77 éves korában elhunyt Gát György, rendező és producer, akinek legismertebb munkái a Linda, az Angyalbőrben és a Família Kft. című tévésorozatok. Gát György halálhírtét lánya, Gát Anna tette közzé tegnap egy Twitter-bejegyzésben. „Viszlát, apa! Annyira szeretlek. Még találkozunk…” – búcsúzott Gát Anna tőle. Gát György 1947. február 5-én született Budapesten. Tanulmányait a Színház- és […]
The post Elhunyt Gát György appeared first on Filmtekercs.hu.
Február 1.-én, 64 éves korában szívroham következtében elhunyt Mark Gustafson, a Guillermo del Toro Pinokkiójáért Oscar díjat nyert rendező és animációs művész. Még csak egy hónap telt el 2024-ből, de már jelentős veszteségek érték a filmművészetet és úgy tűnik most az animációs szakma veszítette el egyik oszlopos tagját. Habár del Toro neve szerepel a film […]
The post Elhunyt Mark Gustafson, Guillermo del Toro Pinokkiójának társrendezője appeared first on Filmtekercs.hu.
Ferdinandy György 1935. október 11. Budapesten született. Középiskolai tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte el, ahonnan az utolsó évben eltanácsolták. Osztálytársa volt Sztankay István, a Nemzet Színésze is. 1954–1956 között a Fővárosi Autóbuszüzemben dolgozott. 1956-ban felvették az ELTE BTK magyar-francia szakára, ahová csupán néhány hetet járt, majd kitört a forradalom. A forradalom leverése után, december 13-án elhagyta az országot és többedmagával Franciaországtól kért menedéket. 1956–1964 között Franciaországban kőműves, orosz fordító és könyveladó volt. 1957–1969 között a strasbourgi Dijoni Egyetem hallgatója, 1959-ben a Strasbourgi Egyetemen irodalomtörténeti doktori címet szerzett. 1964–1976 között a Puerto Ricó-i Egyetem tanára, ahol spanyol nyelven oktatott. 1964–1970 között a Szomorú Vasárnap című irodalmi lap kiadója volt. 1976–1985 között a Szabad Európa Rádió külső munkatársa volt. 2000 óta felváltva Puerto Rico és Miami között ingázva élt, a 2010-es évek óta Budapestre tette át a székhelyét.
1960-ban jelenik meg első francia nyelvű novelláskötete, a Sziget a víz alatt (L’île sous l’eau). A kötet sikere után Céline és Cendars kiadójával, Denoëllel köt szerződést. 1964-ben Az év egyetlen napja (Le seul jour de l’année) című elbeszéléskötetéért az egyik legrangosabb francia irodalmi kitüntetéssel, Saint-Exupery-díjjal ismerik el. Első magyar prózakötete, 1965-ben Münchenben jelent meg Futószalagon címmel.
1987-ben hazatért Magyarországra, ekkor egy évig tanított az Eötvös Kollégiumban. 1988-ban a Magvető Kiadó publikálja első hazai könyvét, a Szerecsenségem története című kötetet. 1992-ben a pécsi Janus Pannonius egyetemen tanít. 1993-ban A francia vőlegény című műve megkapja Az év könyve elismerést. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia tagja lett, de kilépett, majd 2015-től újra tagja a társaságnak.
Mint írták, Szandai Mátyás korábban többek között a Dresch Quartet oszlopos tagja volt, majd számos hazai és nemzetközi együttműködésben vett részt. A halálhírt édesapja közölte a szakmával.
Szandai Mátyás 1977-ben született Balassagyarmaton. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem nagybőgő szakán Járdányi Gergely növendéke volt, diplomáját 2004-ben szerezte. Tizenhat éves kora óta játszott különböző jazz-zenekarokkal, az elmúlt negyedszázadban a magyarországi jazzélet szinte valamennyi ismert figurájával dolgozott együtt, és a legkeresettebb nagybőgősök közé tartozott.
Tagja volt a Czirják Csaba Quartetnek, a Tűzkő Csaba Szeptettnek, valamint a Balázs Elemér Groupnak, amellyel két albumot készített a BMC kiadónál. 1996-tól volt a Dresch Mihály Quartet tagja, amellyel négy nagylemezt rögzített ugyanitt. További zenekarai között volt a Lukács Miklós Quintet, a Bacsó Kristóf Quartet, a Tóth Viktor Tercett, a Szabó Dániel Trió, az Oláh Kálmán Sextet és a Dés András Trió, de Szakcsi Lakatos Bélával is rendszeresen játszott együtt.
A Magyar Filmoperatőrök Egyesületének egyik alapítójaként is ismert Medvigy Gábor vasárnap hunyt el – olvasható a szervezet bejegyzésében.
Medvigy Gábor 1979-ben tett fényképészvizsgát, majd a Mafilm munkatársa lett. 1986-ban, a Színház- és Filmművészeti Főiskola operatőri szakán, Koltai Lajos osztályában végzett. Tarr Béla három világhírű alkotását (Kárhozat, Sátántangó, Werckmeister harmóniák) is fényképezte, de az ő nevéhez fűződik a Töredék vagy a Dolina című filmek képi világának megalkotása is. Dolgozott Kamondi Zoltánnal (Halálutak és angyalok), Makk Károllyal (Magyar pizza) és Janisch Attilával (Hosszú alkony) is.
A Magyar Filmoperatőrök Egyesületének egyik alapítójaként is ismert operatőr munkásságát 1992-ben Balázs Béla-díjjal, négy alkalommal pedig a Filmkritikusok Díjával (1989, 1995, 2000, 2008) ismerték el. 2009-ben érdemes művész díjat kapott.
Lator László 1927. november 19-én született az akkori Csehszlovákia, mai Ukrajna területén található Tiszasásváron. Egészen kicsi gyerekként kezdett verselni, apjától kapta meg Négyesy László Magyar verstanát, ebből tanulta meg, milyen versformák léteznek. Első versei a Prágai Magyar Hírlap gyerekmellékletében, majd különböző diákújságokban, később a Magyarok és a Válasz című folyóiratokban jelentek meg.
A második világháború idején, 1943-ban behívták leventének, és előbb amerikai, majd szovjet hadifogságba került, a breszt-litovszki fogolytáborba szállították. 1945-ben került vissza az akkor már a Szovjetunióhoz tartozó szülőhelyére, ahonnan szerencsésen átszökött Magyarországra, és Makóra ment a szülei után. Tanulmányait a makói gimnáziumban folytatta, ahol társaival létrehozta a József Attila Kört, és jelentős irodalmi esteket is szerveztek.
1947 és 1951 között magyar-német szakra járt a Pázmány Péter Tudományegyetemen Budapesten, ahol 21 éves koráig, „dekadens, pesszimista” versei miatti kizárásáig Eötvös-kollégista volt. 1950 és 1955 között a körmendi gimnáziumban tanított a magyaron, a németen kívül oroszt és szertornát is. Ekkoriban már fordított – többnyire más szerző, Fodor András vagy Kormos István neve alatt dolgozott. 1955-től az Európa Kiadó lektoraként először az orosz irodalommal, majd az úgynevezett latin szerkesztőség főszerkesztőjeként olasz, spanyol, francia és portugál szerzőkkel foglalkozott. A kiadóban ismerte meg későbbi feleségét, Pór Juditot, aki szintén kiváló műfordító, esszéista volt.
A 20. század egyik legjelentősebb, világszerte ismert írója cseh és francia kettős állampolgár volt, Párizsban halt meg kedden, hosszú betegség után – írta a CTK az író feleségére, Vera Kunderára hivatkozva. Milan Kundera 1929-ben a dél-morvaországi Brnóban született, és elsősorban a hatvanas években megjelent, később 44 nyelvre lefordított A lét elviselhetetlen könnyűsége című regényével szerzett nemzetközi hírnevet.
Az 1967-ben megjelent Tréfa című regénye – amelyből 1968-ban film is készült – a személyi kultusz karikatúráját rajzolta meg. A csehszlovák kultúrpolitika vezetői hisztérikusan reagáltak: kizárták a pártból, egyetemi állását elvesztette, könyveit száműzték a boltok és a könyvtárak polcairól. Miután aktívan támogatta a prágai tavaszként híressé vált 1968-as reformfolyamatot, újabb konfliktusba került a korabeli csehszlovák kommunista hatalommal, és 1975-ben emigrált Franciaországba. Csehszlovák (cseh) állampolgárságától 1979-ben fosztották meg, s állampolgárságát csak 2019-ben kapta vissza.
Bár az író a rendszerváltás után is csak ritkán látogatott el szülőhazájába, és gyakorlatilag soha nem kapcsolódott be a csehországi irodalmi és kulturális életbe, művei és élete iránt tartósan nagy az érdeklődés a csehek körében. A közelmúltban megjelent új, regényes Kundera-életrajz Jan Novák publicista tollából – Kundera: Csehországi élet és kor – igazi sikerkönyv lett, napokon belül eltűnt a könyvesboltokból, és hasonlóan gyorsan elfogyott az utánnyomása is. Jan Novák bejelentette: azt tervezi, hogy megírja Kundera franciaországi éveinek a történetét is.
Jandó Jenőt kedd hajnalban, budapesti otthonában érte a halál – tudatta a Zeneakadémia kedden az MTI-vel. A zongoraművészt a Zeneakadémia saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.
Jandó Jenő 1952. február 1-jén született Pécsett. Szülővárosában kezdett zongorát tanulni, majd 1968-ban felvételt nyert a Zeneakadémiára, ahol Nemes Katalin és Kadosa Pál növendéke volt. Pályája sikeres hazai és nemzetközi versenyszereplésekkel kezdődött: az 1970-es budapesti Beethoven Zongoraversenyen harmadik, az 1972-es versailles-i Cziffra György és az 1975-ös milánói Dino Ciani versenyeken második helyezett lett, 1973-ban a Magyar Rádió Zongoraversenyén és 1977-ben a Sydney-i Nemzetközi Zongoraversenyen kamarazene kategóriában pedig első díjat nyert.
1974-ben, közvetlenül diplomája megszerzése után kezdett el tanítani a Zeneakadémián, ahol 2020-ig zongorista generációk tucatjait nevelte ki.
Pomogáts Béla 1934. október 22-én született Budapesten. A Piarista Gimnáziumban érettségizett 1953-ban. Az iskolás évekre számtalan alkalommal úgy emlékezett vissza, mint életének meghatározó időszakára. Büszke volt az ’56-os forradalomban betöltött szerepére, megírta az internálótábor kínjait is.
Budapesten szerzett magyar szakos bölcsészdiplomát 1958-ban. Részt vett az 1956-os forradalomban, 1959-ben internálták, 1960-ban szabadult. 1961-től tanított, 1965-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1974-től a Literatúra szerkesztője, 1990-től főszerkesztője volt. A Vigilia, a Valóság, a Nyelvünk és Kultúránk és a Régió szerkesztőbizottságának is tagja volt.
A Történelmi Igazságtétel Bizottsága alapító tagja, 1991-ben és 1992-ben alelnöke, 1989-től 1993-ig az Erdélyi Szövetség alelnökeként, 1993 és 1995 között a Demokratikus Charta szóvivőjeként is tevékenykedett. Pomogáts Béla 1995 és 2001 között a Magyar Írószövetség, 2002 és 2007 között az Illyés Közalapítvány elnöke volt, 1990-től a Literatúra főszerkesztőjeként is dolgozott.
Csütörtökön távozott el tőlünk Ragályi Elemér, a magyar, valamint a kortárs nemzetközi filmtörténet egyik legkiválóbb operatőre. A 83 éves korában elhunyt alkotóra ingyenes filmekkel emlékezik a Filmio. A Kossuth- és Balázs Béla-díjas operatőr, Ragályi Elemér március 30-án halt meg. Az egyik legfontosabb hazai alkotóként több mint 100 film és sorozat közreműködésében vett részt. Számtalan díjnyertes […]
The post Emlékezzünk filmnézéssel Ragályi Elemér operatőrre! appeared first on Filmtekercs.hu.
Az apai ágon bolgár származású Szecsanov Martin a gimnázium elvégzése után a Práter utcai fotósiskolában tanult, majd a filmgyárhoz került világosítóként. Koltai Lajos operatőr mellett dolgozott Szabó István Hanussen című, 1988-ban bemutatott filmjében. Szintén ő volt a világosító a Szamárköhögésben, a Meteóban, a Melodrámában és a Senkiföldje című moziban.
A kilencvenes években segédoperatőrként számos Magyarországon készült amerikai filmben dolgozott, köztük az Evitában, A Féreg akcióba lépben, a Rendőrakadémia 7-ben és az X polgártársban. A 2000-es évektől reklámfilmekben is forgatott.
Első játékfilmes operatőri munkája 2006-ban bemutatott Metamorfózis volt Sinkovics Gézával közösen, Hódi Jenő rendezésében. Ezt követően Herendi Gáborral forgatta a Lorát (2007), ő volt az operatőr a Szobafogság (Daniel Young, 2008), a Senki szigete (Török Ferenc, 2014), A fény őrzője (Ermek Tursunov, kazahsztáni filmdráma, 2018), a BÚÉK (Goda Krisztina, 2018), valamint az X – A rendszerből törölve (Ujj Mészáros Károly, 2018) című filmben.
Az Oscar-díjas énekes-dalszerző, Irene Cara 63 évesen hunyt el floridai otthonában. Irene Cara legemlékezetes filmes munkáját a Flashdance slágereinek eléneklése jelentette. A film egy heggesztőként dolgozó fiatal táncosnő szerelmi életéről és érvényesülésért való küzdelemiről szólt. A fülbemászó dalbetétekkel dúsított történet Flashdance…What a Feeling című számáért pedig Oscar-díjjal is jutalmazták az énekesnőt, Giorgio Moroder zeneszerző és […]
The post Elhunyt Irene Cara, a Flashdance énekesnője appeared first on Filmtekercs.hu.
Kabai Lóránt 1977. március 23-án született Miskolcon. Írói álneve Spiegelmann Laura, művészneve k.kabai lóránt volt.
1993 óta publikált rendszeresen. Versei, prózái és fordításai olyan lapokban jelentek meg, mint az Időjelek, a Magyar Műhely, az Új Forrás, az Új Holnap, a Sárkányfű, a Kortárs, az Alföld, az Élet és Irodalom, a Palócföld, az Árgus, a Kalligram, A Hét, a Puskin Utca, az Ex Symposion, a Jelenkor, a Holmi, a 2000, a Beszélő és a Nagyvilág. Írt a Magyar Narancsba, a Népszabadságba és a Literára is.
Első kötete Holdfogyatkozás címmel 1994-ben jelent meg, a legutóbbi, Moaré címmel 2021-ben.
A közkedvelt skót színész, Robbie Coltrane több éves betegség után hunyt el 72 éves korában – adta hírül a Deadline. Coltrane Nagy Britannia egyik legnépszerűbb komikusaként vált ismertté, mielőtt hollywoodi franchise filmekben vállalt volna szerepeket. Hosszú karrierje során feltűnt többek között a Van Helsing, az Ocean’s Twelve – Eggyel nő a tét és két James […]
The post Elhunyt Robbie Coltrane, a Harry Potter filmek Hagridja appeared first on Filmtekercs.hu.
Az amerikai születésű, Oscar-díjas Louise Fletcher színésznő 88 éves korában, természetes módon hunyt el Franciaországban – írja a The Hollywood Reporter. Fletcher több, mint száz filmben és sorozatban szerepelt hosszú karrierje során, a nézők elsősorban mégis a Száll a kakukk fészkére női főszereplőjeként emlékezhetnek rá. A megátalkodott, kegyetlen és szívtelen Ratched nővért felejthetetlenül életre keltő […]
The post Elhunyt Louise Fletcher, a Száll a kakukk fészkére színésznője appeared first on Filmtekercs.hu.
Irene Papas görög színésznő 85 filmben játszott, de leghíresebb alakítása talán a Zorba, a görög című 1964-es alkotáshoz köthető. 96 éves korában hunyt el. A görög színésznő pályafutása Athénban kezdődött, majd 1953-ban már szerencsésen bekerült egy olasz produkcióba, a Mario Monicelli rendezte Hűtlen asszonyok című vígjátékba, ami egyben a nemzetközi karrierjének kezdetét is jelentette. Szerepelt […]
The post Elhunyt Irene Papas, a Zorba, a görög színésznője appeared first on Filmtekercs.hu.
Böszörményi Gyula ifjúsági, sci-fi és fantasy regényeket, novellákat írt, bennük gyakran használt fel mitológiai és népmesei elemeket. Esszékötetei is ismertek, valamint színpadi, rádiós és televíziós munkái is jelentősek. Megkapta a József Attila-díjat, elismerték Az év gyermekkönyve díjjal, kitüntették a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés Elnökének különdíjával.
Böszörményi Gyula 1964. július 23-án született Miskolcon. Kétéves korában izomsorvadásos betegség támadta meg, ennek következtében súlyos mozgássérült lett. Egészségügyi gyermekotthonba került, együtt nevelkedett értelmi fogyatékosokkal, megfigyelései alapján írta meg Kucó című művét, amelyből rádiójáték és színházi előadás is született.
Tizenévesen kezdett el írni, írásai többek között az Élet és Irodalom, az Emberhalász, a Debreceni Napló, a Magyar Ifjúság, az Ifjúsági Magazin hasábjain jelentek meg. Müller Péter Sziámi ösztönzésére kezdett el gyerekeknek írni.
A francia filmgyártás egyik legjelentősebb színésze távozott el tőlünk. Jean-Louis Trintignant 91 éves volt. Péntek este otthonában tért örök nyugalomra Jean-Louis Trintignant francia színész, akit olyan ikonikus alkotásokból ismerhet a közönség, mint az Egy férfi és egy nő, a Három szín: piros , a Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája vagy az Éjszakám Maudnál. A […]
The post 91 éves korában elhunyt Jean-Louis Trintignant francia színész appeared first on Filmtekercs.hu.
Moldova György 89 éves korában otthonában, családi körben hunyt el. Moldova György 1934. március 12-én született Budapesten. A Szent László Gimnáziumban érettségizett, majd a Színház- és Filmművészeti Főiskola dramaturg szakára járt. Diplomáját csak 1986-ban vehette át: 1957-ben letett államvizsgái után ugyanis diplomamunkaként a Rajk-perről írt drámát, amelyet osztályfőnökének, Háy Gyulának olvasott fel. Háyt azonban az […]
The post 89 éves korában elhunyt Moldova György appeared first on Filmtekercs.hu.
Dobóczi Balázs vasárnap, hosszan tartó súlyos betegség után hunyt el. Több mint 60 mozgókép látványát köszönhetjük neki, köztük olyanokét, mint a Halálkeringő, a Zero, a Hagyaték vagy a Silent Zone – írják a méltatásban.
Dobóczi Balázs a 35. Magyar Filmszemlén, 2004-ben dokumentumfilmes kategóriában a legjobb operatőr díját kapta A birodalom iskolája című, Papp Gábor Zsigmond rendezte filmért – ennek az alkotásnak ítélték a legjobb dokumentumfilm díját is. Számos egyéb elismerése közül kiemelkedik, hogy 2010-ben Aranyszem díjjal jutalmazták a Halálkeringő című játékfilm operatőri munkájáért, 2015-ben pedig Zeneakadémia Koncertközpont imázsfilmjének fényképezéséért.
Nyitókép: Dobóczi Balázs Facebook