Best WordPress Hosting
 

A mesterséges intelligencia a költészetet is bekebelezi?

1950-ben Alan Turing informatikus – aki az Enigma feltörésével vált híressé – találta ki a mesterséges intelligencia Turing-tesztjének nevezett módszert. Ha egy számítógép vagy program képes olyan intelligens válaszokat adni, mint egy ember, és nem lehet eldönteni, hogy ember vagy gép adta őket, akkor „gondolkodónak” tekinthetjük. Úgy tűnik, a mesterséges intelligenciával létrehozott versek egy része már hozza ezt a szintet.

A beszédszintézissel foglalkozó MI-tudósok egyfajta tesztkörnyezetnek tekintik a költészetet, mivel a legnehezebben megragadható irodalmi műfajnak számít. Számos nyelvi réteget foglal magába és nincsenek szigorú vagy univerzális szabályok arra vonatkozóan, hogy egy versben mi elfogadható, és mi nem. A helyzetet tovább árnyalja, hogy az olvasók nagy részének nincsenek ismeretei a költészet értékelési szempontjairól, és sok esetben meg sem értik a verseket. Ezért aztán hogyan is lenne elvárható, hogy valaki el tudja dönteni, egy verset ember vagy számítógép írt? Sokszor nem is tudja!

És ez nemcsak azért van így, mert néhány mesterségesintelligencia-kísérlet már valóban nagyon jó, hanem azért is, mert az emberek jelenkorunk zavarodottságának, összefüggéstelenségének jeleként egyre több olyan verset írnak, amelyek hasonlítanak a számítógépes művekhez. Azaz léteznek olyan számítógépek, amelyek számítógépként, olyanok, amelyek emberhez hasonlóan írnak, olyan emberek, akik „emberien”, és olyanok, akik számítógépszerűen írnak.

Bukowski-versekből készült előadást mutat be az Andaxínház Alkotócsoport

Különleges irodalmi előadásra invitálja az érdeklődőket az Andaxínház Alkotócsoport február 25-én a KuglerArt Szalonba, este hét órától. Az én cellám című előadás keretében Hajduk Károly Jászai Mari-díjas színész tolmácsolásában kerül színpadra Charles Bukowski Vegyes felvágott kötete. Bukowski az amerikai beatkorszak egyik legegyedibb alakjaként áll, költészetének valódi erejét, árnyalatait, sokszínűségét kívánják bemutatni az esten.

Az előadás gerincét adó verseskönyvet 2013-ban fordította le Pritz Péter, amely azonban nem érhető el jelenleg kereskedelmi forgalomban, így aki nem olvasta a kötet a műveit, annak jó alkalom nyílik a szövegekkel való megismerkedésre. Ugyanakkor azok számára is tud újat mutatni Az én cellám, akik behatóan ismerik Bukowski munkásságát. A produkció során ugyanis a színészi játékot Kertész Endre és Háry Péter csellóduója, a More von dir kíséri.

A színpadon egyenértékű lesz Bukowski sokszor szélsőségekbe hajló lírája és a klasszikus zene, ennek köszönhetően egyszerre megrázó és vulgáris, lesújtó és felemelő, életunt és életigenlő, fanyar humorú és fájdalmasan őszinte előadást ígér az Andaxínház.

Meddig titkolhatjuk gyerekünk elől a szegénységet?

Hogyan éli meg egy gyerek a szegénységet, mennyit érthet meg abból, amikor öltözete, viselkedése, életmódja miatt gúnyolják? Mit gondolhat arról, amikor egy családi beszélgetésen a hitel, a fizetés, a spórolás vagy az „erre sajnos nincs pénzünk” szókapcsolatok hangzanak el körülötte? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ Boldog Zoltán Hagyma és levendula című, gyerekverseket tartalmazó kötete, amely 2022 novemberében jelent meg a Savaria University Press-nél.

A kötet különlegessége, hogy a gazdag illusztrációs anyagot az Igazgyöngy Alapítvány Művészeti Iskolájának szegénységben élő diákjai készítették, így a könyv társzerzői 6-13 éves diákok voltak (összesen huszonhárman). Ha mindehhez hozzátesszük, hogy a szerző a kislányaival együtt csiszolta készre a verseket, akik a kötet első olvasói is voltak, akkor nyugodtan kijelenthetjük: a gyermeki szűrőn kiváló visszajelzésekkel mentek át a svéd típusú alkotások.

A Hagyma és levendula remek lehetőséget teremt arra, hogy szülők, nagyszülők, pedagógusok a gyermeki nézőponthoz igazodva beszélgessenek a témáról a nagycsoportos óvodásokkal vagy a kisiskolásokkal egészen a kamaszkor kezdetéig (a kötet 6-13 éveseknek ajánlott). A szegénység még ma is tabutémának számít a kortárs gyerekirodalomban, mert sokak szerint szomorúvá teszi az olvasókat. Boldog Zoltán verseinek fanyar, a gyerekeket megmosolyogtató, a szülőket inkább megríkató humora remek lehetőséget teremt a tabu feloldására. Kisiskolások önállóan is elboldogulnak vele.

Kiket butítanak el a plakátok?

Ez a vers nem lesz benne a hamarosan megjelenő Hagyma és levendulában. Talán benne lesz egy másikban, amelynek jelenleg az a munkacíme: Háború és béke.

Azért osztom meg itt, mert erről beszélgettem most a lányaimmal, és igazából az ő segítségükkel nyerte el végleges formáját. És egyébként is annyira aktuális, hogy amire valahol publikálódna, már vesztene az éléből. Kihűlne. Most meg hátha valakit felmelegít.

Plakát

Tandori Dezső eddig ismeretlen versei – itt olvashatod

Új versciklus került elő a 2019-ben elhunyt Tandori Dezső író, költő, műfordító hagyatékából a közelmúltban.

A Korántsem farsangi tőrmellékek című, eddig sosem látott, hat versből álló ciklus 2006-ban született és különlegessége, hogy részben Mesterházy Balázs költőhöz írta – mondta Tóth Ákos, Tandori Dezső hagyatékának gondozója kedden.

Tóth Ákos beszámolt arról, hogy a versciklusról szóló tanulmánya az újonnan előkerült versekkel együtt a Jelenkor irodalmi folyóirat legújabb számában jelent meg.

Kosztolányi Dezső: Anya

Kosztolányi Dezső Anya című versével köszöntjük az édesanyákat. Szerettünk volna egy felhőtlenebb, kevésbé drámai hangvételű verset választani, de valamiért mindig az anya hiányából értik meg a fiúk, mit is jelentett valójában az édesanya, de az sem lehetetlen, hogy maga a hiány tud könnyebben megszólalni versben, mint az élő viszony.

Kérjük a kedves olvasókat, ha van más tapasztalatuk is, osszák meg velünk a Facebook-oldalunkon Kosztolányi verse alatt.

Kosztolányi Dezső: Anya

Versbuszon és verskommandóval is ünneplik a költészet napját

Mivel ez a nap idén hétfőre esik, a programok egy részét egy nappal előrébb hozták, így semmi akadálya nem lehet már a vasárnap verses eltöltésének sem.

A Balaton körül

Balatonfüreden megvárják a születésnapot. A helyi programok helyszíne a Kisfaludy Galéria, az Anna Grand Hotel díszterme és a Vaszary Galéria/Irodalmi Szalon. Aki szeret hosszan ünnepelni, április 12-én elmehet Sümegre, ahol a könyvtárban Szálinger Balázs a humoros Petőfiről fog beszélni, aznap 17 órától pedig Keszthelyen, a Pajti kávézóban új, kiadás előtt álló, Koncentráció című kötetéből is elhangzanak versek.

Szaggatott, széttrancsírozott világ – Zalán Tibor versei

Alexa Károly felvezetésként arról beszélt, hogy bár a költőt és munkásságát régóta ismeri, számára is meglepetés ez a kötet: a furcsa, természetellenes versek, a halálközeli, pusztulásközeli anyag. „A versek mintha az ihlet pillanatnyi hatására jöttek volna létre, mégis mesterien csiszoltak. Én úgy képzelem, hogy ezek éjszakai versek. Érett férfiköltészet, amely a klasszikustól a neoavantgárdig sokféle dolgot foglal magába.”

Smid Róbert irodalomtörténész hangsúlyozta: bár rangos irodalmi folyóiratokban rendre jelentek meg Zalán Tibor versei, a kötetbe rendezésre csaknem tíz évet kellett várni.

Smid Róbert

A “líraképes” prózaíró | Mészöly-versek

A Mészöly-életmű szédítően sokszínű. Akad közte regény, esszé, mese, dráma, ifjúsági regény, rádiójáték és vers is – és akármelyik műfajra essen is a választásunk, remekművekkel találkozunk.Ebben a bejegyzésben Mészöly lírájáról lesz szó, melyet két – átfedésekkel is bíró – kötet jegyez: egyikük az Esti térkép; a másik pedig az Elégia. A prózában kiemelkedő alkotó, Mészöly […]

The post A “líraképes” prózaíró | Mészöly-versek appeared first on 7 szoba.