Az Akit keresnek: Jesua című regény egyszerre emelkedett és hétköznapi is, megjelennek benne a bibliai tanítások, közérthető nyelven. Olvass bele!
Archívum címkék: nógrádi gábor
Könyvcsonkítás a kultúráért, avagy ésszel él a magyar
A Magyar Posta nem egy szeget vert a magyar nyomtatott könyvkiadás koporsójába az elmúlt években. Nógrádi Gábor jegyzete. Olvass bele!
Két másodperce volt, hogy átérjen a síneken
2011-2022 között 40 százalékkal csökkent a gyerekek hibájából történt közlekedési balesetek sérültjeinek száma. Olvass bele!
Látom a borzalmak történelmét, amire csak egy válaszom lehet: dobják le!
Hogyan tovább, emberiség? Mi történjen, ha így folytatódik a történeted? Csak egy válaszom lehet: Dobják le! Olvass bele!
Akkor halhatott meg, amikor a farkasóra után visszaaludtam
Kapcsolatunk első negyven évében nem dolgoztunk együtt – Reményi József Tamás halála, Nógrádi Gábor írása. Olvass bele!
Adrian Mitchell verseit lőtték volna ki az űrbe – Most Halmai Tamás 70 versét fordította
A 2005-ös Nemzeti Költészet Napjának szavazásán a legtöbb olvasó Adrian Mitchell Emberi lények című versét juttatta volna az űrbe. Olvass bele!
Hóhérolás – Egy talált vers megtisztítása
„Ismersz olyan költőt, aki ilyen kegyetlenül ábrázolta apa és gyerekei kapcsolatát?” – kérdezi nagyobbik fiam, mikor az ötven éve írt Hóhérolás című verset egy régi dossziéban megtalálva kiposztolom. Olvass bele!
Sikerült-e az emberiség csodálatos képességét kihasználni?
Úgy tetszik, az emberiség vállalja a valódi feladatát, mielőtt a végső pusztulásba rohanna tébolyult államférfiak és -nők vezényletével Olvass bele!
Nógrádi Gábor 14 könyvét tett ingyenesen elérhetővé
Nógrádi Gábor író most a vakációra 14 könyvét tette elérhetővé azoknak, akik szeretnek olvasni, de talán nem tudják megvenni a könyveket. Olvass bele!
Miért nem tudtál jobban alkalmazkodni, hiszen néha nyomorogtunk az alagsorban? – Nógrádi Bence kérdezi Nógrádi Gábort
Apa és Fia beszélget, Nógrádi Gábor és Bence: „Négyen a föld alatt várjuk, hogy a falat átüsse a salétrom…” Emlékszel? Miért provokálsz? Olvass bele!
Egy anarchista író prófétai átkozódásai
Kácsor Zsolt: Cigány Mózes (Anarchista történet) (Kalligram, 2020)
Erre a regényre mondhatnám azt, amit az anekdotában a székely a vásárban megpillantott teknősbékára: „Ilyen állat nincs!”
Kácsor ugyanis Ótestamentumi történet-modulokból (modellekből?) összerakva nagy szabadszájúsággal mesél az emberekről, majd később – a zsidó népet behelyettesítve – a cigányokról a paradicsomtól az özönvízen át a népét a lágerből, a börtönből is kiszabadító Mózesig, de közben mindent elmond a roma és emberi sorsról is, meg a világról is, a tegnapról, a máról és Európáról, no meg az igazságtalan társadalmi struktúráról is, kiemelve persze a cigányság, illetve az elnyomott rétegek rettenetesen megalázott helyzetét évszázadokon át.
Szilvesztertől Szilveszterről – a 15 éve elhunyt író emlékkönyve
Hárman ültünk Dr. Süpek Ottó hétvégi házának a teraszán, amikor Ördögh Szilveszter felolvasta, megjelenés előtt álló, Koponyák hegye című regényét. Ez a jelenet jutott eszembe, amikor a Szilvesztertől Szilveszterről című emlékkönyv megjelenéséről értesültem. A regény üzenete az volt: Jézus meghalt, hogy éljen.
Bizony, néhány íróra is el lehet mondani: meg kellett halnia, hogy feltámadjon. Pontosabban szólva: életre keljen.
Ördögh Szilveszter egyelőre csak ebben az emlékalbumban támadt fel. Nem azért, mintha könyvei nem érdemelnék meg az életet, az újjászületést. Művei, a Koponyák hegye mellett a Koponyaüreg, a Változatok megváltásra, a Bizony nem haltok meg szimbolikus realistának nevezhető stílusában mindig pontos és kegyetlenül igaz üzeneteket hozott a mélységből a kétezer, vagy éppen a húsz-harminc éves történelemből. Ha nem jelennek meg újra meg újra ezek a regények, novelláskötetek, az nem Ö. Sz. könyveiről szól, hanem a könyvkiadásról. Lelőtt gépmadárként zuhan lefelé a nyomtatott szépirodalom a harminc évvel ezelőtti harmincezres átlagpéldányszámról, a kb. másfélezres mai példányszámig. (KSH)
Tízből egy ötlet bejött, mint Hollywoodban
Az ember ötlettermelő élőlény. Az evolúció rávette, hogy mindig találjon ki valamit, így igyekezzen túlélni a természet, az emberi közösség, és főleg a saját személyiségéből adódó csapásokat, csapdákat.
A szellem embereiben az ötlettermelés még vadabbul buzog, mert ez számukra munkaeszköz. A legokosabbak persze, ha eszükbe jut valami, leülnek egy sötét sarokba és megvárják, amíg elfelejtik, amint Békés Pál egyszer Bázelben megjegyezte. Én, sajnos, nem vagyok olyan bölcs, mint ő volt.
Olyan vagyok, mint a legenda szerint Hollywood: tíz filmből egy siker, kilenc bukás. Igaz, hogy ott, a Nyugati parton a sikerfilm bevétele behozza a többi veszteségét. Ebből a szempontból nem vagyok Hollywood.
„Mindenkinek joga van a saját betevő kultúrájához” – Nógrádi Gábor a művészet gyógyhatásáról
Nézegettem a könyvespolcát – őszintén szólva eddig nem olvastam a verseit.
Furcsa, ismeretlen költő vagyok – most éppen Halmai Tamás
költő írt esszét a verseimről, de igazság szerint elég kevés kötetem jelent
Mekkora az emberi lábnyomod, Gyula?
Böszörményi Gyula író 1964-2022 (Kucó, Gergő és az álomfogók, Elveszett történet, 9… 8… 7…, Rontásüzők, Lúzer Rádió, Ambrózy báró esetei stb.)
Mindannyian elmegyünk. Ki előbb, ki később. Nem ez a probléma. Az a probléma, hogy milyen nyomokat, milyen emberi lábnyomot hagyunk magunk után.
(A kifejezést az ökológiai lábnyom sugallja, amely „azt fejezi ki, hogy mennyire használjuk fel, illetve használjuk túl Földünk javait.”)
A titokzatos feketelista
A feketelista azoknak a személyeknek, cégeknek vagy más dolgoknak a felsorolását tartalmazó, általában titkos lista, akiket ellenséges magatartásuk vagy más ok miatt a lista készítője nem kívánatosnak, mellőzendőnek tart. (lexiq.hu)
Magyarországon nincs feketelista.
Pontosabban: nincs írott lista. (Talán.)
Az angyal is a részletekben rejlik
Örök a harc jó és rossz, angyal és ördög, szeretet és gyűlölet, humanizmus és zsarnokság, segítőkészség és közöny között. Aztán elsuhan a kocsik között egy madár.
Az előtte haladó autó csapta el az alacsonyan szálló varjút.
A madár élettelenül hevert a betonon az út közepén.
Nógrádi Gábor kincskeresésre csábít a föld alá
Kincs, ami…
Nógrádi Gábor: Alattunk a kincs – Kövesd a fehér keresztet, Móra Könyvkiadó, Illusztrátor és sorozatszerkesztő: Ritter Ottó, Oldalszám: 140, megjelenés: 2022
Nógrádi Gábor olyan író, hogy mondjuk ülök egy unalmas vasárnap délután a televízió előtt, bambulok ki a fejemből, erre ő odajön, fejembe nyom egy indián tolldíszt, azután kézen fog, és mire észbe kapok, már a bokrok alján hasalva lesem, merre járnak hadi ösvényükön a gonosz irokézek. Máskor meg a számítógép előtt bóbiskolok, mert dolgozni kéne (de kinek van hozzá kedve, amikor odakint ezer madárharsonával köszönti önmagát a tavasz?), mire megint csak jön Nógrádi Gábor, hozza magával házilag fabrikált időképét, amivel aztán hol ilyen, hol olyan érdekes, mulatságos vagy éppen vérfagyasztó korba visz. Teszi ezt rendkívül olvasmányos, könnyed hangvételű, kedves regényeivel, amik azonnal visszarepítenek gyermekkorom kalandokkal teli, izgalmas és színes világába.
Mi van az ingyenesen letölthető könyvek hátterében?
A „csakazértis” író
Böszörményi Gyula interjúja Nógrádi Gáborral az ingyenesen letölthető könyvek világáról
Nógrádi Gábornak (1947) az elmúlt ötven évben ötven regénye, verseskötete és úgynevezett didaktikus irodalmi műve jelent meg a Móra és a Presskontakt Kiadónál. Ismertebb művei – Gyerekrablás a Palánk utcában, Segítség, ember!, Petepite, és például a Vigyázz sorozat kötetei – számos kiadásban kiemelkedően nagy – ötven-hatvanezres – példányszámban kerültek az ifjabb és idősebb olvasókhoz. Néhány regénye, kisebb humoros írása az általános iskola több évfolyamában ajánlott vagy kötelező irodalomként igyekszik olvasásra és életre nevelni a diákokat.
Tessék félni a jövőtől!
Az elmúlt harminc évben egyetlen olyan számítógépes, szoftverekkel foglalkozó szakemberrel sem találkoztam, aki azonnal válaszolt a segítségkérő e-mailemre, és záros határidőn belül igyekezett megoldani az éppen adódó problémámat. Tucatnyi IT szakiból eggyel.
A magatartás okát magyarázhatjuk az általános erkölcsi romlással és hatalmi arroganciával is, hiszen egy miniszter vagy egy központi állami intézmény, illetve bank vagy biztosító PR csapata sem tartja lényegesnek, hogy reagáljon a levelemre. No és akkor ugyebár mit várjunk az alsóbb szintektől?
De az IT magatartás más. A fent emlegetett intézményeknek nem fizetek, sőt, talán éppen támogatásra számítok valamelyik balesetmegelőzési könyvem kiadásához. (Nem válaszolnak? Értem én? Mit érdekli őket, hogy eggyel több gyerek hal meg az utakon, ha a szerző nem kompatibilis a kormánnyal?)