Best WordPress Hosting
 

Virtuális térben játszódó krimi és a Kalákáról szóló film is készülhet

A Nemzeti Filmintézet (NFI) három tévéfilm és két animációs alkotás, valamint egy kisjátékfilm és egy dokumentumfilm gyártására szavazott meg támogatást.

Egész estés film készül a kétszeres Kossuth-díjas és Prima Primissima díjas Kaláka együttesről. Az alkotásban a több mint fél évszázada muzsikáló együttes közösségteremtő erejét és a magyarság kulturális életében betöltött szerepét mutatják be az alkotók, Pigniczky Réka és Gellér-Varga Zsuzsanna. Gyártó: FilmProjekt Kft., NFI támogatás: 60 millió forint.

Én könnyel festek címmel dokumentumfilm készül a Munkácsy Mihály-díjas festőművész és tervezőgrafikus Rényi Katalinról. A „lélek festője” alkotó képen, szövegben, lírában és szoborban – a szerteágazó művészi életútját bemutató filmet Baska Balázs rendezi. Gyártó: Sanzonfilm Kft., NFI támogatás: 9,8 millió forint.

Mérlegen A besúgó

A beszélgetés elején a résztvevők arról beszélgettek, hogy kinek milyen véleménye volt a sorozatról annak megtekintése előtt. Derzsi Kinga negatív viszonyulással kezdett bele a sorozatba, de a végén kellemesen csalódott. Máthé Áron úgy értékelte, hogy ha nem lenne magyar és nem ez a témakör lenne a szakterülete, talán tetszett volna neki, így azonban kicsit kínosnak érezte a sorozatot. László Bernadett laikus szemmel kedvező véleménnyel volt a sorozatról, ám szakmai szempontból úgy vélte, A besúgó hagy némi kivetnivalót maga után. Mindezek fényében a sorozat óriási figyelmet kapott, ennek ellenére azonban rövid idő után eltávolították az HBO kínálatából.

A rendszerváltoztatás és a ’80-as évek bemutatására már több film is kísérletet tett, azonban A besúgó az első sorozat, amely kimondottan ennek a korszaknak a bemutatását célozta meg.

Máthé Áron szerint a magyar közönség nem kíváncsi a rendszerváltoztatás előtti időszakra, a rendezőket, producereket ez a téma nem foglalkoztatta, illetve nem is mertek hozzányúlni.

Magyar bornak fogják hívni!

Több mint harminc éve dolgozik kommunikációs területen a médiában. Hogyan került ilyen közel a borkultúrához?

Dacára annak is, hogy városi vagyok? A válaszom egyszerű: beleszerettem. Ezt bizonyára sokan megértik, hiszen az én történetem nem egyedi, legfeljebb abból a szempontból, hogy kiléptem a hobbiborász szerepből.

Minden egy baráti találkozóval kezdődött Etyeken, ahol megismertem a borkultúrát, és ahol húsz évvel ezelőtt eldöntöttem, hogy elkészítem az első saját boromat. Majd a romantika találkozott a realitással, és a borkészítésbe is belevittem a kommunikációt, hiszen ez az én területem. Mára az etyeki borvidék országszerte ismertté vált, az etyeki borok pedig a villányi és tokaji palackok mellett már mindenhol megtalálhatók. Talán kimondhatom, hogy sikerrel ötvöztem a két területet. Jelenleg a harmincéves fiam vezeti az etyeki borbirtokot, miközben én kormánybiztosként már az egész országra koncentrálok a borkommunikáció szempontjából.

Adamik Lajos első magyarként vette át az Osztrák Állami Műfordítói Díjat

Az osztrák kulturális minisztérium az osztrák irodalom más nyelvre történő átültetéséért ítélte a rangos elismerést Adamiknak, akinek fordításai hosszú évek óta a Kalligram Kiadó gondozásában jelennek meg magyarul.

Adamik Lajos orosz, német és nyelvészet szakot végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Első fordítása, az Eckhart mester válogatott prédikációi 1986-ban jelent meg. Azóta a kortárs osztrák irodalom szövegei állnak műfordítói tevékenysége fókuszában: Thomas Bernhard regényei és elbeszélései (Megzavarodás, Az olasz férfi, Díjaim), Ingeborg Bachmann versei (Kimért idő – Márton Lászlóval közösen), Christoph Ransmayr regényei, Werner Kofler, Marlene Streeruwitz, Robert Menasse, Franzobel, Peter Truschner és Dimitré Dinev művei. Ugyancsak Márton Lászlóval közösen jegyzi a Grimm testvérek összes meséjének és mondájának több kiadást is megért magyar fordítását – áll a közleményben.

Az Ausztriában a műfordítás terén legmagasabb elismerésként számon tartott díj indoklásában a zsűri Adamik kivételes tehetsége mellett – melynek köszönhetően szuverén módon, érzékenyen és a legmagasabb színvonalon képes különböző műfajú irodalmi szövegek átültetésére – a fordító filológiai pontosságát emeli ki.     

Mit hagyunk magunk után? – Interjú Bonczidai Évával, a Magyar Kultúra főszerkesztőjével

Milyen űrt tölt ki a Magyar Kultúra magazin a hazai folyóiratkultúrában, hogyan néztek ki a kezdetek?

A Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója, Demeter Szilárd ötlete volt, hogy Magyar Kultúra néven szülessen egy értékközvetítő magazin, amely méltó ehhez a névhez. Ő kért fel, legyek a főszerkesztője, és rám bízta, hogy találjam ki, milyen legyen ez a lap.

A felkéréskor mit

Budapest is része lett az európai Ulysses-projektnek

A megvalósításra 1,78 millió eurós (mintegy 710 millió forintos) támogatást nyert el Budapest, amely tizenhét másik európai várossal együtt került a kiválasztottak közé – tájékoztatott Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatala csütörtökön.

Idén száz éve jelent meg James Joyce Ulysses című műve, amelynek cselekménye egyetlen nap – 1904. június 16. – leforgása alatt zajlik. Az Európai Bizottság Kreatív Európa Alapja a dátumhoz időzítve a korszakos regényfolyam főszereplőjéről, a magyar származású Leopold Bloomról Bloomsday-ként elnevezett napon hozta nyilvánosságra a támogatásról szóló döntést, amely az Ulysses: Európai Odüsszeia nevű városi-kulturális projekthez kapcsolódik.

A kommüniké idéz a Kreatív Európa zsűrijének nyilatkozatából, amely szerint a projektben különösen jól kirajzolódik az igény, hogy Joyce Ulysses-ét erőteljes kortárs üzenettel bíró európai remekműként fedezzék fel újra. Kiemelték:

„Nagyon fontos állandóan újraértelmezni a Petőfi-képet”

Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója beszédében elmondta: a Petőfi200 bicentenárium tervezésekor azon gondolkodtak, hogyan tudnának maradandó nyomot hagyni az intézmény névadójának 200. születésnapján. Felidézte: Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó vezetője korábban arra intette, hogy az ő dolga A-ból B-be elvinni a dolgokat, ha már lehetősége adódott rá. A főigazgató a tanácsot úgy egyeztette össze saját szerepfelfogásával, hogy a munka dandárját rábízta az Osiris Kiadóra.

Demeter Szilárd

„Így született meg a Petőfi-sorozat megrendelői ötlete, de hogy mi lesz benne, azt Jánosra bíztam. De Jánosnál úgy működik a tervezés, hogy a könyvek kapcsolódnak egymáshoz, amelyekhez további könyvek kapcsolódnak és így tovább. Úgyhogy az a jó hírem van, hogy ez a sorozatnak csak az első nyolc kötete. További kötetek várhatók, ugyanis János szerint klasszikusainknak, illetve a reformkor hősei jelentős részének nincs valamirevaló monográfiája. Így szép lassan elkezdett terebélyesedni a kiadói terv, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap finanszíroz.”

A Pilinszky-emlékévhez kapcsolódott a költészet napján az Örökség Műhely kerekasztal-beszélgetése

A 2022. április 11-i rendezvényen Bobory Zoltán költő, prózaíró, a Vörösmarty Társaság elnöke, Csender Levente József Attila-díjas író, pedagógus, Hafner Zoltán irodalomtörténész, valamint Hernádi Mária irodalomtörténész beszélgetett Szmeskó Gábor irodalomtörténész moderálása mellett. Az eseményre a Kárpát-medencei Művészeti Népfőiskola Irodalmi műhely a magyar költészet napján című egész napos rendezvényének keretein belül került sor a kápolnásnyéki Halász Gedeon Eseményközpontban.

A kerekasztal-beszélgetés fókuszában a 2021-es évforduló kapcsán Pilinszky János volt.

Szmeskó Gábor a beszélgetésen elmondta, nagyon színes emlékév van mögöttünk, majd a résztvevők és a Pilinszky életmű személyes kötődésére tért ki.

Magyar filmeseket díjaztak Portóban és Párizsban

Kettős magyar sikerrel zárult a hétvégén a portói nemzetközi filmfesztivál, melyet idén immár 42. alkalommal rendeztek meg. A szakmai zsűrik a fesztiválon Odegnál Róbert és Horváth Illés Lélekpark, valamint Fazekas Máté Bence Kilakoltatás című alkotását is díjazták.

A Lélekpark című fantasy-thriller az NFI színházak és filmesek együttműködését inspiráló támogatásával készült a Blue Duck Arts és a Móricz Zsigmond Színház kooperációjában. A történet egy állatkertből indul, ahol egy férfi anyaszült meztelenül ébred a krokodilok között. Nem emlékszik, hogyan került oda, de arról sem tud beszámolni, hogy hol volt az elmúlt három évben. A nem mindennapi ügy végére egy fiatal és fényes elméjű nyomozónő jár.

A főszerepeket Horváth László Attila, Staub Viktória és Pregitzer Fruzsina játssza, a producer Roskó Péter és Vékes Csaba volt.

Együtt címmel kisfilm készült az ukrajnai rászorulókért

A civil kezdeményezésre született, kétperces jelenetben egy légópincében Mikola Dmitrovics Leontovics ukrán zeneszerzőnek az 1916-ban bemutatott, azóta világszerte ismert Shchedryk című művét éneklik, egy régi ukrán népdal feldolgozását. A dalt Nyitrai László zeneszerző tanította be a színészeknek.

A projekt civil kezdeményezésű. Rendezője Szabó Szonja, operatőre Ritter Doron. A jelenettel az alkotók a segítségnyújtás fontosságára szeretnék felhívni a figyelmet.

A film végén ez a felirat olvasható magyarul és angolul: 

Négy dokumentumfilm gyártására szavazott meg támogatást a Filmintézet

A Nemzeti Filmintézet (NFI) 2020 óta nyújt támogatást a televíziós és streaming bemutatásra készülő alkotásokra pályázati úton. A Televíziós Döntőbizottság négy dokumentumfilm gyártására szavazott meg támogatást.

Margit néni még 90 évesen is börtönmissziót teljesít, hogy lelki segítséget nyújthasson az elítélteknek. Balog András A látogató című dokumentumfilmjében egy eseménydús élet történetét mutatja be, mely a másokon való segítség jegyében telik. (Gyártó: Dunatáj Alapítvány, NFI-támogatás: 4,2 millió forint.)

Borsody István portréfilmet forgat Kopp Máriáról. A 2012-ben elhunyt kutató, pszichiáter azon elvek szerint élt, amelyeket hirdetett: családközpontúság, vallásosság, gondolatszabadság. A kiváló tudós több évtizedes, a magyar társadalom és a család érdekében végzett sokoldalú munkásságáról először készül dokumentumfilm. (Gyártó: Omega-Kreatív, NFI-támogatás: 9,8 millió forint.)