Best WordPress Hosting
 

1260 filmet neveztek a IX. Nemzetközi Környezetvédelmi FILMFesztiválra

Május 19-21 között a gödöllői Királyi Kastélyban a Víz-Hangoké lesz a főszerep

Idén 105 országból mintegy 1260 filmmel jelentkeztek hazai és külföldi stúdiók neves alkotói a Kék Bolygó Alapítvány támogatásával megrendezett IX. Nemzetközi Környezetvédelmi Filmfesztiválra. Az idei évi mustra fő tematikája a víz világa lesz, vagyis az erről szóló példák és párbeszédek: a víz-hangok. A nemzetközi produkciókat a zsűri elnök ifj. Vitray Tamás biológus, operatőr, szakíró, a National Geographic magyarországi főszerkesztője, Takács Rita szerkesztő-rendező, Szalay Péter Balázs Béla díjas rendező és Vladimir Blazevski, macedón rendező, forgatókönyvíró díjazza, míg a Kárpát medence természeti értékeit összegyűjtő filmeket Széll Antal természetvédelmi szakember, filmes és fotós vezetésével, Németh Beatrix televíziós szerkesztő, Kátai Róbert rendező rangsorolják. A tavaly indított népszerű Third Eye versenyprogramba – az amatőr kategóriába – idén is rekordszámú nevező érkezett. Az ingyenesen látogatható IX. Nemzetközi Környezetvédelmi Filmfesztiválon a filmek mellett a természet megörökítésével és annak megóvásával kapcsolatos szórakoztató és edukatív programokkal, workshopokkal találkozhatnak mindazok, akik május 19-21. között ellátogatnak a gödöllői Királyi Kastélyba.

Az idén május 19-21 között Gödöllőn, a Királyi Kastélyban tartják a IX. Nemzetközi Környezetvédelmi Filmfesztivált. A rendezvény idei fókusza a Föld egyik legnagyobb gondjaként megjelenő vízproblémára irányul. A vízre, ami ha nincs, nem létezhetünk. Ha túl sok van, elveszünk. Ha elszennyeződik, megmérgezi az életünket és a környezetünket. A fesztivál célja, hogy meghalljuk a VÍZ-HANGOKAT és hogy az általuk inspirált filmek aztán beszélgetés hullámokat és egymást alakító hangokat keltsenek. Talán még időben vagyunk, hogy minden ember megértse, mit jelent ennek a bolygónak a fentartható vízgazdálkodás, a vizek élőhelyei, a tavak, a folyók és az óceánok.

Cannes-ban mutatják be az ötödik, utolsó Indiana Jones filmet

Az Indiana Jones és a sors tárcsája május 18-án debütál Cannes-ban, június 30-tól kerül mozikba világszerte. A Disney és a Cannes-i Filmfesztivál megerősítette a korábban már híresztelt értesülést: az ötödik, utolsó Indiana Jones film, az Indiana Jones és a sors tárcsája, Cannes-ban mutatkozik be legelőször – írja a The Hollywood Reporter. A filmet James Mangold […]

The post Cannes-ban mutatják be az ötödik, utolsó Indiana Jones filmet appeared first on Filmtekercs.hu.

Több mint ezer filmet neveztek a IX. Nemzetközi Környezetvédelmi FILMFesztiválra

Május 19-21. között a gödöllői Királyi Kastélyban a Víz-Hangoké lesz a főszerep. Az idén május 19-21. között Gödöllőn, a Királyi Kastélyban tartják a IX. Nemzetközi Környezetvédelmi Filmfesztivált. A rendezvény idei fókusza a Föld egyik legnagyobb gondjaként megjelenő vízprobléma. „A víz, ami ha nincs, nem létezhetünk. Ha túl sok van, elveszünk. Ha elszennyeződik, megmérgezi az életünket […]

The post Több mint ezer filmet neveztek a IX. Nemzetközi Környezetvédelmi FILMFesztiválra appeared first on Filmtekercs.hu.

Chris Hemsworth újra menekít, megérkezett a Tyler Rake folytatásának előzetese

A Netflix a saját gyártású filmjeinek folytatására elég könnyen ad áldást. A Tyler Rake: A kimenekítés noha elcsúszott, talán meglettünk volna a 2. rész nélkül is. A Chris Hemsworth alakította mindent túlélő zsoldos most egy grúz gengszter családját szökteti a börtönből. Sam Hargrave rendező maradt, a Russo tesók producerként szintén. Június 16-tól pedig látható a streamingen, ímhol pedig a feliratos trailer:

Extraction 2 előzetes, vagyis Tyler Rake: A kimenekítés 2.. Igen, ez a magyar cím

A Netflix teljesen beidomult a fenti címmel a magyar tévé és mozis forgalmazás világába, de most nem ezen akarnék igazán lovagolni, hanem tessék, a világjárvány idején otthon karanténozók között nagyot robbanó akciófilmet így folytatták. Újra pakol Chris Hemsworth, a rendező maradt, szóval igyekeznek majd a ‘vágatlan’ jelenethez hasonlóan ütőt is hozni, legalábbis elnézve ezt a […]

Anya és lánya toxikus kapcsolatát a demencia teszi még bonyolultabbá

Az indiai származású amerikai író, Avni Doshi első kötete, az Égett cukor egy nagyon összetett és ellentmondásos anya-lánya kapcsolatot állít a középpontba. Az India nyugati részén fekvő Púne városának párás, forró klímája kiváló hátteret ad annak a toxikus, fojtogató viszonynak a bemutatásához, melyben egy harmincas éveiben járó nő és demenciával diagnosztizált édesanyja próbálnak meg valamit kezdeni egymással. A gyűlölet és a szeretet szétszálazhatatlanul összefonódnak, a múlt sérelmei, az emlékezés, illetve az emlékezésre való képtelenség pedig tovább bonyolítják az egyébként is problémás viszonyt, melyben az anya és a lány egyaránt a belső békéjét, a másik szeretetét és önmagát keresi. A regény 2020-as megjelenésekor a Booker-díj rövidlistájára jutott, márciustól magyarul is olvasható, nálunk pedig a hét könyve.

A. I. – Emberi nyelv értelem és érzelem nélkül?

Stanley Kubrick és Steven Spielberg kultikus filmjében (A. I. – Mesterséges értelem, 2001) egy szülőpáros örökbe fogad egy robotgyereket. A szülők hús-vér gyermeke kómában fekszik, ezért az édesapa azzal lepi meg a feleségét, hogy hazaviszi Davidet, a laboratóriumi körülmények között kifejlesztett mesterséges intelligenciát, aki – ha bizonyos szavakat a megfelelő sorrendben kiejtve beprogramozzák – kísértetiesen hasonlít egy igazi kisgyerekre. A tudósok legnagyobb áttörésének David esetében az számít, hogy a jó programozás hatására érzelmileg kötődni kezd a programozó személy(ek)hez, ezt az érzelmi kötődést pedig megszakítani már sohasem lehet. David aztán később szeretne valódi, hús-vér kisgyermekké válni, ezért Pinokkiót is túlszárnyaló kalandokba kezd, a film pedig az értelem és az érzelem szoros összefonódásának futurisztikus és megható elegyévé válik. Az érzelmek David nyelvhasználatában is tükröződnek: használja és érti az anya, a szeretlek és a kérlek szavakat, karaktere – többek között – ezért is válik már-már teljesen emberivé.

Most, amikor a világ ChatGPT-lázban ég, nem is lehetne aktuálisabb a probléma, amit a film fölvet. Bár a robotika is egyre merészebb fejlesztéseket hajt végre, és robotok is képesek hátborzongató válaszokat adni (ha minden igaz, a világ és az emberiség leigázásáról is), a Kubrick–Spielberg-féle világ még nem jött el. Megdöbbentő azonban az, ahogyan ezek a mesterséges intelligenciák kommunikálnak: az ember érzése az is lehet, hogy egy szinte teljes anyanyelvi kompetenciával bíró, a tények világában többé-kevésbé jártas, talpraesett ügyfélszolgálatossal ül szemben. A ChatGPT-vel gyakorlatilag majdnem tökéletes, intelligens párbeszédet folytathatunk szinte bármiről: az időjárásról, a közéletről, az aktuális házi feladatunkról. A program a kérdésekre nyelvileg értelmes válaszokat ad, és még képes elnézést is kérni a tévedéseiért. Az OpenAI másik fejlesztésével, a komplett esszéket gyártó Playgrounddal emellett szinte tökéletes szöveget írattathatunk szinte bármilyen témában.

A ChatGPT és a Playground azonban nem szövegértelmező, hanem szöveggeneráló (ún. dekóder) intelligenciák. Vagyis nem keresik a szöveg értelmét, nem kutatják, hogy az egymás mellé rakott szavak megfelelnek-e a valóságnak, és kritikai érzékük sincsen a generált információ monitorozására – legfeljebb a felhasználó hívhatja föl a figyelmüket a tévedésükre. Ha pedig a nyelvhasználat esztétikai rétegei felé mozdulunk el (pl. az érzelmek motiválta témákról való beszéd), további érdekességekre bukkanhatunk.

Itt az áprilisi Filmvilág!

TRAUMA ÉS NOSZTALGIA

1920. június 4., azaz a trianoni békeszerződés, fájdalmas emlék a magyarság számára. A gyászterápia azonban csak akkor lehet hiteles és hatásos, ha nem retusáljuk a múltat, ha a trauma okait és következményeit egyaránt feltárjuk. Ahogy trianoni traumát mindmáig nem sikerült feldolgozni, a Kádár-korra való nosztalgikus emlékezéstől sem tudunk szabadulni.

Paár Ádám: Nem, nem, soha? (Trianon-filmek)

A krakkói gettóból a csatornába bújó Sadie egy barátságban életmentő erőre is talál

Sadie és Ella két külön világ, akiket a háború és a holokauszt pokla, személyes veszteségeik és szabadság iránti vágyuk kovácsol össze, bebizonyítva, hogy az igaz barátság ereje nem csupán a társadalmi vagy vallási különbségeket győzi le, de olykor az élet egyetlen kapaszkodóját jelenti. Pam Jenoff az Elvesztek Párizsban után újabb felemelő történettel jelentkezik, melynek alapját ezúttal is megtörtént események alkotják. Olvass bele!

Nádas a halálról: Amíg itt vagyok, dolgozni fogok, nem tudok mást csinálni

A 24.hu és a Magyar Hospice Alapítvány podcastsorozatában, a Nincs rá szóban ezúttal Nádas Péter volt Simonyi Balázs vendége – veszteségről, elmúlásról, halálról, halálközeliségről beszélgettek. Az interjú kétrészes, egyelőre az első rész elérhető – ebből szemezgettünk.

Nyitókép: Valuska Gábor

Kevin Bacon Mick Jaggerként énekelte a “Paint It, Black” korai verzióját

KKevin Bacon már többször énekelt és bizonyított zenés mozikban (Gumiláb vagy legutóbb A galaxis őrzői: Ünnepi különkiadásban), a testvérével alakított bandájával pedig számos albuma jelent meg. Ezek után meg sem lepődtünk, amikor Mick Jaggerként profin adta elő a The Rolling Stones “Paint, It, Black” slágerének még korai változatát Jimmy Fallonnal kísérve.

Így olvastam márciusban

Az év harmadik hónapja viszonylag csendesen, visszafogottan telt olvasás szempontjából. Ebben a hónapban hat könyvet olvastam el, eléggé változatosra sikerült műfaj szempontjából.   Elolvastam a második Colleen Hoover regényemet. Rá kellett …

The post Így olvastam márciusban appeared first on ZAMA.HU.

Családfejlesztési osztály – Instabil

Az apakomplexussal fűszerezett Instabil (Unstable) című sorozat egy újabb érv a Netflix-előfizetés lemondása mellett, ráadásul megkerülhetetlenné teszi a nepotizmus témáját. Évadkritika. Alaposan felborzolta a kedélyeket nyugaton az a Vulture cikk, mely a Hollywoodban tapasztalható nepotizmust, tehát a családi kapcsolat miatti kedvezményezettséget elemezte. Ez az a jelenség, amikor valaki úgy kerül előnyhöz egy-egy pozíció esetében, hogy […]

The post Családfejlesztési osztály – Instabil appeared first on Filmtekercs.hu.

Kojot ex nihilo

A meséknek a felhalmozott bölcsesség közvetítőiként, különösen a szóbeliség hagyományában élő népek életében volt nagy jelentőségük. Gauder Áron új filmje,…

A Kojot ex nihilo bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.

Justin Baldoni újra posztolt a Velünk véget ér filmről!

És elkezdődött… Ezzel a szöveggel posztolta Justin Baldoni az alábbi képet, amivel a film rendezője és főszereplője jelezte, hogy újabb szakaszba léptek a produkciós munkálatok, innen már csak a forgatás van hátra.

Pár hete megszületett a női főszereplő, Blake Lively negyedik gyermeke is, így a mi Lilynk is lassan készen áll a munkára. Már csak az a kérdés, hogy ki alakítja Atlast, és a Velünk véget ér többi mellékszereplőjét. Erről egyelőre még nem kaptunk információt sajnos, de gyanítom nem kell már sokáig várnunk arra, hogy mindenről lehulljon a lepel.

Leslie Howard: a magyar származású filmcsillag, akit a legangolabb színésznek tartottak

Leslie Howard Steiner néven született egy Londonba kivándorolt magyar zsidó bróker, Steiner Ferdinánd és az angol Lilian Blumberg öt gyermeke közül a legidősebbként. Apja az első világháború idején angolosította németes hangzású nevét Stainerre, fia 1920-tól pedig már csak két keresztnevét használta.

Okos, de gátlásos, ráadásul rövidlátó gyerek volt, akit szülei a széltől is óvtak. Előkelő akcentusát egy jó hírű iskolában szerezte, de a tanulásban nem tűnt ki. Inkább a könyvek biztonságos világába menekült, anyja pedig arra biztatta, hogy a művészetekben találja meg önmagát. Tizennégy évesen írta meg első darabját, nemsokára drámaklubot alapított, amit apja nem nézett jó szemmel. Az idősebb Steiner ragaszkodott ahhoz, hogy fia banktisztviselőként helyezkedjen el, de Leslie megvetette az irodai munkát.

Az első világháború kitörésekor katonai szolgálatra jelentkezett, méghozzá a lovassághoz, bár addig soha nem ült lovon.