Best WordPress Hosting
 

Majd az utókor… – Polgárháború

A Polgárháború egy mozgóképes prófécia egy belső konfliktusai miatt darabjaira hulló Amerikai Egyesült Államokról, de közben Alex Garland alkotói válságának önreflexív lenyomata is. Nemzeti tudathasadás Alex Garland fiktív világképe szerint az Amerikai Egyesült Államok visszavonhatatlanul szétesett, a polgárháború pedig elszabadult. Az események katalizátora egy szélsőséges gondolkodású elnök, aki alkotmánysértő módon már a harmadik ciklusát tölti […]

The post Majd az utókor… – Polgárháború appeared first on Filmtekercs.hu.

Vagyunk lakói – The Kitchen

Az Oscar-díjas Daniel Kaluuya látványos, de a temérdek ötlet és ambíció súlya alatt roskadozó rendezői debütálása, a The Kitchen egy disztópikus Londonon és annak túlélésért küzdő lakóin keresztül beszél gyászról, lakhatásról, lázadásról és közösségről. Daniel Kaluuya 2017-ben robbant be igazán a köztudatba Jordan Peele az évek során kultikussá vált debütáló filmje, a Tűnj el! főszereplőjeként […]

The post Vagyunk lakói – The Kitchen appeared first on Filmtekercs.hu.

Világirodalmi disztópiák nyugaton, keleten, északon és délen

Top 10 világirodalmi disztópia

Tíz hátborzongató disztópia a világirodalomból Orwelltől J. G. Ballardig – Bajtai András tíz híres és kevéssé ismert disztópikus regényt mutat be, amelyek mind könyörtelenül szembesítenek bennünket társadalmunk különféle buktatóival.

Angolszász női disztópiák

Hat film a jövőről, amely nekünk már a múlt

Egyéniséggyilkos vízió – 1984 (1984)

George Orwell az 1940-es években írt iregénye a világirodalom talán leghíresebb disztópiája, melyre a negatív jövőkép definíciójaként hivatkozhatnának a szótárak. Számos szállóige-értékű kifejezést adott a kultúrának: mindenki hallhatta már az újbeszél és a duplagondol  (1szavakat, de a „Szeretem Nagy Testvért” is ismerősen (és borzongatóan) cseng. A könyv filmváltozata stílusosan 1984-ben debütált. Michael Radford rendezése alapvetően követi az irodalmi forrásszöveget, amely egy olyan lehetséges – most már múltbéli – jövőt tár elénk, amelyben a Föld lakossága átvészelt egy nukleáris háborút, majd három részre szakadt. Az egyik ilyen terület Óceánia diktatúrája. Itt él a főszereplő, Winston Smith hivatalnok, aki a negatív utópiák kedvelt típusát testesíti meg: a környezetétől lassan elidegenedő, annak visszásságaira ráébredő magányos figurát. A regény és a film is érzékletesen mutatja be a gondolkodás szabadságának (elsősorban a nyelvi redukció által megvalósított) korlátozását, illetve azt, ahogy egy elnyomó rendszer a lakói magánéletét is irányítja. Az állandó megfigyelés lehetősége régen tényleg csak baljós sejtés volt, a technológia mai fejlettsége révén azonban valósággá vált.

A majdnem kétórás mozi főbb szerepeiben John Hurt, Richard Burton (ez volt az utolsó filmje) és Suzanna Hamilton látható. Nem lehet véletlen, hogy a nyolcvanas években egymást érték a diktatúrákat hasonlóan ábrázoló alkotások, mint A fal című Pink Floyd-film, a Szárnyas fejvadász vagy a Brazil – ez is az orwelli történet hatalmas hatását mutatja. A könyv és a belőle készült film olyan államalakulatot rajzol meg, amely minden egyéni megnyilvánulást elítél és szigorúan megbüntet, ez pedig igencsak aktuális felvetés a 21. századra jellemző szabványosító tendenciák közepette.

10 disztópikus regény, amelyet érdemes elolvasni

Az emberiséget mindig is érdekelte, mit hoz a jövő. Míg a Föld nagy része ismeretlen volt, a vadregényes, buja tájak szolgáltak az utópiák helyszínéül. Majd amikor már a körülöttünk lévő világ jelentős részét felfedeztük, a távoli jövőben alkottunk új víziókat. A jelen azonban mindig hat a jövőre, így a megkérdőjelezhető idillt és a paradicsomi állapotokat felváltották a disztópiák, a negatív jövőképet ábrázoló írások. Ebben a válogatásban találunk klasszikusokat, amelyeket érdemes újra fellapozni, ismeretlen magyar történetet, kortársat sztárszerzőtől és olyat, amelyből majdnem mindenki látta a filmváltozatot. A disztópiák elgondolkodtatnak azzal kapcsolatban, mi is az ember, hol a helye a világban, illetve mit tehet azért, hogy ne váljon valóra az a jövőkép, amelyet ezek a regények bemutatnak.

Anthony Burgess: Gépnarancs

A regény többféleképpen olvasható: lehet izgalmas felnövéstörténet, lehet akár egy pszichopata elméjének mély bugyraiban való elmélyülés, és nem mellesleg akár egy fenyegető jövőkép ábrázolását is láthatjuk a műben. A cselekményen túl Burgess egy új nyelvet alkotott, amely miatt az olvasónak küzdenie kell, hogy kövesse az eseményeket. A tettek máshogyan beszélnek, mint a szavak. Szembekerül egymással Beethoven és az erőszak és agresszió hétköznapisága. A szleng alakulása, és az, mit tárhat fel a nyelv, fontos tétje a könyvnek, valamint az is, mit jelent a rend, mit adunk át az újabb generációknak. A könyvet Stanley Kubrick értelmezte újra a filmvásznon Mechanikus narancs címmel.

A gépszörny nem vész el, csak átalakul – Black Mirror (6. évad)

Négy év szünet után tért vissza korunk talán legnépszerűbb, legtöbbet emlegetett és legemblematikusabb sci-fi disztópiasorozata, a Black Mirror (Fekete tükör). Ami hátborzongató, brutálisan nyomasztó szatíraként indult technológiai függésünk árnyoldaláról, viszont az idők során egyre jobban vesztett erejéből és hatásából. Vajon a mostani hatodik évadra lehetséges visszatérni a régi dicsfényhez vagy egyre inkább avíttá válik, mint […]

The post A gépszörny nem vész el, csak átalakul – Black Mirror (6. évad) appeared first on Filmtekercs.hu.

„Ez a történet nem arról szól, hogy megmentjük a világot és mostantól minden jó lesz” – Interjú Bánóczki Tiborral és Szabó Saroltával, a Műanyag égbolt rendezőivel

Március végén került a mozikba a Műanyag égbolt, egy száz évvel későbbi, klímakatasztrófa sújtotta Magyarországon játszódó párkapcsolati dráma. A különleges, rotoszkóp animációs technikával, magyar-szlovák koprodukcióban készült egészestés animációs film rendezőivel, Bánóczki Tiborral és Szabó Saroltával a film világpremierje után, a Berlinalén interjúztunk. A beszélgetés enyhén spoileres. Hosszú időn át készült a Műanyag égbolt. Hogyan telt […]

The post „Ez a történet nem arról szól, hogy megmentjük a világot és mostantól minden jó lesz” – Interjú Bánóczki Tiborral és Szabó Saroltával, a Műanyag égbolt rendezőivel appeared first on Filmtekercs.hu.

Miklya Luzsányi Mónika új könyve tényleg odavág

Miklya Luzsányi Mónika: Vérvonal – Etienne könyve, Móra kiadó, 344 oldal, illusztrátor: Müller Péter, 3999 Ft helyett itt 3199 Ft

Ez egy igen-igen kemény, kemény világ

Tökéletesnek tűnő diktatúra, privilegizált szőke, kékszemű főhős, mélyen a múltban gyökerező titkok – Miklya Luzsányi Mónika minden szükséges összetevőt belekevert legújabb, Vérvonal – Etienne könyve című disztópiatrilógiájának első kötetébe. Ám sikerült ezeket a hozzávalókat úgy adagolnia, fűszereznie, hogy az eredmény egy – ha nem is könnyen fogyasztható, de – emlékezetes, különleges olvasásélmény legyen felnőttnek és fiatalnak (de erre még visszatérünk).

Kazuo Ishiguro: Klara és a Nap

Kazuo Ishigurotól egy könyvet olvastam eddig, a Ne engedj el… volt az első, és ez volt most a második. El kell kezdenem sorban elolvasni a könyveit, mert a szerző stílusa nagyon megtetszett, valamint az is, ahogy szőtte ennek a történetnek a fonalát.

Azt gondoltam olvasás közben, hogy majd többet megtudok, majd kiderülnek a dolgok, jönnek az infók, hogy milyen évben járunk, mi ez a világ és miért vannak a Robotbarátok, de éppen csak egy apró pici leheletnyi infót kaptam mindig, és egyszer csak beláttam, hogy igazából nem is érdekel. Annyira érdekelt viszont Klara és Josie közös élete, de legfőképpen Klara lelkivilága és gondolatai, hogy faltam a lapokat.

Klara esetében persze furcsa lelkivilágról beszélni, hiszen Klara egy robot. Egy RB – robotbarát, olyan robot, akiket gyerekek mellé vesznek meg társnak, gyerekfelügyelőnek és boltban lehet őket megvásárolni. Ez már önmagában különleges, de Klara a robotok között is különleges, ugyanis ő egy kíváncsi robotlány, akit érdekelnek az emberek, érdekel a külvilág és meg akarja érteni az őt körülvevő világot.

Sejtburjánzás – Vesper

Kristina Buozyte és Bruno Samper társadalomkritikus disztópiájukban egy kiskamasz lány kezébe teszik az emberiség sorsát: a Vesper látványos, de mégis kidolgozatlan sci-fi, amit szívesen néznénk még tovább.  A biogenetikában járatos Vesper (a gyerekszínészként régóta foglalkoztatott Raffiella Chapman) egy terméketlen jövőben próbál túlélni. Teljesen lebénult, de egy repülő robot segítségével kommunikálni tudó apjával (Richard Brake) napról […]

The post Sejtburjánzás – Vesper appeared first on Filmtekercs.hu.

Velencében versenyez a Hétköznapi kudarcok

Grosan Cristina nemzetközi koprodukcióban, a Nemzeti Filmintézet támogatásával készült mozifilmjének a Velencei Filmfesztivál Giornate degli Autori nevű párhuzamos szekciójában lesz a világpremierje. A Kerekes Vica szereplésével készült, káoszba forduló nagyvárosi történet október 13-tól lesz látható a magyar mozikban. A cannes-i Rendezők Kéthete program mintájára létrehozott Giornate degli Autori (Venice Days) ma jelentette be a tíz […]

The post Velencében versenyez a Hétköznapi kudarcok appeared first on Filmtekercs.hu.

Két év után érkezik a Westworld 4. évada az HBO platformjaira – itt az előzetes!

A június 26-án érkező új évaddal visszatérhetünk a disztópikus világba, ahol az androidok nem feltétlen az ember barátai. Sejtelmes és hangulatos előzetes érkezett a Westworld negyedik évadjához! A sci-fi dráma egy újabb nyolc epizódból álló évaddal tér vissza. A szereplőgárda változatlan, visszatér Evan Rachel Wood, Thandiwe Newton, Jeffrey Wright, Aaron Paul, Tessa Thompson, Luke Hemsworth […]

The post Két év után érkezik a Westworld 4. évada az HBO platformjaira – itt az előzetes! appeared first on Filmtekercs.hu.