A Disney megerősítette, hogy a Lost és a Watchmen: Az őrzők sorozatok írójának, Damon Lindelofnak az új Star Wars filmje folytatja a trilógiás korszakot, de nem úgy, ahogy azt várnánk. A Star Wars filmek talán egy fiatalember kalandjaként indultak, aki megszökik sivatagi bolygójáról, hogy megmentse a galaxist, de mára sokkal több lett, mint Luke Skywalker More
The post Az új Star Wars filmtervek szerint visszatér a folytatásos trilógia korszaka appeared first on Fess.hu.
Read More
Pedagóguscsaládban született Dunaföldváron. Már a pannonhalmi bencés gimnázium diákjaként verselt, színdarabot rendezett, nyaranta Csók Istvánnál tanult festészetet. Érettségi után egy ideig segédmunkás volt Sztálinvárosban (a mai Dunaújvárosban), majd a szegedi egyetemen tanult. Innen Budapestre, az ELTE magyar–történelem szakára került, a diploma megszerzése után egy évig a mosonmagyaróvári gimnáziumban tanított.
1956-ban vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Máriássy Félix osztályába. Rendeződiplomáját 1961-ben kapta meg, ezután hosszú évekig asszisztensként dolgozott Kósa Ferenc, Mészáros Márta és Szemes Mihály mellett, miközben maga is készített néhány rövid játékfilmet a Balázs Béla Stúdióban.
Gábor Pál 1969-től volt Máriássy Félix tanársegédje a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol 1972-től tanszékvezető, 1977-ben főiskolai docens lett. A rendező
A Blokád a felszínen kurzusfilmnek tűnik, de a sorok közül kőkemény politikai kritikát olvashatunk ki, amely ha nem is maximális…
A Nem kúrták el bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.
A Kertész Imre Intézet Pressburger György író, drámaíró, film- és színházrendező halálának ötödik évfordulója alkalmából nemrégiben filmbemutatóval egybekötött kerekasztal-beszélgetésre invitálta az érdeklődőket, ahol Madarász Imre irodalomtörténész a kivételesen sokoldalú alkotó életművéről tartott előadása mellett a közönség először láthatta magyar felirattal Mauro Caputo olasz filmrendező Pressburger életéről szóló dokumentumfilmjét. Mauro Caputóval beszélgettünk.
Üzenet a századnak címmel dokumentumfilmet készített Giorgio Pressburger életéről. Milyen kapcsolatban voltak?
A film elkészülte előtt is barátok voltunk, de az még közelebb hozott minket egymáshoz: az első közös munkánk volt, amelynek során mélyült a barátságunk. Az ötlet spontán jött, ahogy a megvalósítás is. Semmi sem volt előre megtervezve, ezért van az, hogy az egész filmet egyetlen fényképezőgéppel vettük fel. Őszinte alkotás született. Később még három filmen dolgoztunk együtt. A harmadik készítése idején, 2017-ben sajnos meghalt, így azt már egyedül fejeztem be.
A Háromezer számozott darab történetében egy színházi rendező öt nehéz sorsú fiatal roma életéről készít előadást. A színdarab kendőzetlen kegyetlenséggel meséli el életük történetét, vagyis a traumáikkal kereskedik. Amikor az előadást meghívja egy neves német színházi fesztivál, a csoport tagjai kénytelenek szembenézni múltjukkal és felvenni a küzdelmet a rasszista sztereotípiák egész tárházával.
Császi Ádám (Viharsarok) mozifilmje a Cigány magyar című színdarab alapján készült, és a társulat szürreális utazását meséli el, melyben elmosódik a határ fikció, abszurd és szociografikus valóság között.
A főszerepeket Farkas Franciska (Örök tél, Brazilok, Aranyélet), Pápai Rómeó (Drága örökösök), Gerner Csaba (Nyitva, Argo 2), Oláh Edmond, Varga Norbert, Pászik Cristopher, Horváth Kristóf mellett Wieland Speck német színész, rendező játsszák. A film társforgatókönyvírója Lengyel Balázs, operatőre Balázs István Balázs, látványtervezője Cseh Renátó, zeneszerzője Kalotás Csaba, koreográfusa Gergye Krisztián, vágója Kollányi Tamás, producere Bodzsár István, társproducere Sipos Kornél.
Sydney-ben látta meg a napvilágot háromgyerekes családban. Már kiskorában kiderült, hogy van tehetsége a színjátszáshoz: tizenegy évesen olyan hitelesen szimulálta a vakbélgyulladást, hogy – jóllehet a vizsgálatok semmit sem mutattak ki – az orvosok megműtötték, és kivették a vakbelét. Első szerepét a Godspell című musicalben alakította még tinédzserkorában, és tizenhat évesen szülei jóváhagyásával otthagyta a középiskolát, hogy beiratkozzon az ország legnevesebb drámaiskolájába.
A televízióban 1988-ban debütált a Blah Blah Blah című vígjátékban, ezt követte 1990-ben egy epizódszerep az A Country Practice című sorozatban.
Egy évre rá, 1991-ben Anthony Hopkins és Russell Crowe oldalán játszott a Mokaszin című filmben, amelyért az Ausztrál Filmintézet legjobb női mellékszereplő díjára is jelölték. Csatlakozott a Sydney Theatre Company társulatához, ahol többek között Cordeliát alakította a Lear királyban, illetve Szonyát Anton Csehov Ványa bácsijában, utóbbi megformálásáért elnyerte a legjobb új tehetségnek járó színházi díjat.
A 76 éves Bródy János egyáltalán nem akarta, hogy portréfilm készüljön róla, pedig abban nincsen kérdés, hogy személye alapos és izgalmas feldolgozásra érdemes. De ha valaki Surányi András Vallomások című 90 perces „portrévázlata” alapján akarná megismerni az Illés és a Fonográf gitáros-dalszerzőjét, aki nem mellesleg több mint negyvenéves szólókarriert tud maga mögött, nagy bajban lenne.
Ez a film nem az életmű egybefüggő, aránytartó bemutatása vállalkozik, nem is több egy hosszú interjúnál.
Bródy feleleveníti az elmúlt hatvan év legjobb dalait, amelyeket máig játszik – Az utcántól a Filléres emlékeimen át az Ezek ugyanazokig –, és kisebb-nagyobb lelkesedéssel beszél a korról, az államszocialista rendszer viszonyairól, 1956-os élményéről, amit gyerekként élt át, s ahogy eljut legújabb dalaiig, köntörfalazva, a verdiktet elhallgatva a rendszerváltás kudarcáról is. Minél többet beszél és minél többet látunk a bejátszott koncertfelvételekről, annál erősebb a vágy, hogy az érintett témákat és eseményeket egy jól szerkesztett, több forrásra támaszkodó, több interjúból összeállított dokumentumfilmben is láthassuk.
Az Oscar-, Grammy- és kétszeres Golden Globe-díjas olasz zeneszerző életútján kíséri végig a nézőket a 156 perces dokumentumfilm: a Sergio Leone-filmektől az Oscar-életműdíjon át az Aljas nyolcas című Tarantino-alkotásig, amelyért Morricone megkapta az Oscar-díjat.
Tarantino az Aljas nyolcasban használt először zeneszerzőt, Morricone pedig a filmzenéhez felhasznált néhány korábban nem hallott dallamot azokból, amit még John Carpenter 1982-es A dolog című sci-fi horrorfilmjéhez írt.
A dokumentumfilm betekintést nyújt a világkörüli turnék kulisszák mögé is,
A Netflix bejelentette a Vaják 4. évadának eddigi legnagyobb hírét, miszerint Henry Cavill távozik a sikeres Netflix sorozatból. A Vaják 3. évad még nem került adásba a streaming szolgáltatáson, de máris megerősítést nyert, hogy a 4. évadban Cavillt, a címszereplő szörnyvadász Ríviai Geralt szerepében, Liam Hemsworth váltja, aki leginkább az Éhezők viadala filmsorozatban Gale Hawthorne More
The post Breaking: A Vaják 4. évadától Liam Hemsworth váltja Henry Cavillt appeared first on Fess.hu.
Read More
Mentálgihiénés folyóirat főszerkesztője hív, hogy készítsek szakértői interjút az idősgondozásról; a munkacíme olyasmi, hogy hol marad hely a sok szakmaiság közepette az embernek. Érdekes az időzítés, mert engem mostanában éppen ez érdekel a leginkább, és ijedten figyelem, hogyan válik a demencia – és úgy általában minden, ami az időskorral kapcsolatos – roppant tudományos, gerontológiai mezbe rejtve észrevétlenül bélyeggé. A demencia kutatására milliárdokat költenek világszerte, de engem ez aggodalommal tölt el, mert úgy érzem, lopakodva szűkíti az érintettek mozgásterét, míg végül már majd semmi sem mentheti meg őket attól, hogy valamelyik e kórismére szakosodott otthon lakói legyenek, akármit is szólnak hozzá.
Nem szólhatnak, mert már nem lesz szavuk a maguk ügyében.
És ezt tudományos kutatócsoportok alaposan megtámogatják kísérleti eredményeikkel, arra hangolva a közvéleményt, hogy egyenesen vétek a demens hozzátartozót otthon, a családja körében tartani. Az teszi vele a legjobbat, aki ápolási intézményben helyezi el. Mindenki számára ez lesz a legüdvösebb.
Antoinette Boulat filmje keserűen aktuális tükör a Z generációról, egy tűpontos látlelet a kiégésről, mely letisztult, egyértelmű útmutatást kínál a…
A Szőke, ismeretlen, szomorú bejegyzés először KULTer.hu-én jelent meg.
Megjelent az első hivatalos filmelőzetes a hamarosan a mozikba kerólő Savage Salvation című filmhez, amely egy drogkereskedő csoportokkal teli városban zajló bosszúhadjáratot mutat be. A film sztárszereplőkkel van tele, többek között: Jack Hutson, Robert De Niro, John Malkovich és a rapper Quavo is feltűnik. A Savage Salvationt Randall Emmett rendezte Adam Taylor Barker és Chris More
The post Itt a Savage Salvation első előzetese – Robert De Niro, John Malkovich és Quavo a főszerepben appeared first on Fess.hu.
Read More
A Szentesi Járásbíróság története a hatalommegosztáshoz kapcsolódik. A járásbíróság létrehozásának a célja az volt, hogy ne csak elméleti szinten történjen meg a hatalmi ágak szétválasztása, hanem külön épületbe helyezzék el a közigazgatási hivatalokat és a bíróságokat. Ennek alapján az 1872-ben felállított Szentesi Magyar Királyi Járásbíróság új épületét a helyiek a városközpontban, a Kurca folyó partján képzelték el, aminek megépítését a város 1909-ben magára is vállalta.
Dobovszky József István helybeli építész tervei alapján 1910-ben megkezdődött az építkezés a város lakosainak adományaiból, és 1912 nyarán át is adták az elkészült épületet. 1913. augusztus 9-én történt meg a végleges átköltözés. Érdekesség, hogy sokáig a járásbíróság épületében lakott a mindenkori járásbírósági elnök.
A szecessziós-eklektikus stílusú épület 1950-ben a magyar állam tulajdonába került, majd felújításon esett át, és 1974-ben megújult az épület homlokzata is. 1994-ben betörtek, és felgyújtották a járásbíróságot. 2008-ban felújították, modernizálták és akadálymentesítették az épületet.
A Netflix bemutatta a 2023 januárjában érkező Lockwood és Tsa. című új sorozat első előzetesét, amelyet az elismert brit filmrendező, Joe Cornish (az Attack the Block és a The Kid Who Would Be King rendezője) készített. A sorozat egy könyvsorozaton alapul, amelyben egy Lockwood & Co. nevű szellemvadász csoportról van szó – egy kis londoni More
The post Első bepillantás a Lockwood és Tsa. című szellemvadász sorozatba appeared first on Fess.hu.
Read More
A rendezvény célja megmutatni a nézőknek, hogy milyen alkotói szemlélettel és filmes eszközökkel reflektált a friss rendezőgeneráció az őket foglalkoztató témákra. A rendhagyó filmszemle november 4-én 16:30-kor kezdődik az 5. kerületi artmoziban, az utolsó vetítésre november 6-án 19:30-kor kerül sor. Összesen nyolc filmet vetítenek majd. Egyes vetítések után beszélgetés is lesz a filmek rendezőjével, akiket Gyárfás Dorka újságíró kérdez majd.
A műsor:
2022.11.04.,16:30 Az unoka (rendező: Deák Kristóf)
Toszkána keleti lankás vidékén, Misericordiában látta mega napvilágot. Első kisvárosi színházi tapasztalatai után Rómába utazott szerencsét próbálni, az örök városban szerepelt néhány kísérleti színházi előadásban, és rendezőként is kipróbálta magát. A figyelmet egy monológgal hívta fel magára, amelyet számára írt Giuseppe Bertolucci rendező, akinek Berlinguer, szeretlek című 1977-es filmjében szerepelt is.
A mindig borzas, marionettgesztusairól elhíresült Benigni a „balhéival” is hallatott magáról.
Szerepelt egy később betiltott tévésorozatban, majd a köztudottan baloldali színész az Olasz Kommunista Párt egyik demonstrációján karjába kapta Enrico Berlinguert, a párt akkori vezetőjét. A hagyományosan távolságtartó és tartózkodó olasz politikusokat és a közvéleményt is sokkolta a jelenet, de a közjáték után a politikai élet szereplői közvetlenebbül kezdtek viselkedni. Benigni újabb hullámokat kavart Szent II. János Pál pápa személyére tett csípős megjegyzésével, akit személyes találkozójuk alkalmával üdvözlésként arcon csókolt.
„A film egy egyáltalán nem távoli és talán elkerülhetetlen időbe helyez egy egyéni sorsot, központi kérdése pedig az, hogy meg lehet-e majd maradni embernek egy olyan világban, aminek az alapjait a nemtörődömségünkkel most és mi építjük” – áll a leírásban.
Külföldön már nem újkeletű dolog, hogy ha valakinek van egy jó kezdeményezése – amihez olyan üzenet vagy cél is társul, ami sokakat érinthet vagy érdekelhet –, de saját forrásból nem, vagy csak részben merne belevágni, a közösséghez fordul és végül a közös megvalósítással mindenki nyer. Számos külföldi film valósult már meg így, hazai is külföldi platformon találva támogatókat, de a készítők úgy tudják, hogy az Alagút a fény végén lenne az első olyan magyar rövidfilm, ami tisztán hazai közösségi finanszírozási kampány segítségével nyerné majd el a végső formáját.
Karalyos Gábor a rövidfilm főszereplője.
Gauder Áron új alkotása a Nemzeti Filmintézet támogatásával, a Salamon király kalandjait és a Lengemeséket is jegyző Cinemon Entertainment gyártásában készült, és száz alkotó több mint öt évig tartó munkájának eredménye.
Az előzetest a Robbit Creative készítette
A Bereményi Géza és Gauder Áron forgatókönyvéből készült Kojot négy lelke című film állatokkal benépesített, folyton alakuló világában az indiánok mitikus figurája, a bajkeverő Kojot harcát láthatjuk a harmóniára törekvő „teremtő öreggel”.
A Netflix egy érdekes új trailert tett közzé az 1899-hez, a Sötétség alkotóinak, Baran Bo Odarnak és Jantje Friese-nek új sorozatához. Az új trailer néhány rejtélyes új nyomot ad a sorozat előtt álló óceánjáró-alapú rejtélyről. Az új sorozat rejtélyes története egy bevándorlóhajó fedélzetén játszódik, amely a 19. század végén keli át az óceánt New York More
The post Az ‘1899’ trailer összeesküvést és káoszt ígér a ‘Sötétség’ alkotóinak új sorozatában appeared first on Fess.hu.
Read More
Felszabadított rabszolgák tizenharmadik, legkisebb gyermekeként látta meg a napvilágot a Kansas állambeli Wichitában, 1893. június 10-én. Anyja gospelénekesnő volt, apját, aki az északi hadseregben szolgált a polgárháború alatt, súlyos sebesülése miatt egész életében komoly fájdalmak gyötörték. A család mélyszegénységben élt, a jobb élet reményében 1900-ban a coloradói Fort Collinsba, majd Denverbe költöztek,
az iskolai osztályban Hattie volt az egyetlen fekete tanuló.
Eleinte a templomi kórusban énekelt, majd az iskolát otthagyva Etta nővérével úgynevezett minstrel show-ban, később vaudeville-ekben léptek fel, ekkoriban fejlesztette ki saját karakterét, a szerethető, nagyszájú cseléd figuráját. Az 1800-as évek közepén kialakult, rasszista felhangoktól sem mentes minstrel műsorokban a legtöbbször fehér emberek feketére mázolt arccal figurázták ki az afroamerikaiak kultúráját és kinézetét, a műsorokban idővel feketék is felléptek. A vaudeville zenés bohózat.