Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: Petőfi Sándor

A Nemzeti Színházból indul országjáró körútjára az Anyanyelvi Piknik

Közzétette szerző

Petőfi Sándor születésének 200 éves évfordulóját országos programsorozattal ünnepli a magyar kulturális szféra. Ennek részeként, a magyar nyelv hete keretében a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves zenész színművész osztálya Petőfi 200 című vizsgaelőadással lépett színpadra szerdán, a Nemzeti Színházban. Kiss-B. Atilla és Homonnay Zsolt osztályának előadását Vidnyánszky Attila rendezte, művészibeszéd-tanárként a felkészítésben Szilágyi Enikő színművésznő vett részt. Az előadást dr. Balázs Géza nyelvész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára konferálta fel.

Az anyanyelv hete alkalmából bemutatott összeállítás előtt Terdikné dr. Takács Szilvia magyartanár, a Petőfi Kulturális Ügynökség szakértője ismertette az országjáró körútjára induló Anyanyelvi Piknik rendezvénysorozatot, amely a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda közreműködésével valósul meg. „Az Anyanyelvi Piknik célja, hogy főként a fiatalok – általános iskolások, középiskolások –, de bárki, akit érdekel, a nyelvtanórákon megszokottaktól eltérően találkozhasson a magyar nyelvvel, hogy rácsodálkozhasson, mennyire izgalmas, érdekes és érdemes vele foglalkozni, játszani” – mondta a szakértő.

Az Anyanyelvi Piknik alapgondolata a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelyében született, ahol többek között az Élő magyaróra műsorfolyam is készül. A programsorozat egy-másfél órás interaktív foglalkozások keretében, a helyi igényekre szabottan szólítja meg a magyar közönséget és hív a nyelv kreatív újrafelfedezésére, a nyelvvel való közös játékra. Az országjáró program eddig egyeztetett állomásai: Budapest (Nemzeti Színház, ápr. 26. 19:00), Sátoraljaújhely (július), Berettyóújfalu (július), Aranyosapáti (augusztus), Zamárdi (szeptember), Ragály (október) Kiscsősz (október), Nagyvárad (november), Budapest (Petőfi Irodalmi Múzeum, december). A pikniket szervező Terdikné dr. Takács Szilvia elmondta, hogy a már egyeztetett állomásokra termezett programok forgatókönyvei elkészültek, és örömmel fogadják a meghívásokat az ország különböző területeiről. Minden meghívásnak a helyi igények szerint tesznek eleget, hiszen a program lényege a rugalmasság, így tartalmát, összetételét mindig az adott célközönség igényeire szabják.

PostPin It!

Alternatív valóságaink ‒ Pátkai Rozina: Jelen idő

Közzétette szerző

Pátkai Rozina Minka-sorozata 2016-ban indult útjára: ebben verseket interpretál és formál át változó zenei nyelvekre. A név Czóbel Minkára utal, aki Adyt is megelőzvén a szimbolizmus jegyében költött, és Petőfi több versét is angolra fordította.

Pátkai Taladim (2018) című verses lemezén még kisebb szerepet kapott az elektronika. Az egyes hangszerek, így a cselló (Rohmann Ditta), az ütőhangszer (Dés András) vagy a szaxofon (Ávéd János), a válogatott zenészek hangsúlyos szerepet játszottak a különböző idegen nyelveken megszólaló versek „lefordításában” – és feloldották az idegenséget. A Tilos csillagon (2021) már az elektronika világában helyezte el Pilinszky János verseit. A torzított elektromos gitár, az ismételt zenei alapok, loopok felszámolják a versek megzenésítésének hagyományát.

Az úgynevezett „poetronica” trendje 2011-ben jelent meg. Ennek az a jellemzője, hogy a költők elektronikus zenei környezetben képzelik el verseiket. Pátkai feldolgozásai esetében nem két, különböző nyelven alkotó művész közös munkájáról van szó, hanem fordításról és újraértelmezésről, amely nehezebbé, de szabadabbá is teszi az alkotófolyamatot. „A Petőfi-dalok nagy része például elektromos gitárral készült” – nyilatkozta a zenész. „Főleg zajongani akartam a gitárral, mintsem igazán »gitározni« a hagyományos értelemben. […] felszabadít a torzított gitárok és a terek káosza.”

PostPin It!

Premier a Kultúra.hu-n: Pátkai Rozina Petőfi-lemeze és négy élő koncertfelvétel

Közzétette szerző

„Nehéz igazán elvonatkoztatni azoktól a Petőfi-sztereotípiáktól, melyek gyermekkorunkban rögzülnek – emlékszik vissza a versválasztásra Rozina. – Nem volt könnyű az összes előfeltevést és az általános iskolai március 15-i ünnepségek emlékeit félretéve csak a versekre figyelni. De csakis úgy van lehetőségünk meglátni ezt az elképesztő tág gondolati és érzelmi spektrumot, tele törékenységgel, meghittséggel, létértelmező gondolatisággal és modernséggel, ha mindent elfelejtünk, amit Petőfiről korábban gondoltunk.”

Dóczi Bence és Fenyvesi Márton hangképeiben a versek az elektronikus tánczene, a free jazz és a kortárs zene mezsgyéin kerülnek intenzív környezetbe. „Bence zajos mégis ritmikus, organikus zenei nyelve nagyon inspiráló – meséli Fenyvesi Márton a lemez utómunkáiról.– Az én legfontosabb szerepem keverésen túl az volt, hogy Rozi megzenésítéseit és Bence atmoszféráit, beatjeit egy folyamatosan változó, de mégis organikus, szövegközpontú szerkesztésben rendezzük el. Könnyű észrevétlenül beragadni loopokba vagy fluktuáló atmoszférákba, a kérdés egy producer számára mindig az, hogy hogyan tovább: a versek ebben is mindig vezetnek bennünket, hordozzák a saját dramaturgiával a zenei formák kezdeményeit is, csak észre kell venni őket és fenntartások nélkül menni velük.”

A korábbi kiadványokhoz hasonlóan Ávéd János szaxofonos, zeneszerző is komponált darabot a lemezre. „Mindig kórusművet kérek Janitól, az ő kiegyensúlyozott és szigorúan komponált zenei világa egy megfelelő pillanatban elhelyezve mindig megnyugtatja ezt a folyamatot, ahogy korábban a Pilinszky-lemezen is történt.”

PostPin It!

10 verseskötet a magyar költészet napjára

Közzétette szerző

André Ferenc: Kepler horoszkópírás közben letér a pályájáról

A Csíkszeredából származó és Kolozsváron élő költő harmadik önálló kötete idén jelent meg. Líráját a játékosság és a kifinomult humor jellemzi, miközben játszi könnyedséggel idéz Madách-műveket, népballadákat, régi magyar szövegemlékeket. Mindezt a posztmodern irónián túllépve, a jelenkori társadalmi jelenségekre is reflektálva teszi új könyvében.

Szálinger Balázs: Koncentráció

PostPin It!

A harcmezőtől a körtefáig – Petőfi-emléktúra Erdélyben (2.)

Közzétette szerző

Petőfi körtéje

„(K)oszorús népköltőnk, a tűzlelkű P. S. hír szerint elveszett” – írták 1849 nyarán. Akkor keltek szárnyra azok a történetek, amelyek az évtizedek során legendákká alakultak. Kétségtelen, hogy a legendagyártásban Székelykeresztúr igencsak élen járt – állapíthatjuk meg minden negatív előjel nélkül, hiszen őszinte tisztelettel emelték a legendák magasságába a vátesz utolsó napjának pillanatait. A Nagy-Küküllő melletti városban Sándor Zsigmond Ibolya muzeológussal találkozunk, aki a Gyárfás-kúria kertjében fogad bennünket. Ez az a helyszín, ahol a költő elfogyasztotta utolsó vacsoráját: bivalytejes túrós puliszkát. Csoda, hogy nem nyílt még étterem a városban, amely ezt a fogást kínálná a látogatóknak, akik télen ugyan még csak szórványosan, a pünkösdi búcsú időszakától viszont már tömegesen keresik fel a város Petőfi-emlékhelyeit.

A Gyárfás-kúria Székelykeresztúron

PostPin It!

A harcmezőtől a körtefáig – Petőfi-emléktúra Erdélyben

Közzétette szerző

Azt mondják, aki Petőfi nyomába ered, annak az 1849-es csata helyszínét, az Ördög-patak Segesvár határában húzódó völgyét kell felkeresnie. Egyedül nehezen találnánk meg az egykori harcmezőt, ezért úgy döntünk: arra kérjük a hely ismerőjét, Szabó Józsefet, hogy kalauzoljon bennünket. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke, az emlékház gondnoka készséggel áll rendelkezésünkre. Autóval indulunk, és a Fehéregyháza határában húzódó dombok felé kanyarodunk. Idegenvezetőnk útközben arról mesél, hogy már gyermekként is szeretett volna minél többet megtudni Petőfiről. Nem csak azért, mert a tanárai kisiskolás korától az ő szellemében nevelték, hanem mert a költő titokzatos eltűnésének története lenyűgözte, és kíváncsi volt, a Haller család miért éppen a házuk szomszédságában emelt emlékmúzeumot a tiszteletére.

Szabó József a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület elnöke és a ház gondnoka

Leparkoljuk az autót, és a református temető mellett felkapaszkodunk az erdők irányába. Zord az idő, északi szél vág az arcunkba. Lassan magunk mögött hagyjuk a falu zajait. Sehol egy lélek, lihegünk a kaptatón. A fák recsegnek-zúgnak. Aztán hirtelen minden elcsendesedik, mintha az erdő is visszafojtaná lélegzetét, hátha meghalljuk a 174 évvel ezelőtti csata zaját. – Itt, az Ördögerdő alatt állt fel a hadtest balszárnya, itt zajlott a szomorú végkifejlet – magyarázza kísérőnk. – Lüders tábornok, az ellenség vezére Marosvásárhely irányából várta az erőteljesebb támadást, ezért már az ütközet reggelén megosztotta seregét, és az egyik felét a marosvásárhelyi oldalon pihentette. Bem azt hitte, valamennyi orosz csapat harcba szállt, és úgy ítélte meg, hogy a balszárnyon törésre viheti az ütközet sorsát, de mivel a segítségként várt két ezred nem érkezett meg, arra kényszerült, hogy a jobbszárnyról három székely századot átirányítson a másik szárny erősítésére. Lüders a csapatok mozgásából arra következtetett, hogy nem kell újabb magyar seregekkel számolnia, ezért nyomban bevetette addig pihenő egységeit, amelyek alig egy-két órás küzdelemmel eldöntötték az ütközet sorsát – mondja József.

PostPin It!

Megvannak a Versünnep döntősei

Közzétette szerző

Az idei „Reszket a lelkem, mert eszembe jutottál” Versünnep 2023 versmondó versenyének nyilvános elődöntőjét április 3-án és 4-én tartották a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre Teátrumban. Az innen továbbjutott tizenegy versenyző április 11-én, a magyar költészet napján a Nemzeti Színház Gobbi Hilda Színpadán megrendezett döntő keretében mérheti majd össze tudását. Az év elején meghirdetett versmondó versenyre harminc hivatásos előadóművész jelentkezett a Kárpát-medencéből, határon innen és túlról, a döntőbe öten versmondással, négyen versmegzenésítéssel, ketten képzőművészeti alkotással jutottak tovább. A legjobbak között hazai és határon túli művészek is vannak. A döntőbe jutott előadó és képzőművészek az idén évfordulós szerzők – Petőfi Sándor, Madách Imre, Szendrey Júlia és Kormos István – művei mellett kortárs költők – Szabó T. Anna, Dubrovay László, Dankó Richárd és Füzesi Magda – verseit adják majd elő a végső megmérettetésen. 

Az elődöntő és a döntő zsűrielnöke Császár Angela Jászai Mari-díjas színművész, érdemes és kiváló művész lesz, mellette Csomor Csilla színművész, Erős Kinga, kritikus, szerkesztő, Kolti Helga színművész, a Versünnep Alapítvány elnöke, Méhes László, Jászai Mari-díjas színművész, tanár, rendező, Neumann Balázs zongoraművész, zeneszerző, a Versünnep 2022 fődíjasa és Vincze Ottó Munkácsy-díjas képzőművész tagja a rangos grémiumnak. 

A döntősök névsora: Szives–Drahos Duó (Dubrovay–Szives: Alkony és Szerelem, szerelem; Dankó Richárd: Szabadulás), Ferenci Attila (Füzesi Magda: Zárszámadás), Oliver From Earth – Patocska Olivér (Szülőföldemen – Petőfi Sándor azonos című verse alapján), Ladács Fanni (Szendrey Júlia: Naplófeljegyzés), Dsupin Petra (Szendrey Júlia: Gondolatim, érzeményim – képzőművészeti alkotás), Gömöri András Máté (Petőfi Sándor: Levél egy színész barátomhoz), Takács Lilla (Petőfi Sándor–Sugár Rezső: Reszket a bokor, mert…), Albert Orsolya Zsuzsanna (Szabó T. Anna: A mai nap), Kun Anasztázia (Madách Imre: Az ember tragédiája – 6. szín – képzőművészeti alkotás), Jakab Tamás (Kormos István: Mese Csirió mókuskáról), Lovászi Edina (Petőfi–Lovászi: Reszket a bokor, mert…)

PostPin It!

Áprilisban érkezik a Huszonhat év – Privát Petőfi koncertszínház

Közzétette szerző

Mindenkinek megvan a maga története Petőfivel, akár irodalomórákon, akár felnőtt fejjel olvasva szippantott be valakit a forradalmár költészete. Nektek mi volt az első találkozásotok Petőfivel? Mi ragadott meg benne titeket?

Kacsó Hanga: Az első találkozásom Petőfivel gyerekkori nyaraimhoz kötődik. A mai Románia területén található Mezőfelében, a családi kúriában a nagyszoba egyik sarkát nagyapám Petőfinek szentelte. A Petőfi-dagerrotípia, feleségének arcképe, valamint versek voltak bekeretezve. Elöregedett kokárdák voltak a gyékény falidíszre tűzve. Volt valami nosztalgikus bája az egésznek. El-elrévedezett az apróságokon a szem. Ez volt az első élményem vele.

Adorjáni Bálint: Az irodalomórák által megfestett Petőfi-arc nem tudott olyan közel kerülni hozzám gyerek fejjel, mint később, a Felhők ciklust olvasva. Ez leginkább annak köszönhető, hogy az iskolában zömében a „Nagy Nemzeti Költő” jelentőségét és forradalmi hevületét próbálták és próbálják hangsúlyozni, elfedve a költő érzékenységét és humorát.

PostPin It!

Több száz Petőfi-kézirat vált elérhetővé az OSZK online adatbázisában

Közzétette szerző

Az online adatbázisban mától elérhetővé váltak az intézményben őrzött Petőfi-hagyaték legmarkánsabb részei, köztük a költő versei, levelei, rajzai, valamint feleségének, Szendrey Júliának a naplója – hangzott el az esemény alkalmából rendezett szerdai sajtótájékoztatón Budapesten.

Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója az esemény alkalmából felidézte, hogy a nemzeti könyvtár 2021-ben indította el Copia nevű digitális tartalomszolgáltatását. Ismertetése szerint szolgáltatásukban eddig a Babits-levélhagyaték mintegy 2500 és a Kölcsey-fond 115 kézirata volt hozzáférhető. Mától pedig a kézirattárban őrzött több mint 400 Petőfi-vers és csaknem 80 levél kézirata, a költő rajzai, valamint Szendrey Júlia Petőfi feljegyzéseit is tartalmazó naplója is hozzáférhetővé vált.

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az Országos Széchényi Könyvtárban tartott sajtótájékoztatón.

PostPin It!

Mozgó emlékművek – Petőfi a magyar filmben

Közzétette szerző

Különösen feltűnő a némafilmkorszakban készült Petőfi-filmek száma, legyenek azok adaptációk vagy róla szóló történetek. Ennek valószínűleg ugyanaz az oka, hogy a gyerekcipőben járó új művészet nagy presztízsű irodalmi alkotásokra támaszkodott, hogy megalapozza elismertségét. Másfelől ezeket a klasszikusokat a film tette elérhetővé az írástudatlan tömegek számára is. Petőfi neve a 20. század elejére már egyet jelentett a magyar irodalommal és szavatolta az erkölcsi és anyagi sikert, ezért a filmesek is szívesen vették elő újra és újra.

A legtöbb kimagasló történelmi alak, de Petőfi esetében különösen igaz, hogy a különböző korok és ideológiák a saját szájuk íze szerint gyúrják át a figurát, és csak azt látják meg benne, amit látni akarnak.

Így nem ritka, hogy a Petőfivel kapcsolatos alkotásokban gyakran csendülnek fel ideológiai szólamok. Lányi Andrásnak a Balázs Béla Stúdióban készült egész estés filmje, a Segesvár (1975) éppen azt járja körül, hogyan próbálja az utókor a maga javára fordítani a forradalom jelképévé vált költő emlékét.

PostPin It!

Vetítéssorozatban kutatja Petőfit a Toldi Mozi

Közzétette szerző

A Petőfi-emlékévet a költőhöz, szabadságharcoshoz kötődő filmekkel ünnepli a budapesti mozi. 200 éve született Petőfi Sándor, az emlékévbe pedig a Toldi Mozi is bekapcsolódik. „A négyalkalmas vetítéssorozat alatt meghívott szakértők segítségével próbáljuk feltárni a Kádár-korszak Petőfi képeit, továbbá azt is, hogy mit kezdhetünk ma ezzel a filmes hagyománnyal.”- írja a Budapest Film sajtóközleménye. A sorozat […]

The post Vetítéssorozatban kutatja Petőfit a Toldi Mozi appeared first on Filmtekercs.hu.

PostPin It!

A Petőfi-vírus ma is fertőz – Bánki Éva első ifjúsági regényéről

Közzétette szerző

A Petőfi-vírus története és szerkezete egyaránt új színt hoz a magyar ifjúsági regények világába. Honnan jött az ötlete? 

A könyv szereplőivel közel egyidős, 15 éves lány édesanyja vagyok, akivel néhány tini-sorozatot én is végignéztem. Különösen a Stranger Things fogott meg, amelyben a fiatalok a felnőttek világában próbálnak meg boldogulni, jobb, őszintébb viszonyokat teremteni, és egy ellenséggel is megküzdenek. Hasonlóan sorsfordító, rejtélyes, de magyar viszonyok közé helyezett ifjúsági regényt szerettem volna írni. Mivel gyerekként a fiús könyveket, például A kincses szigetet, a Tom Sawyer kalandjait és a kalózos történeteket olvastam a legszívesebben, biztos vagyok benne, hogy ezek is befolyásolták a Petőfi-vírus stílusát, cselekményét.

Korábbi elbeszélő műveimben, például az Aranyhímzésben és a Fordított idő-trilógiában már használtam a szabad függő beszédet. Többen figyelmeztettek, hogy a kamaszok nem fogják érteni, hol húzódnak a határok a beszéd és a gondolatok között, de én azért remélem, hogy nem lesz gond ezzel. Mivel azt nem lehet biztosan tudni, hogy Sanyi végül valóban részt vett-e a barlangi kalandban, vagy csak odaképzelték az osztálytársai, szükség volt erre a formára a feszültség és a bizonytalanság fenntartása érdekében.

PostPin It!

Petőfi alakváltozatai – a lánglelkű költőtől a forradalmáron át az influenszerig

Közzétette szerző

Mindössze huszonhat évnyi földi léttel rendelkezhetett – katonaként, színészként, zsurnalisztaként, politikusként és költőként egyaránt megmutatkozott –, azonban a sors valami egészen más rendeltetést tartogatott számára. A segesvári csatát követően ugyanis egy új korszak vette kezdetét, amelyben a fiatal költő személye köré épülő kultusz azóta is sziklaszilárdan magaslik az ég felé. A különböző korszakok és rendszerek szülte Petőfi-ábrázolásokból kialakuló mozaikkép szépen magyarázza a nemzeti értékek fontosságát, amelyek az évek során megrendezett évfordulós ünnepségeken keresztül válnak minduntalan jelenvalóvá.

Az 1898 februárjában íródott korabeli cikkek szinte mindegyike a szabadságharc leverésének ötvenedik évfordulójáról szólt. Az akkoriban hatalmon lévő liberális magyar kormány ugyanis érezte, valamit igenis kezdenie kell a forradalom lesújtó emlékeivel.

Kikerülve az eltiprás körülményeinek, illetve elkövetőinek kínos felidézését, Széll Kálmán kabinetje bravúros politikai csavarként a hősi halált halt Petőfi Sándor alakjára alapozta az évforduló megemlékezéseit.

PostPin It!

A Palóc Videotéka csapata szállította az ünnepi klipet, éljen márczius 15.!

Közzétette szerző

Az általunk igencsak kedvelt Palóc Videotéka szállította az ünnepre a legforradalmibb hangulatba hozó klipet. “Amerre én járok arra bámul a világ, Előre hát minden költő tűzön, vízen át!” Éljen márczius 15.! Petőfi.Sándor – RABIGA (Beton.Hofi, Hundred Sins – BAGIRA Paródia)

PostPin It!

Dráma Lego-figurákkal – Beszélgetés Szálinger Balázzsal

Közzétette szerző

Aktuális emberi viszonyokról, problémákról írsz, legtöbbször történelmi kulisszák között. Miért?

Nagyon szeretem a történelmet, a magyar történelem különösen izgat. Gyakran megesik, hogy történelmi könyvek olvasgatása közben jön az a bizonyos szikra, ami egy színpadi mű alapja lesz. Megfog egy hangulat, vagy felkelti az érdeklődésemet valamilyen tisztázatlan részlet, amit szeretnék világgá kiabálni, és ennek remek eszköze a dráma.

Gyakran foglalkoztatnak a marginális vagy kevésbé ismert történelmi események.

PostPin It!

Finomságok, ahogy reformkori költők, írók szerették

Közzétette szerző

Pápa, 1842. április – a tizenkilenc éves Petőfi Sándor megírja A borozó című költeményét. „Gondűző borocska mellett / Vígan illan életem; / Gondűző borocska mellett, / Sors, hatalmad nevetem” – szólal meg a bor mámorában úszó lírai én. Két évvel később a Szomjas ember tűnődése című versben pedig azt olvassuk: „Ejnye, mi az istennyila! / Üres már a ládafia? Üres ám / Jaj pedig be ihatnám!” Nem csoda hát, hogy a gyanútlan olvasó azt gondolná, hogy Petőfi bizony „nem a csizmájába töltötte a borát”.

A csárdák költője azonban nem tartozott sem a nagyivók, sem a nagyevők közé. Tompa Mihályhoz címzett versében azt írja „Egyébiránt ne gondold, barátom, / Hogy én valami vad fickó vagyok, / Mihelyst a bor szinét meglátom; / Nem én! csak úgy csendesen vígadok.” Juhász Gyula is hasonlókat ír róla az Alkohol és irodalom című tanulmányában: „Ami pedig Petőfit illeti, róla csak a hazai legenda terjesztette, hogy szerette az italt. A legnagyobb magyar lírikus igen ritkán és igen mértékletesen élt a borral, amire két meggyőző példával szolgálhatunk. Az egyik saját nyilatkozata, amelyben igen erélyesen visszautasítja egyik pesti lapnak híresztelését, mintha ő az éjjel a Pilvax kávéházban mulatott volna, a másik egy kortárs közlése, amely szerint az ifjú költő nagyon különösnek találta, hogy Vörösmarty előtt boros üveg állott, amikor valamelyik délutáni irodalmi ügyben fölkereste a magyar költők akkori királyát.”

Ami pedig a költő étkekhez fűződő viszonyát illeti, legtöbbször négy fogás képezi a szóbeszéd tárgyát: a bakagombóc, a tejfölös torma, a túrós tészta, valamint a bivalytejes és túrós puliszka.

PostPin It!

„A magyar néptől nem lehet elvenni azt a mítoszt, ami Petőfit övezi” – Nagybányára érkezett a Petőfi Irodalmi Karaván

Közzétette szerző

A neves irodalmi városban először a Németh László Elméleti Líceum diákjai várták Juhász Annát és vendégeit, Zalán Tibort és Huzella Pétert. A rendhagyó irodalomóra középpontjában ezúttal is az utazás állandó főszereplője, Petőfi Sándor állt, és az a kérdés, hogy most, 2023-ban hogyan tudnak a diákok kapcsolódni a kétszáz éve született költőhöz.

Kezdésként az Arany Jánossal való legendás barátságát elevenítették fel, annak súlyát és helyét az irodalmi életben, majd Zalán Tibor megjegyezte, egyáltalán nem biztos abban, hogy ha Petőfi tovább él, megmaradt volna ez a barátság, leginkább a lánglelkű költő nehéz természete miatt. „Mindig egyedül ment és mindent egyedül csinált, valamilyen belső iránytű mentén mozgott” – mondta róla Zalán Tibor, aki szerint Petőfi különleges személyisége messzemeneően túlmutat önmagán, és az egész magyar nemzet számára rendkívüli jelentőséggel bír. „A magyar néptől nem lehet elvenni azt a mítoszt, ami Petőfit övezi, hogy egy költő nemcsak írja, hogy meghalna a hazájáért, hanem tényleg meg is hal érte. Ha ezt elveszik a néptől, akkor mindent elvesznek. Annyi magyar elment ebből az országból, ha baj volt, de ő nem, itt maradt és feláldozta magát.” Zalán Tibor szerint éppen ezért fontos, hogy nem találták még meg a költő földi maradványait, ezzel életben tartva a legendát.

Kamasz közönség lévén nem maradhatott ki a közösségi média, a minket állandóan körülvevő online tér, az egyszerűsített, ikonokkal történő nyelvhasználat kérdése sem,

PostPin It!

Telt házzal indult Szatmárnémetiben a Petőfi Irodalmi Karaván

Közzétette szerző

2023. február 6-a reggelén még fel sem kelt a nap, amikor a Petőfi Irodalmi Karaván csapata már a kisbuszban ült, hogy elinduljanak az észak-erdélyi turnéra. Az idei első, összességében a negyedik Karaván ezúttal a Petőfi-bicentenárium tiszteletére a leghíresebb magyar költőnk nevét viseli, és az életmű mellett az utazás tematikája köré épül. A rendhagyó irodalomórákon, illetve az esti előadásokon, beszélgetéseken Petőfi Sándor alakja és életműve kerül középpontba. Juhász Anna irodalmár vendégei az első két napban Zalán Tibor költő és Huzella Péter zenész, akik hosszú évek óta alkotótársai is egymásnak.

Petőfi Irodalmi Karaván

Petőfi Irodalmi Karaván

PostPin It!

Miért cívis a cívisváros? – Debrecen és nagyjaink

Közzétette szerző

A cívisek az alföldi mezővárosok paraszti eredetű,

főképp földműveléssel foglalkozó vagyonos polgárai voltak. Sajátos életmódot

folytató réteg, amely konzervativizmusa révén zárt közösséget alkotott. A

PostPin It!

Petőfi másképp Horvátországban – Villáminterjú Zsille Gáborral

Közzétette szerző

Nem először jársz ezzel a műsorral Horvátországban. Mi hívta életre ezt a programot, hogyan került éppen Horvátország a fókuszba?

Valóban, az első Petőfi-előadásomat tavaly októberben tartottam horvát földön, a Zágrábi Liszt Intézet igazgatója, Mladenovics Anna és kulturális titkára, Thuróczy Zoltán meghívására. Egy fergeteges szervezésű ünnepi est szónoka voltam, Petőfi másképp címmel: olyan érdekességeket osztottam meg klasszikus költőnkről, amelyek nem szerepelnek az iskolai tankönyvekben, ennélfogva nem élnek a köztudatban. A közönség soraiban jelen volt Tamaskó Eszter, a Rijekai Egyetem magyar tanszékének lektora, valamint Kiss Gabriella, a Zágrábi Egyetem hungarológia szakának lektora, és úgy érezték, ezt az ő diákjaiknak is hallaniuk kell. Lelkes szervezésüknek, valamint a Petőfi Kulturális Ügynökségnek köszönhetően valósult meg január derekán a rijekai, illetve zágrábi előadásom, mindkét helyszínen több tucat főből álló hallgatóság előtt.

Miért látod fontosnak, hogy horvát nyelvterületen is behatóan ismerjék Petőfit?

PostPin It!