A fiatalon elhunyt vajdasági költő, szerkesztő emlékére alapított Sziveri János-díjat 2023-ban Juhász Tibor kapja – a Sziveri János Társaság döntése szerint.
Juhász Tibor 1992-ben született Salgótarjánban, költő, író. Az Irodalmi Szemle online és a Pannon Tükör szerkesztője. A Debreceni Egyetem doktorandusza.
A Sziveri János Társaság tagjaiból álló kuratórium indoklása szerint:
A digitális innováció ellenére a nyomtatott könyvek nélkülözhetetlenek, relevánsak, érdekesek és továbbra is nagyra értékelik az e-könyvekhez és a hangoskönyvekhez képest. A mai elektronikus korban sokszor kényelmetlennek tűnhet, ha eltávolodik okostelefonjától, és elolvas egy könyvet vagy magazint. Az olvasásnak azonban számtalan előnye van, amelyekről kimutatták, hogy jelentősen javítja a koncentrációt, a memória megtartását és a szókincset. Mindezek mellett a mesterséges intelligencia elterjedésével a kiadóknak és szerzőknek új célokat kell megfogalmazni.
Az AI technológia megváltoztatja a könyvek értékesítését
Az AI (mesterséges intelligencia) elterjedése és a fogyasztói magatartás, valamint a vásárlási és olvasási mintákat nyomon követő eszközök a könyvkiadás kulcsfontosságú hajtóerői lesznek a következő néhány évben. Sok könyvkiadó és szerző folyamodik a mesterséges intelligenciához cikkek és nem fikciós könyvek írásához. Bár a mesterséges intelligencia nem áll készen arra, hogy lenyűgöző fikciókat írjon, javíthatja a történetmesélést és a közönség elköteleződését anélkül, hogy robot lenne.
Mocskos Juhász, mocskos Juhász…
Ez én lennék. Hogy hogyan érdemeltem ki e szép jelzős skandálnivalót, amit a körmendi kosárlabda szurkolók egységesen, korra, nemre való tekintet nélkül használnak, ha megjelenek a szentélyben, annak van története.
Ifjúkoromban a kosárlabdázás családi mozgásformaként töltötte be napjainkat. Mindenki ismert mindenkit, aki játszott egy mérkőzésen, átöltözött bírói ruhába, és már vezette is a következő mérkőzést, minden megjegyzés vagy kötözködés nélkül. Senkiben nem merült fel, hogy bárki visszaélne hatalmával, amire a bírói síp használata feljogosította. Minden résztvevő egyként szerette mindet, legyen az játék, játékvezetés vagy akár az edzősködés. Ez csak lassan változott, ahogy nőttek a tétek, úgy lettek komolyabbak a szerepek.
Egy fantasy világ, ami tudományos alapokon nyugszik? Sorra vesszük, hogyan készült el A néma csillag dala térképe, és T. B. Byrt hogyan töltötte meg élettel a vörösbolygó múltját.
Számos irodalmi világépítés teljesedett már ki térkép formájában, hogy annak segítségével könnyebben követhessük a főhősök utazásait – elég csak J. R. R. Tolkien A gyűrűk urájára, vagy George R. R. Marting Tűz és jég dala sorozatára gondolni.
De mi van akkor, ha az elképzelt világ nem pusztán a fantázia szüleménye? Ha egy idegen bolygó hegyei, völgyei, tengerei és óceánjai – a jelenlegi ismereteink alapján – mind-mind ott vannak, ahol azoknak lenniük kell?
Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) március 15-én tartandó nyílt napon megtekinthető többek között az Esszencia című állandó kiállítás is, amelynek egyik hangsúlyos része a Vershaza-terem, ahol a Himnusz, a Szózat és a Nemzeti dal autográf kézirataival, a nemzeti könyvtár gyűjteményének kivételesen értékes darabjaival találkozhatnak a látogatók.
Az OSZK közleményében kiemeli, hogy a kiállítás a magyar nemzeti azonosságtudat három ikonikus alkotásának nemesmásolata mellett a versek eredeti kéziratát, legfontosabb kiadásait, illetve azok történetét, utóéletét is bemutatja, a tárlathoz kapcsolódva pedig az OSZK Digitális Bölcsészeti Központja (DBK) elkészítette a művek digitális szövegkiadásait is.
A DBK honlapján, a dHUpla – Digitális Bölcsészeti Platformon láthatók és meghallgathatók a három vers legkorábbi fogalmazványai, kéziratok, első nyomtatásban megjelent kiadások, valamint a Himnusz megzenésítésére készült pályaművek eredeti kottái és hanganyagai is. A DBK a nemzeti könyvtár egyik legfiatalabb szervezeti egysége, amelynek egyik legfontosabb feladata, hogy egységes irodalomtudományi és nyelvtechnológiai kutatói felületet fejlesszen.
Pályázati felhívást tett közzé a Volt egyszer egy beatkorszak-blog, amelyre a Kádár-kori fesztiválokról szóló személyes történeteket várnak. A kiírás apropóját az idén ötvenéves diósgyőri rockfesztivál adja.
A blog szerkesztősége, a Beatkorszak Projekt és a Hangőr Egyesület pénzdíjas pályázati felhívására bárki beküldhet egy történetet, aki szívesen elmesélné a hetvenes-nyolcvanas évek számára legemlékezetesebb, legmeredekebb vagy éppen legmókásabb fesztiválélményeit – közölték a szervezők hétfőn.
Az ötven éve a diósgyőri stadionban tartott seregszemlét – a Diósgyőri Pop-Rock Fesztivált – sokan úgy emlegetik, mint a hazai Woodstockot. Az 1973. június 10-i esemény mellett számos más fesztivált is rendeztek a rendszerváltozás előtt Dorogtól a Hajógyári-szigetig, a Balokány-ligettől Pusztavacsig és még sokfelé az országban, sőt a határon túli magyar területeken is.
Nyolcvannyolc évesen elhunyt Óe Kenzaburo Nobel-díjas japán író, béke- és antinukleáris aktivista – jelentette be hétfőn kiadója, a Kodansha Ltd.
A Kyodo japán hírügynökség által ismertetett közlemény szerint az író március 3-án hunyt el végelgyengülésben, a temetést a család már meg is tartotta, későbbre azonban terveznek egy nyilvános gyászszertartást.
Óe Kenzaburo 1994-ben kapta meg az irodalmi Nobel-díjat, másodikként a japán szerzők közül.
Elhunyt Dragoslav Mihailovic szerb író, akit a munkatáborokban töltött élményei alapján írt Goli otok című dokumentumregénye miatt a szerb Szolzsenyicinként is emlegettek.
A szerbiai közszolgálati televízió (RTS) vasárnapi beszámolója szerint a többször kitüntetett és díjazott írót, aki a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia tagja is volt, 93 éves korában Belgrádban érte a halál.
Legismertebb regényét, az 1968-ban kiadott, Mikor virágzott a tök című művet tizenhárom nyelvre, közöttük magyarra is lefordították, és jelenleg a szerbiai középiskolákban kötelező olvasmányként szerepel.
Filmeken, könyveken és zenén keresztül ismerheti meg közelebbről Észtország kultúráját a közönség március 18. és 26. között a Budapesten rendezett Észt héten.
Az Észt hét március 18-án az Opus Jazz Klubban, egy háromnemzetiségű trió koncertjével veszi kezdetét. Kirke Karja észt zongorista, Étienne Renard francia nagybőgős és Ludwig Wandinger német dobos a szabad improvizáció és a kortárs zeneszerzés eszköztárát használják előadásukban – olvasható az Észt Intézet közleményében.
A filmek sorát a Melchior, a patikárius című film nyitja március 23-án a Művész Moziban. A kosztümös krimi alapja Indrek Hargla észt író magyarul is megjelent regénye. A történet a középkori Tallinnban játszódik, ahol a fiatal Melchior egy hős lovag gyilkosa után nyomoz.
A tavaszi nap kedvesen sütött be az autó ablakán, Áron hunyorogni kezdett, és a kesztyűtartóból elővette a napszemüvegét. A friss levegő cirógatta a bőrét, keserűen arra gondolt, régen mennyire szerette ezt az érzést. Ezeket a napokat. Amikor Paulával megvették az év első fagyiját, és a kislánynak újra meg újra meg kellett tanítani, hogyan nyalja úgy a gombócokat, hogy azok nagy része ne folyjon végig a karján. Áron maga is odáig volt a tavaszért mindig, megkönnyebbülés volt minden évben ez az időszak, a vizsgák után jöhettek a balatoni kirándulások, az átmeneti szabadság, a sátorban alvás és a jéghideg fröccsök.
Megrázta a fejét, mint aki el akar űzni valamilyen gondolatot, felhúzta az ablakot, és kiszállt a kocsiból.
A napi 10 óra munka értelmét már nem látta úgy, mint az előző években. Medence Paulának, nyaralás Paulával, Ritával. Mindig akadt valami, ami miatt érdemes volt többet hajtani, bent maradni még munka után, korábban jönni reggel. De ez a tavasz most más, és nagyon úgy tűnik, nem is lesz már olyan sosem, amilyen régen volt. A napjain, akár valami porréteg a bútorokon, ült egy különös szín, leginkább szürke – amitől fakó és egyhangú mind, legyen az hétköznap vagy hétvége. Tette a dolgát, de a lelkesedése megkopott. Fáradt lett.
Az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar (PPK) kutatói új módszert dolgoztak ki a ritmusérzék felmérésére, amely előre jelzi a gyerekek olvasási és helyesírási teljesítményét. Az eljárás lehetővé teszi a veszélyeztetett gyerekek korai szűrését és fejlesztését.
A nyelvnek, mint a zenének is, ritmusa van. Van, aki ezt a ritmust könnyedén felismeri, másnak azonban kitartó figyelemre és sok gyakorlásra van szüksége, míg követni tudja, márpedig ezen is múlhat, mennyire tud majd pontosan és gyorsan olvasni és írni – olvasható az ELTE csütörtöki közleményében.
Napjainkban egyre több gyerek küzd olvasási nehézségekkel, pedig minőségi olvasás nélkül nehéz jól teljesíteni az iskolában.
Az Astrid Lindgren-emlékdíjat idén Laurie Halse Anderson amerikai írónő nyerte el, akinek “gazdag kifejező erejű ifjúsági regényei” a zsűri szerint “néha brutális őszinteséggel adnak hangot a kamaszkori tapasztalatoknak” – írta honlapján a The Bookseller című brit magazin kedden.
A világ legnagyobb pénzjutalommal – ötmillió svéd koronával (több mint 167 millió forint) – járó gyermekkönyv-díjának győztesét a bolognai gyermekkönyvvásáron és Stockholmban is kihirdették kedden.
Boel Westin zsűrielnök szerint Halse Anderson “egyszerre ír lebilincselően és megindítóan kihívást jelentő témákról”.
Új díjat alapított a Méhes György – Nagy Elek Alapítvány, az életműdíjat évente egy kárpát-medencei szerzőnek ítélik oda.
Az 5 ezer euróval (csaknem 2 millió forinttal) járó Méhes György Életműdíjat az író születésnapjához, május 14-hez igazítva adják át – olvasható a közleményben.
A Kossuth-díjas Méhes György (1916-2007) örököseinek támogatásával az Erdélyi Magyar Írók Ligája már 2002 óta kiosztott két díjat. A 3000 euróval (mintegy 1,2 millió forinttal) járó Méhes György-díjjal egy kiemelkedő szépirodalmi alkotást, és/vagy az erdélyi magyar irodalomért tett szolgálatot ismerték el.
A Nyugat.hu értesülései szerint elhunyt Bokányi Péter irodalomtörténész. 54 éves volt.
Bokányi Péter (PhD 2006) irodalomtörténész, az Életünk Szerkesztőségének főszerkesztő-helyettese és a kőszegi iASK Intézet munkatársa. Óraadóként 12 évig vett részt a szombathelyi Berzsenyi Dániel Tanárképző Főiskola és utódintézményeinek munkájában az Irodalomtörténeti Tanszék oktatójaként – írja róla az iask.hu oldal.
2007-ben oktatási szakértőként Szlovéniában dolgozott, 2009-ben oktatója volt az ISES Alapítvány örökségmenedzsment képzésének. 2005-től több éven át oktatott magyar irodalmat a Collegium Fenno-Ungaricum intézet Finnugor Nyári Egyetemén orosz nyelven. Több kutatásban is részt vett az irodalmi regionalitás témakörében kutatóként és kutatásvezetőként: a pannon irodalmi örökség kapcsán jelent meg legutóbbi tanulmánykötete (Itt álltál valaha, 2015).
Pillanatfelvétel a magyar vidékről címmel kortárs irodalmi szociográfia írására jelentetett meg pályázatot Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. és a Petőfi Kulturális Ügynökség.
Júniusi megalakulása óta a kormány azon dolgozik, hogy a területi szemlélet ismét hangsúlyosan megjelenjen a döntéshozatalban – mondta el a pályázat hétfői budapesti sajtótájékoztatóján a területfejlesztési miniszter.
Navracsics Tibor kiemelte, hogy a közvélekedés ugyan homogén országnak tartja Magyarországot, valójában azonban jelentős területi különbségek mutathatók ki.
Justin Baldoni: Man Enough – undefining my masculinity című kötetéről
Justin Baldoni amerikai filmrendező, színész, a We are man enough (Mi eléggé férfiak vagyunk) című podcast megalapítója, első kötete 2021-ben jelent meg a Harper One kiadásában. Egyelőre angol nyelven olvasható, de előremutató lenne, ha egy magyar nyelvű fordítás is készülne belőle, ugyanis rendhagyó módon, meglepő őszinteséggel ír a férfi identitás témaköréről. Egy olyan belső utazásra hívja az olvasót, amely az elmétől indul és a szívig hatol.
A társadalomtudományos és művészettörténeti kutatások sokasága állapította már meg azt a tényt, hogy a fontos világirodalmi és tudományos művek férfiak tollából, férfi szemszögből (andocentrikusan) íródtak. Első ránézésre Justin Baldoni könyvét illetően is hasonlóan gondolkodhatnánk, mivel egy fehér, az amerikai középosztályból származó, heteroszexuális férfi a szerző, azonban szemszöge rendhagyó és progresszív.
Életének 84. évében elhunyt Regös István, újságíró, író, költő, a Mix Magazin alapító főszerkesztője – írta a család pénteken.
Regös István 1939. december 20-án született. Újságíróként a Képes Újságnál és a Hétfői Híreknél dolgozott, majd a Magyar Televízióban riporter-műsorvezetőként folytatta pályafutását. Olyan sikeres riport- és interjúműsorokat szerkesztett és vezetett, mint a Hét, az Óriáskerék vagy a Reflektor Magazin – írták.
A közlés szerint dokumentumsorozataiért több jelentős szakmai díjat nyert. Leghíresebb munkái az Alkohol és a Bűn című sorozatok, melyek mára a műfaj klasszikusainak számítanak, és amelyek dokumentumregény formában rekord példányszámban keltek el.
Szerdától április 12-ig lehet jelentkezni a Janikovszky Éva meseíró pályázatra, amelyet 7-16 éves gyerekek számára, három korosztályban hirdetett meg a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a Móra Könyvkiadóval közösen, Budapest Főváros Önkormányzata támogatásával.
A felhívásra március 1. és április 12. között lehet jelentkezni, a pályázók három korcsoportban indulhatnak: 7-9 éves, 10-13 éves és 14-16 éves korosztályban – olvasható a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár szerdai közleményében.
A pályázni tematikai megkötés nélkül, szabadon választott téma feldolgozásával lehet, magyarországi és határon túli településekről egyaránt.
A müncheni Haus der Kunstban nyílik Ladik Katalin kiállítása pénteken. Az Ooooooooo-pus című, szeptemberig látható tárlat a költő első jelentős bemutatkozása lesz Németországban – közölték a szervezők szerdán.
A szervezők szerdai közleménye szerint az Újvidéken született művész munkássága szellemileg és fogalmilag is az egykori Jugoszlávia soknemzetiségű és feminista avantgárdjában gyökerezik, Újvidék többnyelvű, többnyire szerb és magyar viszonyai alakították Ladik Katalin nyelv- és költészetszemléletét.
Művészetével a hagyományos nemi szerepeket vitatja, testét és hangját eszközként és médiumként használja, így lett az 1960-as években az újvidéki irodalmi és művészeti avantgárd kulcsfigurája.
Lezárult a főváros 150. születésnapjára készülő Budapest Nagyregény civil történetgyűjtése, amelyben több százan vettek részt.
A fővárosiak lakóhelyükhöz köthető családi, személyes történetekkel, helyi legendáriummal gazdagították a felhívással párhuzamosan zajló nagyszabású kutatómunkát. A beérkezett anyagok feldolgozásával a kerületi fejezetek elkészítésére felkért 23 kortárs író már el is kezdte a Budapest Nagyregény előkészítését – közölte a Budapest Brand kedden.
A Budapest Nagyregény közösségi alkotás eredményeként, egy 23 fejezetből álló könyvként fog megjelenni ősszel. A projekt célja, hogy a főváros elmúlt 150 évét történeteken, kerületi legendákon keresztül, a város lakóinak bevonásával gyűjtse össze, mesélje el és jelenítse meg.