Best WordPress Hosting
 

Orwell 1984-e az egész (pop)kultúrát behálózza

Nemrég olvastuk újra a világirodalom egyik legismertebb regényét, az 1984-et, mely bár több mint hetven éve íródott, a mai napig megunhatatlan olvasmány, újabb és újabb generációk közös kedvence. Annak ellenére, hogy a rendkívül gyors technológiai és informatikai fejlődés ma már sokszor éles határt húz az egyes nemzedékek közé, Orwell disztópiája képes olyan könyvélmény maradni, mely közös pont az idősek, a középkorúak és akár a ma középiskolásai számára. Megjelenése óta mit sem vesztett aktualitásából, rengetegen hivatkoznak rá, és rendkívül nagy hatása van a kultúra és a művészet számos területén.

Ferenc pápa: Az irodalom belelát az emberi szívbe

Az április 28-30. között Magyarországra érkező Ferenc pápa tíz éve tölti be a katolikus egyház legmagasabb tisztségét, így a legtöbben valószínűleg már sokat tudnak világképéről, szerény életmódjáról, közvetlenségéről, elesettek iránti elkötelezettségéről, származásáról, sőt, talán még betegségeiről is. Az viszont talán kevésbé közismert, hogy Jorge Mario Bergoglio kifejezetten irodalomkedvelő ember, aki fiatal jezsuitaként irodalomtanár is volt egy gimnáziumban, előszót írt verseskötetekhez, megemlékezett Dante halálának hétszázadik évfordulójáról, apostoli buzdításaiban pedig rendre olyan írókat idéz, mint Octavio Paz, Mario Vargas Llosa vagy Pablo Neruda. Kedvencei közé tartoznak Dosztojevszkij, Alessandro Manzoni, Victor Hugo, valamint a szintén argentin Jorge Luis Borges, akivel állítólag jó barátságban is volt. Cikkünkben a pápa irodalmi érdeklődésének gyökereit keressük, és bemutatunk néhányat kedvenc könyvei közül.

Bevezetés a képregénytudományba – ingyenes alapmű rajongóknak

A képregénytudomány (Comics Studies) interdiszciplináris tudományterület, amely a történeti megközelítésen túl vizsgálja a képregények formai tulajdonságait, saját kifejezőeszközeit, kölcsönhatásait más művészeti ágakkal, és olyan fontos témák ábrázolását, mint a társadalmi folyamatok, az emlékezet vagy a szuperhősök.

Ez a képregény formájú útmutató a fiatal tudományág legfontosabb területeit veszi sorra. A kalauzt az Oxford Comics Network tagjai írták és rajzolták, az angol eredetit az Oxfordi Egyetemen működő Oxfordi Bölcsészettudományi Központ adja ki.

„Az Útmutató a képregények tanulmányozásához, ahogy a címe is ígéri, jól látható turistajelzésekkel segít eligazodni a képregényekhez köthető asszociációk erdejében, és rendszerezi azokat a módokat, ahogy az angol-amerikai eredetű képregénytudományban ezt a sokszínű médiumot vizsgálni szoktuk. Különleges kiadvány ez, hiszen nemcsak szöveggel érvel, magyarázataiban a teljes képregényes eszköztárat felvonultatja. Ezzel az alkotók folytatják a Scott McCloud által elkezdett és az elmúlt években főként Nick Sousanis által képviselt hagyományt: az elméleti megfontolásokat nem választják el a gyakorlattól” – fogalmazott az előszóban Szép Eszter fordító. A kiadványban egy interjú is olvasható Nick Sousains-szal, aki a diszciplínák közé nem szorítható emberi kreativitásról és az összetett, sokszor vizuális gondolkodási folyamatainkról írta és rajzolta Unflattening (Kilaposítás) című képregénykönyvét.

Az éhezők viadala előzményfilmjének trailere, mintha a 2012-es mozit adná el újra

Az éhezők viadala mozikból nagyjából annyi maradt meg, hogy könyvsikerből készültek és Jennifer Lawrence sztárstátuszát megerősítették. Suzanne Collins megtoldotta saját regényfolyamát 2020-ban, így a producerek már előre dörzsölték a tenyerüket. Az Énekesmadarak és kígyók balladája története bő 60 évvel a korábbi filmek előtt játszódik.

Rekordszámú magyar premier az animációs filmek világelső szemléjén Annecy-ban

A fő versenyprogramban az Annecy Kristályért indulhat a Kojot négy lelke, míg a Contrechamp versenyben lesz látható a Műanyag égbolt, a Toldi és a magyar koprodukcióban készült Tomi, polli és a ház szelleme című bábanimáció. A rövidfilm-válogatásokat Buda Flóra Anna, Mira Kristóf Zénó és Tóth Luca alkotásai gazdagítják. 

Összesen 112 országból beérkezett 3370 nevezésből választották ki az animációs filmek legnagyobb presztízsű nemzetközi fesztiváljának idei versenyprogramjait. A június 11–17. közötti nagyszabású szemle válogatását most jelentették be a szervezők. A meghívottak között rekordszámú magyar film szerepel, mely a hazai alkotócsapatok kiemelkedő tehetségének és szaktudásának elismerése. 

Gauder Áron új filmje, a hazai mozikban jelenleg is látható Kojot négy lelke a fő versenyprogramba kapott meghívást. (A rendezővel készült interjúnk itt olvasható.) Gauder pályafutása 2005-ben éppen Annecy-ban indult, ahol elnyerte a fesztivál fődíját, a Annecy Kristályt a Novák Erikkel közös Nyócker! című vígjátékért. A Kojot négy lelke nemzetközi premierje az Egyesült Államokban lesz a napokban, két nagy amerikai fesztiválon, Arizónában és Floridában párhuzamosan debütál. A klímaválság kérdéseit feszegető, különleges látványvilágú indián történetben az olajvezetékek fektetése miatt kerül szembe egymással egy nagyvállalat és az őslakosok. Az otthonukért tüntető közösség felidézi az indiánok mágikus teremtéstörténetét, amely Kojot kalandjain keresztül hozza közel a mai nézőhöz az indián bölcsességet és megmutatja, hogy a múlt tapasztalataira hallgatva könnyebb a jövőt jó irányba állítani. 

Michael Jenkins: Humánszakértők – Altruizmus, együttérzés és empátia a munkahelyen

Michael Jenkist a brit HR Magazine két alkalommal is az év egyik legbefolyásosabb gondolkodójának választotta. A humánerőforrás területén több mint három évtizednyi nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakértő legújabb kötete, a Humánszakértők – Altruizmus, együttérzés és empátia a munkahelyen a vállalatok működéséhez kapcsolódó legfontosabb pszichológiai kérdéseket helyezi a középpontba, és gyakorlati módszereket is kínál ahhoz, hogyan fordítsuk a munka világát a fenntarthatóság és a humánum irányába – mindezt pedig a legfontosabb szemponttal, a vezetés minőségének javításával kezdi.

Tény, hogy az emberiségnek mindig is változások közepette kellett boldogulnia, de a jelenkor úgynevezett formabontó változásainak gyorsasága mégsem hasonlítható semmilyen múltbeli átalakuláshoz. Michael Jenkinst is foglalkoztatja a kérdés, hogy korunk mitől más, mint a történelem korábbi időszakai, ezért kötetében elsőként azokat a diszruptív tényezőket vizsgálja meg, amelyek e változások mögött állnak, majd pedig azt, hogy melyik az emberiség (mai és jövőbeli) érdekeit leginkább szolgáló fejlődési irány. A kötet fő kérdése az, vajon melyek azok a létfontosságú vezetői készségek, amelyeknek segítségével mindez meghatározható. Jenkins tehát szokatlan perspektívából, korunk legnagyobb kihívásainak szemszögéből világít rá arra, hogy a megoldást jelentő változások eléréséhez pontosan milyen elmozdulások szükségesek a munka világában és a vezetési kultúrában.

A szerző állítása szerint több kulcsfontosságú szociális és emocionális készség – a mélyebb altruizmus, az együttérzés és az empátia – ösztönzésével, valamint a munka jövőjének gyökeres újragondolásával leszünk képesek eljutni a szükséges változásokhoz. Jenkins a társadalomtudományok adataira, saját megfigyeléseire, a munkavállalók történeteire, valamint a világ minden tájáról származó esettanulmányokra támaszkodva hangsúlyozza: az altruizmusnak, az együttérzésnek és az empátiának a gyakorlati életben való vagy magasabb szintű alkalmazása ma már távolról sem csupán „puha tulajdonság”. Ellenkezőleg: gyakorlásuk döntően befolyásolja azt, hogy az elkövetkező öt-tíz évben mennyire leszünk képesek megfelelni az előttünk álló kihívásoknak. Mivel a technológiai fejlődés fokozza az ember helyettesíthetőségét, így még inkább szükség van mind a személyes, mind pedig a szervezeti szintű fejlődésre.

A Nemzeti Színházból indul országjáró körútjára az Anyanyelvi Piknik

Petőfi Sándor születésének 200 éves évfordulóját országos programsorozattal ünnepli a magyar kulturális szféra. Ennek részeként, a magyar nyelv hete keretében a Színház- és Filmművészeti Egyetem másodéves zenész színművész osztálya Petőfi 200 című vizsgaelőadással lépett színpadra szerdán, a Nemzeti Színházban. Kiss-B. Atilla és Homonnay Zsolt osztályának előadását Vidnyánszky Attila rendezte, művészibeszéd-tanárként a felkészítésben Szilágyi Enikő színművésznő vett részt. Az előadást dr. Balázs Géza nyelvész, a Színház- és Filmművészeti Egyetem tanára konferálta fel.

Az anyanyelv hete alkalmából bemutatott összeállítás előtt Terdikné dr. Takács Szilvia magyartanár, a Petőfi Kulturális Ügynökség szakértője ismertette az országjáró körútjára induló Anyanyelvi Piknik rendezvénysorozatot, amely a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda közreműködésével valósul meg. „Az Anyanyelvi Piknik célja, hogy főként a fiatalok – általános iskolások, középiskolások –, de bárki, akit érdekel, a nyelvtanórákon megszokottaktól eltérően találkozhasson a magyar nyelvvel, hogy rácsodálkozhasson, mennyire izgalmas, érdekes és érdemes vele foglalkozni, játszani” – mondta a szakértő.

Az Anyanyelvi Piknik alapgondolata a Petőfi Kulturális Ügynökség Kazinczy Műhelyében született, ahol többek között az Élő magyaróra műsorfolyam is készül. A programsorozat egy-másfél órás interaktív foglalkozások keretében, a helyi igényekre szabottan szólítja meg a magyar közönséget és hív a nyelv kreatív újrafelfedezésére, a nyelvvel való közös játékra. Az országjáró program eddig egyeztetett állomásai: Budapest (Nemzeti Színház, ápr. 26. 19:00), Sátoraljaújhely (július), Berettyóújfalu (július), Aranyosapáti (augusztus), Zamárdi (szeptember), Ragály (október) Kiscsősz (október), Nagyvárad (november), Budapest (Petőfi Irodalmi Múzeum, december). A pikniket szervező Terdikné dr. Takács Szilvia elmondta, hogy a már egyeztetett állomásokra termezett programok forgatókönyvei elkészültek, és örömmel fogadják a meghívásokat az ország különböző területeiről. Minden meghívásnak a helyi igények szerint tesznek eleget, hiszen a program lényege a rugalmasság, így tartalmát, összetételét mindig az adott célközönség igényeire szabják.

Ásó, balta, nagyharang – Szerelem és halál

A vallásos kisvárosi közösség templomi kórusának szívét és lelkét, a mindig pörgős és vidám feleséget és családanyát, Candy Montgomery-t mindenki kedveli, nem is csoda. Ahol ő megjelenik, ott csakúgy ragad az emberre az életigenlés és a jókedv. Mígnem 1980-ban egy kávézgatós szomszédlátogatás során 41-szer sújtott le szeretője feleségére baltával, ami némileg csorbát ejtett makulátlan megítélésén. […]

The post Ásó, balta, nagyharang – Szerelem és halál appeared first on Filmtekercs.hu.

The Hunger Games: The Ballad of Songbirds & Snakes-előzetes

Azt a játékot mutatja be, amikor Snow volt a mentor, aki a leáldozóban levő családi nevét és hírnevét pörgette fel ezzel a lehetőséggel. Az eredeti író által kitalált történet amúgy, a nemrég megjelent előzménykönyvet dolgozza fel. A poszter alatt előzetes. Vajon siker lesz, újra tarolhatnak a YA filmek, vagy legalábbis ez?

Megtört a csend

Végre 1 év után új képek jöttek Scorsese következő filmjéből, a Killers of the Flower Moonból. Igen, ez a kb. 3 és fél órás mű. Oké, az egyik egyértelműen forgatási ezekből, hiszen a rendező is rajta van. A VF alapján trailer is volt, de azt még nem kaptuk meg.

Elle Kennedy: The Legacy – Az örökség

A Könyvmolyképző Kiadó jelentette meg Elle Kennedy Off-Campus sorozatának ötödik részét  The Legacy – Az örökség  címmel. Igazi ráadás kötetet kaptak a rajongók, ami évekkel a sorozat befejezése után játszódik. Mind a négy páros életébe bepillanthatunk, vajon hogyan küzdenek meg a valódi felnőtt élettel. Ha szívesen olvasnád a regényt, kövesd az állomásokat  és a játék megfejtéséért cserébe megnyerheted a könyvet a kiadó felajánlásában.

Könyv adatai

Kiadó: Könyvmolyképző Kiadó

A 83 éves Al Pacino úgy tangózott Párizsban, mint 1992-ben az Egy asszony illatában

Április 25-én töltötte be a 83. életévét Al Pacino, de még ugyanolyan eleganciával viszi táncba a hölgyeket. Diana Loburets volt a szerencsés a minap Párizsban, kivel rekonstruálták az 1992-es Egy asszony illata tangójelenetét. Egy kicsit szomorkás látni, hogy múlik az idő, de szívderítő, mert a legenda megmutatja, így kell élni, míg megtehetjük.