Best WordPress Hosting
 

300 palack bort kap a Hummel-Jelenkor Irodalmi-díjas

Hummel-Jelenkor Irodalmi-díj másodszor

Az első PécsLIT Irodalmi Fesztivál meglepetése volt egy új díj alapítása, illetve átadása. A Jelenkor folyóirattal összefogva Horst Hummel villányi borász nevéhez fűződik az ötlet és a gesztus.

A megfogalmazott cél szerint a Hummel-Jelenkor Irodalmi-díjjal egy olyan, magyar nyelven alkotó kortárs szerzőt ismernek el, aki műveivel a dogmáktól való megszabadulás és az emberiséget – főképp, de nem csak a 20. században – sújtó, romboló ideológiákból kivezető utat mutatja meg, továbbá szellemiségével egy etikusabb világ felé nyit teret.

Elhunyt Dérczy Péter

Elhunyt Dérczy Péter (1951-2022) irodalomtörténész – tette közzé Poós Zoltán a Facebook-oldalán.

Több, mint húsz éve szembeszomszédom volt a Bajza utcában. Egyszer felhívott telefonon, hogy az ablakom fölött lóg egy padlószőnyeg (!). Azóta sem tudom, hogy került a tetőre az a gyerekszoba méretű kék szőnyeg, és azt sem, hogy végül leszedték-e vagy csak lefújta a szél.

Péter mindenre figyelt, a fiatal írókra, a kortárs irodalomra, a lelógó padlószőnyegekre. Nem csak lexikális tudása volt, de bölcsessége is, és nagyon tudott figyelni másokra. Kivételesen őszinte, biztos ízlésű és igazságszerető ember volt. Ez a két szó kavarog bennem, az igazság, és a szeretet.

Vas István hazajön velünk Szentendréről

A szentendrei Kazinczy Múzeum kiállításának finisszázsán Nádasdy Ádám tart különleges tárlatvezetést szeptember 25-én. A Vas István. Az idő metszeteiben című összegző, emlékező tárlatra azonban már előtte is érdemes ellátogatni, hogy jobban megismerhessük Vast, a ma is meglepően releváns és modern, mély intellektusú, önironikus és hatalmas tudású alkotót és embert.

Szentendre Vas István városa volt. Mint oly sok más művész, a 20. századi író és költő életében is központi szerepet játszott ez a varázslatos település. Az ötvenes évektől itt, a Hold utcában állt legendás nyaralója amelyben feleségével, a festőművész Szántó Piroskával közösen fogadták kortársaikat, a 20. század második felének íróit és képzőművészeit, akik szívesen vendégeskedtek náluk. Itt keletkeztek az életműben fontos helyet elfoglaló szentendrei versek is. Nem véletlen tehát, hogy Szentendrén rendezték meg az író munkássága előtt tisztelgő, Az idő metszeteiben című kiállítást, amely arra vállalkozik, hogy tudatosítsa az intellektuális érzékenységű, klasszikus költő életművét és felidézze ma is modernként ható személyét – hogy bemutassa a költőt, a műfordítót, a regényírót.

A kiállítás kurátora, Szilágyi Zsófia Júlia irodalomtörténész elmondta, hogy a kiállítást eredetileg 2020-ra, Vas születésének 110. évfordulójára tervezték, aztán 2021-ben jó apropó lett volna halálának 30 éves jubileuma. Az önkormányzat- és igazgatóváltás, valamint a pandémia miatt végül minden aktualitásból kicsúsztak.

Petőfi-versek ihlette túrákat szerveznek Bács-Kiskun megyében

Petőfi-versek ihlette tematikus túrákat szervez a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat és a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága egyebek mellett Bugacon, Izsákon és Kiskőrösön. A tájékoztatás szerint a Petőfi nyomában elnevezésű 15 tematikus kiránduláson a költő verseit hívják segítségül, hogy a korabeli táj értékeit összehasonlítsák a jelenlegi táj változásaival.

A Kiskunsági Nemzeti Park törzsterülete a Kiskunságnak, amely még hiteles képet ad arról a 19. századi tájról, amelyet Petőfi Sándor is megírt a verseiben. A Duna-Tisza köze sok lényeges vonásában különbözik az Alföld többi részétől. A költő ezt a különbözőséget mutatta fel verseiben, szinte túlfűtött szeretettel – idézi a közlemény Tóth Endrét, a Kiskunsági Nemzeti Park ökoturisztikai referensét. A túraútvonalak között a költemények helyszínei szerepelnek, például Kiskőrös, Bugac vagy éppen Izsák. A Petőfi-emlékév alkalmából szervezett különleges kirándulásokra a túravezetők versekkel is készülnek.

Az Alföld nemcsak természeti gazdagságban, hanem kulturális értékekben is bővelkedik – emelik ki a közleményben, hozzátéve, hogy az eddigi túrák során már megemlékeztek a szegfűvirágzás ünnepéről, a lappantyúk éjszakájáról, jártak a pásztorok és betyárok nyomában, de a szeptember és az október is tartogat még érdekes túrákat. Őszi kikerics túrát szerveznek szeptember 17-én a kiskőrösi Turjánosban, Szent Mihály-napi túrát szeptember 24-én Bugacon, őszi portyát október 8-án a lakiteleki Kis-réten és természetismereti túrát madármegfigyeléssel a gátéri Fehér-tónál október 15-én.

Móricz Zsigmond emléke előtt tisztelegtek a Fiumei úti sírkertben

Móricz Zsigmondra emlékeztek halála 80. évfordulója alkalmából pénteken az író megújult síremlékénél a Fiumei úti sírkertben. A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) által szervezett megemlékezésen Vitályos Eszter, a Kulturális és Innovációs Minisztérium (KIM) parlamenti államtitkára kiemelte: Móricz Zsigmond olyan géniusz volt, aki a hétköznapi tárgyak között a 20. század népmeséjét írta, egy szürke tündérregét.

Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója felidézte, hogy a pénteki évfordulóra megújult síremléket Móricz Zsigmond jóbarátja, Medgyessy Ferenc Kossuth-díjas szobrász  készítette az író halálának 10. évfordulójára. Az emlékművön Móricz Zsigmond portrészobra körül regényeinek fontos alakjait, így Nyilas Misit, Rózsa Sándort, a Tündérkert szereplőit, valamint az Úri Muri jellegzetes szereplőit megjelenítő fríz található – tette hozzá Móczár Gábor.

A főigazgató rámutatott, hogy a Nemzeti Örökség Intézetének célja népszerűvé tenni mindazt a történelmi és irodalomtörténeti örökséget, amely a Fiumei Úti Sírkert Nemzeti Emlékhelyen megelevenedik. Ezért csatlakozik az intézet minden országos kulturális eseményhez, így jövő szombaton a kulturális örökség napjaihoz is, amikor a meghirdetett irodalmi séták fontos állomása lesz Móricz Zsigmond síremléke. Szintén ezt a cél szolgálják a hétről hétre meghirdetett tematikus séták, a rendkívüli iskolai történelem- és irodalomórák, valamint az itt nyugvó nagyjainkat bemutató, ingyenesen elérhető FiumeiGuide applikáció is – fűzte hozzá Móczár Gábor.

Ahogy Jakarta utcáit járjuk a főnökkel

Gadogado

A Főnökkel a szálloda halljában találkozunk. A liftből kilépve megint megcsapja az orromat az a jellegzetes illat, ami itt terjeng, és amiről most sem tudom megállapítani, hogy tisztítószer vagy illatosító. Mindenesetre édeskés, nagyon erős, soha máshol nem éreztem még ilyet, és talán nem is fogok. A Főnök a hullámvonalú kanapén üldögél, valami helyi újságot lapozgat, mielőtt meglát engem, na meg a nyugtalanságot az arcomon.

– Baj van – mondom neki rögtön. – Főztem a szobában egy teát, de elfelejtettem, hogy itt nem iható a csapvíz…

Majdnem 140-en pályáztak a Quasimodo költőversenyre

Százharmincnyolc alkotó több mint kétszáz verssel indul a Quasimodo költőversenyen, amelyet a jövő hét végén tartanak Balatonfüreden. Az idén harminc esztendős fesztiválon koncertet ad Ferenczi György és a Rackajam, szimpóziumot tartanak Kisfaludy Sándor költőről és lesz olasz kerti parti is.

Cserép László elmondta, hogy százharmincnyolc alkotó több mint kétszáz verse pályázik a Salvatore Quasimodo nemzetközi költőverseny fődíjáért a szeptember 15. és 17. között zajló fesztiválon. Hozzátette: bemutatkozik a Tempevölgy és az Országút című folyóirat, koncertet ad a preparált zongorák kedvelője, Mario Mariani olasz zongoraművész, zeneszerző, a rendezvény zárásaként pedig olasz kerti partin vehetnek részt a látogatók. Salvatore Quasimodo 1961-ben járt Balatonfüreden, a Tagore sétányon gyógyulásának emlékére emlékfát ültetett és versben fogalmazta meg a balatoni tájhoz, a városhoz fűződő érzéseit.

A Nobel-díjas olasz költő tiszteletére rendezik meg 1992 óta évről évre a Quasimodo nemzetközi költőversenyt, amelyre több száz magyar és külföldi pályázat érkezik minden évben. Az emlék-, valamint a különdíjas verset olasz nyelvre is lefordítják. Mások mellett díjazott volt már Faludy György, Határ Győző, Orbán Ottó, Czigány György, Gergely Ágnes, Gömöri György, Zalán Tibor, Szálinger Balázs, Marno János és Tóth Krisztina is a költőverseny harminc éve alatt.

Kurdy Fehér János: A könyvem rejtetten tömve volt utalásokkal

A gondolkodás filozófia, de még egy csomó minden más: például figyelem, séta, főleg rácsodálkozás, meg szeretni tudás, valami, ami mindig veled van, nem lehet kiűzni belőled, mert szinte annak a víznek a párája, amely a testedet és a Földet is alkotja. – 26 év kihagyás után hamarosan új kötettel jelentkezik Kurdy Fehér János. A költővel Tardos Károly beszélgetett. – Tardos Károly interjúja a litera.hu-n.

Korábbi köteteidben, az 1990-es A Nagy Tudományban és az 1996-os Valóság Museionban számomra a legfontosabbnak azok a versek tűnnek, amelyek kifejezetten filozofikusan és egyfajta objektív költészet keretében mutatják be egy-egy létdimenzióhoz, művészeti ághoz való viszonyodat, azok poétikáit.

A gimis, erősen avantgárd mintakövető szövegek után 1986-ban, az egyetem elkezdésekor elkezdtem másként írni. Szükségem volt egy nyelvre, ami fel tud mutatni és el is bír engem, kellően egyszerű, és nem mond le a szöveg és a szóképek radikalitásáról. A metaforák narrációvá olvadtak, a történetek érveléssé alakultak. Ez ugyan stiláris döntés volt, de inkább abból fakadt, hogy szükségem volt egy biztos, egzisztenciális nézőpontra. Úgy éreztem, egyszerre vagyok benne a világban, és rajta a világon. Benne a Kádár-korszakban, ami laposra nyom, részekre szakít, és rajta a gondolataim, a világképzelet hullámain, amelyeken szabadon szörfölhettem és elslisszolhattam messzire. Túl sokat nem vacillálhatok, gondoltam, mert akkor kész és passz. Ez a „kell” és a „gyorsan” sodort az irodalmon túlra, a képzőművészethez és a filmhez. A Nagy Tudományba már csak az új nyelven megírt versek kerültek. Háy János szerkesztette, és Szántó Tibor tervezte. Az 50 oldalas karcsú könyvre úgy tekintettem, mint egy személyes manifesztumra.

2024-ben jelennek meg Angela Merkel emlékiratai

Angela Merkel volt német kancellár politikai emlékiratai 2024-ben jelennek meg – közölte csütörtökön a kötet kiadója, a kölni Kiepenheuer & Witsch (KiWi).

A kötet 2024 őszén jelenik meg, és kiadására a KiWi az egész világra kiterjedő jogot szerzett. Angela Merkel első könyve “fontos nemzetközi kortörténeti dokumentum” lesz, egy olyan politikus döntéseinek hátterét és mozgatórugóit világítja meg, aki kancellárként “drámai válságokon vezette át az országot”, és “egyedülálló módon alakította a német és a nemzetközi politikai és társadalmi folyamatokat” – húzta alá Kerstin Gleba, a kiadó vezetője.

A közleményben idézték Angela Merkelt, aki kiemelte, hogy legközelebbi munkatársával, a mellette 1992 óta irodavezetőként dolgozó Brigitte Baumann-nal dolgozik a köteten, amelyben politikai pályafutása legfontosabb helyzeteire és döntéseire “reflektál”. Angela Merkel 16 évi kormányzás után, tavaly decemberben adta át hivatalát az új kancellárnak, Olaf Scholznak, és azóta igen ritkán jelenik meg a nyilvánosságban.

Térey könyvünnepet rendeznek Debrecenben

Harmadik alkalommal rendezik meg szeptember 13-17. között a Térey könyvünnepet Debrecenben – közölték a rendezvény sajtótájékoztatóján csütörtökön a szervezők. Az első könyvünnepet 2020-ban rendezték a Debrecenben született, 49 évesen elhunyt költő születésének 50. évfordulója tiszteletére. Puskás István (Fidesz-KDNP), Debrecen kulturális alpolgármestere azt mondta, a Térey könyvünneppel egyrészt a város jeles szülöttére, a magyar irodalom kiemelkedő alakjára emlékeznek, másrészt az irodalomnak is bensőséges ünnepe lesz.

Az idei Térey-ünnep összeér más hasonló eseményekkel: szeptember Debrecen kulturális örökségéről, kulturális identitásáról szól, az Európai Örökség Napokhoz kapcsolódva pedig az irodalom és az épített környezet ünnepi összefonódását tapasztalhatják majd meg az érdeklődők – tette hozzá az alpolgármester. Szirák Péter irodalomtörténész, Debrecen kulturális nagyrendezvényeinek kurátora azt mondta, Térey a kortárs magyar irodalom egyik legtehetségesebb és legtermékenyebb írásművésze átformálta a költészet nyelvét, felújította a verses regény és a zenedráma műfaját, új értelmet adott a pátosznak és az elégiának, a szatírának és a társalgási drámának, a disztópiának és a memoárnak.

“Olvasói, az irodalom ínyencei tudják, hogy milyen megragadó erejűvé, milyen intenzitásúvá formálta a műveit, s mindezt lenyűgöző műveltséggel és rendkívüli nyelvi fantáziával tette”

Nemes Nagy Ágnes: A beszélgetésről

Hosszú évek óta folyik a vita, hogy a közösségi oldalak vajon összekötik vagy épp elválasztják egymástól az embereket? Valódi beszélgetés folyik-e chatek mögött, vagy élő beszélgetés, a személyes jelenlét pótolhatatlan? Nézzük meg, mit gondolt a beszélgetésről Nemes Nagy Ágnes 1981-ben.

Nemes Nagy Ágnes: A beszélgetésről

Beszélgetés nincs. Megszűnt, kihalt, vége. Mint már többen észrevették. De én most a beszélgetés, az eszmecsere, a jóízű duma egy bizonyos fajta kihalásáról szólok. Az emberek ugyanis beszélnek, csak nem beszél-get-nek. Mindenki beszél, beszél, beszél, egy óra hosszat, négy óra hosszat mondja a magáét. És nem veszi észre, hogy monológjába a másik, a partner, a társ még azt is alig tudja beletűzni, hogy: igen, nem, nahát, hja-hja. A lélektan logorrheának hívja ezt a szellemi betegséget – itt mindenki logorrheás. Lassú őrjöngés fog el, hallgatva ismerőseim, barátaim eszelős szájmenését, amely nemcsak az úgynevezett „közös” érdeklődésnek, gondolatcserének, nemcsak a normális emberi figyelemnek vet véget, hanem a legelemibb látszat-udvariasságot, az együttélés minimális feltételeit is lábbal tiporja. Drága, régi barátom, azzal a régi, príma nevelésével úgy beszél egyvégtében, hogy – ha netán valaki egyetlen mondattal félbeszakítja –, gyorsan lehunyja a szemét, hogy elviselje a közbeszólást, amit természetesen nem hall meg, és ott folytatja, ahol abbahagyta. Egyszerűen lehetetlen vele érintkezni, minden vonzódásom ellenére, mert az ember csak ritkán bírja kitenni magát személye ilyen semmibevételének. Teljes önmegtagadással látogatva meg néha, mint egy beteget. És amit beszél! Amit az emberek beszélnek! Az ostoba jelentéktelenségeknek, a személyes semmiknek az a halmaza! Kiment, bement, ő akkor azt mondta, de rossz volt a palacsinta, sajtóhibák ötoldalas jegyzéke, ismeretlen személyek teljesen érdektelen ügyei. Háziszárnyasok káricálása – állítólag szellemi emberektől. És ha, nagyritkán, nem káricálás, akkor három órás előadás arról, amit ők I. kötet 693gondolnak, ők akarnak, ők írnak. Maga az önérvényesítő süket erőszak. Nem veszik észre, hogy a másik nem szól egy szót sem.

Ő lesz a Magyarkanizsai Írótábor díszvendége

Lovas Ildikó József Attila-díjas író, szerkesztő lesz a csütörtökön kezdődő 70. Magyarkanizsai Írótábor díszvendége – közölték a szervezők szerdán.

A hivatalos program szerint – a hagyományokhoz híven – Koncz István költő és Dobó Tihamér festő közös szobránál koszorúzással kezdődik a tábor, amelyet Verebes Ernő, a szervezőbizottság elnöke nyit meg. Ezt követően megnyitják Mezei Erzsébet kiállítását, majd Fehér Ferencre, Fehér Kálmánra és Cs. Simon Istvánra emlékeznek a résztvevők. A nap zárásaként a Zentai Magyar Kamaraszínház előadását, Yasmina Reza Művészet című darabját tekinthetik meg a résztvevők. Másnap rendhagyó irodalomórát tartanak a környék általános iskoláiban. Ezzel párhuzamosan megtartják az Iránytű és tájszabászat – Fáklyával egy éghető világban elnevezésű irodalmi tanácskozást, míg délután az írótábor hetven évére emlékezik egy beszélgetés keretében Várady Tibor, Jódal Rózsa, Tari István és Balogh István. Ezt követően hallgathatnak meg egy beszélgetést a résztvevők az írótábor díszvendégével, Lovas Ildikóval. Este pedig a Hármashatár-trió koncertezik a magyarkanizsai Regionális Kreatív Műhely próbatermében.

A zárónapon, szombaton Őrzők a strázsán – Egy kiadó, egy író címmel új kiadványaikat mutatják be a vajdasági könyvkiadók. A rendezvény pedig a Magyarkanizsai Írótábor vándorkulcsának az átadásával zárul.

Háromnapos összművészeti programmal ünnepli a főváros Nádas Pétert

Nádas Péter Budapestje: szeptember 30. és október 2. között Budapest több helyszínét is bevonó programsorozattal tiszteleg Nádas Péter munkássága és életműve előtt a Budapest Brand nZrt. és a Jelenkor Kiadó.

A háromnapos fesztivál igazi összművészeti élményt kínál: az irodalmi vonatkozású események mellett zenei, színházi, képzőművészeti, sőt, gasztronómiai tematikájú programok közül is válogathatnak az érdeklődők. Nádas Péter, a magyar és a kortárs világirodalom kiemelkedő alakja, a hazai szellemi élet egyik legmeghatározóbb egyénisége idén októberben lesz 80 éves. Ez alkalomból Budapest városa háromnapos programsorozatot szervez.

A rendezvény rávilágít Nádas alkotói életművének sokszínűségére, inspiráló erejére, közel hozza az embert, változatos formákon és műfajokon keresztül enged betekintést univerzumába – ezáltal a találkozás, a felfedezés örömét nyújtja a rajongóknak és a laikusoknak egyaránt.

Joga van-e az írónak egy kisebbség tagjának bőrébe bújni?

KULTÚRBŰNÖK: IDENTITÁSLOPÁS KONTRA KARAKTERGYILKOSSÁG

Igaz, hogy Charlie Chaplin náci volt? Ölt-e saját kezűleg bikákat Hemingway? Járt-e Verne a Holdon és a tenger alatt? És vajon képes erre egy gőzmozdony?

Legfőképpen pedig: hogy kerül a csizma az asztalra? Vagyis, miért foglalkozunk azzal, hogy mit jelent mások személyiségét felvéve imitálni egy tőlünk származásában, életkörülményeiben, tapasztalataiban távol eső ember gondolkodásmódját, ily módon mesélve el egy olyan történetet, amely „nem a sajátunk”? Nos, a válasz egyszerű.

Népszerű kortárs írók érkeznek a PécsLIT fesztiválra

Ismét megrendezik a tavaly hagyományteremtő célzattal útjára indított író-olvasó találkozókkal, beszélgetésekkel kiállításokkal és gyerekprogramokkal zajló PécsLIT irodalmi fesztivált a baranyai megyeszékhelyen szeptember 12. és 17. között. A félszáz programot kínáló rendezvény a megyei feladatokat ellátó Csorba Győző Könyvtár és a pécsi Jelenkor folyóirat szervezésében valósul meg, azzal idén is igyekeznek minden korosztályt megszólítani – derül ki a bibliotéka  közleményéből.

A fesztivál hat napja alatt délutánonként népszerű írókkal, művészekkel találkozhatnak az érdeklődők felolvasások, beszélgetések, író-olvasó találkozók keretében, míg délelőttönként az óvodásokat, iskolásokat várják egyebek mellett meseszerzők részvételével zajló programokon. Az idei fesztivál programjai között kiemelt helyen szerepel a Bertók Lászlóra emlékező, Lázár Balázs Mocorgó vízcsepp című dokumentumdrámája alapján készült felolvasószínházi előadás. A darab bemutatója a Pécsi Nemzeti Színház Kamaraszínházában lesz szeptember 14-én, a Kossuth-díjas költő halálának második évfordulóján.

A 2022-es – javarészt a pécsi Művészetek és Irodalom Házában és a Tudásközpontban programokat kínáló – PécsLIT vendégei között számos olyan szerző lesz jelen, akik a közelmúltban jelentkeztek új kötettel, így Pécsre érkezik mások mellett Tóth Krisztina, Závada Pál, Kustos Júlia, Háy János, Zalán Tibor, Vámos Miklós, Cserna-Szabó András is. A fesztiválnak külföldi vendégei között Rike Reiniger Németországból, Primoz Repar Szlovéniából érkezik, míg a Cervantes Intézet is két eseménnyel lesz jelen a rendezvényen. A PécsLIT köszönti az idén 20 éves Literát is, amely megalakulásakor az első online irodalmi portál volt Magyarországon. A rendezvény részletes programsora megtalálható a pecslit.hu oldalon és a rendezvény Facebook-oldalán.

József Attila görögkeleti vagy református volt?

Felekezeti anomáliák József Attila vonatkozásában

Még napjainkban is sok olyan téves információ, tényállítás lát napvilágot József Attilával kapcsolatosan, amelyeket érdemes eloszlatni. Az egyik ilyen kérdés a költő felekezeti hovatartozása, és ehhez bizony ő maga is kínált tévutakra vivő információt, illetve gondolkodni és kutatni-valót az utókor számára. Mely felekezethez tartozott tulajdonképpen? Görögkeleti volt vagy református? A korabeli dokumentumok további kérdéseket is felvetnek.

„1905-ben születtem Budapesten, görögkeleti vallású vagyok”

Újabb ősnyomtatványok digitalizálását jelentette be a Batthyáneum könyvtár

Újabb ősnyomtatványok és dokumentumok digitalizálását jelentette be szerdán közösségi oldalán a Román Nemzeti Könyvtár alegységeként működő gyulafehérvári Batthyáneum könyvtár. A könyvtár azt közölte, hogy hosszú szünet után tavaly újraindította digitalizálási programját. Első lépésben a Batthyáneum könyvtár kínálatában megtalálható 13 ősnyomtatványt és 97 dokumentumot tesznek elérhetővé a régebben lefényképezettekkel együtt, de a digitalizálás folytatódik. Az értékes középkori dokumentumokat a digitool.bibnat.ro oldalon tették közzé.

Az oldalon jelenleg 252 kézirat, 33 ősnyomtatvány és 97 történelmi dokumentum fényképe, és román kivonata böngészhető. A dokumentumok között található többek között IV. (Kun) László király kiváltságokat rögzítő határozatának az átirata. A gyulafehérvári Batthyáneum a legnagyobb értékű államosított tulajdon, amelyet az erdélyi magyar egyházak visszakértek a román államtól. Az ingatlan és a gyűjtemény visszaszolgáltatását azonban 2021 májusában jogerősen elutasította a román legfelsőbb bíróság.

A 65 ezer kötetes, 1650 középkori kéziratot is magában foglaló könyvtárban őrzik a Romániában fellelhető kódexek és ősnyomtatványok háromnegyed részét. A kódexek egyikét, a 810-ből származó Codex Aureust – amelyet borjúbőrből készült pergamenre írtak arany tintával – 25 millió dollárra (tízmilliárd forint) biztosították, amikor 2002-ben rövid időre Németországba szállították.

Vándorkiállítást szerveznek a Petőfi Sándor-emlékév alkalmából

Csütörtökön indul útjára a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) új, Átröpűlök hosszában hazámon című vándorkiállítása a költő születésének 200. évfordulója alkalmából. A múzeumbusz első állomása Petőfi Sándor szülővárosa, Kiskőrös lesz, melyet több mint 200 helyszín követ majd körülbelül egy éven át. Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója a Múzeumkertben tartott keddi sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az utazó kiállítás fő célja az, hogy minél többen megismerhessék Magyarországon és a határainkon túl is Petőfi Sándor életművét, nagyszerűségét és zsenialitását.

A főigazgató emlékeztetett, hogy a Petőfi-bicentenárium hivatalosan szerdán veszi kezdetét a Kiskőrösön tartandó Nemzeti Tanévnyitón, ebből az alkalomból pedig a múzeumbusz is ellátogat a helyszínre, majd ezt követően 2023. közepéig a Kárpát-medence számos helyszínén megfordul.

A kiállítás címét adó mottó a Dalaim című vers részlete, mely nemcsak Petőfi utazás iránti szenvedélyét és költői ambícióit fejezi ki, de utal a tárlat nem mindennapi jellegére is. A tárlat nem a költő életrajzát helyezi fókuszba, sokkal inkább az alkotói attitűdöt meghatározó döntési helyzeteket mutatja be, mint például a költővé válás, a társadalmi mobilitás, az életpálya megválasztása, a közéleti szerepvállalás, az irodalmi élet szervezése vagy a családalapítás. A kiállítás gerincét 10 kiemelt gyűjteményi darab alkotja, mely a képzeletbeli utazás egy-egy állomását jelzi. Ilyen többek között a költő édesapja, Petrovics István mészárosbárdja; a Szendrey Júliától kapott gyöngyhímzéses pénztárca; vagy éppen egy biliárddákó, melyet Petőfi a törzshelyén, a Pilvax kávéházban használhatott.

Távirányító rossz szülőkhöz

Mikola Péter: Bátorságpróba. Illusztrálta: Kőszeghy Csilla. Móra, 2022.

Mikola Péter eredetileg tanárként végzett, a nyolcvanas évek óta zenés műsoraival járja az országot, és már hat gyerekdalokat tartalmazó nagylemeze jelent meg az utóbbi évtizedekben. Mikola állandó eposzi jelzője a ’zenész játszótárs’, ami arra utal, hogy előadásaiban nagy hangsúlyt fektet arra, hogy a gyerekek ne csak hallgatói, hanem aktív résztvevői legyenek a daloknak. Mikola a zenés gyerekműsorok világába véletlenül csöppent bele egy ismerőse javaslatára, és hasonló véletlennek köszönhető, hogy írásra adta a fejét: a városban sétálva találkozott egy könyvkiadó igazgatójával, aki ott helyben fel is kérte egy mesekönyv megírására.

A kísérlet jól sikerült, Mikolának 2009-ben jelent meg első mesekönyve, a Zorka szemével a világ, amit aztán jó pár további kötet követett. Az óvodás Zorka és testvére, Berci állandó szereplők Mikola Péter könyveiben, és idén a Móra Könyvkiadó úgy döntött, hogy új köntösben jelenteti meg a testvérpár korábban már megjelent kalandjait – a könyv végén pedig a történetekhez kapcsolódó foglalkoztató feladatok is vannak, ami egyébként egészen remek ötlet.