Best WordPress Hosting
 

John Scalzi, világhírű sci-fi író a Könyvfesztivál díszvendége

John Scalzi lesz a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége, Hollandia pedig díszvendég országként kerül az idei fesztivál fókuszába – tudatta a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) szerdán.

A Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál a nemzetközi könyves világ jegyzett eseménye, a térség meghatározó szakmai és kulturális fóruma. Az idei könyves találkozóra szeptember 28. és október 1. között kerül sor a Millenárison, 28. alkalommal.

Az idei Könyvfesztivál díszvendég szerzője John Scalzi lesz, aki Budapest főpolgármesterétől veszi majd át a Budapest Nagydíjat. Az amerikai szerző az ezredforduló után feltűnt sci-fi írók nemzedékének termékeny és invenciózus tagja. Az első műve, a Vének háborúja mára kultkönyvvé vált, melynek univerzuma a későbbiekben öt további kötettel bővült.

Azahriah, az éjszakai látogató

Fekete ruhában érkezett gyalog egy különös táskával a kezében az éjszaka közepén. Féltem attól a pillanattól, amikor elér majd a házhoz és benéz az ablakon. Síri csönd volt az éjszakában, és a mozdulatlan tájban lépteinek ütemes ritmusát visszhangozták a környező házak. De ne rohanjunk ennyire előre, nézzük az előzményeket!

Itt a Librarius portálon pár héttel ezelőtt meséltem már arról, mit éltem át, amikor ablakot nyitottam az Azahriah-Galaxis közeledésének láttán. Testem szétmállott, tudatom leolvadt, csak a csuklóm maradt viszonylag épen az ablakot fogva. Az események itt folytatódnak, mert az Azahriah-Galaxis közepében lévő sűrű kozmikus-tudati-esszencia testet öltött, és a Galaxis kellős közepéből útra indult az ablakom felé az éjszakában.

Különös sapka, fekete ruha, rejtélyes táska, és súlyos csizmák léptei. Ez volt maga Azahriah. Ütemesen haladt, haladt, jött és csak jött megállás nélkül. Most a napokban ért el olyan közelséget a Földhöz, hogy egy youtube nevű számítógépes algoritmus is észlelte, és egy új videoklip formájában kódolta a jelenséget.

Elhunyt Pomogáts Béla

Életének 89. évében elhunyt Pomogáts Béla Széchenyi-díjas író, irodalomtörténész, irodalomkritikus, a Magyar Írószövetség korábbi elnöke, az irodalomtudományok doktora – írta online kiadásában a Magyar Nemzet hétfőn.

Pomogáts Béla 1934. október 22-én született Budapesten. A Piarista Gimnáziumban érettségizett 1953-ban. Az iskolás évekre számtalan alkalommal úgy emlékezett vissza, mint életének meghatározó időszakára. Büszke volt az ’56-os forradalomban betöltött szerepére, megírta az internálótábor kínjait is.

Budapesten szerzett magyar szakos bölcsészdiplomát 1958-ban. Részt vett az 1956-os forradalomban, 1959-ben internálták, 1960-ban szabadult. 1961-től tanított, 1965-től az MTA Irodalomtudományi Intézetének munkatársa, 1974-től a Literatúra szerkesztője, 1990-től főszerkesztője volt. A Vigilia, a Valóság, a Nyelvünk és Kultúránk és a Régió szerkesztőbizottságának is tagja volt.

Barnás, Böszörményi, Kukorelly, Tompa Andrea és Varga Melinda a lipcsei könyvvásáron

A 2023. április 27-30. között megrendezett lipcsei nemzetközi könyvvásáron (Leipziger Buchmesse) bemutatják Barnás Ferenc, Böszörményi Zoltán, Kukorelly Endre, Tompa Andrea és Varga Melinda németül megjelent köteteit, illetve a The Continental közép-európai irodalmat bemutató angol nyelvű irodalmi lapot. A lipcsei magyar pavilon és programok szervezője a Petőfi Kulturális Ügynökség és a Collegium Hungaricum Berlin.

Április 27-30. között rendezik meg idén a Lipcsei Könyvvásárt, amely a könyv- és médiaipar egyik kiemelkedő európai eseménye. Az irodalomkedvelő közönség számára remek lehetőséget nyújt közvetlen kapcsolat kialakítására a világ minden tájáról érkező szerzőkkel, kiadókkal és a különféle médiumok képviselőivel. A könyvvásáron közel 400 kiállító képviseli a világ- és a német irodalom klasszikus és kortárs szerzőit, a szépirodalomtól a zsánerműfajokon át egészen a képregényekig és a gyerekkönyvekig. A vásár szerves része a „Lipcse olvas” (Leipzig liest) fesztivál, amelyen idén közel 500 helyszínen szerveznek 3700 programot.

Az elmúlt évekhez hasonlóan, a magyar irodalmi standot és programokat, idén is a Petőfi Kulturális Ügynökség szervezi, a Collegium Hungaricum Berlinnel szoros együttműködésben. Az idei vásári programban többek között Barnás Ferenc, Böszörményi Zoltán, Kukorelly Endre, Tompa Andrea és Varga Melinda németül megjelent köteteit, illetve a The Continental közép-európai irodalmat bemutató angol nyelvű irodalmi lapot mutatják be.

Orosz író kapta a Lipcsei Könyvvásár díját

Elkezdődött csütörtökön a Lipcsei Könyvvásár, a német nyelvterület legnagyobb irodalmi közönségfesztiválja.

A koronavírus-világjárvány miatt 2019 óta először megrendezett vásáron 40 országból 2082 kiállító mutatkozik be. Ez jelentős visszaesés 2019-es képest, amikor 46 országból csaknem 2500 kiállító érkezett.

A szervezők szerint valószínűleg a látogatók száma is csökken a legutóbbi vásáron regisztrált 286 ezerhez képest, ami annak tulajdonítható, hogy a három évig tartó kényszerszünet miatt sokan elszoktak a rendezvénytől.

Michael Jenkins: Humánszakértők – Altruizmus, együttérzés és empátia a munkahelyen

Michael Jenkist a brit HR Magazine két alkalommal is az év egyik legbefolyásosabb gondolkodójának választotta. A humánerőforrás területén több mint három évtizednyi nemzetközi tapasztalattal rendelkező szakértő legújabb kötete, a Humánszakértők – Altruizmus, együttérzés és empátia a munkahelyen a vállalatok működéséhez kapcsolódó legfontosabb pszichológiai kérdéseket helyezi a középpontba, és gyakorlati módszereket is kínál ahhoz, hogyan fordítsuk a munka világát a fenntarthatóság és a humánum irányába – mindezt pedig a legfontosabb szemponttal, a vezetés minőségének javításával kezdi.

Tény, hogy az emberiségnek mindig is változások közepette kellett boldogulnia, de a jelenkor úgynevezett formabontó változásainak gyorsasága mégsem hasonlítható semmilyen múltbeli átalakuláshoz. Michael Jenkinst is foglalkoztatja a kérdés, hogy korunk mitől más, mint a történelem korábbi időszakai, ezért kötetében elsőként azokat a diszruptív tényezőket vizsgálja meg, amelyek e változások mögött állnak, majd pedig azt, hogy melyik az emberiség (mai és jövőbeli) érdekeit leginkább szolgáló fejlődési irány. A kötet fő kérdése az, vajon melyek azok a létfontosságú vezetői készségek, amelyeknek segítségével mindez meghatározható. Jenkins tehát szokatlan perspektívából, korunk legnagyobb kihívásainak szemszögéből világít rá arra, hogy a megoldást jelentő változások eléréséhez pontosan milyen elmozdulások szükségesek a munka világában és a vezetési kultúrában.

A szerző állítása szerint több kulcsfontosságú szociális és emocionális készség – a mélyebb altruizmus, az együttérzés és az empátia – ösztönzésével, valamint a munka jövőjének gyökeres újragondolásával leszünk képesek eljutni a szükséges változásokhoz. Jenkins a társadalomtudományok adataira, saját megfigyeléseire, a munkavállalók történeteire, valamint a világ minden tájáról származó esettanulmányokra támaszkodva hangsúlyozza: az altruizmusnak, az együttérzésnek és az empátiának a gyakorlati életben való vagy magasabb szintű alkalmazása ma már távolról sem csupán „puha tulajdonság”. Ellenkezőleg: gyakorlásuk döntően befolyásolja azt, hogy az elkövetkező öt-tíz évben mennyire leszünk képesek megfelelni az előttünk álló kihívásoknak. Mivel a technológiai fejlődés fokozza az ember helyettesíthetőségét, így még inkább szükség van mind a személyes, mind pedig a szervezeti szintű fejlődésre.

Hitler naplóiért 9,3 milliót fizettek, de hamisak voltak

A német szövetségi levéltárba (Bundesarchiv) kerül a számos kézírásos füzetből álló dokumentumgyűjtemény, amelyet a Stern magazin Adolf Hitler náci diktátor naplóiként vásárolt meg és mutatott be negyven éve, de hamar kiderült róla, hogy minden sora hamisítvány.

A hírmagazin kiadója, a Bertelsmann és a nemzeti levéltár hétfői közös közleménye szerint a hamisított naplók a történeti értékük miatt tartósan a levéltár gyűjteményébe kerülnek és kutathatóvá válnak.

A Bertelsmann már tíz éve, 2013-ban – a német sajtótörténet egyik legnagyobb botrányához vezető publikáció után harminc évvel – ígéretet tett arra, hogy a gyűjteményt átadja a levéltárnak.

Különleges Shakespeare Múzeum nyílik Londonban

William Shakespeare életét és korát bemutató új múzeum nyílik jövő tavasszal Londonban – írta szerdán a BBC News.

A London legkorábbi színházai közé tartozó egykori Curtain Playhouse régészeti feltárásának helyszínén készülő múzeum a 16. századi brit drámaíró életébe enged interaktív bepillantást, és a korabeli London életét is bemutatja, mindazokkal az inspirációkkal, amelyek hatottak az íróra.

Harry Parr, a projekt társalapítója azt ígéri: az állandó kiállítás úgy mutatja majd be Shakespeare-t, ahogy korábban nem ismerhettük.

Felhők – 600 ezer Ft összedíjazású irodalmi pályázat

Nyílt, magyar nyelvű szépirodalmi pályázatot hirdet a PesText Nemzetközi Irodalmi Fesztivál, hívószava a Petőfi-évhez kapcsolódva: Felhők – közölték a szervezők hétfőn.

A pályázat összdíjazása 600 000 forint, a győztesekről zsűri és közönségszavazás dönt majd – áll a közleményben, amely arra is kitér, hogy a megmérettetésen műfaji megkötés nincs, azonban egy szerző csak egy, másutt még nem publikált alkotással nevezhet.

A jeligés nevezésű pályázatra kortárs magyar szerzők magyar nyelvű műveit a pestextpalyazat@gmail.com címre várják Felhők tárgymegjelöléssel, maximum 6000 leütés terjedelemben, word vagy pdf formátumban.

Spiró György lengyel kalandjairól mesélt

Teltház előtt beszélgetett Spiró György író és Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, c. egyetemi tanár a Felczak Műhely 19. rendezvényén.

Kiemelt érdeklődés mellett zajlott a Felczak Műhely 19. beszélgetése, amelyen Kiss Gy. Csaba művelődéstörténész, c. egyetemi tanár Spiró György írót kérdezte.

A beszélgetésen szó esett többek között az író “lengyel kalandjairól”, fordításairól, de szóba került az is, hogy hogyan tanult meg a szerb és az orosz után lengyelül, valamint, hogy milyen fogadtatása volt az Ikszek vagy például a Messiások című könyvének.

Illyés Gyula és Kozmutza Flóra síremléke mellett állva

Illyés Gyula halálának 40. évfordulója és a költő, író, valamint felesége, Kozmutza Flóra 2002 óta védett síremlékének felújítása alkalmából tartott megemlékezést pénteken Budapesten, a Farkasréti temetőben a Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) és a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) .

Feladatunk és megkerülhetetlen kötelességünk helyre tenni a múltat és megismertetni magyarságunk értékeit a jelen, valamint a jövő generációkkal – jelentette ki köszöntőjében Móczár Gábor, a NÖRI főigazgatója a megemlékezésen. Ennek a múltnak és közös nemzeti kincsnek része Illyés Gyula és felesége, múzsája Kozmutza Flóra is, aki gyógypedagógusként maradandót hozott létre.

A NÖRI fontosnak tartja a védett sírokban nyugvók leszármazott családtagjaival való folyamatosan kapcsolattartást. Móczár Gábor szerint az ország mintegy 700 helyszínen található 6200 védett sír méltó gondozása, nélkülük nem volna lehetséges. Móczár Gábor beszédében megköszönte az MMA-nak a sírhely felújításában és a szervezésben nyújtott támogatását.

Egy anarchista író prófétai átkozódásai

Kácsor Zsolt: Cigány Mózes (Anarchista történet) (Kalligram, 2020)

Erre a regényre mondhatnám azt, amit az anekdotában a székely a vásárban megpillantott teknősbékára: „Ilyen állat nincs!”

Kácsor ugyanis Ótestamentumi történet-modulokból (modellekből?) összerakva nagy szabadszájúsággal mesél az emberekről, majd később – a zsidó népet behelyettesítve – a cigányokról a paradicsomtól az özönvízen át a népét a lágerből, a börtönből is kiszabadító Mózesig, de közben mindent elmond a roma és emberi sorsról is, meg a világról is, a tegnapról, a máról és Európáról, no meg az igazságtalan társadalmi struktúráról is, kiemelve persze a cigányság, illetve az elnyomott rétegek rettenetesen megalázott helyzetét évszázadokon át.

Ag Apolloni Debrecenben írt könyvét az Európai Unió Irodalmi Díjára jelölték

Az Európai Unió Irodalmi Díjára (EUPL) jelölték Ag Apolloni koszovói albán író Piroska: mese felnőtteknek (Kësulëkuqja, përrallë për të rritur) című regényét, amelyet Debrecenben írt a Magyar Írórezidencia Program ösztöndíjasaként – közölte a Petőfi Kulturális Ügynökség szerdán.

Ag Apolloni 2022 júliusában töltött el egy hónapot a program keretében Debrecenben. Ott írt könyve tavaly októberben jelent meg. A felnőtteknek szóló mese főszereplője egy teljesen magányos és összetört farkas.

A történet egy olyan kontinensen játszódik, amely egy meggyalázott nőről kapta a nevét (Európa), és a koszovói háború traumáit dolgozza fel. A kötet lapjain keveredik a mitológia a mesével, a vallással, és még az animációval is, leginkább próza, de került bele vers, dramatikus elem egyaránt.

Bereményi Géza nyit – ezen a 4 napon lesz az idei Ünnepi Könyvhét

Idén június 8. és 11. között rendezi meg a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) a kortárs magyar irodalom legnagyobb szabadtéri eseményét, az Ünnepi Könyvhét rendezvényét, amelyen 160 kiállító 146 standdal várja az érdeklődőket.

Az MKKE szerdai közleménye szerint a 94. Ünnepi Könyvhét és 22. Gyermekkönyvnapok rendezvényét – amelynek a Vörösmarty tér, a Vigadó tér és a Duna korzó ad otthont – Gál Katalinnak, az MKKE elnökének köszöntőjét követően Margócsy István irodalomtörténész, kritikus, Petőfi Sándor életművének elismert szakértője nyitja meg.

A Budapest 150 – Könyvfőváros program alkalmából beszédet mond Karácsony Gergely, Budapest főpolgármestere, és átadják a Szép Magyar Könyv 2022 verseny díjait.

Így néz ki a Petőfi-emlékérme

Petőfi Sándor születésének bicentenáriuma, valamint az 1848-49-es forradalom és szabadságharc 175. évfordulója alkalmából a 200 forintos forgalmi érme emlékváltozatát, nagyméretű, 30 ezer forintos címletű ezüst emlékérmét és annak 7500 forintos színesfém változatát bocsátotta forgalomba kedden, a magyar költészet napján a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

A Petőfi-érmék az anyagiakon jóval túlmutatnak – hangsúlyozta Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója az ünnepélyes kibocsátáson Budapesten.

A főigazgató nemzeti valutának nevezte a kétszáz éve született Petőfi Sándort, “tágabb értelemben a magyar költőt, vagyis minden magyar verset”, majd kijelentette: ennek a nemzeti valutának időtállóbb fedezete van, mint a közönséges fizetőeszköznek, olyan, mint a magyar múlt és jövő, “de fedezete az a sokrétű jelen is, amit mi közönségesen életnek hívunk”.

Szijj Ferenc mély és felkavaró világa a Literárum-esten

Április 24-én, A Müpa Literárum, kortárs irodalmi sorozatának következő vendége Szijj Ferenc költő lesz.

Szijj Ferenc a rendszerváltás után induló költőnemzedék egyik legfontosabb alakja, aki ritkán hallat magáról és tartózkodik mindenféle magamutogatástól.

1958-ban született, József Attila díjas író, költő és műfordító. A József Attila Tudományegyetemen végzett 1984-ben magyar-német szakon. Tanárként, könyvtárosként dolgozott, 1988 és 1996 között a Nappali ház alapító szerkesztője volt. Első verseskötete, A lassú élet titka 1990-ben jelent meg a JAK-füzetek sorozatban, azóta további tizenhárom kötete jelent meg, amelyek között van elbeszéléskötet, mesék és regényszerű prózafolyam is, de a lírai művek vannak többségben. Legutóbbi kötetét, a Ritka eseményeket 2022-ben adta ki a Magvető.

Hogyha kiáltanék, ki hallana engem az angyalok rendjéből?

Szánd rá ezt a néhány percet Rainer Maria Rilke Duinói elégiák című versére, amit azért választottunk a Költészet napjára neked, mert a költészet szépségét olyan dimenziókban mutatja meg, ahová eljutni szinte földöntúli élmény, és amitől, ha csak néhány sor is kísér belőle tovább, más ember leszel.

Duinói Elégiák – Az első elégia

Hogyha kiáltanék, ki hallana engem

Pilinszky János: Harmadnapon

Pilinszky János Harmadnapon című verse 1958-ban íródott, a Harmadnapon című kötet címadó verse. A kötetet a háború utáni magyar líra egyik csúcsteljesítményének tartják. Pilinszky költészete ebben emelkedett a legmagasabbra – írja a blog.verselemzes.hu oldal.

Pilinszky János: Harmadnapon

És fölzúgnak a hamuszín egek,

Feláldozták, de vége a terrornak, amiben élt

NAGY KRISZTA LÉNA A kerítés túloldala – regényrészlet Megjelenés: 2023. március 31. Kalligram Kiadó

Gubbasztok a lakásban. Ami kényelmes. A játszótérről gyerekek zsivaja hallatszik fel, a ház előtti fa sárgásan pergeti maga alá a leveleit. Békés minden. Nem úgy, mint anyám házában, ahol a tökéletesnek hazudott Varga család élt.

Anyám, Varga Emília nyugdíjas létére minden reggel hat órakor felkel, letusol, megigazítja fényes, gesztenyebarna haját, feltesz az arcára egy leheletvékony sminket, felveszi az egyik kiskosztümét és lefőzi a piros kávéfőzőben az első kávéját. Két kenyérszeletet tesz a pirítóba, előveszi a hűtőből a kis kék virágokkal díszített vajtartót, a nyáron eltett házi dzsemek egyikét, a termelői piacon vásárolt házi kolbászt, sajtot, füstölt sonkát, majd leül, hogy rose gold laptopján átolvassa a híreket. A vaj lassan gyöngyözve olvadni kezd, a sajtok illata egyre áthatóbb, már a kávé sem tudja elnyomni. Utálja az ételek szagát. A szaguknál jobban már csak magukat az ételeket utálja. Enni bűn. Az étel hizlal. A háj Isten legszörnyűbb büntetése. Utálva gondol vissza azokra a hetekre, mikor a születésem után csak pokoli szenvedés árán sikerült visszafogynia. Néha rémálmaiban látja magát nagy hassal, felpuffadt arccal, vizesedő lábakkal. Aztán felébred, végigsimítja tökéletes testét és megnyugtatja magát, csak álmodott. A családot sem értette: hogy imádhattak egy olyan amorf, dagadt gyereket, mint én? Mindenhol apró hurkák, az arcom kerek, a hasam, mint egy mini hordó. De ő nem fogja hagyni, hogy ilyen bálna maradjak egész életemre. Ezt nem teheti a lányával. Ezért, ahogy a nagyi mesélte, napról napra kevesebb tejet ad. Épp csak annyival, hogy ne lakjak jól. Mert jóllakni bűn. A jóllakás minden baj forrása. Aki jól lakik, az ellustul. Aki ellustul, az meghízik. Aki meghízik, azt csúfolják. De ezt ő nem fogja hagyni. Engem senki sem fog csúfolni, mert én vékony leszek, gyönyörű, boldog. Ezért mondja majd folyton, hogy kövér vagyok, hogy egyek kevesebbet, mozogjak többet. Mindig látja majd rajtam a kis hurkákat és a kerek, piros arcocskát. Csak védeni akar, mondja. Csak védeni, mert őt nem védte senki.

Falcsik Mari, Kukorelly Endre, Nádasdy Ádám és Markó Béla nyerték a Petőfi-költőversenyt

A költészet napján, április 11-én kezdődő, április 22-ig tartó huszadik költészeti fesztivál színes programokkal várja az érdeklődőket Debrecenben – jelezték a szervezők csütörtökön, a fesztivál programjait ismertető sajtótájékoztatón.

Puskás István, Debrecen kultúráért felelős alpolgármestere emlékeztetett rá, hogy ebben az évben több jeles irodalomi évforduló lesz a városban. Kiemelte ezek közül Csokonai Vitéz Mihály születésének 250. és Borbély Szilárd születésének 60. születésnapját, amelyek meg fognak jelenni az irodalmi nagyrendezvények programjában.

Szirák Péter, az Alföld folyóirat főszerkesztője, a költészeti fesztivál kurátora a sajtótájékoztatón bejelentette: a Petőfi Sándor születésének 200. évfordulója alkalmából az Alföld folyóirat meghívásos költőversenyének ünnepélyes díjátadóját az idén húsz esztendős Debreceni Költészeti Fesztivál keretében tartják április 12-én.