Best WordPress Hosting
 

„Otthonról minden Nyugat” – A mozikban Cristian Mungiu új filmje, az R.M.N.

Három éve, nem sokkal a Covid európai berobbanása előtt először az erdélyi, majd a magyar, később pedig a román és a nemzetközi sajtóban is nagy visszhangot kapott a Srí Lanka-i pékek esete. A gyergyóditrói pékség alkalmazta a két szakképzett vendégmunkást, mivel helyben már nem talált munkaerőt. A helyiek először a zárt, Migránsmentes Ditrót akarunk nevű Facebook-csoportban kezdtek idegengyűlölő kommentelésbe, később pedig a templomban és a tanácsülésen követelték, hogy a vállalkozó ne telepítsen migránsokat a faluba.

Ebből az esetből merített ihletet a román új hullám egyik legismertebb alakja, Cristian Mungiu filmrendező. Az R.M.N. a tavalyi cannes-i filmfesztiválon mutatkozott be, és a romániai bemutató után, február közepén végre nálunk is a mozikba kerül. A film címe Románia mássalhangzóiból áll, de a mágnesesrezonanciás-képalkotás román rövidítésére is utal, azaz arra, hogy valójában mi rejtőzik az emberek legbensőjében.

Matthias (Marin Grigore), Rudi (Mark Edward Blenyesi) és Ana (Macrina Barladeanu)

Londonban félpucér a Mihály – Steven Soderbergh: Magic Mike’s Last Dance / Magic Mike utolsó tánca

Érthető, hogy Soderbergh miért ragaszkodott személyesen az Magic Mike-trilógia utolsó darabjának vászonraviteléhez. Arra viszont nincs magyarázat, hogy 11 évvel korábbi önmagához képest miért nem villant elég fricskát, bátorságot, vagy tudomisén, tangába szuszakolt tökösséget.

A költő, aki úgy cikázott a magyar és amerikai egyetemek közt, mint senki más – 80 éves Oravecz Imre

Oravecz Imre Heves megyében, Szajlán született, édesapja gépkocsivezető volt, édesanyja pedig kevéske földjüket művelte. Oravecz 1962 és 1967 között az akkori Kossuth Lajos Tudományegyetemen (ma: Debreceni Egyetem) magyar-német szakon tanult, a diploma megszerzése után Budapestre költözött, ahol segédmunkásként, mozi-üzemvezetőként, nevelőtanárként, az Európa Könyvkiadó titkáraként is dolgozott, majd 1970-től az MTI számára fordított. 1972-ben egy szerelmi csalódást követően előbb Párizsba disszidált, majd Londonba utazott, onnan pedig az Egyesült Államokba vezette az útja. Iowa Cityben hónapokat töltött egy nemzetközi íróprogram tagjaként. 1973-ban hazatért, ám 1976-ban ismét az Egyesült Államokba utazott, hogy a chicagói Illinois Egyetemen nyelvészetet és kulturális antropológiát tanuljon.

A későbbiekben is kalandos út állt a költő előtt: a rendszerváltozásig megjárta az Élet és Irodalom szerkesztőségét, a német líráról oktatott a Kaliforniai Egyetemen, majd egy nyugat-berlini ösztöndíjprogramban is részt vett. A rendszerváltozást követően visszatért Magyarországra, a Pesti Hírlap és az Új Magyarország munkatársa is volt. 1995-től 2005-ben történt nyugdíjba vonulásáig Piliscsabán, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen német irodalmat és amerikai őskultúrát tanított. 2001-ben visszaköltözött szülőfalujába, Szajlára.

Pályája nehezen indult: 1962-ben jelent meg első verse az Alföld folyóiratban, ám ezután egészen 1975-ig egyetlen hazai terjesztésű lap sem közölte munkáit. Ahogy egy interjúban elmondta, költészete „teljesen elütött attól, amit mások csináltak, ez már önmagában is hátrányt jelentett. Ezenkívül ellentétes volt a szocialista realizmus doktrínájával, amelynek a jegyében publikálni lehetett.” A határon túl, az újvidéki Híd című lapban 1968-ban több versét is leközölték. Ekkor fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy a verseiből kötetet is összeállíthatna, de a Szépirodalmi Kiadó visszautasította a kéziratát. Verseit végül a Költők egymás közt című antológiába válogatták be, amelyekről aztán Weöres Sándor méltatást is írt. Oravecz Imre első kötete 1972-ben jelenhetett meg Héj címmel.

A Hangya és a Darázs: Kvantumánia – kritika

A Hangya és a Darázs: Kvantumánia (Ant-Man and the Wasp: Quantumania), rendező: Peyton Reed; szereplők: Paul Rudd, Jonathan Majors, Kathryn Newton, Michelle Pfeiffer, Evangeline Lilly, Michael Douglas, Bill Murray, Corey Stoll, Katy O’Brian; szuperhős kaland sci-fi, 2023, 125 perc (12) Darázsfészek Az elmúlt két év szerteszét ágazó történetmesélése után a Marvel 2023-ra jó zajosan ránk …

Mindig elindulni és mindig hazatérni – Oravecz Imre 80

Ma lett nyolcvanéves a kortárs magyar líra egyik legnagyobb újítója, aki saját életművén belül is többször volt képes fordulatokra, noha ezek mögött a radikálisnak tűnő változások mögött mindig ugyanaz az öntörvényű, a saját szabályai szerint haladó szerző állt. Oravecz Imre kiváló lírikus, de pályája második felében, A rög gyermekei trilógiával egyértelművé tette, hogy prózaíróként is a legnagyobbak között a helye. Minden létező díjat megkapott, felsorolni is hosszú lenne. Életművének fontosabb állomásaira egy szubjektív összeállításban tekintünk vissza.

Fotó: Valuska Gábor

A Batthyáneum könyvtár közzétette az erdélyi fejedelmek portréit a neten

Közzétette a világhálón az erdélyi fejedelmeket ábrázoló portrék digitalizált változatát a gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár – írta kedden közösségi oldalán az intézmény.

A Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működő gyulafehérvári közgyűjtemény közölte: a képtárában található tizenegy értékes festmény kivételes felbontásban került fel a világhálóra, így részleteiben tanulmányozható az Erdélyi Fejedelemség egykori uralkodóinak díszes ruházata, ékszerei.

Valamennyi festmény restaurálásra szorul, és ennek a folyamatnak volt a kötelező lépése a digitalizálás. A bejegyzés szerint a jövőben a restaurálásra is sor kerülhet, ígéretet kaptak egy, az értékmentést finanszírozó projektre.

Kötet jelent meg a századfordulós Hódmezővásárhelyről

Kiss Lajos paraszti családban született Hódmezővásárhelyen, ahol a református elemi iskolába és a főgimnáziumba járt, majd Pesten végzett színiiskolát. Érdeklődése azonban Györffy István rábeszélésére a néprajz felé fordult. Szülővárosába hazatérve barátságot kötött Tornyai János festőművésszel. Kettejük nevéhez fűződik az 1904-es ipari és mezőgazdasági kiállítás néprajzi anyagának összeállítása. 

A tárlat sikere nyomán döntött a város a múzeum megalapításáról, amelynek anyagát Kiss Lajos gyűjtése alapozta meg.

   

Gyilkosos Londonban – You (4. évad)

Joe Goldberg továbbra is a legszórakoztatóbb téveszmés hősszerelmes gyilkos, a You (Te) azonban veszített a lendületéből. Legalábbis a sorozat negyedik évadjának első fele alapján. A You harmadik évadjának explozív fináléja és Joe Goldberg „halála” után a Netflix szociopata romantikus hősének, és vele együtt magának a sorozatnak azt kell tennie, amihez a legjobban ért: újra feltalálni […]

The post Gyilkosos Londonban – You (4. évad) appeared first on Filmtekercs.hu.

A hely, ahol mindannyian örökké gyerekek szeretnénk maradni

Katarzyna Ryrych: A Bojtorjánmező lakói. Fordította: Pászt Patrícia és Borzon Dániel. Móra Könyvkiadó, 2023. 3999 Ft helyett itt 3199 Ft

Van valahol egy lengyel kisvárosban egy régi bérházakkal körülvett udvar, ahol megállt az idő. Ahol a gyerekek együtt játszanak, ahol mindenki segíti egymást, és ahol a szürke hétköznapokat egy jóságos boszorkány teszi varázslatossá mindazok számára, akik hisznek a csodákban. A Bojtorjánmező lakói igazi varázslatos mese, amit a kifogyhatatlan gyermeki képzelőerő ihletett.

Bojtorjánmező a gyermekkor érintetlen, virágos kertje, amely felnőtteknek lehet, hogy csak egy szürke, lepukkant telepnek tűnik, de a gyerekeknek maga a paradicsom. Tele állatokkal, virágokkal és csodálatos lényekkel, mint például az öreg boszorkány, akinél mindig akad friss sütemény és házi szörp a grundbéli gyerekeknek.

Jojo Moyes: Párizs szólóban

Már csak amikor elkezdtem olvasni a könyvet,  akkor vettem észre, hogy ez egy novelláskötet. Mivel a szerzőtől nem olvastam még hasonlót, ugyanakkor a kedvenc íróim közé sorolom, nagyon kíváncsi lettem, hogy mennyire tudja átadni azokat a tőle megszokott érzelmeket, érzéseket, amiket a regényeiben szeretek, amiért alap, hogy minden magyarul megjelent könyvét elolvastam.

El is árulom itt az elején, hogy fantasztikus élmény volt ez a könyv, és – bár a Jojo Moyesról azt is el tudom képzelni, hogy remek regényt írt volna mindegyik novellából, – maximálisan sikerült az érzelmek hullámvasútjára felültetnie, hol jólesően simogatott, hol úgy fájt, mint a szereplőknek, hol pedig a boldogság öntött el. 

A könyv címadó novelláját már-már kisregénynek is mondhatnánk, mert több, mint 100 oldal és a könyv harmadát teszi ki. A Párizs szólóban az utolsó történet a könyvben, de én ezzel kezdem.