Best WordPress Hosting
 

Arthur Koestler szerzői oldallal bővült a Kertész Imre Intézet weboldala

Az új oldalt sajtótájékoztatón mutatták be csütörtökön. A szerzői oldalon Koestler eddig ismeretlen történeti, irodalomtörténeti és személyes szövegei, életrajzi adatai és magyarul megjelent köteteinek teljes jegyzéke is megtalálható.

Szabó Tamás, az intézet programigazgatója a csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, hogy Pilinszky János és Sziveri János oldala után az intézet nyilvánossá teszi Arthur Koestler szerzői oldalát is. Mint rámutatott, az intézet által képviselt szerzők mindegyikének életét és munkásságát meghatározták a 20. század történelmének borzalmai. Kertész Imréhez hasonlóan Arthur Koestler is képes volt felfedezni azt, hogy a diktatúrák egy tőről fakadnak. A 20. század mindkét nagy ideológiája kollektív identitás alapján diszkriminált: a fasizmus faji, míg a kommunizmus osztályalapon ölt meg embereket és több generáció sorsát keserítette meg.

A programigazgató szerint a Molotov-Ribbentrop-paktum aláírása volt az a pont, amikor az író elfordult a kommunista ideológiától, és ez a későbbiekben az egész munkásságát meghatározta. Korábban antifasiszta nézeteiről volt ismert, az 1940-1950-es évektől radikális antikommunistaként gondolunk rá – hangsúlyozta. Felhívta a figyelmet a Sötétség délben című művére, amely a Szovjetunió koncepciós pereiről rántja le a leplet.

Húsz kiadvány szerepel az MMA Kiadó karácsonyi kínálatában

Richly Gábor, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) főtitkára a köszöntőjében kiemelte: a kiadó karácsonyi ajánlatában szereplő kötetek szinte mindegyike friss kiadvány.

Pécsi Györgyi, az MMA Kiadó társügyvezetője elmondta: a Tamási Áron-emlékévhez kapcsolódóan, 85 évvel az Ábel-trilógia első teljes megjelenése után adták ki újra a legendás regényciklust Szilágyi Varga Zoltán művészi grafikáival illusztrálva.

Pécsi Györgyi a most megjelent könyvek közül az egyik legfajsúlyosabbnak nevezte a Barokk freskófestészet Magyarországon sorozat harmadik kötetét, már csak súlyát tekintve is. Felidézte, hogy a könyvsorozat 2021-ben az Ünnepi Könyvhét Szép könyv versenyén elnyerte a köztársasági elnök különdíját is. A harmadik kötet Győr-Moson-Sopron és Vas megye barokk freskóit mutatja be.

220 éve alapították az Országos Széchényi Könyvtárat

Széchényi Ferenc 1802 márciusában nyújtotta be folyamodványát a bécsi magyar kancelláriához azt kérve, hogy könyvtárból, kézirat-, metszet-, térkép-, címerkép- és éremanyagból álló gyűjteményét a nemzetnek ajándékozhassa. Az irat a budai helytartótanácshoz került, ez néhány kiegészítéssel visszaküldte a kancelláriához, amely felszólította Széchényit az ajándékozó okirat kiállítására. Az ajándékozó-alapítólevelét november 25-én adta be a bécsi kancelláriához, I. Ferenc másnap aláírta és kiadatta az ünnepélyes királyi oklevélbe foglalt alapító okmányt.

Ez az esemény jelentette Magyarország nemzeti könyvtárának születését.

A könyvtár a pesti pálos kolostor épületében 1803. augusztus 20-án nyílt meg, ünnepélyes felavatására 1803. december 10-én került sor, amikor Széchényi személyesen adta át könyvtárát József nádornak. A gyűjtemény mintegy 13 ezer nyomtatott könyvet, 1200-nál több kéziratot, sok száz térképet, címerképet, metszetet és pénzérméket tartalmazott.

Zalán Tibor és Peter V. Czipott kapja 2023-ban a Balassi Bálint-emlékkardot

A nemzetközi irodalmi elismerést jövőre a 27. alkalommal adják át, a hagyományokhoz híven Budapesten Bálint-napon – közölte szerdán Molnár Pál, a díj alapítója és a Balassi Kard Művészeti Alapítvány elnöke.

A méltatás szerint a 68 éves Zalán Tibor több műfajban alkot, számos verseskötete jelent meg az elmúlt évtizedekben. Műveiért jelentős díjakat kapott, elismert alakja a magyar irodalmi életnek.

A szintén 68 esztendős Peter V. Czipott kaliforniai alkotó, aki elsősorban magyar világirodalmi remekeket ültet át angol nyelvre. A napokban Budapesten jelent meg Toll és szablya – The Pen and the Sword című, kétnyelvű kötete. A harmincnyolc Balassi-verset tartalmazó könyv kiadója a Kairosz.

Zajti Ferenc filmje nyerte az idei Lakiteleki Filmszemle fődíját

Zajti Ferenc alkotásával Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének 1 millió forintos különdíját és a lakiteleki Népfőiskola Alapítvány 200 ezer forintos különdíját érdemelte ki.

Csák János kulturális és innovációs miniszter 1 millió forintos különdíját a budapesti Domokos János A Te neved című filmje kapta.

A Magyar Művészeti Akadémia 500 ezer forintos különdíját, a FilmHungary és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem különdíját a Láthatatlanok című filmért a budapesti Cs. Nagy Sándornak ítélték.

Vári Fábián László kapta a 21. Győri Könyvszalon Alkotói Díját

A 21. Győri Könyvszalon pénteki megnyitóján Jánosi Zoltán irodalomtörténész, a Magyar Napló Kiadó irodalmi vezetője a laudációjában elmondta, hogy Vári Fábián László munkásságának a fókuszában a kezdettől az irodalom áll, Kárpátalján a magyarság szellemi örökségéért már egyetemistaként is kiállt. Az elhallgattatás nem tudta megtörni.

„Elemi jogérzettel szállt szembe az egypárti irányítású Magyarországon is a zsarnokság tudatmanipulálásával, irodalomtorzításával, szellemi értékrendjével és a magyarságot kívül-belül borzasztó intézkedésekkel”

– mondta az irodalomtörténész.

Kihirdették a Tamási Áron esszé- és novellapályázat győzteseit

Novella kategóriában a második helyezett Hegedűs Imre János Kicsi szellem kalandjai égen, földön című műve, a harmadik pedig Cristian Blanka Ördögnyargalás a Hargitán című írása lett. Az esszék között az első helyet Vitéz Ferenc Közlésforma, stílus és narráció költői „vegytana”. „Szembefordított tükrök”: a külső és belső valóság megsokszorozása Tamási Áron novelláiban című tanulmányával érdemelte ki. A második díjat Hernády Judit Népiség és a lélek válsága: Természetszemlélet és hitélmény Tamási Áron írói világában című munkája kapta, a harmadikat pedig Paták Balázs Farkaslakától Farkaslakáig. Tamási Áron életműve legényhősei szemszögéből című munkájának ítélte oda a szakmai zsűri.

Tamási Áron író születésének 125. évfordulója alkalmából hirdetett esszé- és novellapályázatot a Magyar Művészeti Akadémia a Magyar Írószövetség szakmai együttműködésével. A kiírásra szeptember 30-ig olyan, korábban nem publikált és más pályázaton még nem szerepelt művekkel lehetett jelentkezni, amelyek kapcsolódnak Tamási Áron életművéhez. A pályázatra összesen 16 esszé és 115 novella érkezett.

A zsűri elnöke Mezey Katalin költő, műfordító, az MMA rendes tagja volt.

Az idei Alföld-díjasok: Ladik Katalin, Ureczky Eszter és Mezei Gábor

Az Alföld szerkesztősége 1978 óta nívódíjban részesíti a kiemelkedő szerzőit. 1993-tól a díjazottak a pénzjutalom mellé E. Lakatos Aranka szobrászművész emlékplakettjét is megkapják. 1978 és 2021 között 44 alkalommal 126 szerzőnek 133 Alföld-díjat adományoztak (heten: Csoóri Sándor, Sütő András, Kulcsár Szabó Ernő, Tandori Dezső, Oravecz Imre, Esterházy Péter és Térey János kétszer is megkapták). A kitüntettek között olyanok szerepeltek, mint Kányádi Sándor, Hankiss Elemér, Tar Sándor, Nádas Péter, Borbély Szilárd, Kovács András Ferenc, Szilágyi István, Takács Zsuzsa és Tóth Krisztina. Az Alföld-díj a hazai irodalmi díjkultúra egyik legrangosabb kitüntetése, amely mindig is érdemalapú volt és az is marad.

Ladik Katalin a neoavantgárd által ihletett, több művészeti ágat átfogó életművéért és a folyóiratunkban közel félévszázadon át megjelent publikációiért;

Ureczky Eszter az angolszász kultúra, a biopolitika és a kultúrorvostan elkötelezett közvetítéséért, valamint az Alföld hasábjain és online felületén közölt tanulmányaiért és kritikáiért;

Az élet jó oldala címmel jelent meg Böjte Csaba és Csák János beszélgetős kötete

A napjainkig hatezer árva gyereknek otthont teremtő, örökké úton lévő szerzetes és a négygyermekes családapa, aki vállalatvezetői és nagyköveti karrier után lett miniszter, az alapvető emberi értékekről, a család, a munka szerepéről, a közélet perspektíváiról, buktatóiról és a mindannyiunkban ott rejlő kiaknázatlan, csodás lehetőségekről elmélkednek, hittel, őszinteséggel, sok derűvel – olvasható az Open Books Kiadó gondozásában megjelent kötet hátlapján.

Halmos Ádám, a kiadó ügyvezetője kiemelte: a kötet arra a kérdésre keresi a választ, hogy vannak-e közös emberi jók, olyan értékek, amelyek nem szétválasztanak, hanem összekötnek.

Böjte Csaba és Csák János négy napon keresztül ült egymásra figyelve, és sorra vette mindazokat a szempontokat, amelyek e kérdések kapcsán megválaszolandók

A Kosztolányi család és Csáth Géza hagyatékával bővült a Pannon Egyetem gyűjteménye

2022 nyarán a Pannon Egyetemért Alapítvány felbecsülhetetlen eszmei értékű irodalmi hagyatékot vásárolt, amely Csáth Géza és a Kosztolányi család személyes és irodalmi hagyatékából, összesen 1049 tételből áll, és többek között kéziratos és gépiratos naplójegyzeteket, személyes feljegyzéseket, irodalmi tárgyú vázlatokat, leveleket, gépiratokat, novellákat, kéziratokat, műfordításokat, visszaemlékezéseket, irodalmi és zenei kritikákat, családi feljegyzéseket, valamint fotográfiákat tartalmaz. A megvásárolt dokumentumegyüttest a Pannon Egyetem Modern Filológiai és Társadalomtudományi Karán működő Sziveri János Intézet Közép- és Kelet-európai Irodalmi és Társadalomtudományi Kutatóközpont gondozza.

Fotó forrása: Pannon Egyetem

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: „Egy kulturális szempontból jelentős hagyaték elveszíti értékét, ha az nem elérhető kutatók, érdeklődők számára, különösen a mai információs zajban. Azzal, hogy a Pannon Egyetem könyvtára gyűjteményébe emeli, és ezzel megőrzi, ápolja és hozzáférhetővé teszi ezt a jelentős irodalmi örökséget, fontos társadalmi küldetést teljesít. Biztos vagyok abban is, hogy a későbbi digitalizálás is számos irodalomtörténeti kutatást fog elősegíteni, gondoljunk csak a részben elkészült Kosztolányi-, illetve a tervezett Csáth kritikai kiadásra.”

Megtartották a Toldi díszbemutatóját

Az eseményen részt vett Áder János volt köztársasági elnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is.

Káel Csaba, a magyar mozgóképipar fejlesztéséért felelős kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet elnöke a díszbemutatón hangsúlyozta: Jankovics Marcell életműve, univerzuma egészen páratlan, munkájával olyan értéket teremtett, amely nem csak nekünk, magyaroknak, de az egész világban érvényes és értékes.

Legutóbb tizenegy évvel ezelőtt, 2011-ben mutatták be Jankovics Marcell Az ember tragédiája című filmjét. A kormánybiztos szerint az alkotó életművének méltó lezárása a Toldi-sorozat és mozifilm. Káel Csaba kiemelte: Jankovics Marcell az animáció határtalan lehetőségeit felhasználva hozta létre műveit, amelyekben keveredik a mozgókép, az irodalom, hagyomány, értékőrzés és értékteremtés.

Elga Sakse kapta az idei Balassi műfordítói nagydíjat

A Friedrich Ferenc Munkácsy-díjas szobrász és érmeművész által készített kisplasztikával járó díjat a műfordító – idős korára tekintettel – saját otthonában vette át Magyarország rigai nagykövetétől. Bányai Ferenc rendkívüli és meghatalmazott nagykövet méltatta Elga Sakse munkásságát, egyben tolmácsolta Pusztay János nyelvész, egyetemi tanár laudációját.

Elga Sakse a műfordítói tevékenysége során közel kilencven prózaművet és drámát fordított magyarról lett nyelvre, többek között Szabó Magda és Márai Sándor műveit, Molnár Ferenc színdarabjait, valamint a kortárs és klasszikus magyar gyermek- és ifjúsági irodalom gyöngyszemeit. Szabó Magdához különleges kapcsolat fűzte, tizenkét regényét ültette át lettre. Elga Sakse úgyszólván beleszületett az irodalomba: szülei a lett irodalmi élet jeles alakjai, nagynénje, Anna Sakse Lettország egyik legismertebb írónője.

Elga Sakse a jelgavai Lett Mezőgazdasági Egyetemen végezte tanulmányait, majd 24 éven át dolgozott agronómusként, illetve könyvelőként. Eközben regényes körülmények között fedezte fel a magyar nyelvet, amelyet autodidakta módon, szótárakból és hazai folyóiratok levelezőrovatán keresztül kezdett el tanulni. 1964-ben sikerült először ellátogatnia Magyarországra, 1965-től kezdődően fordít magyar irodalmat. 1979-ben felvették a Lett Írószövetségbe, ettől kezdve elsősorban fordításból él. 92 éves korában is aktív, rendületlenül dolgozik.

Tízezer Nádas-kötetet kapnak a fiatalok

A Libri hagyományteremtő kezdeményezésében a 20. századi magyar irodalom kiemelkedő alakjainak műveiből készült válogatásköteteket kaphatnak kezükbe a fiatal olvasók. A könyvkereskedő – a Jelenkor Kiadóval együttműködve – 2020-ban hívta életre programját, a sorozatban eddig Mészöly Miklós és Nemes Nagy Ágnes írásai jelentek meg.

Az idén nyolcvanéves Nádas Péter életműve egy egész generáció irodalomszemléletét meghatározta, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválra megjelenő kötetben az író három, gyerekperspektívából elbeszélt novelláját olvashatjuk, a Hazug, csaló, a Sanyika és a Bárány című írásokat, valamint a címadó Berlini szürke elbeszélést.

A Nagy Boglárka szerkesztésében megjelenő, kereskedelmi forgalomba nem kerülő kötetet térítésmentesen bocsátják a szervezők az érvényes diákigazolvánnyal rendelkező magyar középiskolások, főiskolások és egyetemisták rendelkezésére.

Cannes-i fesztiváligazgató: a Budapesti Klasszikus Filmmaraton fantasztikus kezdeményezés

A felújított filmklasszikusokat felvonultató fesztiválon szerda este az Uránia Nemzeti Filmszínházban lesz látható a filmtörténet kezdeteiről szóló Lumiere! – A kaland kezdete című film, amelyet Thierry Frémaux a Lumiere-filmek fennmaradt képkockáiból állított össze egyetlen filmalkotássá. A filmes szakember élőben fogja kommentálni a némafilmekből összevágott másfélórás filmet.

Thierry Frémaux szerint egy nemzet kiemelkedő kortárs filmjei mögött mindig jelentős filmtörténet áll. „A koreai, a francia, az amerikai vagy az olasz filmművészet a példája annak, hogy a kortárs filmjeik azért erősek, mert a nemzeti hagyományból nőttek ki. Van mögöttük történelem, hagyomány és kultúra. Vegyük csak Nemes László, Tarr Béla, Mundruczó Kornél vagy Enyedi Ildikó filmjeit! Fantasztikus, hogy egy kis országban ennyi nagyszerű filmrendező létezik. De ehhez azt is látni kell, hogy mögöttük egy filmes hagyomány, filmes iskolák, egy filmtörténet húzódik” – hívta fel a figyelmet.

A magyar filmklasszikusok közül kiemelte Tóth Endre (André de Toth) nevét, akit barátjának is tudhatott, valamint Jancsó Miklóst. „De például soha nem láttam magyar fekete-fehér krimit. Lehet, hogy van ilyen, de én soha nem találkoztam ilyennel” – jegyezte meg. Thierry Frémaux annak a reményének adott hangot, hogy a Budapesti Klasszikus Filmmaraton nézői között „talán lesz olyan fiatal, aki 15 év múlva majd azt mondja, hogy a filmeket nézve kezdte érdekelni a filmművészet. Velem pont ez történt” – mondta.

Könyvkölcsönző automatát adtak át Budapesten

Az ünnepélyes átadáson jelen volt Rózsa Dávid, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) főigazgatója, Balogh-Madár Emese, az V. kerület, Belváros-Lipótváros alpolgármestere, valamint Hoppál Péter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium kultúráért felelős államtitkára.

A Budapesten egyedülálló szerkezetet az Országos Idegennyelvű Könyvtár falai közt helyezték el, amellyel jelenlegi változatában egyszerre 15 előjegyzett kölcsönzés vagy könyvvisszavétel bonyolítható le. Az automata legnagyobb előnye – az érintkezésmentes könyv- és dokumentumkezelésen túl –, hogy a nap bármely időszakában elérhetővé válik a könyvtári szolgáltatás. A könyvtári záróra után a főbejárat az olvasójegy segítségével nyitható (akárcsak a banképületeken belül található ATM-ek esetében), majd az épület előterében elhelyezett automatához szintén az olvasójeggyel és egy PIN-kóddal vagy a félretételi kérés során kapott egyszeri kóddal lehet hozzáférni. A szerkezet használatára bizonyára könnyű lesz ráérezni, mivel hasonló a csomagküldő automaták működéséhez.

Fotó: Visky Ákos László

Tudománynépszerűsítő oldalt indít a Bölcsészettudományi Kutatóközpont

A bölcsészettudományokat népszerűsítő kezdeményezés szervesen kapcsolódik a BTK már ismert médiatartalmaihoz, a Glossza podcasthoz, a Mindennapok története bloghoz, Az irodalom rejtett hálózatai adatvizualizációs cikkeihez és a Penna magazinhoz. Szeptember 30-án pedig első alkalommal látogathat el a nagyközönség a kutatóházba a Kutatók Éjszakáján. Mindezekkel egy hosszú távú tudománynépszerűsítő platform létrehozása a központ célja.

Érdemes belegondolni, hogy mennyi mindent tesz hozzá az életünkhöz az irodalom, a történelem, a filozófia, a néprajz, a művészettörténet, a zenetudomány, a régészet, az archeogenetika vagy épp a klasszika-filológia. A Bölcsészettudományi Kutatóközpont égisze alatt futó Katt(anj) a tudományra! projekt célja bemutatni, hogy milyen sokszínűek a bölcsészettudományok, és hogyan folyik a tudományos munka a kutatóközpontban.

A Bölcsészettudományi Kutatóközpont kilenc intézetnek ad otthont, és több mint 400 kutató dolgozik itt. A kutatóház laborok, különleges gyűjtemények, adattárak, könyvkiadó, könyvtárak otthona is egyben. Ezt a tudományos műhelyet szeretné minél közelebb vinni az érdeklődőkhöz a Katt(anj) a tudományra! kezdeményezés, amelynek bemutatkozó videója alább látható:

„A magyartanár feladata, hogy a lélekkel is foglalkozzon…” – Magyartanári tábor a színház és a drámapedagógia jegyében

Gazdag programkínálatot nyújtott idén is a PKÜ Kazinczy Műhelye az Élő magyaróra-táborba látogató tanároknak. Július 6. és 10. között a mintegy 30 főt számláló táborban színházi rendező, magyartanár, nyelvész, irodalomtörténész és író is megjelent az előadók között. A résztvevők – többek között – Pápáról, Zamárdiból, Érdről, Budapestről, Kemecséről, Debrecenből, Biharnagybajomból, Nyíregyházáról, Nagyváradról, Berettyóújfaluból, Ragályról, Gombáról – vagyis a Kárpát-medence minden szegletéből – érkeztek.

A tábort Ringer István, a rendezvényt befogadó Kazinczy Múzeum igazgatója, valamint Pölcz Ádám programigazgató nyitotta meg. Ezt követően Balázs Géza nyelvész, egyetemi tanár nyitóelőadására került sor, majd a Petőfi Kulturális Ügynökség szellemi műhelyei mutatkoztak be. A Magyar Kultúra magazin bemutatóját – Döme Barbara főszerkesztő-helyettesnek köszönhetően – nagy érdeklődés kísérte, amelyet Szabó Borbála író, drámafordító kötelező olvasmányokkal kapcsolatos formabontó gondolatai színesítettek. A KMI 12 programot, valamint a program versfilmjeit Szentmártoni János programigazgató és Oberczián Géza projektmenedzser mutatta be. A visszajelzések alapján új szakmai kapcsolatok is kialakultak a programot követően.

A tábori délelőttök programjában a szakmai előadások kaptak helyet. A szervezők arra kérték az előadókat, hogy elsősorban abból a szempontból közelítsenek választott témájukhoz, hogy azt a jelenlévő magyartanárok a saját pedagógiai gyakorlatukba is beépíthessék. Az előadások után élénk beszélgetés alakult ki a kortárs színház szerepéről és irányvonalairól (Rusznyák Gábor rendező gondolatai nyomán), a színház nyelvéről (Minya Károly nyelvész és Terdikné Takács Szilvia kerekasztal-beszélgetésének segítségével) vagy éppen Dürrenmatt taníthatóságáról és drámáinak világképéről (Hauber Károly magyartanárnak köszönhetően).

Szarvas Ferenc nyerte a PesText írópályázatának szakmai díját

Az írást, illetve a többi döntős mű a SZIFONline-on olvasható.

Mától augusztus 20-ig lehet szavazni arra, hogy melyik pályázó nyerje a közönségdíjat.

Idén kétszáznál is több anyag érkezett a Forrás jeligével meghirdetett PesText pályázatra. Az előzsűrizés során ismét a rövidprózák taroltak, de azért bejutott a legjobb tizenegybe néhány vers és kísérleti szöveg is. Alapos előválogatást követően a főzsűrizést Halász Rita, Bartis Attila és Cserna-Szabó András végezte. A zsűri döntése alapján a szakmai díjat Szarvas Ferenc Outsourcing című alkotása nyerte.