Minden idők legdrágább magyar filmje, hála a belefektetett közel öt milliárd forintnyi közpénznek, technikailag végre felnőtt Hollywoodhoz. Méltó lett a nemzet költőjéhez! Vajon Petőfi is így látná?
The post Most vagy soha! Utcára szólít a Petőfi-film first appeared on kulturbanyasz.hu.
A Parma melletti Le Roncoléban (ma: Roncole Verdi) jött világra. A legenda szerint hatévesen, ministrálás közben a templomban hallott először orgonaszót, és azonnal elhatározta: zenével fog foglalkozni. A ma Verdi nevét viselő milánói konzervatórium felvételi vizsgáján megbukott, ő mégis a városba költözött, és a Scala korrepetitorától vett órákat. Huszonhárom évesen megnősült, és a szülőfalujához közeli Busseto zenekarának vezetője lett.
Első művét, az Obertót 1839-ben mutatta be a Scala, és a kedvező fogadtatás nyomán újabb megbízást kapott. A pünkösdi királyság című vígopera azonban – amelynek komponálása közben elvesztette feleségét és két gyermekét is – megbukott, Verdi élete mélypontra jutott. A Scala igazgatójának kapacitálására mégis újra munkához látott, így született 1842-ben a Nabucco, benne a híres Szabadság-kórussal. Műve hatalmas siker lett, a babiloni fogságban senyvedő zsidók történetét az olasz közvélemény az Ausztria elleni szabadságharc jelképének tekintette. Az ezt követő Lombardok (1843, melynek magyarországi bemutatóját csak 1974-ben tartották) és Ernani (1844) az olasz egységért küzdő mozgalom jelképévé tette, még neve is politikai jelszó lett, a Viva V.E.R.D.I. azt jelentette: Viva V(ittorio) E(manuele) R(e) D’I(talia) (Éljen Viktor Emánuel, Olaszország királya). 1844-ben mutatták be A két Foscari című, Lord Byron azonos című történelmi drámája alapján íródott, ritkán játszott művét. Az 1848-as forradalmakig 15 operája, életművének több mint fele született meg, de ezt az időszakot „gályarabságnak” tekintette, mert több operáját is az impresszáriók nyomása alatt komponálta.
Második alkotói korszakában, az 1850-es évektől olyan remekműveket írt, mint a Rigoletto (Victor Hugo drámája nyomán), A trubadúr (García Gutiérrez spanyol író El trovador című műve nyomán), a Traviata (ifj. Alexandre Dumas A kaméliás hölgy című műve alapján), az Álarcosbál, a Simon Boccanegra, a Schiller drámája ihlette Don Carlos és az Aida. Legszebb operáinak egy részét abban az észak-olaszországi Sant’Agata-i villában komponálta, amelyet 1848-ban vásárolt meg. 1851-től haláláig ott élt.
1. Tizenévesen bordélyban is hegedült
Zenét először muzsikus apjától tanult, aki galambtenyésztéssel is foglalkozott, bár ez a tevékenysége jobbára csak vitte a pénzt. A zene mellett a játékkatonák gyűjtése volt a másik szenvedélye. Sanyarú anyagi helyzetük miatt tizenéves korától nemcsak színházi zenekarokban, hanem bordélyokban is hegedült (a legenda szerint ilyenkor a kottatartóra helyezett könyveket olvasta játék közben), s némi pénzhez jutott táncdarabok átirataival is.
2. Magyar mesterek
Mindenkinek jár második esély. De nem mindenki tud róla.
Ennek a könyvnek gyönyörű borítója van, nehéz neki ellenállni. Mivel mostanában már leginkább könyvtárból kölcsönzök és nagyon ritkán vásárolok könyveket, szerencsére nem is kellett. Nem egyértelmű a véleményem erről a könyvről, ezért meglehetősen nehezen is tudom megfogalmazni.
Egyrészt meglehetősen megérintett, másrészt kellemetlen érzésekkel olvastam helyenként. Megpróbálom ezt érthetőbben is leírni, talán akkor én is jobban megértem, hogy miért éreztem így.
Nagyon sokat vártam erre a könyvre a könyvtárban, talán 7. voltam az előjegyzési listán, de azt mondom, nagyon megérte a várakozást. Bár amikor hazahoztam és megnéztem a borítóját, akkor elfogott némi bizonytalanság, hogy nem-e valami könnyű nyári limonádé. Amivel amúgy nincsen semmi baj, de nem mindig van hozzá kedvem, és mostanában sajnos több könyvet is abbahagytam, mert egyszercsak jött egy mondat, vagy egy cselekmény, ami kiverte nálam a biztosítékot, vagy egyszerűen csak azt éreztem, hogy unom, nem köt le.
Régen nem tudtam könyvet abbahagyni, de ma már simán megteszem. Pláne úgy, hogy tudom, mennyi könyv van még a várólistámon, amit el szeretnék olvasni. De ennél a könyvnél szó sem volt ilyesmiről.
Már az elején nagyon a szívemhez nőtt a felállás, miszerint három generáció, anya, lánya, unoka története olvasható ebben a könyvben, és ami még kívánatosabbá tette, hogy mindhármójuk szemszögéből olvashattam az eseményeket.
Königsbergben (ma: Kalinyingrád) született 1776. január 24-én. Apja ügyvédi praxist folytatott. Szülei házassága már születésekor felbomlóban volt, és 1779-ben válással is végződött. Hoffmann anyai nagybátyjához került és ott is nevelődött, a hétköznapok szürke egyhangúságát az igen élénk fantáziával megáldott fiúcska a művészetek varázslatával próbálta megtörni. Korán kiderült, hogy rendkívüli tehetsége van a zenéhez, ezért zongorázni tanult. Nevelői azt is hamar megtapasztalták, hogy könnyed kézzel rajzol és fest, a saját szórakoztatására kitalált meséihez az illusztrációkat is maga készítette.
A sokszínű művészi tehetség ellenére apja hivatását folytatta, s 1792 és 1795 között szülővárosában jogot tanult.
Egy Hoffmann-rajz (forrás: Wikipedia)