Best WordPress Hosting
 

Meghalt Pomogáts Béla író, irodalomtörténész

Pomogáts Béla 1934. október 22-én született Budapesten. A Piarista Gimnáziumban érettségizett 1953-ban. Az iskolás évekre számtalan alkalommal úgy emlékezett vissza, mint életének meghatározó időszakára. Büszke volt az ’56-os forradalomban betöltött szerepére, megírta az internálótábor kínjait is.

Budapesten szerzett magyar szakos bölcsészdiplomát 1958-ban. Részt vett az 1956-os forradalomban, 1959-ben internálták, 1960-ban szabadult. 1961-től tanított, 1965-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1974-től a Literatúra szerkesztője, 1990-től főszerkesztője volt. A Vigilia, a Valóság, a Nyelvünk és Kultúránk és a Régió szerkesztőbizottságának is tagja volt.

A Történelmi Igazságtétel Bizottsága alapító tagja, 1991-ben és 1992-ben alelnöke, 1989-től 1993-ig az Erdélyi Szövetség alelnökeként, 1993 és 1995 között a Demokratikus Charta szóvivőjeként is tevékenykedett. Pomogáts Béla 1995 és 2001 között a Magyar Írószövetség, 2002 és 2007 között az Illyés Közalapítvány elnöke volt, 1990-től a Literatúra főszerkesztőjeként is dolgozott.    

VR filmekkel érkezik a 29. Lengyel Filmtavasz

Két friss lengyel egészestés mozit és hat VR-filmet láthat a magyar közönség a 29. Lengyel Filmtavasz programjában május 2. és 5. között a budapesti Lengyel Intézetben és az Uránia Nemzeti Filmszínházban. A korábbi évekhez képest a Másképp mottóval érkező Lengyel Filmtavasz valóban másmilyennek ígérkezik, mint megszokhattuk.  A filmmustra idei programjában május 4-én az Uránia moziban látható az IÁ, Jerzy […]

The post VR filmekkel érkezik a 29. Lengyel Filmtavasz appeared first on Filmtekercs.hu.

Robots-előzetes: robotok szerelme!

Shailene Woodley & Jack Whitehall a scifi komédia főszereplői, akik az amúgy betiltott robot klón helyettesüket küldik randira, azt képzelve, hogy a másik ott levő személy az igazi, de hát nem az, így a két “helyettes” robot egymásba szeret és megszökik. Ez azért is necces, mert ha kiderül, hogy robotok, akkor a gazdáikra komoly következmények […]

Adam McKay új vígjátéka a Netflixen debütál

A Ne nézz fel! rendezőjének új vígjátéka, az Average Height, Average Build az előző filmhez hasonlóan a Netflixen debütál Robert Pattinsonnal, Amy Adamsszel és Robert Downey Jr.-ral. A politikai szatírában Pattinson egy sorozatgyilkost játszik, aki felfogad egy lobbistát (Amy Adams), hogy megváltoztassa a törvényt, hogy könnyebben elkövethesse a gyilkosságait. A csapatot erősíti Robert Downey Jr. […]

The post Adam McKay új vígjátéka a Netflixen debütál appeared first on Filmtekercs.hu.

Több mint a világ legszebb nője – Gina Lollobrigida

Januárban az egyik utolsó klasszikus filmsztár távozott közülünk. Gina Lollobrigida az ötvenes-hatvanas években volt a csúcson, később nem is nagyon játszott, ám a hatása a filmvilágra és a közvéleményre jóval hosszabb ideig kitartott, nem függetlenül a magán- és közéleti furcsaságaitól sem. Az isteni Lollo valóban a világ egyik legszebb nője volt, de több is annál – igazi díva, amilyen ritkán születik. 

A párizsi Notre Dame

Esmeralda és Quasimodo, Phoebus és Frollo, a festői középkori Párizsban játszódó történet és a végletes, forró szenvedélyek viharos sodrása rendre elbűvöli a filmrendezőket. Delannoy feldolgozásának pergő fordulatai, lebilincselő meseszövése, színes áradása, a korszak kiemelkedő közönségsikerévé tette a filmet. A grandiózus siker fő oka azonban mégiscsak: az “isteni Gina”, aki olyan Esmeralda, amilyenről Victor Hugo álmodhatott.

Trapéz

Tino Orsini, a fiatal és tehetséges artista Amerikából érkezik a párizsi Bouglione cirkuszba. Édesapja egykori partnerét, a világhírű trapézművészt, Mike Ribble-t keresi, hogy megtanulja tőle az egyik legnehezebb mutatványt, a triplaszaltót.

A thaiföldi pszicho séf és a szegény lány meséje – Sóvárgás

A thaiföldi fine-dining film, a Sóvárgás, ugyan az aktuális főzős filmek trendjén lovagol, de a sajátos thai fűszerezésnek köszönhetően több mindent is adhat nézőinek. A thai rendező, Sitisiri Mongkolsiri Sóvárgás című filmje leginkább három filmcímmel mutatható be. A műfaja miatt leginkább a Whiplasht idézi meg, ugyanis itt is adott egy pszichopata, jelen esetben egy séf, […]

The post A thaiföldi pszicho séf és a szegény lány meséje – Sóvárgás appeared first on Filmtekercs.hu.

A skót misszionárius, aki bejárta Afrikát – David Livingstone

A Glasgow közeli Blantyre-ben született 1813. március 19-én, szegény munkásszülők hét gyermeke közül másodikként. Már tízéves korától egész nap a pamutfonóban dolgozott, de hajtotta a tudásvágy. Első keresetéből latin nyelvkönyvet vett, esti iskolába járt, majd a mélységesen vallásos Livingstone úgy döntött, hogy orvos-misszionárius lesz. 1836-tól a glasgow-i egyetemen munka mellett görögöt, teológiát és orvostant hallgatott, 1840-ben Londonban szerzett orvosi oklevelet.

Első hittérítő útjára 1840 végén indult. Eredetileg Kínába készült, de az ópiumháború miatt végül Dél-Afrika mellett döntött. 1841 tavaszán érkezett Fokvárosba, ahonnan az angol kolóniától északra fekvő, feltáratlan vidékre indult. Megismerte a helyi nyelveket és szokásokat, és messzebb hatolt be a Kalahári-medencébe, mint előtte bármelyik európai felfedező.

1843-ban oroszlántámadás érte, ami azonban nem szegte kedvét, bár bal karján maradandó sérülést szenvedett. Livingstone nem tartozott a hagyományos hittérítők közé: az a meggyőződés hajtotta, hogy az ő feladata megtalálni az utat a kontinens szívébe, amelyet azután a misszionáriusok és kereskedők használhatnak, megingatva a rabszolga-kereskedelmet. Az afrikaiakat magával egyenlőknek tekintette, iparra és földművelésre próbálta őket tanítani. Harminc évet töltött Afrikában, és a becslések szerint haláláig összesen mintegy 46 ezer kilométert tett meg, mindezt főként gyalog.

Wes Anderson Star Wars-filmje így nézne ki, besegített a mesterséges intelligencia

Lesz itt még petíció a rajongóktól, hogy Wes Anderson Star Wars-filmet rendezzen, végül is nem lehet sokkal rosszabb, mint a Disney legutóbbi produktumai. A Curious Refuge csapata mesterséges intelligencia segítségével a direktor úr főbb stílusjegyeit felvonultatva pazar előzetest rittyentett. Már eleve üt a “szokásos” szereposztás. Nézzétek!

Az embermentő labdarúgó ‒ dédunokája írt könyvet a válogatott első gólszerzőjéről

Miközben filmszerűen kíséri végig az embermentő Fradi-csatár, doktor Borbás Gáspár életét, az Első gól a honi polgárság aranykorának és napszálltájának is nyomába ered. Borbás Barna olvasmányos, kultúrtörténeti adalékokban bővelkedő könyvében előbb a békebeli labdarúgás Wes Anderson filmjeibe illő miliője elevenedik meg, aztán ahogy a 20. század közepe felé közeledünk, egyre sötétebb árnyalatokkal szembesít bennünket a kötet, amely ezúttal nálunk a hét könyve.

Akinek a regénye szállóigévé vált: Joseph Heller

New York Brooklyn negyedében, Coney Islanden született. Apja korán meghalt, ezután édesanyja igen szerény körülmények között nevelte őt. Sokat olvasott. Amikor tízéves korában egyik rokonától megkapta az Iliász egy gyermekek számára készült átdolgozását, elhatározta, hogy ő is író lesz. Az érettségi után rövid ideig táviratkézbesítőként dolgozott, majd 1942-ben, Amerika hadba lépése után behívták katonának, ezzel az írói álomnak egy időre vége szakadt. A II. világháborúban a légierő tagjaként több mint 60 bombázóbevetésen vett részt Olaszországban és Franciaországban, ez az élmény szolgáltatta első és legsikeresebb regénye, A 22-es csapdája alapját.

1945 júniusában leszerelték, és hamarosan a Columbia Egyetem hallgatója lett. 1949-ben végzett, ezt követően Fulbright-ösztöndíjasként egy évet az angliai Oxfordi Egyetemen töltött. Hazatérése után angolt tanított a Pennsylvaniai Egyetemen, majd a Time és a Look folyóiratnál dolgozott reklámszövegíróként. 1958-ban lett a McCall’s cég reklámmenedzsere, szabadidejében kezdte el írni A 22-es csapdáját, amely 1961-ben jelent meg.

A regény egy csapásra sikert aratott, csak Amerikában több mint 10 millió példányt adtak el belőle, és számos nyelvre lefordították. A háború abszurditását és esztelenségét ostorozó, fekete humorú könyv gyilkos szatíra a militarizmus látszólagos rendjének pusztító káoszáról, a bürokráciáról, a korabeli Amerikáról és magáról a modern világról. Főszereplője az antihős Yossarian kapitány, aki minden lehetséges módon meg akarja úszni az értelmetlen és gyilkos bevetéseket, a 22-es csapdája azonban nem engedi.