Best WordPress Hosting
 

Kiderült, mit szeretett Petőfi enni

Petőfi Sándor rácáfolt a bort iszik és vizet prédikál elméletre

A nagy íróink, költőink közül Petőfi Sándor alakja az egyik legismertebb. Forradalmár, nemzeti hős, sokaknak a nagybetűs költő. Életrajza és költészete szinte az általános műveltség része. Kevesen tudják azonban, hogy Petőfi mindössze 26 évet élt, ezalatt közel ezer verset írt, amiből körülbelül nyolcszázötven maradt az utókorra. Azt viszont még kevesebben tudják, hogy milyen ember volt, hogy mit szeretett például enni és inni. Petőfi ínyenc lett volna? Kiderül a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat Petőfi200 projektjének gyűjtéséből.

Bár számos versében ír ételről, italról, senki ne gondolja, hogy Petőfi Sándor ínyenc volt. Ennek egészen egyszerű oka van: nem volt rá pénze. Kutatások szerint még azon a bizonyos 1848-as március 15-ei reggelen is az előző napi pékárut mártogatta a meleg tejbe. Hogy nem lett volna más a Pilvaxban? Dehogynem! Csak ez volt a legolcsóbb, és a költőnek mindössze erre futotta.

Böszörményi Gyula búcsúztatása

Böszörményi Gyula írót 2022. június 29-én érte a halál, búcsúztatása házuk udvarán lesz, erről az író felesége tájékoztatott:

Kedves Rokonok, Barátok, Kollégák, Ismerősök, Tisztelők!

Alig 18 évvel ezelőtt a házunk udvarán indítottatok el bennünket közös utunkra. Most úgy látjuk méltónak, hogy ugyanez az udvar – amely számos remek irodalmi rendezvénynek is teret adott –

Adamik Lajos magas osztrák Állami Díjat kapott

Adamik Lajos első magyarként vette át az Osztrák Állami Műfordítói Díjat vasárnap Bécsben, a Literaturhausban – közölte a Kalligram Kiadó.

Az osztrák kulturális minisztérium az osztrák irodalom más nyelvre történő átültetéséért ítélte a rangos elismerést Adamiknak, akinek fordításai hosszú évek óta a Kalligram Kiadó gondozásában jelennek meg magyarul.

Adamik Lajos orosz, német és nyelvészet szakot végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Első fordítása, az Eckhart mester válogatott prédikációi 1986-ban jelent meg. Azóta a kortárs osztrák irodalom szövegei állnak műfordítói tevékenysége fókuszában: Thomas Bernhard regényei és elbeszélései (Megzavarodás, Az olasz férfi, Díjaim), Ingeborg Bachmann versei (Kimért idő – Márton Lászlóval közösen), Christoph Ransmayr regényei, Werner Kofler, Marlene Streeruwitz, Robert Menasse, Franzobel, Peter Truschner és Dimitré Dinev művei. Ugyancsak Márton Lászlóval közösen jegyzi a Grimm testvérek összes meséjének és mondájának több kiadást is megért magyar fordítását.

Elhunyt Böszörményi Gyula író

Elhunyt Böszörményi Gyula József Attila-díjas író. Az alkotót június 29-én, 57 évesen érte a halál – tudatta pénteken Facebook-oldalán kiadója, a Könyvmolyképző.

Böszörményi Gyula 1964-ben született Miskolcon. Gyerekkora óta izomsorvadásos betegségben szenvedett, ennek következtében súlyos mozgássérült lett, és kerekesszékbe kényszerült. A nyolcvanas évektől cikkei, novellái jelentek meg az Élet és Irodalomban, az Ifjúsági Magazinban és más folyóiratokban.

A 2002-ben megjelent Gergő és az álomfogók című meseregényével lett országosan ismert. Ezt további négy Álomfogó-regény követte, és még több, ugyanebben a világban játszódó regényt írt. A sorozat második kötete (Gergő és a bűbájketrec) 2003-ban Magyarországon az év sikerkönyve lett. Ugyanebben az évben a Gergő-regények megkapták az Év Gyermekkönyve díjat és a Körtemuzsika-díjat is.

Esterházy: Olyan így a vármegye, mint étlapon a tikmony

Esterházy Péter, amikor egyszer élni kívánt grófi előjogaival…

“(Ők kezdték. Hát akkor legyen:) Mondják, lesz vármegye. Lesz ispán is? De, kedveseim, ispánban én jobb vagyok. Szó szót követ. Mert ha ispán van, nincs mese, gróf is kell. Na és akkor én végre visszavonhatom a „Földet vissza nem veszek!”-et, és grófi előjogaimnál és főleg hajlamaimnál fogva elzavarok mindenkit hatfele korpára malacnak, mindenkit, ispánostul, hitvallásostul, és persze, ne tévedjünk, Lúdas Matyistul – hát a bánatba. Ezzel az új szomorúsággal üdvözlöm herceg, őrgróf, gróf, báró és lófő (nem, Zsozsóka, ez nem egy csúnya szó) honfitársaimat, a többiek nem számítanak, servustok, kérlek: Répavár és Salátakatáng grófja, Petrezselyemvár, Hagymafok és Murokháza örökös ura, a szuverén Macskagyökér-Rend lovagkeresztese, az Arany Uborka-Rend nagykeresztese, valóságos belső és titkos satöbbi, stb., stb.

Tévedések elkerülése végett: vármegye, ispán, hitvallás, ennek így semmi köze a tradícióhoz vagy mondjuk a nemzet múltjának tiszteletéhez, ez csak dagály és fuszekli, olyan, mint az étlapon a tikmony, miközben a konyhában a mangalica-levespor az úr.”

Betiltották az orosz zenét és könyveket Ukrajnában

Az ukrán törvényhozás vasárnap betiltotta az orosz állampolgárságú művészek nyilvános fellépését, zeneszámaik lejátszását nyilvános helyen vagy a médiában, valamint az Oroszországból, Fehéroroszországból, és „nem a kijevi vezetés ellenőrzése alatt álló régiókból” származó könyvek és sajtótermékek importját, terjesztését és kiadását.

Jariszlav Zseleznyak, a Hang párt frakciójának tagja Telegram-oldalán közölte, hogy a vonatkozó jogszabályokat a törvényhozás felsőháza kétharmados többséggel fogadta el.

Az oroszországi zene tilalmára vonatkozó jogszabály indoklása szerint „az agresszor állam zenéi szeparatista érzelmeket kelthetnek a lakosság körében”. Az orosz zene mindemellett vonzóbbá teheti az orosz identitás felvételét, amely az ukrán állam gyengítését szolgálja. Mindemellett kivételt képeznek azok az orosz művészek, akik nyilvánosan elítélték az Ukrajna ellen indított orosz hadműveletet, valamint az ukrán állampolgárságot megszerző oroszok, akik már nem rendelkeznek orosz állampolgársággal. Az orosz zenészek egyébként automatikusan fekete listára kerülnek, ezért az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) külön listát fog összeállítani azokról, akikre nem vonatkozik majd a tilalom.

Elhunyt Varsányi Anikó

Elhunyt Varsányi Anikó, a Magyar Rádió nyugalmazott főrendezője – írta a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA).

Az egykori rádiós 73 éves korában, hosszan tartó, súlyos betegség után hunyt el június 13-án.

Varsányi Anikó műszaki tanulmányai után 1973-ben az ELTE-n alkalmazott matematikus diplomát, 1976-ban a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Major Tamás osztályában színházrendező diplomát, majd 2000-ben DLA-fokozatot szerzett.

Az Ulysses-projekt része lett Budapest is

Budapest is bekerült a Kreatív Európa program részeként kiírt projektbe, amelyben James Joyce Ulysses című művét helyezik mai kontextusba egy kétéves kulturális projekt keretében.

A megvalósításra 1,78 millió eurós (mintegy 710 millió forintos) támogatást nyert el Budapest, amely tizenhét másik európai várossal együtt került a kiválasztottak közé.

Idén száz éve jelent meg James Joyce Ulysses című műve, amelynek cselekménye egyetlen nap – 1904. június 16. – leforgása alatt zajlik. Az Európai Bizottság Kreatív Európa Alapja a dátumhoz időzítve a korszakos regényfolyam főszereplőjéről, a magyar származású Leopold Bloomról Bloomsday-ként elnevezett napon hozta nyilvánosságra a támogatásról szóló döntést, amely az Ulysses: Európai Odüsszeia című városi-kulturális projekthez kapcsolódik.

A Petőfi család megújult síremléke

Felavatták a Petőfi család megújult síremlékét szombaton a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. A felújítás Rákay Philip producer és felesége, Wieber Orsolya magánadományából valósult meg, a síremlék környezetét a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) újíttatta fel.

“Emlékművek nem a hősöknek kellenek, hanem nekünk, kései utódoknak, akik meg akarunk őrizni, helyre akarunk állítani, életre akarunk hívni minél többet abból, amit Petőfi Sándor életműve megtestesít és a mának üzen. Emlékeznünk kell, hogy értsük a szabadság értékét” – mondta avatóbeszédében Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter.

Mint fogalmazott, a Petőfi család újra méltó formába hozott síremléke a leginkább kézenfekvő lehetőség fejet hajtani a sem holtában, sem testi valójában, hanem egyedülálló életművében velünk maradt költőóriás előtt. “A legenda messze túlmutat 1848. március 15-én, a forradalmon és a szabadságharcon, mert 174 esztendeje tükröt tart elénk, arra emlékeztetve, hogy mi magyarok a szabadságban mindannyian összetartozunk”.

Erzsébetváros megnevezte irodalmi ösztöndíjasait

A kortárs magyar irodalom középnemzedékének elismert alkotói nyerték el Erzsébetváros harmadszor meghirdetett irodalmi ösztöndíját. A kiválasztott alkotókat, Szabó Imola Juliannát, Szijj Ferencet, Tamás Zsuzsát, Tóth Kingát és Závada Pétert a 93. ünnepi könyvhét június 10-i megnyitóján a Vörösmarty téren a zsűri elnöke, Gács Anna irodalomkritikus mutatta be.

Az alkotás szabadságának fontosságát hangsúlyozta az eredményhirdetés megnyitójában Szücs Balázs, Erzsébetváros kulturális ügyekért felelős alpolgármestere, az irodalmi ösztöndíj kezdeményezője. Elmondta, a városrészben, ahol Petőfi Sándor, Jókai Mór, a huszadik században pedig mások mellett Rejtő Jenő és Örkény István alkotott, az önkormányzat felelőssége megadni azt, ami ma leginkább hiányzik az alkotóknak: a nyugodt munka feltételeit. Ezt biztosítja a féléves, havi 160 ezer forintos ösztöndíj, amit kizárólag szakmai szempontok alapján ítéltek oda. Ezt nem befolyásolja világnézet, politikai hovatartozás, ismeretség.

A zsűri elnöke, Gács Anna szerint egyszerre volt öröm és nehézség, hogy a benyújtott 44 pályamű 80 százaléka színvonalas munka, olyan íróktól, akiket érdemes lenne támogatni. Döntésüket a benyújtott szövegek alapján hozták meg. Akárcsak az hagyományteremtő kezdeményezés korábbi pályázatainak esetében, most is várható, hogy a támogatás eredményeként izgalmas kötetek kerülhetnek az olvasók elé.

48 év után került vissza a könyvtárba a kikölcsönzött könyv

Több mint 48 év után kapott vissza egy kikölcsönzött könyvet egy angol könyvtár Kanadából, a becslés szerint 6170 fontra (2,9 millió forint) rúgó késedelmi díjat elengedték.

A kanadai Brit Kolumbiában, Port Moodyban élő Tony Spence a dél-londoni Tooting városrész könyvtárából vette ki Richard Brautigan Egy déli tábornok nyugatról című regényét 1974 elején. A könyvtárban, ahol nem találták nyomát a kölcsönzésnek, szerencsére a maximális késedelmi díj 8,5 font.

“Úgy döntöttem, visszaküldöm, mivel hiszek a könyvtárakban és támogatom őket. Arra is gondoltam, hogy a könyvárosok talán nevetnek egyet, amikor megkapják. Úgy tűnik, tényleg ez történt”

Bereményi Géza kapja az Artisjus Irodalmi Nagydíjat

Bereményi Géza kapja idén az Artisjus Irodalmi Nagydíjat Azóta is élek című összegyűjtött novelláskötetéért, valamint teljes írói életművéért.

A fődíjas mellett G. István László, Fenyő D. György, Keresztury Tibor és Gyimesi Emese vehet át elismerést egy-egy kötetéért, négy kategóriában. Alapítása óta összesen 79 kitűnő költő és író kapott Artisjus-díjat – közölte a szerzői jogvédő iroda egyesület szerdán.

Az Artisjus Egyesület 2006-ban hozta létre az Artisjus Irodalmi Díjakat. Az elismerés célja az előző év egy kiemelkedő, különösen értékes alkotásának jutalmazása, a további díjak pedig ösztönzésül szolgálnak a tehetségüket már bizonyított művészek munkájához. A díjazottakról irodalomtörténészekből és írókból álló bizottság dönt, a testületben idén Báthori Csaba, Bazsányi Sándor, Grecsó Krisztián, Margócsy István, Reményi József Tamás, Szilágyi Zsófia, valamint az idén márciusban elhunyt Szkárosi Endre vett részt.

Elhunyt Moldova György

Életének 89. évében meghalt Moldova György Kossuth-díjas író – tudatta lánya, Moldova Júlia szombaton.

Moldova György szombaton otthonában, családi körben hunyt el.

“Tiszta és rettenthetetlen szellemét megőrizzük, írásai, hite, elvhűsége velünk marad és mindannyiunkkal, akik őt olvassuk”.

Pálfalvi Lajos a legmagasabb lengyel kulturális díjat kapta

Rangos lengyel elismerést, a kulturális miniszter által adományozott Gloria Artis bronz érdemrendjét vette át csütörtökön Krakkóban Pálfalvi Lajos irodalomtörténész, polonista, a lengyel irodalom magyar fordítója.

A kulturális területen kapható egyik legmagasabb lengyel elismerést a lengyel irodalom fordítóinak 5. világkongresszusa ünnepi megnyitóján adta át Dariusz Jaworski, a lengyel nemzeti kulturális intézményként működő, a fordítói kongresszust szervező Lengyel Könyvintézet igazgatója.

Piotr Glinski lengyel kormányfőhelyettes, kulturális és örökségvédelmi miniszter köszöntőlevelében kiemelte: a műfordítók

Elhunyt Berkes Péter

Kilencven éves korában elhunyt Berkes Péter író – tudatta a család szerda este.

Mint fogalmaztak: gyerekek generációinak írt felnőtt igazságokat tartalmazó regényeket, forgatókönyveket és ismeretterjesztő kiadványokat.

Az “Utánam, srácok!” és az “Öreg bánya titka” című ifjúsági regényeiből filmsorozat is készült. Ő írta továbbá “Az ország háza” és a “Hangország” című ifjúsági ismeretterjesztő művet is.

Titkos beszélgetések fesztivál

Az erdélyi magyar és német irodalomról lesz szó egyebek mellett az aradi 8. Titkos beszélgetések elnevezésű irodalmi fesztiválon, amelynek a Liszt Intézet bukaresti központja a társszervezője.

A gazdag irodalmi programmal rendelkező, június 2. és 4. között zajló fesztiválon lehetőség nyílik találkozniuk az olvasóknak erdélyi szerzőkkel, de filmvetítéseken és koncerteken is részt vehetnek. A magyar írók közül jelen lesz Fischer Botond, Láng Orsolya, Lövétei-Lázár László, Marcutiu-Rácz Dóra, Márton Evelin és Orcsik Roland.

Az intézet javaslatára a fesztiválnak lesz egy erdélyi német irodalmi témája is, így Fischer Botond, Lucian Varsandan, Thomas Perle és Elise Wilk írók is jelen lesznek. A résztvevők megvitatják egyebek mellett, hogy miként fogadták a német nyelvű szerzőket és az általuk írt irodalmat Romániában, illetve hogyan őrzi a kortárs német irodalom az “elveszett haza” emlékét.

A Káldi-Biblia újrakiadását 400 éves technológiával végzik

Megjelenésének 400. évfordulójára, 2026-ra újra kiadják a Káldi-Biblia másolatát eredeti technológiával. A 400 példányban készülő fakszimile kiadás első ívét Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek nyomtatta ki szerdán Budapesten, korhű Gutenberg nyomdagépen.

Erdő Péter az eseményen arról beszélt, hogy az első teljes katolikus bibliafordítás a magyar kultúra és nyelvtörténet kiemelkedő értékű darabja.

A kéziratos középkori kódexek már tartalmaznak magyar nyelvű bibliarészleteket, amelyeket szerzetesek készítettek apácák, illetve műveltebb hívek használatára. Példaként említette a Müncheni kódexet, valamint az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtárban őrzött Jordánszky-kódexet.

Krasznahorkai László nyerte a Libri irodalmi díjat

Krasznahorkai László Herscht 07769 című elbeszélése kapta a 2022-es Libri irodalmi díjat, a közönségdíjat pedig Bödőcs Tibor Mulat a Manézs című politikai szatírája nyerte el – közölte a Libri-Bookline Zrt. a díjátadó után csütörtökön.

A 2016-ban alapított elismerés az előző év legjobb szép- és tényirodalmi könyveit díjazza, célja, hogy felhívja a figyelmet a kortárs magyar irodalom kiemelkedő műveire – közölték.

A hazai kulturális élet 189 képviselője tett javaslatot, hogy a 2021-ban megjelent alkotások közül melyik könyvekből válasszon a szakmai zsűri, illetve melyekre szavazzon a közönség. A szakmai zsűri tagjai Fullajtár Andrea, Szilágyi Zsófia, Bálint András, Beck Zoltán és Károlyi Csaba voltak.

Sikeres kulturális programsorozat zajlott az MNB-ben

A Magyar Nemzeti Bank Krisztina körúti székháza adott otthont az első Nagy Könyvünnep és Kortárs Művészeti Kiállításnak május két egymást követő hétvégéjén. Az ingyenesen látogatható rendezvényen könyvbemutatók és szakmai kerekasztalbeszélgetések mellett a jegybank kortárs képzőművészeti gyűjteményét is megtekinthették az érdeklődők.

A Magyar Nemezti Bank (MNB), a Pallas Athéné Könyvkiadó (PABooks) és az MNB Arts & Culture által szervezett kulturális fesztivál keretében két májusi hétvégén nyitotta meg kapuit a jegybank Krisztina körúti székháza. A gazdasági, fenntarthatósági, geopolitikai és kulturális témájú programok számos korosztályból vonzottak érdeklődőket. Az esemény a jegybank fenntarthatósági, oktatási és művészettámogatási területeken folytatott értékteremtő tevékenységének jegyében valósult meg, amelyet az árstabilitás fenntartásához kapcsolódó feladatai mellett végez.

A Könyvünnephez a köteteket és a könyvbemutatókat biztosító Pallas Athéné Könyvkiadó gondozásában számos gazdasági élettel, közgazdasági, banki ismeretekkel és menedzsmenttel kapcsolatos kiadvány jelent már meg. A májusi eseménysorozatot az “Új fenntartható közgazdaságtan – globális vitairat” című kötet bemutatója tette az érdeklődők számára feledhetetlenné. A vitairatban – melynek létrejöttét Matolcsy György esszéje ihlette – jegybanki szakértők osztják meg gondolataikat arról, hogy az élet minden területén fenntarthatósági fordulatra van szükség, és rávilágítanak arra, hogy nem kivétel ez alól a közgazdaságtan sem. A fenntartható közgazdaságtan elméleti és módszertani kérdéseiről értekező szerzők közérthető nyelven magyarázzák el a legkomolyabb témákat is, egyben diskurzusra, vitára, nézőpontok megosztására is invitálják olvasókat a kötet online felületén.

Ulrich Gábor szavakat hegesztett össze

Ab Ovo Kiadónál megjelent Ulrich Gábor Hegesztett szavak című képzőművészeti verseskötete, amelynek bemutató könyvkoncertjén Szurcsik József beszélget vele.

Közreműködik: Sztarenki Pál színművész, valamint a F2F formáció:

Gaál József Munkácsy-díjas képzőművész – ének