Best WordPress Hosting
 

Idén is három szerző részesül Alföld-díjban

Az Alföld szerkesztősége 1978 óta kiemelkedő szerzőit nívódíjban részesíti. 1993-tól a díjazottak a pénzjutalom mellé E. Lakatos Aranka szobrászművész emlékplakettjét is megkapják. 1978 és 2022 között 45 alkalommal 129 szerzőnek 136 Alföld-díjat osztottak ki (heten: Csoóri Sándor, Sütő András, Kulcsár Szabó Ernő, Tandori Dezső, Oravecz Imre, Esterházy Péter és Térey János kétszer is megkapták). A kitüntettek között olyanok szerepeltek, mint Kányádi Sándor, Hankiss Elemér, Tar Sándor, Nádas Péter, Borbély Szilárd, Kovács András Ferenc, Szilágyi István, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina és még sorolhatnánk. Az Alföld-díj a hazai irodalom egyik legrangosabb kitüntetése.

Bednanics Gábor 1976-ban született Budapesten. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett 1994-ben, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-filozófia-összehasonlító irodalomtörténet szakán szerzett diplomát. Doktori fokozatát 2007-ben szerezte meg az ELTE-n, 2013-ban habilitált a Debreceni Egyetemen. 2005 óta az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem oktatója, jelenleg főiskolai tanár. Eddig négy önálló könyve jelent meg, emellett számos publikációja, szerkesztett kötete látott napvilágot. A Fiatal Írók Szövetségének 2004 és 2010 között elnöke volt. Irodalmi, szaktudományos és szervezői tevékenységét 2011-ben József Attila-díjjal, 2021-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje Polgári Tagozatának odaítélésével ismerték el. Bednanics „az irodalomtörténészi szempontrendszerét friss kultúratudományi kérdésirányokkal gazdagító, a modern magyar költészet történetét feltáró kutatásaiért, szerteágazó irodalomszervezői és kiadói munkásságáért, valamint az Alföld folyóiratban negyedszázadon át közölt bírálataiért és tanulmányaiért” kap díjat.

Bodrogi Ferenc Máté 1980-ban született Miskolcon. A Debreceni Egyetem magyar szakán szerzett nappali tagozatos tanári diplomát (2006), illetve levelező tagozatos pszichológus diplomát (2013). Doktori fokozatát 2011-ben szerezte meg a Debreceni Egyetemen. 2011 óta dolgozik a helyi Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetben, kezdetben textológusként (tudományos munkatárs), majd 2014-től egyetemi adjunktusként. Eddig egy monográfiája, két tanulmánykötete, két kritikai szövegkiadása, illetve számos szerkesztett kötete, kisebb publikációja jelent meg. Egyetemi hallgatóként alapító főszerkesztője a mai napig élő Szkholion című egyetemi szakfolyóiratnak, 2012 óta társkoordinátora az Irodalomtanítás Innovációjának Országos Műhelye elnevezésű vállalkozásnak, mely 2015 és 2016 között MTA Magyar Irodalomtanítási Szakmódszertani Kutatócsoport néven tevékenykedett. Jelenleg az NKFI Mecenatúra program keretében az Aurora almanach többkötetes forráskiadásának vezetője. Bodrogi Ferenc Máté „a klasszikus magyar irodalomra fókuszáló kutatásainak a textológia és az eszmetörténet távlatán túl a pszichológia és az élményalapú pedagógia területére is kiterjesztő, a tehetséggondozás vonatkozásában is példás munkásságáért, és az Alföld folyóiratban megjelent mindig felvillanyozó kritikáiért” nyeri el a kitüntetést.

„Annyi mindent láttam már elpusztulni” – Interjú Győrffy Ákos költővel

1976-ban Vácott születtél. Korábban írói tevékenységed mellett egy budapesti iskolában mozgássérült gyerekeket tanítottál, később szociális munkásként dolgoztál hajléktalanszállón. Hogyan választottad ezeket a foglalkozásokat?

Úgy éreztem, hogy valami hasznos dolgot kell csinálnom, ha már mindenképp be kell lépnem a munka világába. Olyasmit, amiről azt gondolom, van értelme. Ebben nyilván benne volt, hogy soha nem volt érzékem és tehetségem az úgynevezett „normális” szakmákhoz. Soha nem tudtam elképzelni magam egy hivatalban vagy irodában. Mégis mit lehet ott csinálni? A periféria vonzott, azok az emberek, akik valamilyen határhelyzetben élnek. Nyilván nem függetlenül attól, hogy magamat is egyfajta határhelyzetben láttam mindig.

Sosem voltam igazán szociális lény. Introvertált, csendes kamasz voltam, akit az erdő, a Duna, a zene és az irodalom érdekelt. Ilyen alkattal óhatatlanul a perifériára sodródik az ember, elkülönül, járja a maga köreit. A mozgássérült gyerekek közel álltak hozzám, volt valami rokonság köztünk. Az ilyesmiről nehéz beszélni, mert nem arról van szó, hogy feltétlenül a segíteni akarás vezetett volna hozzájuk. Jól éreztem magam közöttük, és azt hiszem, ők is szerettek. Felismerték bennem azt, ami bennük is megvolt. A kiszolgáltatottságot talán.

A KMI 12 program sikereiről és terveiről – Interjú Szentmártoni Jánossal

A KMI 12 program 2020-ban indult, így a 2022-es év volt az első olyan, amely zavartalanul, a járvány miatti korlátozások nélkül telt el. Hogyan látja, sikerült az első két év hektikusságát ellensúlyozni?

Mindenképpen. De ahogy korábban is nyilatkoztam, a pandémia alatt sem tétlenkedtünk, szakmai partnereinkkel portréfilmeket, versmegzenésítéseket, versfilmeket, antológiát, hangoskönyveket készítettünk az első évad alkotóinak munkáiból, amely elemek azóta hagyománnyá váltak. Vagyis a 2022-es év kiemelt szerzőinek alkotásaiból is készültek hasonló művészi tartalmak, amelyek nemsokára kiegészülnek egy online pedagógiai segédlettel, amely kiváló magyartanároknak köszönhetően az első két évad szenior szerzőiről összeállított óravázlatokat tartalmaz.

Szentmártoni János a KMI 12 programigazgatója. Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu