Best WordPress Hosting
 

Az operettkirály – Lehár Ferencre emlékezünk

1870. április 30-án született Komáromban, ahol katona-karmester apja állomásozott. Gyermekkorát Pozsonyban, majd Sopronban töltötte, 1880-tól Budapesten éltek. Bár Lehár élete nagy részét Ausztriában élte le, tizenkét éves koráig csak magyarul beszélt, és haláláig magyar állampolgár maradt. A rendkívül tehetséges fiút fiatal kora miatt sem a budapesti, sem a bécsi konzervatóriumba nem vették fel, ezért a prágai intézményben tanult hegedű szakon – az iskola szabályait áthágva zeneszerzésre Antonín Dvorák oktatta. Ekkoriban igen szerény körülmények között élt, egy ideig színházi hegedűs is volt, majd elnyert egy hangversenymesteri állást. Innen apja csábította el, akinek szólóhegedűsre volt szüksége katonazenekarában. Lehárt ez nem elégítette ki, húszévesen sikeresen megpályázta a losonci ezred karmesteri posztját. Ezzel a hadsereg legfiatalabb karnagya lett, és e minőségében végigjárta a Monarchia városait. 1891-ben egy alkalommal találkozott a valcerkirály ifjabb Johann Strauss-szal, 1894-ben egyik hangversenyén jelen volt I. Ferenc József, és barátjának mondhatta Puccinit is.

Először opera komponálásával próbálkozott. 

1893-ben mutatták be Rodrigo című színpadi művét, s amikor három évvel később a Kukuska is színpadra került, kilépett a katonai szolgálatból. Bécsben telepedett le, hosszú ideig a közismert Naschmarkt és a Múzeum negyed közötti kis utcában, a Theopoldgassén volt otthona. Hírnevét 1901-ben egy keringő alapozta meg, jóllehet nem sokkal korábban egy próbavezénylésen azzal utasították el: „a jelölt egész jó klasszikus karmester lehet, de a keringőhöz nem ért”. Az ifjú Lehár Paulina Metternich hercegnő farsangi báljára – ahol a hölgyek arannyal és ezüsttel átszőtt ruhákat viseltek – Arany és ezüst címmel komponált keringőt, amely hatalmas siker lett.

Zerkovitz Béla, a muzsikus lélek

1881. július 11-én született Szegeden. Édesanyja Goldmark Károly tanítványa volt a Zeneakadémián, így otthon állandóan körülvette a zene. A cirkuszban szerezte első művészeti élményét. Középiskolásként tanult hegedülni, de „zenei antitalentumnak” minősítették és eltanácsolták, amit ő egyáltalán nem vett zokon, inkább maga képezte magát a zongora előtt. A Műegyetemen kitüntetéssel szerzett építészmérnöki diplomát – első dalát két vizsga között a feszültség levezetésére írta Integrál Böske címmel, és egy egyetemi rajzórán született a Katóka, szívem szép Katája. Egy olasz tanulmányút után restaurátorként dolgozott, részt vett a budavári Királyi Palota helyreállításában is, miközben rendületlenül komponált. Minden bátorságát összeszedve egy előadás után, a kapuban mutatta be szerzeményeit a Fővárosi Orfeum igazgatójának, aki lámpafénynél átnézte, majd az épületben eljátszatta dalait, és valódi tehetségesnek minősítette a férfit.

A dicsérettől megtáltosodott Zerkovitz ontotta a slágereket, amelyeket a kor legnépszerűbb komikusai és dizőzei énekeltek. 1910-ben a Hulló falevél országos siker lett, a népszerűség mellé az előadó művésznő kezét is elnyerte. 1911-ben mutatták be első operettjét. Hamarosan Európa egyik legfoglalkoztatottabb zeneszerzőjévé vált. Szerzeményeit játszották Bécsben, Berlinben és Amerikában; Milánóban személyesen Puccini gratulált neki. A Tanácsköztársaság idején a politikában járatlan Zerkovitz a Vörös Hadsereg számára is írt toborzódalt, emiatt a kommün bukása után egy időre külföldre menekült.

Szíve és a közönség azonban hazahívta, ekkor fogott igazán a slágergyártásba.

Latabár Kálmán, aki világhírű is lehetett volna

Latabár Kálmánt a ’30-as évektől kezdve a haláláig ünnepelték – színpadon és filmen egyaránt. Ő lett és maradt a mi Latyink, akinek emlékezetes alakításai az idei Budapesti Klasszikus Film Maraton programjában is láthatóak lesznek. A közönség ismét jókat nevethet a mindig brillírozó komikuson az Állami Áruház, az Egy szoknya, egy nadrág, a Mágnás Miska, illetve az Egy bolond százat csinál restaurált filmkockáin.

A művészdinasztiából származó Latabár Kálmán már háromévesen színpadra lépett. A vándorszínészek bizonytalan jövőjét választó szülei mellett kisebb szerepet kapott a Gül Baba című operettben, amit először 1905-ben adtak elő vele Pécsett. A korabeli kritikák szerint mindenki megkönnyezte az alakítását. Nemcsak a közönség, hanem a partnereként játszó apukája is.

A kezdeti sikert nem követte azonnali folytatás. Miután a családfő Budapesten végre biztos szerződést szerzett, a fiúk – Kálmán és öccse, Árpád – a Teleki téri piacon bútor, terítő és más tárgyak eladásából szereztek némi bevételt a házikassza számára. Emiatt az iskolába járás néha csak fakultatív program volt a gyerekek életében.

A zeneszerzéstől eltanácsolták, mégis világhírű komponista lett

A vajdasági Paripáson (ma Ratkovo, Szerbia) jött a világra. Kántortanító apjától tanult kottát olvasni, hegedülni, majd – mivel a hangszer nem tetszett neki – zongorázni, tizenhét évesen Varga Vilmától, Liszt Ferenc egykori tanítványától vett órákat. Már gimnazistaként próbálkozott zeneszerzéssel, a mozikban kísérőzenét játszott a némafilmek alá. 1917-től jogot hallgatott a budapesti egyetemen, ezzel párhuzamosan a Zeneakadémia zeneszerzés szakára is járt, tanára volt többek között Kodály Zoltán és Weiner Leó is. Zenei tanulmányait nem fejezte be, állítólag azért, mert diploma előtt a híres Koessler professzor azt mondta neki: „Maga nagyon szorgalmas fiatalember, de soha nem lesz zeneszerző.”

Bánatában tisztviselőnek állt az Élelmezési Minisztériumban, majd 1923-ban apróhirdetés útján bárzongorista lett. A Stefánia úti Admirál bárban zongorázott, ahol gyakran megfordult a szövegíró Harmath Imre is. Egy alkalommal eljátszotta neki egyik szerzeményét, s a dallam annyira megtetszett Harmathnak, hogy ott helyben szöveget írt hozzá. Így született meg a Szeret-e még?, majd ugyanilyen körülmények között a Lesz maga juszt is az enyém című dal – mindkettő hatalmas sláger lett 1927-ben, később operettjeiben hasznosította őket újra.

Eisemann barátságot kötött Szilágyi László költővel, librettóíróval, első közös operettjüket, a Miss Amerikát (eredeti címe Három mákvirág volt) 1929 januárjában mutatta be a Fővárosi Operettszínház. 

Pénteki kultúrrandi Drahos Evelin énekes-színésznővel

Gyerekkori álmaid közt az állatorvosi és a zongoraművészi pálya is szerepelt. Most mégis az énekes-színészi karriereden dolgozol. Miért?

Édesanyám vitt el a zeneiskolába, és bár én zongorázni szerettem volna, ő fuvolára íratott be. Sokáig nem mertem felvállalni, hogy énekes-színész szeretnék lenni, de a Váci Bartók–Pikéthy Zeneművészeti Szakgimnázium utolsó évében a fuvola mellé már felvettem az ének szakot is. Jelenleg a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen – az oratórium és daléneklés után – az ének művésztanár master képzést végzem, de terveim között szerepel a doktori cím elnyerése is.

Melyik mestered tette rád a legnagyobb hatást?

10+5 nyáresti koncert és zenei fesztivál júniusra és júliusra

Tíz koncert júniusra és júliusra, szabadtérre és koncerterembe, fiatalokkal és világsztárokkal

Bartók és Ligeti kamaraművei

június 17. Bartók Emlékház (Budapest)