Készítette: Talum Fruzsina, Erdei Bálint, Szolykó Dávid
Ez a bejegyzés: „Pokolba a tudományoskodó irodalommal!” – Még, még, még Gombaszögi Nyári Tábor eredetileg innen származik: kultúra.hu.
Archívum címkék: Szöllősi Mátyás
„Igenis van élvezhető, átélhető, mély szépirodalom ma” – Szöllősi Mátyással beszélgettünk
Mindhárom műnemben – líra, dráma, epika – alkotsz, és a fotóiddal is sűrűn találkozhat a közönség. Amikor az első regényedet, a Simon Pétert olvastam, az volt a benyomásom, hogy ezeket a művészeti ágakat egyszerre műveled. Hogyan döntöd el, hogy egy-egy anyagból, impulzusból mi lesz: próza, fotó vagy vers?
Ezek nem minden esetben különülnek el egymástól, és sokszor kvázi nem is én döntök, vagy nem is kell döntést hoznom, szóval az, hogy lefotózok valakit, még bőven megengedi, hogy akár írjak is róla, és fordítva. Azt hiszem, nálam a líra jelenti az alapot, és jó jel, ha ez a regényem olvasása közben föltűnik a befogadónak. Remélem, hogy a képeimben szintén van líraiság, és valahol a dokumentarista és a művészi fotó határmezsgyéjén tartózkodnak. Az, hogy milyen eszközökkel nyúlok egy témához, nyilván elsősorban magától a témától függ, de gyakran megtörténik, hogy egy adott történetet többféle műfajban is feldolgozok-megírok, és viszonylag az is gyakori, hogy egy-egy fotósorozathoz szöveg társul, szóval minden értelemben több lábon állok.
Szabad című versesköteteddel ismerkedve az a benyomásom alakult ki, hogy – mint a fülszövegben Lator László írja – a lírád sem tisztán lírai, hanem van egyfajta epikus vonása: helyzeteket ír le, történeteket vagy történettöredékeket mesél el.
„Ez nem bizonyíték, Simon” – Szöllősi Mátyás Simon Péter című regényéről
Szöllősi Mátyás még negyvenéves sincs, de már fotós és irodalmi körökben is jól cseng a neve. Munkáit számos módon ismerték el: jutalmazták Mozgó Világ nívódíjjal, Margó és Látó díjjal, részesült Örkény István drámaírói ösztöndíjban, NKA alkotói, Móricz Zsigmond irodalmi, MMA alkotói és Térey János alkotói ösztöndíjban, valamint több alkalommal lett dobogós sajtófotó-pályázatokon. Versei, elbeszélései és fotóalbuma után 2018-ban első regényét is kezünkbe vehettük: megjelent a Simon Péter.
Gyónásregény. Nem hiszem, hogy létezik ilyen műfaj; a terminus technicust én találtam ki, miután befejeztem az olvasást.
A regény elején és végén ugyanis egy-egy gyónásnak lehetünk tanúi. Az elején egy apa gyónja meg valahai hűtlenségét és titokban született gyermeke létezését régen látott fiának, Simonnak. A regény végén ugyanez a Simon egy tüntetésen az emelvényről nyilvánosan meggyónja, hogy halálba segítette hosszan szenvedő, gyógyíthatatlan beteg feleségét.
A KMI 12 program sikereiről és terveiről – Interjú Szentmártoni Jánossal
A KMI 12 program 2020-ban indult, így a 2022-es év volt az első olyan, amely zavartalanul, a járvány miatti korlátozások nélkül telt el. Hogyan látja, sikerült az első két év hektikusságát ellensúlyozni?
Mindenképpen. De ahogy korábban is nyilatkoztam, a pandémia alatt sem tétlenkedtünk, szakmai partnereinkkel portréfilmeket, versmegzenésítéseket, versfilmeket, antológiát, hangoskönyveket készítettünk az első évad alkotóinak munkáiból, amely elemek azóta hagyománnyá váltak. Vagyis a 2022-es év kiemelt szerzőinek alkotásaiból is készültek hasonló művészi tartalmak, amelyek nemsokára kiegészülnek egy online pedagógiai segédlettel, amely kiváló magyartanároknak köszönhetően az első két évad szenior szerzőiről összeállított óravázlatokat tartalmaz.
Szentmártoni János a KMI 12 programigazgatója. Fotók: Hartyányi Norbert/Kultúra.hu