Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: filmrendező

„Mindenképpen túlszárnyalni” – Humor és önirónia Reisz Gábor módra

Közzétette szerző

Nagyon tetszenek a címek, amiket a műveidnek adsz. A Komolyan röhejes vagyok például öniróniára és humorra utal. Ez a rendhagyó előadás az első színházi munkád volt, amit te írtál, rendeztél, és színpadra is léptél benne.

Ez tulajdonképpen filmtervnek induló novellákból lett darab. Két-három éve komolyan elkezdtem érdeklődni a színház iránt. Megtetszett, ahogy Hajdu Szabolcs vagy Mundruczó Kornél dolgozik, akik olyan előadásokat hoznak létre, amelyek szerves részei egy leendő filmnek, néha pedig előtanulmányok vagy a későbbi forgatókönyv színházi verziói. Ez jó módszer arra, hogy az ember mélyebbre ásson egy témában. Amikor Büki Dóri a Proton Színházzal producerként mellém állt, olyan kaland kezdődött, amiről senki sem tudta, hogy pontosan mi lesz a vége. Végül három novellára csökkentettük a történetek számát, és adott volt a Trafó kávézója mint tér, később pedig a Tranzitba kerültünk át. Nem égbekiáltó újdonság az, amiről szól: hogyan vagyunk magányosak akkor is, ha a látszat csal. A melankólia mellett sok humor jelenik meg benne, aminek jelentős része a próbafolyamat alatt került a darabba.

Megszeretted a színházcsinálást?

PostPin It!

Filmeket készített, hogy történetet mesélhessen: Szabó István, az első Oscar-díjas magyar rendező

Közzétette szerző

Édesapját a második világháborúban, Budapest ostroma alatt vesztette el, így kiskorától nők vették körül, az apa hiánya és emléke Apa című filmjében jelent meg. Az orvosi pálya is vonzotta, a döntést az élet hozta meg: a Színház- és Filmművészeti Főiskolára vették fel. 1961-ben végzett, Koncert című vizsgafilmje az oberhauseni nemzetközi fesztiválon díjat nyert.

Az ő nemzedékére hatott leginkább a francia új hullám szelleme, világlátására nagy hatással volt Herskó János is, aki mellett asszisztensként dolgozott. Pályáját lírai hangvételű rövidjátékfilmekkel kezdte, ezek közül a Te első díjat kapott a IV. Magyar Rövidfilmszemlén és nagydíjat a Tours-i Filmfesztiválon.

Első játékfilmje, az 1964-ben forgatott Álmodozások kora egy nemzedék útkereséséről szól, a szembenézésről a múlttal, az illúziókkal. 

PostPin It!

Franco Zeffirelli 100

Közzétette szerző

Egy férjes asszony és egy nős férfi házasságon kívüli gyermekeként látta meg a világot Firenzében, apja családja újabb kutatások szerint rokonságban állt Leonardo da Vincivel. Mivel egyik szülője vezetéknevét sem kaphatta, anyja Mozart Idomeneo című operájának egyik áriájából a Zeffiretti (szellőcskék) szócskát választotta, ezt írták el anyakönyvezéskor. A firenzei egyetem hallgatójaként a második világháború alatt partizánként harcolt, majd brit katonák tolmácsa lett. A háború után érdeklődése a művészetek irányába fordult, főként Laurence Olivier V. Henrik adaptációjának hatására. Volt színész, díszletépítő és díszletfestő, 1948-ban kötött életre szóló barátságot a rendező Luchino Viscontival, akinek a Vihar előtt című film forgatásán asszisztense volt. Zeffirelli 2006-ban megjelent önéletrajzában vallott először nyíltan homoszexualitásáról, Visconti iránti szerelméről.

Alapvetően a klasszikus zene és irodalom érdekelte. A milánói Scalában 1953-ban Rossini Olasz nő Algírban című operája díszlet- és jelmeztervezőjeként debütált, majd rendezőként jegyezte a komponista Hamupipőke című operáját. Zeffirelli neve az operaház 21 színlapján szerepelt, utoljára 2006-ban az Aida rendezőjeként.

Pályafutása során negyven operát állított színpadra, köztük Verditől a Traviatát és az Aidát, Donizetti Lammermoori Luciáját, a Bohéméletet Puccinitől, Wagner-művet viszont soha, mert csak a bel canto világát érezte közel magához. 1964-ben a londoni Királyi Operaházban Maria Callas és Tito Gobbi főszereplésével rendezte a Toscát, Párizsban, szintén Callasszal, a Normát. A New York-i Metropolitanben évekig repertoáron volt az általa megálmodott Bohémélet, Tosca, Turandot és Don Giovanni. Több klasszikus operát megfilmesített, a Traviata látványtervét 1982-ben Oscar-díjra jelölték, és megkapta a brit filmakadémia BAFTA-díját.

PostPin It!

Aki feltalálta a rendezői változatot – Sir Ridley Scott 85 éves

Közzétette szerző

Apja a brit haditengerészet kötelékében szolgált, így a család folyamatosan költözködött, csak a második világháborút követően tértek vissza Angliába. Ridley díszlettervezőnek tanult, majd a BBC-nél kezdett dolgozni, ahol a Z Cars című tévéfilmsorozatot rendezte. 1968-ban saját produkciós irodát alapított, egyik üzlettársa öccse, a szintén rendezői pályát választó Tony Scott volt.

Sikeres tévésorozatok és reklámfilmek után 1977-ben műfajt váltott, s a Párbajhősök című játékfilmjével elnyerte a cannes-i filmfesztivál első filmes rendezőjének járó díjat. Következő filmterve a Trisztán és Izolda lett volna, de a George Lucas rendezte Csillagok háborúja sikere láttán elvetette az érzelmes középkori történetet, és egy vérbeli űrhorror mellett döntött.

A nyolcadik utas: a halál (Alien) az 1979-es év egyik legnagyobb sikere, kultuszfilm lett, és rendezőjének is meghozta a világhírt.

PostPin It!

„A filmjeimet is meghatározza a csalódás élménye” – 80 éves András Ferenc

Közzétette szerző

Gyermekkorát Sümegen töltötte, itt szerezte első moziélményeit is, a város és a Balaton-felvidék több filmjének visszatérő helyszíne. Nagy erővel hatottak rá az olasz neorealizmus alkotásai, legjelentősebb élménye Andrzej Wajda Hamu és gyémánt című filmje volt. Bár sokáig a kémia is érdekelte, végül a film mellett kötelezte el magát. Először a televízióban dolgozott – 1962-től a Magyar Televízió ügyelőjeként, majd rendezőasszisztenseként, 1965-től négy évig a Mafilm rendezőasszisztense volt.

1973-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Makk Károly és Illés György tanítványaként. Forgatott többek között Ranódy László, Máriássy Félix, Sára Sándor, Fábri Zoltán mellett (saját bevallása szerint utóbbitól tanult mindent), néhány filmben kisebb szerepet is vállalt.

Pályáját dokumentumfilmesként kezdte, tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak.

PostPin It!

Egy igazi nagymenő: Martin Scorsese

Közzétette szerző

A New York olasz bevándorlók lakta részében született Scorsese az asztmája miatt kiskorában az utca helyett a mozikban töltötte idejét. Papnak készült, és bár végül a film kedvéért otthagyta a szemináriumot, műveiben tetten érhető a hívő katolikus szellemiség. Rendezőként mindig a saját útját járta, így folyamatosan szembesült a dilemmával: hogyan maradhat szuverén egyéniség, miközben eleget tesz a producerek elvárásainak. Sajátos megoldásként afféle mesteremberként dolgozott megrendelésre is, majd a gázsiból leforgatta saját filmjeit.

Számos alkotását önéletrajzi elemek inspirálták,

sokat foglalkozott az Amerikába kivándorolt olaszokkal, az európai művészfilmek és a klasszikus hollywoodi mozi hatása egyaránt tetten érhető munkáiban.

PostPin It!

Elek Judit filmrendező 85 éves

Közzétette szerző

Szüleinek antikvárüzlete volt, s előbb az írás és olvasás (naplóját ekkor kezdte írni), majd a film szerelmese lett. Összes zsebpénzét mozira költötte, volt olyan film, amelyet tízszer is megnézett. A Színház- és Filmművészeti Főiskola rendező szakát 1956 és 1961 között Máriássy Félix osztályában végezte el.

Pályáját dramaturgként kezdte a Budapest Filmstúdióban, híradókat is készített, és alapító tagja volt a Balázs Béla Stúdiónak. Első rendezése a Vásárcsarnok (1962) című film volt, amelyet a Találkozás-Apróhirdetés követett 1963-ban Mándy Iván íróval a főszerepben. A munkában Jancsó Miklós segítette tanácsaival.

A Kastélyok lakói című dokumentumfilmje (1966) öt magyar kastély szívszorító állapotát és egykori lakóik életét mutatta be. Az 1967-es Meddig él az ember? című dokumentumfilmje az oberhauseni fesztivál fődíját és Locarnóban a zsűri különdíját is elnyerte, ez volt a még főiskolás Ragályi Elemér első operatőri munkája.

PostPin It!

Gábor Pál filmrendező 90 éve született

Közzétette szerző

Pedagóguscsaládban született Dunaföldváron. Már a pannonhalmi bencés gimnázium diákjaként verselt, színdarabot rendezett, nyaranta Csók Istvánnál tanult festészetet. Érettségi után egy ideig segédmunkás volt Sztálinvárosban (a mai Dunaújvárosban), majd a szegedi egyetemen tanult. Innen Budapestre, az ELTE magyar–történelem szakára került, a diploma megszerzése után egy évig a mosonmagyaróvári gimnáziumban tanított.

1956-ban vették fel a Színház- és Filmművészeti Főiskolára, Máriássy Félix osztályába. Rendeződiplomáját 1961-ben kapta meg, ezután hosszú évekig asszisztensként dolgozott Kósa Ferenc, Mészáros Márta és Szemes Mihály mellett, miközben maga is készített néhány rövid játékfilmet a Balázs Béla Stúdióban.

Gábor Pál 1969-től volt Máriássy Félix tanársegédje a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, ahol 1972-től tanszékvezető, 1977-ben főiskolai docens lett. A rendező

PostPin It!

Útvesztő(k)ben – Lichter Péter: A hollywoodi alakváltó

Közzétette szerző

Steven Soderbergh egyszerre zseniális átváltozóművész és besorolhatatlan, igazán sehová sem tartozó, rebellis filmrendező. Róla monográfiát írni finoman szólva óriási szakmai kihívás. Ki más vágott volna bele, mint a pályatárs, Lichter Péter, hazánk egyik legismertebb kísérleti filmese. Rögtön a közepébe vágok, mert kár is itt óvatoskodni. Bátran kijelentem: egy újabb fontos és értékes kötettel gazdagodott a […]

The post Útvesztő(k)ben – Lichter Péter: A hollywoodi alakváltó appeared first on Filmtekercs.hu.

PostPin It!

Costa-Gavras kapta a 75. Locarnói Nemzetközi Filmfesztivál életműdíját

Közzétette szerző

1959 és 1965 között  Henri Verneuil, Marcel Pohuls, Yves Allegret, Jacques Demy, René Clair és René Clément asszisztenseként szerzett tapasztalatot, majd 1965-ben elkészítette első filmjét, a Tökéletes bűntényt, amelyben  Yves Montand, Simone Signoret és Jean-Louis Trintignant játszották a főszerepeket.

A nemzetközi ismertséget a négy évvel később bemutatott a Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája hozta meg neki, amelynek alapját a görög katonai diktatúráról szóló Vaszilikosz-regény adta. Szintén a politika állt a Ostromállapot és az Eltűntnek nyilvánítva középpontjában, amelyek a CIA latin-amerikai tevékenységét dolgozta fel szolgáltatta. A Vallomás című film a II. világháború utáni csehszlovák külügyminiszter, Artur London koncepciós peréről szól. A Különleges ügyosztály és a Zenélő doboz a zsidó deportálás témáját feszegeti, a 2002-ben bemutatott Ámen Rolf Hochhuth A helytartó című színművéből készült, és az egyház holokauszt alatti felelősségét vizsgálja.

Cannes-től Moszkváig a világ nagy filmfesztiváljain díjazták filmjeit. A Z, avagy egy politikai gyilkosság anatómiája a legjobb idegennyelvű film és a legjobb vágás Oscar-díját kapta meg, az Eltűntnek nyilvánítvát  a legjobb adaptált forgatókönyvért ismerte el az Amerikai Filmakadémia.

PostPin It!

Az első magyar független filmes: 110 éve született Szőts István rendező

Közzétette szerző

Erdélyben, a Hunyad vármegyei Szentgyörgyvályán (ma: Valea Sangeorgiului, Románia) született, életét, művészetét a szülőföldjén szerzett élmények határozták meg. Apja katonai pályára szánta, el is végezte a Ludovika Akadémiát, a katonaság azonban nem érdekelte. Festészeti tanulmányok és egy filmes tanfolyam után a Hunnia filmgyárba, majd Zilahy Lajos Pegazus filmvállalatához került.

Már első rövidfilmje, az 1940-ben készített Látogatás Kisfaludi Stróbl Zsigmond műtermében vihart kavart:

bemutatta ugyanis a művész G. B. Shaw-ról mintázott portréját is, amit a cenzúra kifogásolt, mert a második világháború kitörése után az ország ellenséges viszonyban volt Angliával. Végül azzal győzte meg a hivatalt, hogy Shaw ír és nem angol, így engedélyezték a film forgalmazását.

PostPin It!

Ragályi Elemér filmezés helyett könyvet ír

Közzétette szerző

Vállaltan személyes családi történetek sorakoznak a Mancikám, Déneském és még sokan mások című kötetben. Választhatta volna azt is, hogy fikcióként tárja ezeket a közönség elé. Miért tartotta mégis fontosnak a személyességet?

Úgy

éreztem, hogy talán ez az egyetlen dolog, amit meg tudok írni, éppen a könyvben

PostPin It!

Száz éve született Alain Resnais

Közzétette szerző

A bretagne-i Vannes-ban született, ahol apja gyógyszerészként dolgozott. Súlyos asztmája miatt magántanuló volt, a szürrealista mozgalom teoretikusát, André Bretont olvasott. Tizenkét éves korától a szüleitől kapott 8 mm-es Kodak kamerával készített rövidfilmeket. A párizsi színházlátogatások felkeltették benne a vágyat, hogy színész legyen, ezért 1939-ben Párizsba költözött. Előbb egy társulatban volt asszisztens, 1940 és 1942 között a Cours René-Simonban tanult színészetet, majd 1943-ban beiratkozott az újonnan alakult IDHEC filmiskolába, hogy filmvágást tanuljon.

A második világháború után a németországi megszálló haderőben szolgált, filmes karrierjét 1946-ban Párizsba hazatérve, filmvágóként kezdje meg. Ebben az időszakban 16 mm-es rövidfilmeket is készített, azonban ezek az idők folyamán elvesztek. Franciaországban a kormány támogatta a rövid kísérleti filmek készítését, amelyekben az alkotók szabad kezet kaptak egyéni látásmódjuk kifejezésére. Resnais így forgathatott egy sor művészettel foglalkozó dokumentumfilmet, köztük az 1948-as Van Gogh festményeiről szóló Oscar-díjat kapott a legjobb rövid dokumentumfilm kategóriában.

Nagy port kavart a Chris Markerrel közösen készített A szobrok is meghalnak (1953) című filmük, amely a gyarmatosítók által elpusztított afrikai kultúráról szól, s ezért rögtön betiltották.

PostPin It!

Elhunyt Gyarmathy Lívia filmrendező

Közzétette szerző

A család közlése szerint Gyarmathy Lívia türelemmel és méltósággal viselt, hosszú betegség hunyt el szerdán éjjel.

Budapesten született 1932. január 8-án. Az orvosi egyetemre nem vették fel, ezután járt a műegyetemre, a bölcsészkarra, majd a gépészkarra, végül vegyészmérnökként végzett. A kispesti textilgyárban dolgozott, amikor 1960-ban egy újsághirdetés nyomán jelentkezett Herskó János kísérleti filmrendezői osztályába a Színművészeti Főiskolára.

Gyarmathy Lívia (b) filmrendező, Soós Edit (k) színésznő és Somló Tamás operatőr beállítják az egyik jelenetet az Ismeri a Szandi-Mandi-t című film forgatásán.

PostPin It!

„Szívünk-lelkünk benne van ebben a filmben” – Interjú Fazekas Máté Bencével

Közzétette szerző

Igen sűrű nap tanúja lehet az, aki megnézni a Kilakoltatást. Egy nem mindennapi végrehajtói intézkedés (és végrehajtó) története bontakozik ki előttünk a vásznon: Budai Richárd (Orosz Ákos) életében először végez önállóan kilakoltatást, egy kertes ház idős lakóját, Ilonát kell kiköltöztetnie. Ilonának azonban esze ágában sincsen elhagyni otthonát, és ezt világosan Richárd tudtára is adja, akinek nem csupán ezzel kell megküzdenie, hanem a helyszínen jelenlévő aktivistáktól kezdve a hivatalos szervek egymást követő felbukkanásán át saját belső vívódásáig. Rendőrök, tűzoltók, mentők, túsztárgyalók, sintérek és állatkerti dolgozók között kapkodjuk a fejünket, miközben egyre inkább inkább kirajzolódik: senki nem egyértelműen jó vagy rossz.

Miért éppen ezt a témát dolgoztad fel?

Az ötlettel több mint tíz évvel ezelőtt találkoztam: az unokatestvérem mesélte nekem egy szürreális kilakoltatás történetét, aminek szemtanúja volt. Már akkor tudtam, hogy ezzel kezdeni szeretnék majd valamit, és ennek most jött el igazán az ideje, az Inkubátor-programmal, aminek a keretén belül ez a film készült. Nagyon megfogott benne az, hogy a teljes államapparátus felvonul, hogy egyetlen embert kirakjon az otthonából, csak azért, mert a társadalom ezeket a szabályokat hozta, amiket be kell tartani. Nagy kérdés, hogy tényleg minden áron ragaszkodnunk kell-e ehhez.

PostPin It!

Száz éve született Pasolini

Közzétette szerző

Bolognában született, régi ravennai nemesi családból származó apja katonatisztként Mussolini Afrikába küldött fasiszta csapatában szolgált. Anyja tanítónő volt Friuliban, ahol Pasolini gyermekkorának nagy részét töltötte. Szüleivel való bonyolult kapcsolata egész életére és munkásságára rányomta bélyegét: anyjáért rajongott, apjához azonban ambivalens érzések fűzték, szenvedett alkoholizmusától és erőszakosságától. Volt egy fivére is, Guido Pasolini, akit 1945-ben egymással harcoló partizánok – véletlenül – szitává lőttek.

Tanulmányait több város iskolájában végezte, attól függően, apját éppen hová helyezték.

Érettségi után visszatért Bolognába, s az ottani egyetemen művészettörténetet és irodalmat hallgatott. 1942-ben megjelent első, még friuli dialektusban írt verseskötete Poesia a Casarsa címmel. Az egyetem elvégzése után a katonai szolgálattól felmentve anyja szülővárosában, Casarsában telepedett le, itt élt és tanított 1949-ig. 1946-ban belépett a kommunista pártba, ahonnan azonban 1949-ben kizárták egy botránya miatt, mert serdülő fiúkkal fenntartott szexuális viszonnyal vádolták. Bár a párttal ezt követően is ellentmondásos volt a kapcsolata, élete végéig kommunistának vallotta magát.

PostPin It!