignác, felesége, Szendrey Júlia, és a szakmai pályafutásában nagy szerepet játszó Vahot Imre.

Petőfi Sándor 200 éve látta meg a napvilágot

Kétszáz éve, 1823. január 1-jén született Petőfi Sándor, a magyar költészet egyik legismertebb alakja.

“Ő az istenek magyar kedvence. Mindent megkapott, hogy nagy költő lehessen: tehetséget, történelmet, sorsot. Huszonhat évet élt, s világirodalmi rangú s méretű életmű maradt utána, mely korfordulót jelentett nemzete irodalmában”

– írta róla Németh G. Béla.

Születésnapodra

Petőfi Sándor – mint minden mitikus hős – nem született és nem halt meg. Vagyis ezerszázalékos bizonyossággal nem tudjuk állítani, hogy pontosan mikor és hol született, és azt sem tudjuk, mikor és hol halt meg. Valahonnan jött, valahová ment, szerintem a magyarok Istene baljára, mert az közelebb van a szívhez. A köztes bő 26 évben bevezette a magyarokat a magyar irodalomba. Irodalmi honfoglalása időtállónak bizonyult: azóta nem született olyan magyar író és költő, aki ne viszonyulna valahogyan hozzá. Ha az európai filozófia Platónhoz írt lábjegyzet, akkor a modern magyar irodalom Petőfi köpönyegéből bújt elő.

De ami ennél is fontosabb: a magyar olvasók számára is ő a Költő. És hát szerencsés nemzet vagyunk: a mi Költőnk érthető. Élhető. Érzelmileg megérint. Nem kell akadémiai nagydoktori hozzá. Verseinek egy része előadható (úgy is írta azokat), másik része dalolható (ez sem véletlen).

Élettörténetében sűrűsödik a közép-európaiság lényege: szlovák származásúként a világszabadság legnagyobb magyar költőjévé írta magát nagyjából hét év alatt, hogy a magyar szabadságért adja életét a ma már Romániához tartozó fehéregyházi csatatéren.

Elkészült A helység kalapácsa hivatalos előzetese

Petőfi Sándor azonos című eposzparódiájának, A helység kalapácsának különleges filmes műfajparódiájában szereplő Helység ezúttal egy soha nem létezett, időtlen, western-easterni település.

A vadnyugati idegenként megérkező Mesélő – a chopperén ülve – kezd bele a jól ismert történetbe. Petőfi művében a nagyvilágtól elzárt kis helység esendő, hétköznapi lakóit is ugyanazok az érzelmek és indulatok fűtik, akár a világirodalom nagy alakjait: szerelem, féltékenység, árulás, gyűlölet, bosszú. Itt az átlagos kocsmai verekedés is valóságos világháborúvá válhat lakóinak szemében, ami számukra ugyan hatalmas tragédia, viszont kívülről nézve, méreténél fogva megmosolyogtató.

A film hűen követi az eredeti történetet és szövegkönyvet, miközben a költő nyelvi humorát és eposzparódiáját filmes stílusparódiával ötvözi.

Petőfi-összest kap minden január 1-én született bébi

Szilveszteri és újévi hangverseny, kiállítás és színházi előadás is várja az érdeklődőket december 30. és január 1-je között Kiskőrösön, a Petőfi-szilveszter elnevezésű rendezvényen a költő születésének 200. évfordulója alkalmából.

Kiskőrös a Petőfi-kultusz ápolásának egyik helyszíne, a költő a város jelképe – hangsúlyozta Domonyi László, Kiskőrös polgármestere a Petőfi-szilvesztert ismertető hétfői sajtótájékoztatón Budapesten.

Felhívta a figyelmet a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum előtti megemlékezésre szilveszter éjszaka, valamint arra, hogy a január elsején Magyarországon született gyermekeket sorszámozott, névre szóló emléklappal és Petőfi Sándor összes verseivel ajándékozza meg a város.

Petőfi Sándort porcikáira szedték a képzőművészek

Megnyílt a Petőfi költészete a kortárs képző- és iparművészetben című kiállítás a Kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelyén szombat délután.

Gyergyádesz László, a múzeum osztályvezetője, a kiállítás kurátora elmondta: a kecskeméti múzeum felhívása nyomán mintegy 350 alkotással, illetve sorozattal pályáztak a hazai és a határon túli magyar alkotók. Az ítészek végül összesen 113 alkotó 123 művét, sorozatát javasolták kiállítani és a katalógusban megjelentetni.

A művészettörténész kiemelte: a tárlat hangsúlyozottan tartalmi alapú, ugyanis a Petőfi Sándor arcképét megjelenítő művekkel szemben ma is aránytalanul kevés a művészetének tartalmi oldalával, gondolataival, költői képeivel foglalkozó alkotás. Ezt az űrt szeretnék – legalább jelképes mértékben – betölteni a kiállítással.

Elkészült az első irodalmi, könnyen érthető kommunikációs kiadvány

A fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ-egyezmény jogot biztosít a tanulásban akadályozott és az értelmileg akadályozott embereknek arra, hogy az információkhoz az általuk érthető különböző nyelvi szinteken, azaz egyszerűen és könnyen érthetően juthassanak hozzá. Az információk akadálymentesítésének egyik formája a könnyen érthető kommunikáció, melynek különböző szintjeit a képi kommunikáció követi.

A János vitézből készült kiadvány egy első lépés a szépirodalmi szövegek, kulturális tartalmak és tananyagok könnyen érthetővé tételéhez.

A kötetet a Petőfi Irodalmi Múzeum múzeumpedagógiai főosztálya, a Kassák Múzeum munkatársai, valamint Horváth Péter László gyógypedagógus, Nemes-Jakab Éva irodalomtörténész több hazai szakemberrel együttműködve állította össze. A kiadvány európai szinten is nagy előrelépés, hiszen könnyen érthető kommunikációs kiadványok már több témában készültek, de

„Lenyűgöz Petőfi temperamentuma” – Berettyán Nándor a Most vagy soha! című filmről

Édes ez a bébi az öledben. Eszerint már családos ember

vagy.

Katona Kinga volt osztálytársam, jelenlegi kolléganőm a feleségem, együtt végeztünk a Vidnyánszky-osztályban Kaposváron. Két éve vagyunk házasok, ez a tündéri csöppség pedig 11 hónapos. Megtapasztaltam, mennyire igaz, hogy egy gyermek érkezése mindent megváltoztat. Fel tudok idézni egy konkrét jelenetet, ami meghatározó volt az apaságomban. Amikor Kinga az egyik ultrahangfelvételt megmutatta, amelyen a pici már emberformát öltött, rájöttem, hogy mostantól kezdve minden más lesz. Megváltozott az értékrendem, és olyan időtávlatokban is elkezdtem gondolkodni, amikor már nem leszek. Más perspektívák születtek, és más lett a fontos, mint a baba előtt. Életem leggyönyörűbb pillanata volt, amikor a szülés után hármasban maradtunk.

Petőfi-versek ihlette túrákat szerveznek Bács-Kiskun megyében

Petőfi-versek ihlette tematikus túrákat szervez a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága egyebek mellett Bugacon, Izsákon és Kiskőrösön. A tájékoztatás szerint a Petőfi nyomában elnevezésű 15 tematikus kiránduláson a költő verseit hívják segítségül, hogy a korabeli táj értékeit összehasonlítsák a jelenlegi táj változásaival.

A Kiskunsági Nemzeti Park törzsterülete a Kiskunságnak, amely még hiteles képet ad arról a 19. századi tájról, amelyet Petőfi Sándor is megírt a verseiben. A Duna-Tisza köze sok lényeges vonásában különbözik az Alföld többi részétől. A költő ezt a különbözőséget mutatta fel verseiben, szinte túlfűtött szeretettel – idézi a közlemény Tóth Endrét, a Kiskunsági Nemzeti Park ökoturisztikai referensét. A túraútvonalak között a költemények helyszínei szerepelnek, például Kiskőrös, Bugac vagy éppen Izsák. A Petőfi-emlékév alkalmából szervezett különleges kirándulásokra a túravezetők versekkel is készülnek.

Az Alföld nemcsak természeti gazdagságban, hanem kulturális értékekben is bővelkedik – emelik ki a közleményben, hozzátéve, hogy az eddigi túrák során már megemlékeztek a szegfűvirágzás ünnepéről, a lappantyúk éjszakájáról, jártak a pásztorok és betyárok nyomában, de a szeptember és az október is tartogat még érdekes túrákat. Őszi kikerics túrát szerveznek szeptember 17-én a kiskőrösi Turjánosban, Szent Mihály-napi túrát szeptember 24-én Bugacon, őszi portyát október 8-án a lakiteleki Kis-réten és természetismereti túrát madármegfigyeléssel a gátéri Fehér-tónál október 15-én.

A Birmingham bandája és Spielberg nyomában – A Most vagy soha! díszletében jártunk

A Most vagy soha! című, máris hazai rekordnak számító kosztümös történelmi kalandfilm fóti díszletében barangolva a film kulcsfigurái igyekeztek választ adni a ki nem mondott kérdésre; a cím marad-e szlogen, vagy valóban ez az a most-pillanat a magyar film átütő, hazai és nemzetközi sikeréhez. A választ nem leltem, hisz jós nem vagyok, ellenben sok-sok potenciált […]

The post A Birmingham bandája és Spielberg nyomában – A Most vagy soha! díszletében jártunk appeared first on Filmtekercs.hu.

Vándorkiállítást szerveznek a Petőfi Sándor-emlékév alkalmából

Csütörtökön indul útjára a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új, Átröpűlök hosszában hazámon című vándorkiállítása a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. A múzeumbusz első állomása Petőfi Sándor szülővárosa, Kiskőrös lesz, melyet több mint 200 helyszín követ majd körülbelül egy éven át. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Múzeumkertben tartott keddi sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az utazó kiállítás fő célja az, hogy minél többen megismerhessék Magyarországon és a határainkon túl is Petőfi Sándor életművét, nagyszerűségét és zsenialitását.

A főigazgató emlékeztetett, hogy a Petőfi-bicentenárium hivatalosan szerdán veszi kezdetét a Kiskőrösön tartandó Nemzeti Tanévnyitón, ebből az alkalomból pedig a múzeumbusz is ellátogat a helyszínre, majd ezt követően 2023. közepéig a Kárpát-medence számos helyszínén megfordul.

A kiállítás címét adó mottó a Dalaim című vers részlete, mely nemcsak Petőfi utazás iránti szenvedélyét és költői ambícióit fejezi ki, de utal a tárlat nem mindennapi jellegére is. A tárlat nem a költő életrajzát helyezi fókuszba, sokkal inkább az alkotói attitűdöt meghatározó döntési helyzeteket mutatja be, mint például a költővé válás, a társadalmi mobilitás, az életpálya megválasztása, a közéleti szerepvállalás, az irodalmi élet szervezése vagy a családalapítás. A kiállítás gerincét 10 kiemelt gyűjteményi darab alkotja, mely a képzeletbeli utazás egy-egy állomását jelzi. Ilyen többek között a költő édesapja, Petrovics István mészárosbárdja; a Szendrey Júliától kapott gyöngyhímzéses pénztárca; vagy éppen egy biliárddákó, melyet Petőfi a törzshelyén, a Pilvax kávéházban használhatott.

Ilyen lett A helység kalapácsa egyik betétdala

Dombrovszky Linda rendező izgalmas köntösbe bújtatja Petőfi Sándor A helység kalapácsa című eposzparódiáját. A mesélő chopperel érkezik, a bíró pedig – mint egy vérbeli keresztapa – jakuzziból szolgáltat igazságot. Eközben a szereplők néha dalra fakadnak: valamennyi slágernek a szövege eredeti Petőfi-vers, amelyeket Ferenczi György zenésített meg. A dalokat a film főszereplői, ismert hazai színészek éneklik. „Megpróbáljuk filmes eszközökkel lekövetni a paródia műfaját: western és eastern műfajparódiát csinálunk a filmnyelv segítségével” – mondta a rendező, aki elárulta: annak ellenére, hogy tévéfilmet készítenek, mozifilmhez szükséges technológiával dolgoztak.

Csepü Palkó bőrébe bújva Ember Márk énekli a Hortobágyi kocsmárosné című dalt. „A felvétel előtt egyetlen próbára állt be Márk a profi táncosok közé” – árulta el a koreográfus, Szabó Anikó. „Persze azért előtte kapott oktatóvideókat, hogy a koreográfiát megtanulja és a stílust is elsajátítsa. Ez a rendező által szándékosan eklektikusra megálmodott koreográfia egyáltalán nem volt könnyű, hiszen a hiphopot ötvöztük a country-ra jellemző lépésekkel, és még néhány néptáncelemet is felidéztünk.”

A látványos kaszkadőrakciókkal, kocsmai bunyóval, humoros jelenetekkel, izgalmas látványvilággal készülő filmet tizennégy nap alatt forgatták le. A produkcióban 220 statiszta is közreműködött. A televíziós premierig már csak az utómunkák vannak hátra.

Szabadság, szerelem – A helység kalapácsa forgatásán jártunk

Az alkotók mellett a produkció megálmodói is a helyszínre látogattak. Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója elmondta: amint meghallották Petőfi eposzparódiájának filmes ötletét, azonnal bekapcsolódtak, hiszen a közmédiában régóta kérdés volt, hogyan tudnak az ünnepi év kapcsán méltón emlékezni Petőfire. Miután több mint öt évtizede senki nem nyúlt A helység kalapácsához, úgy vélték, érdemes a mai kor szellemének megfelelően feldolgozni.

A Petőfi Kulturális Ügynökség főigazgatója, Demeter Szilárd a történetet újraolvasva arra gondolt, ha Tarantino ismerte volna a művet, ez alapján vitte volna vászonra Az aljas nyolcas című moziját. „A helység kalapácsa egy hőseposz karikírozása, gyakorlatilag egy pamflet. Petőfi annyira jól megírta, annyira benne van az a bátorság, ami Tarantinót jellemzi filmesként, hogy rögtön beugrott a neve. Majd utána láttam, hogy Dombrovszky Linda rendezőnő a szinopszisban szintén átkötött arra a szemtelenül intellektuális alkotói szabadságra, ami Tarantino munkáiban megjelenik.”

Demeter Szilárd hozzátette, hogy Az apostolt is újraolvasta, hiszen – szintén a Petőfi-emlékév kapcsán – Futaki Attila világhírű képregényrajzoló elkészíti az elbeszélő költemény dart noir verzióját. „Rettenetesen súlyos mű, akkor írta a költő, amikor mélyponton volt, és bár benne van a fájdalma, az elkeseredettsége, mindezt széles dimenzióra tágította. Az a különbség a jó és a nagy szerző között, hogy míg a jó szerző leköti az embert, addig a nagy alkotókat olvasva az az érzésed, mintha a saját történeted lenne a kezedben.

Péntek kultúrrandi Bárány Bence előadóval, a Vates márka alapítójával

A műfajok keresztezése nem áll tőle messze: ez adja munkássága gyökere, a slam poetry alapját is, amely picit rap, picit vers, picit színház, de leginkább maga az előadó. Bence esetében csupán annyi változott, hogy közel tízévnyi szereplés után a verseny izgalma helyett mostanra már inkább a szövegek megalkotása és közvetítésük módja érdekli leginkább. Ebben lelt társra Mészáros Péter és Nagy Márk személyében. Az utóbbi rendezőként csatlakozott hozzájuk Látta című előadásuk rendezőjeként.

Beszélgetésünk során szóba került a Vates márka is, amelyhez Csányi Péterrel egyesítették az erőiket. A művészet által inspirált brand 2019-ben indított „kultúrforradalmat”: eleinte irodalmi legendák sorait és arcképeit tették pólókra, sok izgalmas kollaborációval később pedig azon dolgoznak, hogy közösséget építsenek, összekössék a művészetek iránt érdeklődő fiatalokat – a közösségi oldalaikon és az eseményeiken egyaránt. Kollekcióik között mesehősök és tehetséges zenészek által ihletett darabokat éppúgy találunk, mint a magyar irodalom és a pszichológia keresztmetszetén született sorozatot. És a történet még csak most indul be igazán…

A szöveg, az irodalom, az előadó-művészet szeretetének a családodban is volt hagyománya, vagy máshogy találtak meg maguknak ezek a szenvedélyek? 

Kiderült, mit szeretett Petőfi enni

Petőfi Sándor rácáfolt a bort iszik és vizet prédikál elméletre

A nagy íróink, költőink közül Petőfi Sándor alakja az egyik legismertebb. Forradalmár, nemzeti hős, sokaknak a nagybetűs költő. Életrajza és költészete szinte az általános műveltség része. Kevesen tudják azonban, hogy Petőfi mindössze 26 évet élt, ezalatt közel ezer verset írt, amiből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra. Azt viszont még kevesebben tudják, hogy milyen ember volt, hogy mit szeretett például enni és inni. Petőfi ínyenc lett volna? Kiderül a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Petőfi200 projektjének gyűjtéséből.

Bár számos versében ír ételről, italról, senki ne gondolja, hogy Petőfi Sándor ínyenc volt. Ennek egészen egyszerű oka van: nem volt rá pénze. Kutatások szerint még azon a bizonyos 1848-as március 15-ei reggelen is az előző napi pékárut mártogatta a meleg tejbe. Hogy nem lett volna más a Pilvaxban? Dehogynem! Csak ez volt a legolcsóbb, és a költőnek mindössze erre futotta.

A Petőfi család megújult síremléke

Felavatták a Petőfi család megújult síremlékét szombaton a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A felújítás Rákay Philip producer és felesége, Wieber Orsolya magánadományából valósult meg, a síremlék környezetét a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) újíttatta fel.

“Emlékművek nem a hősöknek kellenek, hanem nekünk, kései utódoknak, akik meg akarunk őrizni, helyre akarunk állítani, életre akarunk hívni minél többet abból, amit Petőfi Sándor életműve megtestesít és a mának üzen. Emlékeznünk kell, hogy értsük a szabadság értékét” – mondta avatóbeszédében Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Mint fogalmazott, a Petőfi család újra méltó formába hozott síremléke a leginkább kézenfekvő lehetőség fejet hajtani a sem holtában, sem testi valójában, hanem egyedülálló életművében velünk maradt költőóriás előtt. “A legenda messze túlmutat 1848. március 15-én, a forradalmon és a szabadságharcon, mert 174 esztendeje tükröt tart elénk, arra emlékeztetve, hogy mi magyarok a szabadságban mindannyian összetartozunk”.

A Palóc Videotéka humoros történelemórája a kommentelés történetéről

Az általunk igencsak kedvelt Palóc Videotéka csapata mostani kisfilmjében a mindenhol mindig kommentelőkre húzza rá a vizes lepedőt. Manapság mindenki jártasabb és okosabb minden témában, de kiderül, hogy a “kommentelésre való hajlam egyidős az emberiséggel”. Lenyűgöző történelmi utazás, ahol még Petőfinek is beszólnak. Óvatosan, mert humoros!

Képről képre, kalandról kalandra – A kiskőrösi János Vitéz Látogatóközpontban jártunk

A minap, hogy találkoztunk, vittem is Szilárdnak fél tucat képregényt, és igyekeztem úgy összeválogatni a csomagot, hogy a papírkalandból egyszer majd komoly olvasmányélmény legyen.

Ez arról jutott eszembe, hogy a minap belekeveredtem egy képregénybe. Igen, bármilyen hihetetlen, úgy jártam, mint a sokszor újraálmodott képregényrajzoló, aki valami rejtélyes téridőcsapda révén a saját képregényében találja magát, és kockáról kockára kell kimásznia abból a kutyaszorítóból, amit maga eszelt ki. Csak hát én ugye nem vagyok képregényrajzoló. És a slamasztikát sem magam találtam ki. Sokkal jobb szerző volt az alkotó: Petőfi Sándor.

A közelmúltban Kiskőrösön, a Petőfi-bicentenárium ünnepségsorozatán jártam, s természetesen mindenből ízelítőt kaptam, ami a költő szülővárosában Petőfire emlékeztet.