Best WordPress Hosting
 

A Tankcsapdában zenekari életünk nagy részét nem a zenélés teszi ki

Mennyire követitek nyomon, mi történik jelenleg itthon a rockzenében?

A rockzene soha nem volt mainstream műfaj. Legalábbis a rockzenének az a bizonyos ága vagy válfaja, ami valóban kemény riffeket, zenei megoldásokat, kemény szövegeket, megszólalásokat tartalmazott. Nyilvánvalóan a populáris, a pop- és könnyűzene kifejezések is a széles népszerűségnek örvendő zenei műfajokra utalnak. A rockzene mindig inkább egy rétegműfajnak számított. A könnyűzene történetében viszont, ha az ötvenes és hatvanas évektől nézzük, voltak olyan korszakok, amikor a keményebb zenét játszó előadók is nagy népszerűségnek örvendhettek. De ezek is inkább azok a zenekarok voltak, és azon zenekaroknak a dalai, amelyek ehhez a bizonyos populáris, könnyebben fogyasztható zenei közeghez álltak közelebb.

Azt viszont elmondhatjuk: Magyarországon a rockzene nem most éli az aranykorát. Botcsinálta módon az évtizedek alatt kénytelenek voltunk a Tankcsapdával megtanulni, hogy egy zenekari karriert milyen formában érdemes, illetve hogyan lehet felépíteni, miként lehet menedzselni. Ez viszont független attól, hogy éppen rockzenét játszunk. Az más kérdés, hogy mi azért játszunk rockzenét, mert ez a fajta zenei közeg, ez a fajta zenei kifejezésmód az, ami a miénk, ami hozzánk közel áll, akár hallgatóként, akár előadóként.

DEBRECEN VÁROS BORA 2024

Kiválasztották a Debrecen Város Bora 2024 címmel kitüntetett borokat

A város hivatalos eseményein, gasztrokulturális programjain, a helyi éttermek borkínálatában találkozhatunk velük

A minőségi magyar borkultúra fejlesztése és támogatása érdekében Debrecen Városa példaértékű módon sokat tesz. Ezt a célkitűzést támogatja a Debrecen Város Bora cím is. A 2015 óta meghirdetésre kerülő borverseny elsődleges célja, hogy kiválasztásra kerüljenek azok a legkiválóbb magyar borok, amelyek Debrecen hivatalos eseményein, gasztrokulturális programjain, a helyi éttermek borkínálatában, illetve reprezentációs ajándékként méltón képviselik Kárpát-medence borkultúráját.

Idén is három szerző részesül Alföld-díjban

Az Alföld szerkesztősége 1978 óta kiemelkedő szerzőit nívódíjban részesíti. 1993-tól a díjazottak a pénzjutalom mellé E. Lakatos Aranka szobrászművész emlékplakettjét is megkapják. 1978 és 2022 között 45 alkalommal 129 szerzőnek 136 Alföld-díjat osztottak ki (heten: Csoóri Sándor, Sütő András, Kulcsár Szabó Ernő, Tandori Dezső, Oravecz Imre, Esterházy Péter és Térey János kétszer is megkapták). A kitüntettek között olyanok szerepeltek, mint Kányádi Sándor, Hankiss Elemér, Tar Sándor, Nádas Péter, Borbély Szilárd, Kovács András Ferenc, Szilágyi István, Takács Zsuzsa, Tóth Krisztina és még sorolhatnánk. Az Alföld-díj a hazai irodalom egyik legrangosabb kitüntetése.

Bednanics Gábor 1976-ban született Budapesten. A győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban érettségizett 1994-ben, majd az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-filozófia-összehasonlító irodalomtörténet szakán szerzett diplomát. Doktori fokozatát 2007-ben szerezte meg az ELTE-n, 2013-ban habilitált a Debreceni Egyetemen. 2005 óta az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem oktatója, jelenleg főiskolai tanár. Eddig négy önálló könyve jelent meg, emellett számos publikációja, szerkesztett kötete látott napvilágot. A Fiatal Írók Szövetségének 2004 és 2010 között elnöke volt. Irodalmi, szaktudományos és szervezői tevékenységét 2011-ben József Attila-díjjal, 2021-ben a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje Polgári Tagozatának odaítélésével ismerték el. Bednanics „az irodalomtörténészi szempontrendszerét friss kultúratudományi kérdésirányokkal gazdagító, a modern magyar költészet történetét feltáró kutatásaiért, szerteágazó irodalomszervezői és kiadói munkásságáért, valamint az Alföld folyóiratban negyedszázadon át közölt bírálataiért és tanulmányaiért” kap díjat.

Bodrogi Ferenc Máté 1980-ban született Miskolcon. A Debreceni Egyetem magyar szakán szerzett nappali tagozatos tanári diplomát (2006), illetve levelező tagozatos pszichológus diplomát (2013). Doktori fokozatát 2011-ben szerezte meg a Debreceni Egyetemen. 2011 óta dolgozik a helyi Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézetben, kezdetben textológusként (tudományos munkatárs), majd 2014-től egyetemi adjunktusként. Eddig egy monográfiája, két tanulmánykötete, két kritikai szövegkiadása, illetve számos szerkesztett kötete, kisebb publikációja jelent meg. Egyetemi hallgatóként alapító főszerkesztője a mai napig élő Szkholion című egyetemi szakfolyóiratnak, 2012 óta társkoordinátora az Irodalomtanítás Innovációjának Országos Műhelye elnevezésű vállalkozásnak, mely 2015 és 2016 között MTA Magyar Irodalomtanítási Szakmódszertani Kutatócsoport néven tevékenykedett. Jelenleg az NKFI Mecenatúra program keretében az Aurora almanach többkötetes forráskiadásának vezetője. Bodrogi Ferenc Máté „a klasszikus magyar irodalomra fókuszáló kutatásainak a textológia és az eszmetörténet távlatán túl a pszichológia és az élményalapú pedagógia területére is kiterjesztő, a tehetséggondozás vonatkozásában is példás munkásságáért, és az Alföld folyóiratban megjelent mindig felvillanyozó kritikáiért” nyeri el a kitüntetést.

Debrecent nézte és Debrecen visszanézett rá: hazatalált Térey hagyatéka

Négy év telt el halála óta, azóta hagyománnyá nemesedett, hogy szeptember közepén az író, költő előtt tisztelegnek, s művein keresztül kiemelten foglalkoznak azzal, mit is jelent debreceninek lenni, mit jelent a debreceniség, hogyan kötődnek a városhoz, a hagyományokhoz. Ezek azok a kérdések, amelyek az írót is rendkívüli módon foglalkoztatták: műveiben és magánéletében is, és ez a kettő ért össze az idei Térey Könyvünnepen emlékhelyének átadásával.

Június végén érkezett a hír, hogy az özvegy, Harmath Artemisz úgy döntött, a budapesti, Viza utcai írólakás tárgyi hagyatéka teljes egészében költözik a cívisvárosba. (A döntés hátteréről Harmath Artemisszel készített interjúnk itt olvasható.) Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum igazgatójának javaslatára Harmath Artemisz Debrecen kultúrájáért felelős alpolgármesteréhez, Puskás Istvánhoz fordult tanácsért, aki hamarosan megoldást is talált az állomány elhelyezésére. Azt biztos kezekbe, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár gondozására bízta, akik a legmegfelelőbb hajlékot, Térey fiatalkorának legkedvesebb kiskönyvtárát jelölték ki a személyes tárgyak otthonául. Egy emlékhelyet hoztak létre, ami a jövőben egy kis kulturális központtá nőheti ki magát: lehetőséget teremt a kutatóknak elmélyedni a személyes tárgyakon keresztül is az életműben, és otthont ad a helyi irodalmi szcénának is rendezvényeik lebonyolítására.

Harmath Artemisz, az író özvegye gyermekeivel

Erdélyi Dániel harmadik lett a 2. Kodály Nemzetközi Zenei Versenyen

A 2. Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Versenyen a fiatal dirigensek rendhagyó módon nemcsak zenekari darabokat, hanem számos oratóriumrészletet is vezényeltek.Az élő fordulókat 26 karmester kezdhette meg, közülük öten jutottak a döntőbe.

A hétfős nemzetközi zsűri elnöke Jorma Panula (Finnország) volt, tagjai Ács János (Olaszország/Magyarország), Peter Broadbent (Egyesült Királyság), Remy Franck (Luxemburg), Hamar Zsolt (Magyarország), Oksana Madarash (Ukrajna) és Kollár Imre (Magyarország).

Döntésük alapján megosztott 2. helyezett lett Alexander Sinan Binder és Mateusz Gwizdalla, harmadik díjat kapott Erdélyi Dániel, negyedik helyezést ért el Eric Staiger, ötödik lett Jiří Habart.

Elkezdődött és élőben követhető a 2. Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Verseny

Öt kontinens 56 országának 308 fiatal muzsikusa jelentkezett a Kodály Filharmónia Debrecen és a JM Hungary szervezésében augusztus 20. és 28. között zajló 2. Kodály Zoltán Nemzetközi Zenei Versenyre. Az előzsűri döntése alapján végül 38 versenyző kezdhette meg a versenyt, köztük hat magyar résztvevő: Dénes-Worowski Marcell, Erdélyi Dániel, Johannes Marsovszky, Paul Marsovszky, Tóth Sámuel Csaba és Zsíros Levente.

A videós előválogató alapján az élő fordulókba került versenyzők fellépési sorrendjét sorsolás döntötte el.

Az 1. fordulóra augusztus 21-én és 22-én 10.00 és 12.40, illetve 15.00 és 17.40 között kerül sor. A verseny ingyenesen látogatható fordulói a Kölcsey Központ Nagytermében zajlanak, a verseny záróeseményére (díjátadó és gálakoncert) szintén a Kölcsey Központban kerül sor augusztus 28-án, amelyre 500 forintos regisztrációs jegyek válthatók ide kattintva.

600 milliós beruházásból épült egyedülálló élménypark Debrecen mellett

A gigapark minden korosztály számára felejthetetlen kikapcsolódást nyújt

Közel 600 millió forintos beruházás eredményeként készült el és nyílt meg egy új családi élménypark Debrecen mellett. A ritkaságnak számító felnőtt és gyermek elektromos gokartpálya mellett dodzsem, 9D mozi, csónakázótó, állatpark, medencék, játékterem, autós szimulátor, műfüves focipálya, paintball és íjászati lehetőség is várja a látogatókat.

A 30 hektáros területen létrehozott különleges és egyedülálló családi élményparkban tengernyi program közül válogathatunk. Az állami támogatás nélkül, több mint 600 millió forintos beruházással készült központ célja, hogy a szolgáltatások minél nagyobb száma vonzza, tartsa ott, illetve hívja vissza a vendégeket.

„Kulturális értékeket csak közösségek tudnak emlékezetben tartani” – Ősszel nyílik Debrecenben Térey János lakásmúzeuma

A szeptemberi Térey Könyvünnepre nyílik meg Térey János debreceni lakásmúzeuma, amely a József Attila- és Babérkoszorú díjas író és költő tárgyi hagyatékát mutatja be. A kiállítás eleven tér lesz, „békebeli zóna”, ösztöndíjas, illetve rezidenciaprogramokkal és egyéb kortárs irodalmi rendezvényekkel. Harmath Artemisz irodalomkritikussal beszélgettünk.

Ha lakásmúzeumba kerül Térey János tárgyi hagyatéka, melyik életszakasz állapotát kívánja a kiállítás reprezentálni? A debreceni gyerekkort és a kamaszkort? Vagy ebben benne van a Vizafogó-féle dolgozója is?

A Viza utcai írólakás tárgyi hagyatéka egy az egyben utazik Debrecenbe. Ez az érett felnőttkor, a gyerekkor relikviáival.

Könyvnyomtatás 550 – Szent Pál leveleitől a részvénytársaságig, avagy az Alföldi Nyomda rövid története

Mint az köztudott, Debrecen a magyar történelemben mindig is sajátos jelentőséggel bírt, elsősorban szellemi központ-jellege okán. Hogy ezen szerepkörében több évszázadon keresztül megerősödhetett, ahhoz jó alappal szolgált az egyetem elődjének tekinthető Református Kollégium, a debreceni emberek műveltsége, nyitottsága, hitbéli újító szándéka. Mindezen tényezők kialakulásához, felerősödéséhez azonban egy technológiai újítás vezetett: a könyvnyomtatás.

Debrecen a könyvek terén is élen járt, lekörözve sok más történelmi magyar várost. 1561-ben ugyanis itt készült el az első magyar nyelvű egyházi nyomtatvány, melyet Méliusz Juhász Péter prédikátor és Huszár Gál nyomdász készítettek.

Az első magyar nyomat Szent Pál leveleinek magyarázatát tartalmazta.

7. Debrecziner Gourmet Fesztivál – programok és kiállítók

SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ – DEBRECZINER GOURMET FESZTIVÁL a MASTERGOOD támogatásával

2023. JÚNIUS 16-18.

A Debrecziner Gourmet Fesztivál 7. alkalommal várja a finom fogások szerelmeseit Debrecen zöld szívében, a Nagyerdei Parkban, ez alkalommal június 16-18. között a MASTERGOOD támogatásával.  A fesztivál a nívós vidéki gasztronómiát hivatott bemutatni, ahol az éttermek és bisztrók mellett cukrászatokat, kisüzemi sörfőzdéket, kávépörkölőket és pékséget is találni. Ezen a hétvégén Soprontól Karcagon át, Budapesten és Encsen keresztül egészen Debrecenig kalandozhat a látogató a gasztro-térképén. idén a „Nyári emlékeink” ihlette menük nyűgözhetik le a közönséget. A fogások nosztalgikus érzéseket idéznek majd fel, miközben új gasztro-emlékeket alkotnak az éttermek újragondolt nyári receptjeinek köszönhetően.  A balatoni lángos összetéveszthetetlen illata, a nagyi titkos receptjei vagy egy spontán baráti sütögetés a nyári csillagos égbolt alatt… Csak néhány példa azokból a nyári élményekből, melyek a legkülönbözőbb falatokban köszönnek vissza.

A mélység hangja – Deczki Sarolta Tar Sándorról

Hogyan találkoztál először Tar szövegeivel?

Érdekes, hogy sem debreceniként, sem magyar szakosként nem találkoztam velük. 2002-ben végeztem Szegeden magyar szakon, és el lehetett végezni úgy, hogy nem hallott az ember Tar Sándorról. Odacsapódtam kicsit a DeKon Csoporthoz, és belekezdtem az irodalomelmélet speciális képzésbe is, amely során számos kortárs szerzővel foglalkoztunk, de Tar kimaradt. Azt hiszem, ez sokat elmond a kilencvenes évek elméleti-kritikai gondolkodásáról. Persze máshol, más kritikai fórumokon számon tartották Tart, de az egyetemi tanszékeken uralkodó kritikai diskurzusokban nem volt jelen. 

Így én is csak viszonylag későn, 2003-ban ismerkedtem meg vele, amikor felkértek egy kritikára A térkép szélénről. Akkor elolvastam más köteteit is, és kritikákat róla, és azonnal otthon éreztem magam ebben a szövegvilágban. Beszippantott. Mint Arisztotelész írja, a katarzis a felismerés nyomán jön létre, és én Tar novelláiban felismertem a gyerekkorom világát. A szüleim kocsmát üzemeltettek egy Debrecen környéki faluban, és ott hasonló figurákkal, jelenetekkel, sorsokkal találkozhatott az ember, mint Tarnál. Persze gyerekként ez kevésbé értettem, de a hangulat, az atmoszféra emléke megmaradt bennem.

Falcsik Mari, Kukorelly Endre, Nádasdy Ádám és Markó Béla nyerték a Petőfi-költőversenyt

A költészet napján, április 11-én kezdődő, április 22-ig tartó huszadik költészeti fesztivál színes programokkal várja az érdeklődőket Debrecenben – jelezték a szervezők csütörtökön, a fesztivál programjait ismertető sajtótájékoztatón.

Puskás István, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere emlékeztetett rá, hogy ebben az évben több jeles irodalomi évforduló lesz a városban. Kiemelte ezek közül Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. és Borbély Szilárd születésének 60. születésnapját, amelyek meg fognak jelenni az irodalmi nagyrendezvények programjában.

Szirák Péter, az Alföld folyóirat főszerkesztője, a költészeti fesztivál kurátora a sajtótájékoztatón bejelentette: a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából az Alföld folyóirat meghívásos költőversenyének ünnepélyes díjátadóját az idén húsz esztendős Debreceni Költészeti Fesztivál keretében tartják április 12-én.

„Egymást nézzük: én meg Debrecen” – Keczán Mariann Szabó Magda debreceniségéről

Ha Debrecenre gondolunk, óhatatlanul eszünkbe jut Szabó Magda neve is. Ön mikor és miért kezdett el komolyabban foglalkozni a műveivel?

Születésének centenáriuma kapcsán muzeológusként kezdtem módszeresebben közelíteni az életműhöz. 2017 kora tavaszán szinte egyidejűleg talált meg a téma és az a feladat, hogy debreceniségét modern szemléletű kiállításon mutassam be. Adott volt a hely, a múzeumi munkacsapat, a javarészt helyi vonatkozású relikviákat tartalmazó és letéti anyagként őrzött írói hagyaték, valamint az a gazdag szellemi örökség, amelynek feldolgozására kevesebb mint fél esztendő állt a rendelkezésemre.

Miért vállaltam el mégis? Egyfelől a munkahelyi feladatot nem tartottam illendőnek visszautasítani, másfelől valamiféle folytonosságot érzékeltem a korábbi kutatásaim és a múzeumi munkám között. Két téma: az antikvitás továbbélése és a tájirodalom már magyar–latin szakos egyetemistaként is érdekelt, és ez később: a Márai Sándor publicisztikájáról szóló disszertációm írásakor, aztán a csaknem másfél évtizedes múzeumi tevékenységem során is meghatározó maradt. Kiállításokat rendeztem, városi sétákat vezettem, és közben a lehetőségekhez képest igyekeztem tájékozódni Debrecen kulturális és történelmi tradícióiról.

Interjú Kiss Fruzsinával, az Ami összeköt – 100 gondolat a magyar kultúráról kiadvány ötletgazdájával

Az eredeti ötlet és a könyv első verziója ötvözi a jótékonyságot és a kultúrát. Miért fontosak ezek a számodra?

Már gyerekkoromtól kezdve fontosnak éreztem, hogy segíthessek. A szüleim mozgássérültek, így „beleszocializálódtam” abba, hogy segítünk egymásnak és másoknak. Tizenévesen kezdtem önkéntesként dolgozni különböző debreceni sportrendezvényeken, és élelmiszert, ruhát, játékokat gyűjtöttünk fogyatékossággal élő gyermekeknek, rászoruló családoknak. A Tanítsunk Magyarországért programhoz is azért csatlakoztam mentorként elsős egyetemista koromban, hogy hátrányos helyzetű fiataloknak segíthessek.

A kultúrával és azon belül az irodalommal való kapcsolatom is szinte magától értetődő: nagyon szeretek olvasni, fontosak számomra a versek, novellák, regények. Az egyik kedvenc könyvem Madách Imrétől Az ember tragédiája, azáltal szerettem meg az olvasást. A másik Széchenyi István Hitel című munkája. Az előbbi azért, mert a magyar és a keresztény európai kultúra összefonódását tapasztalhatjuk meg benne. Az utóbbi azért, mert a reformkor meghatározó korszak volt Magyarországon, és a mű címe nemcsak a banki konstrukcióra, hanem a hitelességre is vonatkozik: hogyan lehetünk hitelesek, hogyan nevelhetünk gyermeke(ke)t hitelesen. Ez a két mű fontos alapértékeket erősített meg bennem – kereszténység, magyar kultúra, hitelesség –, amelyek gyermekkoromtól elkísérnek. Az irodalom a magyar kultúra „lélekfonala”, amely gyermekkortól öregkorig átfonja az életünket.

„Tulajdonos, vigyázz archívumodra” – Debreceni séták Térey Jánossal

„Kisfiam, apukád nem volt üveges, mondta apám, amikor a konyhán áthaladva elálltam előle a tévét – írta a Térey János Boldogh-ház, Kétmalom utca – Egy cívis vallomásai című, 2020-ban megjelent visszaemlékezésében. Mi az, amit kitakarunk a gyerekkor fénytől szikrázó üvegfelületéből, ami emlékeztet a tévék képernyőjére is. Persze, Térey gyerekkori élményanyaga elválaszthatatlan a Piac utcai sétáitól, miközben talán éppen arra gondolt, hogy ezúttal hogyan jár túl Thomas Lieven a németek eszén a Nem kell mindig kaviár című sorozatban.  És a széria főcímzenéjébe belehallja a Nagytemplom harangzúgását, a nagyerdei Klinikák virágágyásai mellett elhaladó villamos csilingelését. Míg azonban a régi tévéknek a bekapcsolás után át kellett melegedniük, addig az emlékek bekapcsolásához nincs szükség áramra, maguktól is működésbe lépnek, váltanak csatornákat, mintha valaki össze-vissza nyomkodná emlékezetünk távkapcsolóját. A Boldogh-ház, Kétmalom utca – Egy cívis vallomásaiban összefonódik a tragikus eseménysorokkal teli családtörténet, a személyes sors és a város krónikája. 

Téreynek nem csak a tévé képernyőjével van különös viszonya, hanem a mozi vásznával is, amely remek felület ahhoz, hogy megjelenítse rajta a privát és a város emlékezetét. Nemcsak azt írja meg, hogy milyen volt apjával megnézi a Csillagok háborúját, megidéz egy másik vásznat is. Illetve nem is ő, hanem Hegyi Zoltán, a Sexepil egykori énekese. Térey csak idézi Hegyit.

1988 késő őszén történt, a debreceni IPK (akkori Ifjúságpolitikai Klub) nagytermében… Az énekes borközi állapotban így szólította meg a közönséget: „Mi van, mit ültök itt? Ez nem mozi. Álljatok föl, jó?… Addig nem folytatjuk a koncertet, világos?” Ezen a koncerten voltuk először egy légtérben, írta meg ezt a momentumot is Térey János a „Mit ültök itt? Ez nem mozi” – Szíves kalauz Debrecenben című, a Magyar Narancsban publikált cikkében. Akkor még nem ismertük egymást. Ő a Tóth Árpád Gimnázium végzős tanulója, akár össze is futhattunk volna az IPK mellett található Gambrinus közben is, de aztán Kemény István mutat be minket egymásnak egy év múlva, már a New York Kávéházban, de akkor nem jutunk túl a formalitáson. 

Főszerepben Debrecen: filmek, amelyek kötődnek a városhoz

Légy jó mindhalálig (1960)

A történetet aligha kell hosszan ecsetelni bárkinek is: a Légy jó mindhalálig 1960-ban bemutatott fekete-fehér, egész estés film, amely Móricz Zsigmond azonos című regénye nyomán készült. A forgatókönyvet Darvas József írta, a filmet Ranódy László rendezte, zenéjét Szervánszky Endre szerezte, a főszerepben Tóth László látható.

Nyilas Misi második osztályos tanuló a debreceni bentlakásos kollégiumban. Eminens diák, aki mindenben igyekszik meglátni a jót. Iskola után felolvas a vak Pósalaky úrnak, aki megkéri Misit, játssza meg a lutrin a számokat, amiket megálmodott. Nyernek, de a fiú elveszti a szelvényt, ezért egyre nagyobb bajokba keveredik. Az igazgató kicsapással fenyegeti, Nyilas Misi pedig csalódik a felnőttek világában. Móricz Zsigmond regénye 1920-ban jelent meg folytatásokban a Nyugatban. Csak jóval később, az író magánlevelezéséből derült ki, hogy a Tanácsköztársaság bukása utáni meghurcoltatása ihlette Nyilas Misi történetét.

Miért cívis a cívisváros? – Debrecen és nagyjaink

A cívisek az alföldi mezővárosok paraszti eredetű,

főképp földműveléssel foglalkozó vagyonos polgárai voltak. Sajátos életmódot

folytató réteg, amely konzervativizmusa révén zárt közösséget alkotott. A

Debreceni cívisházak és lakóik nyomában

Habár a cívisek, azaz az alföldi mezővárosok paraszti eredetű, de már polgári lakosságának emlékei, legfőképpen a házai még elszórva az ország számos cívis városában megtalálhatók, a köznyelv sokszor hajlamos Debrecent a cívisvárosnak hívni. A hízelgő titulus ellenére a cívisek életmódjára jellemző hagyományos, földszintes lakóházak legnagyobb része már eltűnt a városból: Harangi Attila építész felmérése alapján 2018 júniusában összesen még 1540 hagyományos cívisház állt a történelmi belvárosban, 2020 decemberére ebből a folyamatosan zajló bontások miatt már csak 1476 maradt. Ráadásul karakterük, műszaki állapotuk szempontjából a házak mindössze egyharmada képvisel megőrizhető értéket.

Harangi Attila és Löki Viktor 2019 és 2021 között 21 debreceni cívisház és lakóik történetét dokumentálták. A könyv alapja a helyszínbejárás során készített fotósorozat a házakról és lakóikról, illetve az interjúk formájában rögzített történetük. A jelenlegi lakóktól első kézből megismert, személyes hangvételű történeteket a tudományos igényű levéltári kutatások során feltárt korabeli források adatai egészítik ki.

Harangi Attila építészként már évek óta kutatja a cívis lakóházakat. Diplomamunkájának középpontjában is a történelmi belváros ezen épületeinek megőrzése állt. Munkájához ugyanebben az esztendőben csatlakozott fotósként Löki Viktor biológus, a Streets of Debrecen szerzője.