Best WordPress Hosting
 

2022 legjobb könyvei 40-31.

Az év vége a számvetés ideje, így teszünk mi is: novemberben húztunk egy határt, és elkezdtük listázni a kedvenc olvasmányainkat. Az idei év már-már olyan volt, mint a koronavírust megelőző időszak, beindultak az irodalmi fesztiválok, élőben találkozhattunk a szerzőkkel, és rengeteg könyv jelent meg. 2022-ben sokkal többet foglalkoztunk tényirodalmi könyvekkel, ezért úgy döntöttünk, az előző évektől eltérően a számunkra legmeghatározóbb non-fiction köteteket külön listába szedjük. Szépirodalmi listánkra idén is sajnos csak ötven könyv került fel, a helyek száma véges, mindig akadnak nagy hiányzók, és mint minden lista, igazságtalan. A lista szubjektív, és csak azokból válogattunk, amelyeket olvastunk, és amelyek megérintettek, felráztak, elgondolkodtattak, megnevettettek, megleptek minket – egyszóval, amelyeket az idei év legemlékezetesebb és legizgalmasabb olvasmányainak találtunk. Így olvastunk mi 2022-ben.

(A LISTA KORÁBBI RÉSZEI: 50-41.) 

Molnár Vilmos Kőrösi Csoma-kötete lett az év könyve

A 2022-es Könyv Nívódíjat Jánosi Zoltán Antigoné gyűrűi – Kézjelek Kreón árnyékára című tanulmánykötete, Medvigy Endre Népiség, Erdély, Trianon című tanulmánykötete, Szakonyi Károly A csend napjai című kisregénye és Visky András Kitelepítés című regénye nyerte el. A díjakat hagyományosan a tagozat Élőfolyóirat-sorozat estjén, december 5-én, a Magyar Művészeti Akadémia irodaházában adták át.

Visky András regénye azt az időszakot eleveníti fel, amikor az 1956-os forradalom után református lelkész édesapját huszonkét év börtönre ítélték, és elkobozták a vagyonát, édesanyját pedig hét gyermekével együtt kitelepítették a Duna-delta közelében lévő lágerbe. Tudósításunk a kolozsvári könyvbemutatóról itt olvasható.

Az irodalmi tagozat Tőzsér Árpád Kossuth-díjas költő, akadémikus, a Nemzet Művésze javaslatára 2014-ben, nyolc évvel ezelőtt döntött úgy, hogy az MMA által évente elismerő oklevelekre a tagozatok rendelkezésére bocsátott összegből megalapítják Az év legjobb könyve díjat és a Könyv Nívódíjakat, amelyekre a jelölteket minden év novembere és a következő év októbere között megjelenő könyvek közül műfajtól függetlenül választanak ki. Az irodalmi tagozatban tevékenykedő akadémiai tagok minden évben javaslatot tesznek a díjazottakra, majd titkos szavazással döntenek arról, hogy az előterjesztettek közül kik a legérdemesebbek.

Kritikai felkoncolás helyett a tolkieni örökséget kerestük A hatalom gyűrűiben

Szeptemberben indult útjára a világ legdrágább sorozataként beharangozott A Gyűrűk Ura – A hatalom gyűrűi az Amazon Prime-on. A Magyar Tolkien Társaság két Tolkien-kutatójával, Barna Bálinttal és Füzessy Tamással pedig egy ötrészes podcastsorozatban közösen beszéltük ki, mit láttunk az első évadban. A podcastok hanganyaga most felkerült YouTube-ra is, itt pedig felelevenítettük, milyen nagy visszatérő témái voltak a beszélgetéseinknek.

A csend legmélyén – Légrádi Gergely: Alkalomadtán

Boldogtalan családról szól, és az utóbbi évtizedekben egyre inkább kibontakozó traumairodalom körébe tartozik. A könyv központi figurája a Fiú, az ő monológjával indul a mese. Utána kap szót az Apa, majd az Anya, de megszólal, ha csak egy levélben is, az apai Nagyapa.

A regény felütése a következő: „Azt kellene éreznem, hogy vége. Nincs tovább. Se a patológián, se a temetkezési vállalkozónál, se a ravatalozónál.” Ez a kezdet kissé elbátortalaníthatja a felületesen érdeklődő reménybeli olvasót, mert hát ha már mindennek amúgy is vége van, akkor mi értelme volna elolvasni a következő 272 oldalt? Aztán persze ha továbbhaladunk, kiderül, hogy az Anya haláláról, a temetés előkészületeiről esik szó. Ezzel a halálesettel mintha nagy kő esne le az életben maradottak szívéről, mivel az Anya meglehetősen rigorózus személyiségként van lefestve.

Ennyiben mintha különös szerepcseréről lenne szó. Az Anya viselkedett olyan passzív-agresszív módon, ahogy többnyire a „hideg-korlátozó” természetű apák szoktak. Vele ellentétben az Apa a „meleg-megengedő” típusba sorolható. Társas magányában vagy a vele tartó Fiú társaságában olvasni szeret a világon a legjobban, és csendes életre vágyik. Ezt a fúriaként rájuk telepedő anyai hatalom rossz szemmel nézi: ő maga sosem vett könyvet a kezébe. Mindezt a még gyerekkorú Fiú szemén keresztül mint napi gyakorlatot láthatjuk. A történet előrehaladtával azonban a Fiú felnőtté érik, s már nem a jelen pillanatban zajlik a regényépítő cselekvés, illetve ennek híján mondjunk inkább létezést, hanem a történteket lelkében őrző férfi emlékeiben pereg tovább végtelenítve.

Mangold újra elmondja, hogy nem törli ki Indy-t

A film a 60-as években játszódik, és egy volt náci, a Mads Mikkelsen által alakított Jürgen Voller a holdraszállást akarja a saját céljaira használni. Indy mellé a keresztlánya, Helena csatlakozik, és ez alapján rengeteg pletyka volt, hogy a nő erővel átveszi a stafétát. Amúgy teljesen “józan ésszel gondold át” dolgokat mond, amiket néha említettem nektek […]

Egy gyerek elvesztésével soha nem lehet megtanulni együtt élni

Szeptember 15-től hatályba lépett az abortusztörvény-módosítás, amely a terhesség megszakítása előtt a szívhang meghallgatására kötelezi a nőket. A törvénymódosítás heves indulatokat váltott ki, a Felhő Café Könyvek pedig kötetbe gyűjtötte az érintettek történeteit. Az Abortusztörténetek szerzői nem féltek felszólalni, nyersen és őszintén mesélik el, hogy milyen érzés elveszíteni egy meg nem született gyermeket. Fiatal lányok, nők, leendő apák és kórházi dolgozók szemszögéből ismerhetjük meg a hátborzongató történeteket, amelyeket Péterfy-Novák Éva, Mérő Vera és Erdődi Juhász Ágnes szerkesztett kötetbe. A bemutatón Péterfy Bori olvasott fel a könyvből, Dr. Wafa Diána szülész-nőgyógyász és Révész Liliána Renáta pszichológus és gyásztanácsadó pedig szakmai szemmel világított rá az abortusz lelki és egészségügyi következményeire.

Inu-ó

A megbecsült családba született Inu-Oh az eltorzult teste miatt számkivetett lesz. Amikor találkozik a vak biwa zenész Tomonával, akit szintén kísért a múltja, felfedezi a tehetségét a táncban. Összeállnak és egy rockoperára hajazó produkcióval meghódítják a korabeli közönséget. Azonban felsőbb erők túl felszabadultnak ítélik meg a produkciót és éket akarnak verni közéjük.

Mickey 17 – Ilyen lesz Robert Pattinson Bong Joon Ho új filmjében

A Mickey 17 első képei arra épp elegendők voltak, hogy még jobban felkeltsék érdeklődésünket Bong Joon Ho új filmje iránt. Bong Joon Ho következő filmje 2024. március 29-én érkezik a mozikba – tájékoztat a Deadline. A dátum messzinek tűnhet, de már most kaptunk egy apró betekintést a készülő filmbe. A Mickey 17 főszereplője Robert Pattinson, […]

The post Mickey 17 – Ilyen lesz Robert Pattinson Bong Joon Ho új filmjében appeared first on Filmtekercs.hu.

Petőfi-összest kap minden január 1-én született bébi

Szilveszteri és újévi hangverseny, kiállítás és színházi előadás is várja az érdeklődőket december 30. és január 1-je között Kiskőrösön, a Petőfi-szilveszter elnevezésű rendezvényen a költő születésének 200. évfordulója alkalmából.

Kiskőrös a Petőfi-kultusz ápolásának egyik helyszíne, a költő a város jelképe – hangsúlyozta Domonyi László, Kiskőrös polgármestere a Petőfi-szilvesztert ismertető hétfői sajtótájékoztatón Budapesten.

Felhívta a figyelmet a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum előtti megemlékezésre szilveszter éjszaka, valamint arra, hogy a január elsején Magyarországon született gyermekeket sorszámozott, névre szóló emléklappal és Petőfi Sándor összes verseivel ajándékozza meg a város.

Év végi leltár – Filmek, amelyekről írtunk idén

Truffaut 90 – Magyar rendezők kedvencei

Február 6-án lett volna kilencvenéves François Truffaut, aki közel negyven évvel halála után még mindig a filmművészet egyik legelismertebb újítójának számít. A francia új hullám egyik fő mozgatórugójaként soha nem félt kockázatot vállalni sem művészileg, sem politikailag. Truffaut lenyűgöző filmekkel gazdagította a világot, amelyek még mindig nem veszítettek fényükből. Néhány magyar rendező mesélt kedvenc Truffaut-filmekről, élményekről, emlékekről: Ujj Mészáros Károlyt, Bergendy Pétert, Schwechtje Mihályt, Reisz Gábort, Kárpáti György Mórt, Szabó Simont és Lakos Nórát kérdeztük.

A hely, ahol élünk – Filmek a bolygónkról és arról, amit tehetünk érte

Így hódítja meg Eddie Murphy lányát Jonah Hill – You People előzetes

Eddie Murphy lányának kegyeiért száll ringbe Jonah Hill, de a You People több egyszerű romantikus vígjátéknál, annál sokkal komolyabbnak hat. Alig másfél perc, de annál viccesebb előzetes érkezett Jonah Hill és Eddie Murphy legújabb filmjéhez. A január 27-én a Netflixen debütáló You People főszereplője Jonah Hill, akinek karaktere szeretné feleségül venni Eddie Murphy lányát. A […]

The post Így hódítja meg Eddie Murphy lányát Jonah Hill – You People előzetes appeared first on Filmtekercs.hu.

Peter Handke Nobel-díjas osztrák író nyolcvanéves

A karintiai Griffenben született. Édesanyja szlovén származású parasztlány volt, aki a második világháború alatt ismerkedett meg egy Ausztriában állomásozó (nős) német katonával, akitől teherbe is esett. Még a gyerek megszületése előtt feleségül ment egy berlini villamosvezetőhöz, Adolf Bruno Handkéhoz, aki ekkortájt szintén Karintiában katonáskodott. Peter Handke csak az érettségi előtt szerzett tudomást születésének körülményeiről, biológiai apja kilétéről.

A család 1948-ig Berlin szovjet megszállási övezetében élt, majd visszatért a szlovén határ menti Griffenbe. Handke 1954-től egy tanzenbergi bentlakásos katolikus iskolában tanult, majd egy klagenfurti gimnáziumban érettségizett. 1961-től a Grazi Egyetemen jogot hallgatott. Ebben az időben csatlakozott a Grazer Gruppe (Grazi csoport) elnevezésű irodalmi körhöz, amelynek tagja volt többek között a ma már Nobel-díjas Elfriede Jelinek is. Tanulmányait 1965-ben félbehagyta, azóta csak az írásnak és az írásból él. Lakhelye többször is változott Németország, Ausztria és Franciaország között. 1990 óta a Párizs melletti Chaville-ben él. Második felesége Sophie Semin francia színésznő, lányuk, Léocadie 1992-ben született. Handkénak az első házasságából is van egy lánya, Amina.

Az irodalmi életbe 1966-ban a Közönséggyalázás című darabjával robbant be.

Holttestekkel suttogó – Madarász Isti: Átjáróház

A hagyományos romantikus komédiák bájának ötvözése a hollywoodi stílusú fantasy-k nagyszabású hőstörténeteivel kifejezetten egyedülálló próbálkozás a magyar filmtörténetben. Madarász Isti rendezését mégis az abszurd humor és az innovatív látványvilág teszi igazán különlegessé. Az Átjáróház az utóbbi évek egyik legszórakoztatóbb hazai közönségfilmje.