Ab Ovo Kiadónál megjelent Ulrich Gábor Hegesztett szavak című képzőművészeti verseskötete, amelynek bemutató könyvkoncertjén Szurcsik József beszélget vele.
Közreműködik: Sztarenki Pál színművész, valamint a F2F formáció:
Gaál József Munkácsy-díjas képzőművész – ének
„Forrás/source” hívószóval irodalmi pályázatot hirdet a PesText
Nyílt, magyar nyelvű szépirodalmi pályázatot hirdet a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál. A pályázat hívószava a „forrás/source”, műfaji megkötése nincs, egy szerző csak egy, másutt még nem publikált alkotással nevezhet. A nevezés jeligés. A pályázat összdíjazása ismét 400.000 forint, a győztesekről nívós zsűri és közönségszavazás dönt majd.
A világirodalmi fókuszú PesText irodalmi és kulturális fesztivál ősszel negyedik alkalommal valósul meg Budapesten a Magyar Irodalmi Jogvédő és Jogkezelő Egyesület (MISZJE) szervezésében. Az esemény időpontja: 2022. szeptember 28. – október 1. Az idei PesText kiemelt vendége lesz Vlagyimir Georgijevics Szorokin, a kortárs orosz irodalom egyik legizgalmasabb képviselője, A jég, a 23.000, A fehér négyzet és a Garin doktor szerzője. Hogy jobban megismerhessük az alkotót, május 19-én a PesText előestek program keretében könyveiről, hatásáról és a kortárs irodalomról beszélgetünk M. Nagy Miklóssal és Totth Benedekkel. A programról további részletek Facebookon olvashatók.
M. Nagy Miklós, az orosz irodalom egyik kiváló fordítója szerint van valami közös Szorokinban és Totth Benedekben. Az idei PesText nemzetközi irodalmi fesztivál vendége többek között Vlagyimir Georgijevics Szorokin lesz, a kortárs orosz irodalom egyik legizgalmasabb képviselője.
Könyveiről, hatásáról és a kortárs irodalomról beszélgetünk M. Nagy Miklóssal és Totth Benedekkel május 19-én, csütörtökön 18 órától a Három Hollóban a PesText előestek keretében.
Moderál: Szekeres Niki
Emléktáblát avattak Arany Jánosnak a walesi Montgomery városában, amelyet a költő A walesi bárdok című híres balladájában örökített meg.
Az emléktáblát, amely magyarul, angolul és walesi nyelven méltatja Arany Jánost és költeményét, Kumin Ferenc, Magyarország londoni nagykövete és Jill Kibble, a nem egészen 1300 lakosú walesi kisváros polgármestere avatta fel.
Az emléktáblán olvasható ismertetés szerint Arany János a balladában azoknak a walesi regösöknek a legendás hősiességét énekli meg, akik 1277-ben, a híres montgomery-i lakomán halált megvető bátorsággal szegültek szembe a Walest leigázó I. Eduárd angol királlyal.
A 21. századi spanyol irodalom egyik legismertebb szerzője, Manuel Vilas Budapesten
Valóban a költészet lenne a legtisztább kifejezési forma a művészetben, mert nincs kereskedelmi értéke? Miért tűnik úgy, hogy a valódi művészet és a tisztességes megélhetés kizárja egymást? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a „Diálogos: spanyol-magyar irodalmi találkozások” következő szerzőpárosa, Kiss Judit Ágnes költő és Manuel Vilas, a jelenkori spanyol irodalom egyik legnépszerűbb szerzője május 16-án az Uránia Nemzeti Filmszínházban.
Manuel Vilas bár költőként indult, regényeivel vált népszerűvé. Legnagyobb közönségsikere a 2018-ban megjelent Odesa, amelyben a szerző már elhunyt szüleivel való kapcsolatát kutatja, és amely egyben az általa egyszerre gyűlölt és szeretett Spanyolország, valamint a spanyol társadalom kritikája is. A beszélgetést megelőzően, 16 órakor Manuel Vilas a Cervantes Intézet könyvtárában lesz “Könyvtáros egy napra”.
Mamahotel című művével Asperján György író nyerte a 3,5 millió forint összdíjazású Méhes György drámaíró pályázatot, melynek eredményeként huszonegy új magyar dráma született.
A Magyar Írószövetség által kiírt Méhes György drámaíró pályázaton huszonegy szerző vett részt, ennek köszönhetően jelentősen gazdagodott a kortárs magyar drámairodalom – hangsúlyozza az Írószövetség által az MTI-hez szombaton eljuttatott közlemény.
A pályázat nyertese Asperján György lett, Mamahotel című művével. A második díjat Weiner Sennyei Tibor Kun László című drámája, a harmadik helyezést pedig Lázár Balázs költő, író Mocorgó vízcsepp című alkotása nyerte el.
Végső búcsút vettek Görgey Gábor Kossuth-díjas írótól, költőtől, színműírótól, műfordítótól, volt kulturális minisztertől pénteken az Óbudai temetőben. Az életének 93. évében elhunyt alkotó temetését evangélikus és katolikus szertartás szerint tartották.
Beer Miklós nyugalmazott római katolikus püspök búcsúztatójában felhívta a figyelmet Görgey Gábor kedves személyiségére, küldetésére és gazdag életútjára, amellyel másokat is gazdagítani tudott. Felidézte a kitelepítés éveit, majd azt hangsúlyozta, hogy az Istennek titkai és csodái vannak, amelyeket csak utólag érthetünk meg. Fabiny Tamás evangélikus püspök elmondta, hogy Görgey Gábor nem tehetett mást, írt, mert ez volt a küldetése. Megírta mindazt, amit látott, a történelmi tapasztalatait, vágyódását egy becsületes és tisztességes világ iránt, hitét és kételyeit is.
A belső tartás, a harmóniára törekvés, az igazság keresése és annak kimondása teszi Görgey Gábor műveit örökérvényűvé – hangsúlyozta Szakonyi Károly Kossuth-díjas író, aki az egyfelvonásosak mesterének is nevezte őt. Kiemelte, hogy Görgey Gábor kulturális minisztersége alig egy éve alatt többet tett a magyar kulturális életért itthon és külföldön, mint más egy egész ciklus alatt, mert nem a hatalom vezérelte, hanem a segíteni akarás.
2022. május 14-én (szombaton) változatos programokkal várja a családokat Magyarország nemzeti könyvtára, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK). A rendezvény kettős apropója, hogy május 14-e a Nemzeti Örökség Intézete által indított Történelmi és Nemzeti Emlékhelyek Napja országos programsorozatának idei dátuma, május 15. pedig az ENSZ Közgyűlése által 1993-ban meghirdetett nemzetközi nap a család mint a társadalom alapintézménye tiszteletére.
A két jeles nap alkalmából olyan programokkal készülünk, amelyek egyrészt bemutatják a nemzeti könyvtárt és kincseit, másrészt tartalmas időtöltést biztosítanak az egész család számára.
Bejárhatják velünk a könyvtár emeleteit, kalandozhatnak a gyerekekkel a sötét raktárakban, kurátori vezetéssel megtekinthetik a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal kéziratai ihlette és a történetük köré épített kiállításunkat. Bemutatunk egy eredeti Landerer és Heckenast-nyomdagépet; látogatóink saját kezűleg nyomtathatják ki a Nemzeti dalt.
Hétköznapi Istennők – nők, lányok a mindennapokban címmel hirdet közös művészeti pályázatot a Színes Város Csoport és a Budapest Brand Nonprofit Zrt. iskolásoknak, akik azt mutathatják meg, milyen szupererővel ruháznák fel a számukra fontos nőket.
A szervezők szerdai közleménye szerint a nyertes pályaművek inspirációként szolgálnak majd Linda Steiner osztrák és Bakos Zsuzsi magyar képzőművészek számára, akik saját stílusukban festik meg őket egy-egy budapesti utcai falfelületen a nyáron. Az első három díjazott alkotó pedig egy élőfestés-workshop részeként megelevenítheti alkotását magyar művészek segítségével egy budapesti legál falon.
A pályázatot, amelyre május 25-ig várják a munkákat, két korcsoportban, alsó (6-10 éves korcsoport) és felső (11-14 éves korcsoport) tagozatos általános iskolások részére hirdetik meg.
Bármilyen művészeti területről legyen is szó, egy biztos: a siker útja nem egyenes és kiszámítható. Van, aki hirtelen robban be a köztudatba, és van, aki hosszú évekig próbálkozik, miközben bevételhez alig jut. A fiatal művészeknek éppen ezért a saját területükön való elmélyedés mellett érdemes tudatosan gondolkodniuk karrierjük építésén is – nekik adunk most 5 tippet ahhoz, hogy valóban sikerre vigyék munkásságukat.
1. Ismerd a szakmai elvárásokat
„Ahhoz, hogy az ember érvényesülni tudjon művészként, szükség van az adott terület normáinak elsajátításához. Fontos, hogy megismerjük az adott művészeti ágban dolgozó kollégák véleményét és azt a szabályrendszert, amiben alkotni és működni kell – javasolja Csizmadi Péter, a Budapesti Metropolitan Egyetem Művészeti és Kreatívipari karának dékánja. – Ha nem vesszük figyelembe saját szakmai közegünk elvárásait, könnyen a partvonalra kerülhetünk akkor is, ha egyébként komoly munkát fektetünk az alkotásba.” A dékán szerint ezeket az elvárásokat úgy ismerhetjük meg a legkönnyebben, ha kapcsolatokat építünk és aktívan részt veszünk saját szakmai közegünk életében – képzésekre, előadásokra járunk, és szakmánk gyűjtőközegeit is feltérképezzük.
A gyászoló család és az Országos Széchényi Könyvtár megrendülten tudatja, hogy dr. Gerő Gyula Sándor könyvtáros, több szakmai folyóirat és nélkülözhetetlen adattár szerkesztője, Szabó Ervin emlékéremmel és Széchényi Ferenc-díjjal kitüntetett kiváló művelődéstörténeti szakember, a magyar könyvtárügy évtizedeken át meghatározó személyisége életének 98. évében, 2022. április 13-án elhunyt – közölte Facebook-oldalán az OSZK.
Gerő Gyula 1925. február 13-án született, 1948-ban állam- és jogtudományi diplomát kapott. 1950-től Kaposváron volt könyvtáros, 1950-ben és ’51-ben szerezte meg könyvtárosi képzettségét, majd a Bajai Városi Könyvtár vezetője lett. 1952-től a Népkönyvtári Központnak, 1952-1954 között az OSZK módszertani osztályának munkatársa. Az 1954-ben megjelent, a közművelődési könyvtárak munkáját elősegítő alapvető módszertani kiadványok elkészítésében szerzőként, társszerzőként működött közre. Ugyanettől az évtől a Könyvtáros folyóirat olvasószerkesztője lett; két évig a KMK osztályvezetője volt, szakfelügyelőként is dolgozott, majd 1976-1985 között a Könyvtáros főszerkesztője. Későbbi szerkesztőségi utódai így jellemezték munkásságát: „a pontosság tisztelete tette őt az egyik legnagyobb magyar könyvtári szerkesztővé”. 1986 áprilisától, már nyugdíjasként ismét a Könyvtártudományi és Módszertani Központ munkatársaként tevékenykedett.
1989-től 1996-ig szerkesztette a Könyvtári Levelező/lap –ot; ez a friss szellemű, a könyvtáros társadalom mindennapjait is követő, informatív havilap az ő szerkesztői gyakorlata, kapcsolatrendszere, vitalitása révén alakult ki és vált széles körben kedveltté.
A 110 éve született Ottlik Géza emléke előtt tiszteleg az életpályáját feldolgozó, fotókkal illusztrált tablókiállítással hétfőtől a Magyar Művészeti Akadémia (MMA).
A kiállítás két hónapig Budapesten, az MMA Bajza utcai irodaépülete körül, valamint május 15-től Kolozsváron, a Bánffy Palota fedett udvarán lesz látható – közölte az MMA hétfőn.
A 15 tabló az író életét követi végig a gyerekkortól az elmúlásig, és közben több fontos idézet olvasható Ottlik Gézától.
Tarasz Sevcsenko: Végrendelet
Ha meghalok: tágas mezőn
vessétek az ágyam,
Május 13-án helyezik végső nyugalomra Görgey Gábor Kossuth-díjas írót, volt kulturális minisztert az Óbudai temetőben, gyászmisét május 14-én mondanak érte a Szent István-bazilikában Budapesten.
Az életének 93. életévében elhunyt alkotó temetése evangélikus és katolikus szertartás szerint lesz az Óbudai temetőben május 13-án 14 órakor. A gyászmisét másnap 13 óra 30 perckor tartják a Szent lstván- bazilikában – közölte a Magyar Tudományos Akadémia pénteken.
Görgey Gábor Kossuth-díjas író, költő, színműíró, műfordító, egykori kulturális miniszter, a Magyar Televízió korábbi művészeti vezetője, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia és az Európai Akadémia tagja április 11-én hunyt el hosszan tartó betegség után.
Megalakulásának 65. évfordulóját ünnepelte a hét végén Prágában a “csehszlovákiai” magyar diákszervezetek legöregebbike, a prágai Ady Endre Diákkör (AED).
A négynapos rendezvény, az ötévente sorra kerülő úgynevezett nagytalálkozó az idén rendkívül gazdag programmal várta az egykori és a mai prágai diákokat, akik közül sokan családtagjaikkal együtt vettek részt az eseményen.
A jubileum alkalmával Jan Wolf, a prágai önkormányzat kulturális bizottságának vezetője elismerő emléklapot adott át pénteken az AED által 1975-ben alapított Nyitnikék táncegyüttesnek “a magyar kultúra terjesztéséért Prága területén”.
József Attila identitását erdélyi gyökerei is táplálták – fogalmazódott meg egy Kolozsváron tartott József Attila-konferencia előadásaiban.
Az Egy (közép)európai… József Attila és a romániai kultúrák című, pénteken zárult háromnapos konferencián magyarországi és erdélyi kutatók, irodalomtörténészek boncolgatták a József Attila-életmű eszmetörténeti összefüggéseit, a költő erdélyi kötődéseit.
Balázs Imre József, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) magyar irodalomtudományi intézetének docense, a konferencia egyik szervezője a rendezvény péntek esti zárása után elmondta: a költő identitása az élete során sokat változott, és markánsan szakaszolható.
Vámos Miklós Anyák napi megemlékezését a Facebook-oldalán tette közzé:
Immár 35 éve nincsen anyám. (Mellesleg sem apám, de az meg ötvenkét éve.) Édesanyám alig kísért túl az emberélet útjának felén, a dantei értelemben.
A fotó a Balatonban készült. Hét vagy nyolc lehettem. Már túlestünk 1956-on, és pillanatnyilag úgy nézett ki, hogy talán rendben lesznek a dolgaink. De persze mégsem. Mit mondjak, mit kívánjak anyák napján? Minden anyának és apának azt, hogy maradjanak tovább a gyerekeikkel, mint ameddig s ahogyan a mi családunkban sikerült ez a mutatvány.
Néhány nappal átadása után vandálok rongálták meg a Barcelona utolsó, teljesen zárt utcai telefonfülkéjéből kialakított minikönyvtárat – írta a La Vanguardia című napilap.
A Szent György-napi könyvünnep alkalmából pénteken felavatott könyves kabin több elemét összetörték, üvegére graffitit festettek és ellopták az információs érintőképernyőt.
A telefonfülkét annak ellenére rongálták meg, hogy az önkormányzat igyekezett “vandálbiztossá” tenni dupla üvegezéssel és számkódos zárral. Amíg helyreállítják a károkat, a kabin nem üzemel.
A SZTAKI által koordinált Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium (MILAB) projekt keretében a Szegedi Tudományegyetem kutatói elkészítették, és szabadon hozzáférhetővé tették a HuSpaCy magyar nyelvi elemzőrendszert, amely a mesterséges intelligencia és nyelvtechnológia legújabb kutatási eredményeit ötvözi egy magyar szövegeket elemezni képes könnyen használható eszközzé.
Az elmúlt évtized áttörést hozott a nyelvtechnológiában, nemcsak a kutatásokban, hanem abban is, hogy az akadémiai eredmények eljutottak arra a technológiai érettségi szintre, hogy azok már ipari forgalomban is használhatóak. Ma már olyan – akár kisebb – cégek is képesek szövegelemzési problémák megoldására, amelyek nem rendelkeznek MI-szakértelemmel.
A most elkészült magyar nyelvi elemzőrendszer már az iparban is használható erőforrásigénnyel és integrálhatósággal dolgozik, használatával egyszerűbbé válik a magyar nyelvű szövegek nyelvtani és jelentéstani értelmezése.
Nyolcvanhét éves korában elhunyt Kara György, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Nyelv- és Irodalomtudományok Osztályának levelező tagja, az ELTE professor emeritusa, az Indianai Egyetem tanára – tudatta az MTA pénteken.
Kara György halálával nagy veszteség érte a magyar és a nemzetközi orientalisztikát – olvasható a méltatásban, amely szerint a tudóst április 16-án érte a halál.
Kara György 1935-ben született Budapesten. Már a gimnáziumban érdeklődni kezdett a keleti írások iránt. A Széchényi Könyvtárban forgatta Kőrösi Csoma Sándor tibeti nyelvtanát és szótárát, valamint egy kínai bibliát. Ezek hatására jelentkezett az ELTE orientalisztika szakára. Első éves korában olyan kiemelkedő eredményeket ért el, hogy Ligeti Lajos akadémikus javaslatára, a Bölcsészkaron egyedüliként, egyszakos orientalista lehetett. Mongol tanulmányai mellett már ekkor kiterjedt érdeklődése a mandzsu, a tibeti és a kínai nyelvre, és különös figyelmet fordított a buddhista szövegekre, azok filológiai problémáira.