Best WordPress Hosting
 

Szabadon felhasználható művek sokasága január 1-től

Szabadon felhasználhatóvá válnak Molnár Ferenc, Kempelen Béla, Szász Gyula, Paul Éluard, Knut Hamsun, Mariano Azuela, Waldemar Bonsels írásai, Kende Géza festményei, Szerémi Gusztáv zeneművei, valamint Borsos József és Vidor Emil önálló építészeti tervei is 2023. január 1-jétől Magyarországon – közölte a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) szerdán.

Amikor egy mű létrejön, automatikusan szerzői jogi védelem alá kerül, amely a szerző halálát követően még 70 évig él. Hazánkban 2023. január 1-jétől így közkinccsé válnak többek között az 1952-ben elhunyt Molnár Ferenc írásai, például A Pál utcai fiúk és Az éhes város című regényei vagy az Egy, kettő, három, a Liliom és Az üvegcipő című színpadi művei – olvasható a közleményben.

Szintén szabadon felhasználhatóvá válnak Kempelen Béla újságíró magyar nemességet kutató alkotásai; Szász Gyula matematikus tudományos publikációi; a francia szürrealista alkotó, Paul Éluard költeményei; az irodalmi Nobel-díjas norvég Knut Hamsun és a mexikói Mariano Azuela egyes regényei, valamint a Maja, a méhecske című gyermekkönyvet író német Waldemar Bonsels munkái is.

A The Guardians of the Galaxy: Holiday Special valami

Oké, ezt sok helyen láttam, hogy mekkora csalódás, de szenteste pótoltuk, és kellemes szívmelengető apróság volt. Egyszerűen jó volt látni a karaktereket, még ha némelyikük egy kicsit megfáradtnak is tűnt, de erről igazából az is tehet, hogy nem egy év írás, meg sztoriboardozás, meg a történet agyoncsiszolása, és rengeteg próba előzte meg ezt a különkiadást, […]

Strange World – színesen a legszürkébb?

Tudjátok mi a Disney új animációs filmjének a legnagyobb baja: bármit csinálhattak volna, szabad a fantázia, és vizuálisan akadtak is érdekességek, de egy semmit csomagoltak be vele. Komolyan azt hinném, hogy halott a gyermeki énem, páran így is bólogatnak majd, de pár nappal korábban a Ratatouille ment háttértévének, vagyis oda terveztem, de aztán a nagyját […]

A hetedik sor közepe videói 2022-ből: Moziskola, Bozai 75, Soundtrash darabok…

Idén is próbáltunk videókkal kedveskedni nektek, ha már forgatni nem tudtunk, így többnyire vágtunk és újragyúrtunk. Tisztelegtünk Bozai József és a tanárok előtt, feltöltöttük teljes egészében angol felirattal a dokunkat, a Volt egyszer egy tékát, gazdagítottuk a SOUNDTRASH (ismert filmek/sorozatok merész zenei párosítással) rovatunkat és még új támogatóvideót is készítettünk. Idei leltár:

Ez volt a Netflix 10 legnézettebb filmje és sorozata 2022-ben

A Netflix kiadott egy sajtóközleményt, amiben összegezte, hogy 2022. január 1. és 2022. december 18. között melyek voltak a legnépszerűbb sorozataik és filmjeik. Az időintervallum miatt az olyan nagyágyúk, mint az Emily Párizsban vagy az új Vaják sorozat kiesett így a pixisből, de a Netflix az első 28 napos teljesítményt akarta vizsgálni, így valamelyest érthető.

A filmek terén kifejezett érdekes, hogy a top10 nem angol nyelvű filmjükből 7 idén debütált, mint a Troll vagy az Ablakomon át, így jó eséllyel a Netflix még nagyobb hangsúlyt fektet majd a nem angol nyelvű tartalmak gyártására is.

Szerencsére idén is rengeteg könyvadaptáció került fel a listára, mint a listavezető Szürke ember, vagy éppen a Bíbor szívek, az Enola Holmes második része és Az ablakmon át.

Minden idők legjobb játékadaptációja lesz a januárban érkező The Last of Us?

A hatalmas népszerűségnek örvendő, poszt-apokaliptikus világbot bemutató túlélő-horror adaptációja január 15-én érkezik az HBO Maxra, az eredeti játékot megalkotó Neil Druckmann szerint a legjobb, legautentikusabb feldolgozással találkozhatnak majd a nézők. Január 15-én érkezik majd az HBO-ra a The Last of Us című kultjáték élőszereplős sorozatfeldolgozása, ahol Pedro Pascal és Bella Ramsey fogja keresztülverekedni magát a […]

The post Minden idők legjobb játékadaptációja lesz a januárban érkező The Last of Us? appeared first on Filmtekercs.hu.

Két költő egy testben – Vörös István: Nem ti kussoltok

Vörös István Nem ti kussoltok című könyvében nem kisebb feladatra vállalkozott, mint hogy a magyar irodalom egyik, ha nem a legjelentősebb alakjának, József Attilának a jelenkori szócsöve lesz. És ez nem csalás és nem ámítás, pontosan úgy kell érteni, ahogyan olvassuk. Vörös fogta az egész József Attila-életművet, a közismert versektől azokig az írásokig, amiket csak egy igazi József Attila-rajongó ismer, kiválasztotta közülük azokat, amelyekkel a leginkább rezonáltak a gondolatai, majd a saját verseszközeivel újraformálta őket. És tette mindezt úgy, ahogyan bizonyára rajta kívül soha senki nem tenné – egy hasonló könyvötlet monumentalitása bárki mást elrémisztene a megvalósítástól Vörösön kívül.

Az, hogy miért is hatalmas vállalás költőként egy Nem ti kussoltok kaliberű műbe belekezdeni, talán nem is szorul különösebb magyarázatra: József Attila versei a magyar irodalom azon csúcsteljesítményei, amelyek mindörökre a kultúránk szerves részeivé, alappilléreivé váltak. Mint ilyenek, természetesen sok át-, újra- és félreértelmezésen estek át az idő előrehaladtával. Rengetegen próbálták másolni, arra méltónak vélt helyeken idézni őket, sokan próbáltak sajátosan rájátszani a költő soraira.

Vörös István könyve mégis egészen más, mint ami mindeddig a József Attila-recepció történetében valaha előfordult.

Az Avatar 2 lenyomta a Top Gun: Maverick elképesztő idei rekordját!

Máris átlépte az egymilliárd dolláros bevételt az Avatar 2. Ezzel James Cameron alkotása lett a leggyorsabb film, amely 2022-ben elérte a Box Office mérföldkövet. Mindössze 14 nap kellett az Avatar 2-nek ahhoz, hogy világszerte egymilliárd dolláros bevételt generáljon. A Variety beszámolója szerint ezzel az Avatar: A víz útja lett a leggyorsabb film 2022-ben, amely ekkora […]

The post Az Avatar 2 lenyomta a Top Gun: Maverick elképesztő idei rekordját! appeared first on Filmtekercs.hu.

Best of 2022 – Wakamatsu és az obskúrus többiek

Értelmetlen szépíteni.

Idén csak limitáltan állok a listarajongók rendelkezésére, ugyanis egy intenzívebb depressziós periódus és az ebből fakadó, chips- és csokifogyasztásban, üdítőhörpölésben realizálódó, némileg Marlon Brando édességfüggőségére (ld.: E dalra tanított anyám) emlékeztető mellékhatások révén egyrészt kevesebb idei filmet vettem szemügyre, másrészt soha többé nem kívánom a jobban köztudatban élő dolgozatokat mustrálni, így első körben, nyilván a “woke”-varázsszót grimaszolva hőbörgők bánatára és nagy örömömre, jöjjön 5+1, utolsótól a legjobbig sorba rendezett, obskúrus (ti. ritkán emlegetett vagy szerintem oktalanul leminősített), Twitteren már röviden dicsért remekmű. 

+1: Earwig

A legostobább kémek hídja – Árulás

A Netflix legújabb, titkos ügynökökkel foglalkozó minisorozata, az Árulás kifejezetten érdekes alapfelállást ígért, és a Kémek hídját is jegyző Matt Charman író miatt a streamingszolgáltató egyik kellemes év végi meglepetése lehetett volna, de leginkább csak bosszantó hibái miatt lesz emlékezetes. Egy kémthriller mindig tele van fordulatokkal. Az intrikák és a titkok labirintusában nemcsak a karakterek, […]

The post A legostobább kémek hídja – Árulás appeared first on Filmtekercs.hu.

Rendszerhiba – Forráspont

Philip Barantini brit filmrendező 2019-es Forráspont (Boiling Point. Philip Barantini, 2019) című rövidfilmjének cselekménye egy széthullás határán álló séf (Stephen Graham) és hektikus munkahelye, egy étterem körül bonyolódik. A 22 perces, a karácsonyi időszakban ezerrel pörgő személyzet kálváriáját lefestő fesztiváldíjas alkotásból a rendező két évvel később azonos címmel egysnittes, egészestés játékfilmet készített, amelynek főszerepét szintén […]

“Irigylik a semmit, meg a papírkoronát” – Beton.Hofi – BAGIRA

Beton.Hofi rövid idő alatt hatalmas népszerűségre tett szert, és Playbania című lemeze egy új folytonosságot indított el a magyar könnyűzenében. Léte ugyanúgy posztmodern, mint a szcénájának többi előadója. Az egyetlen hagyomány, amit tetten érhetünk nála, az a nyilvánossággal járó viszontagságok feldolgozásának nehézsége. Elsőre, felületileg talán még nem is ismerhető fel, de a BAGIRA című dal egy ilyen olvasatot váj az egyes ember lelkébe.

Az a.dal.szöveg rovatban írtunk korábban a 30y, a Punnany Massif és a Mmamt daláról is.

Íme a Netflix minden idők 15 legtöbbet streamelt sorozata

A 2022-es év legnagyobb sorozatai közül néhányan felkerültek a Netflix 15 legtöbbet streamelt sorozatának listájára. Köztük van az óriási sikert arató Wednesday sorozat is, amely az első négy hétben több mint egymilliárd órányi megtekintést könyvelhetett el a platformon, ezzel a harmadik helyre katapultálva magát a minden idők listáján. Ryan Murphy sorozatgyilkos sorozatát, a Dahmer – More

The post Íme a Netflix minden idők 15 legtöbbet streamelt sorozata appeared first on Fess.hu.

Read More

Kiss László innovatív, modern, de tradíciótisztelő szakember volt

Csendes megemlékezést tart a Magyar Versmondók Egyesülete és a Latinovits Emlékmű Alapítvány csütörtökön 17 órától Kiss László, a két szervezet egykori alapító elnöke halálának évfordulóján Budapesten, a Rózsák terén, az Árpád-házi Szent Erzsébet-plébániatemplomban.

A Radnóti- és Csokonai-díjas rendező, közművelődési szakember végső nyughelyénél, az urnatemetőnél várják az emlékezni vágyókat egy-egy szál fehér rózsával.

Kiss László 2019. december 29-én, 72 éves korában hunyt el. A Latinovits Emlékmű Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Magyar Szín-Játékos Szövetség alapítója és az Országos Diákszínjátszó Egyesület egyik életre hívója volt, és elvitathatatlan érdemeket szerzett az amatőr művészeti ágak kibontakozásában, a hazai és Kárpát-medencei tehetségkutatásban és tehetséggondozásban. Alapító főszerkesztője volt a Versmondó című, negyedévente megjelenő szakmai folyóiratnak.

„Mindenkit úgy kell leültetni, hogy benne legyen a gépben” – Az erdélyi némafilm tableau-esztétikája

Benne lenni a „gépben”, vagyis jól látszani a képen – tapint rá akaratlanul is a filmkép komponálásának, a kamera számára színrevitt jelenet elrendezésének aranyszabályára Az utolsó éjszaka forgatásáról tudósító névtelen újságíró 1917-ben. A kolozsvári némafilmekből alig maradt fenn néhány, és azok sem mind hiánytalan, teljes változatban, nem véletlen tehát, hogy ritkán értekezünk Janovics, Korda, Kertész, Garas, Mérei vagy Fekete Mihály itt készült műveinek stílusáról vagy vágástechnikájáról. Ebben az írásban mégis arra teszek kísérletet, hogy az erdélyi némafilmet a korabeli európai film stílustrendjeinek kontextusában helyezzem el, és a téma további, filmek híján is megvalósítható kutatására tegyek javaslatot.