Best WordPress Hosting
 

A hitről, a transzcendensről is akartam beszélni – Kiss Ottó Ég Bolt című kötetének bemutatóján jártunk

Idén hatvanéves a József Attila-díjas Kiss Ottó, de nemcsak őt és az Ég Bolt – Versek ég alatt, föld felett című kötetét ünnepeltük tegnap, hanem a könyv újra megjelent ikerpárját, a Csillagszedő Máriót is. Igaz, hogy lemaradtunk a kerek évfordulóról, mert huszonegy éve, 2002-ben jelent meg, de az Óperenciás tengeren innen mit számít egy-egy mérföld, vagy egy-egy év?

Kiss Ottóval Haász János beszélgetett. Mindkét szerző kötődik Gyula városához, Kiss Ottó most is ott él, Haász Gyulán született. Nem mellesleg jelen volt még Kiss László, a szintén gyulai író és szerkesztő és Darvasi Ferenc, a Gyomán, tehát szintén Békés vármegyében született író és szerkesztő is. Így tehát néhány békési összehajolt, de ez természetesen mellékes volt ahhoz képest, hogy az Ég Bolt, ahová eljöttünk, mindenki számára nyitva van, függetlenül attól, hogy hol született. Ráadásul, mint ahogy az Kiss Ottó versében szerepel, az Ég Bolt az egyetlen bolt, ami örökké nyitva van. Sőt, az Ég Boltban csak olyasmi található, ami mindig is volt, és mindig is lesz. Például vigasz, áldás. Szerencsére mindezek megtalálhatóak Kiss Ottó kötetében is.

A verseskönyv ikerpárjának, a Csillagszedő Máriónak újbóli kiadását nem csak az indokolta, hogy a szerző 60 éves, azaz kapjon az olvasókkal együtt egy szép ajándékot, hanem az is, hogy egykoron Az év könyve díjjal kitüntetett gyűjtemény – ahogy Kiss Ottótól megtudtuk – évek óta hiánycikk, az egyik antikváriumban 9000 Ft-ért árulták. Kiss megnyugtat minden jelenlévőt: a most megjelent két kötet ennél lényegesen olcsóbb.

Visky András Kitelepítés című regénye kapta az idei Margó díjat

Idén 34 pályázat közül választotta ki a legjobb tízet a Könyves Magazin szerkesztősége, a győztesről pedig a Fiatal Írók Szövetsége, a Szépírók Társasága és a Margó Irodalmi Fesztivál képviselőiből álló szakmai zsűri döntött. A Margó díjra minden olyan magyar nyelvű szerző által jegyzett első prózakötetet lehetett nevezni, amely 2022. július 1-e és 2023. június 30-a között jelent meg, illetve került kereskedelmi forgalomba.

A Margó díjat 2023-ban Visky András Kitelepítés című kötete nyerte el. Kertész Imre Sorstalansága erős párhuzamként kínálja magát a gyermek András nézőpontjából megírt Kitelepítés ügyében, egyrészt a rettenetes viszontagságok miatt – amelyeket ott mindkét szülőtől, itt az apától elszakadva kell átélnie az elbeszélőnek –, másrészt pedig erősen dokumentatív volta és annak határozott sugallata révén, hogy mindaz, amit olvasunk, pontosan így történt, és a főhős pontosan így élte meg-át a leírtakat. Ami nyilvánvalóan lehetetlen, és a művet mint kivételes – valamint kivételesen bonyolult és rafinált– írói teljesítményt állítja elénk.

Fontos és szintén a Sorstalansággal összevethető pont a Kitelepítés ügyében az is, hogy noha a kívülálló számára a borzalmas kiszolgáltatottság, ínség, félelmek, bizonytalanság időszaka-élménye a láger, András természetesnek, sőt anyja biztonságot nyújtó jelenléte miatt alapjában véve otthonosnak érzi. Hat fogékony éve telik el ott, gyermekkorának meghatározó szakasza, testvéreivel és anyjával együtt, egymásba kapaszkodva. Teljesen extrém körülmények között, mégsem állandó rettegésben.

Parti Nagy Lajos, „a rontott köznyelv professzionális használója”

Parti Nagy Szekszárdon született 1953-ban. Mivel katonatiszt édesapját az ország különböző pontjaira helyezték, gyermekéveit Tolnán, Kaposváron és Székesfehérváron töltötte – utóbbi városban érettségizett. A főiskolát Pécsett végezte, ahol 1977-ben kapott magyar–történelem szakos tanári diplomát. Ezt követően a Baranya megyei könyvtár munkatársa, majd 1979-től 1986-ig a pécsi Jelenkor folyóirat szerkesztője volt, első versei is itt jelentek meg.

Több interjúban említette, hogy Pécs és a Jelenkor, illetve annak tágan értett szellemi köre meghatározó volt számára. 1986 óta szabadfoglalkozású író, 1991 és 1993 között a Magyar Napló versrovatát is szerkesztette, 2001-ben Berlinben a német akadémiai csereszolgálat, a DAAD ösztöndíjasa volt.

Első verseskötete, az Angyalstop 1982-ben jelent meg. Itt és az ezt követő kötetekben (Csuklógyakorlat, Szódalovaglás, Esti kréta) már tetten érhető fogékonysága a groteszk, a paródia, a nyelvi játékosság és a nyelvi humor iránt. 2003-ban megjelent, válogatott és új verseket tartalmazó kötete, a Grafitnesz kritikusai szerint „a kortárs magyar líra egyik legkarakteresebb és legnagyobb elismerés övezte teljesítménye”. 2017-ben, tizennégy év után ismét verseskötettel jelentkezett, az „őszológiai gyakorlatok” alcímet viselő Létbüfé „a költészet igazi mesterfoka”.

Könyvsorozatot indít a Margó Irodalmi Fesztivál és a Helikon Kiadó

Olvasni kell – állítják a Margó szervezői, ezért is hozták létre a 12 éve ingyenesen látogatható Margó Irodalmi Fesztivált, amely találkozási helyet teremt az irodalommal, szerzőkkel, izgalmas és sokszor kényelmetlen témákkal, de legfőképpen az olvasóknak egymással. A fesztiválok, a rendszeres olvasókörök, középiskolásoknak szóló alternatív irodalomórák, a Margófaktok és más olvasásnépszerűsítő tevékenységeik mellett idén ősszel a Helikon Kiadóval közös gondozásban és a Kreatív Európa Program támogatásával elindult Margó Könyvek címen könyvsorozatuk is.

„A világ sokszínű, ezernyi kérdéssel és kihívással, de hogy ebből mennyit érzékelünk, leginkább rajtunk múlik, azon, hogy van-e bátorságunk valóban megismerni a minket körülvevő valóságot. Hiszünk benne, hogy az irodalom nemcsak segít ebben, hanem új kapukat, dimenziókat is nyit meg, ha van bátorságunk közelebb lépni a történetekhez és beszélgetni a fikció által megélhető valóságokról” – fogalmaz Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál igazgatója. Ezt az alapgondolatot jelképezik a könyvsorozat borítóion lévő tágra nyílt szemek és az azokban található – a könyvek témájára rezonáló – egyedi illusztrációk is.

A napokban megjelent a Margó Könyvek első hat kötete: a spanyol Andrés Neuman halálról, életről és szeretetről szóló utazása, a román Andrei Dósa füstfelhőben lebegő generációs elbeszélése, a dán Hassan Preisler magával ragadó self-fictionnel ötvözött társadalmi szatírája, a norvég Lars Svisdal a jóléti társadalom családi konfliktusait bemutató regénye, a flamand Roderik Six disztópiája az ökológiai katasztrófa közepén unatkozó négy diákról, valamint a szlovén Vesna Lemaić története, amely egy menekültcsónakról veri szét a tengerparti idillt.

Minden eddiginél több külföldi szerzővel és a Túl a Maszat-hegyen folytatásával jön az őszi Margó

A Millenárison, a Nemzeti Táncszínházban megvalósuló eseményen életművéből készült versgyűjteménnyel ünnepli 70. születésnapját Parti Nagy Lajos, a jelenről fest tragikomikus képet új könyve bemutatóján Bödőcs Tibor és a 20 éve megjelent Túl a Maszat-hegyen folytatásával érkezik Varró Dániel. Itt mutatja be harmadik verseskötetét Szendrői Csaba, az Elefánt zenekar énekese, a Férfiidők lányregénye folytatásával érkezik F. Várkonyi Zsuzsa, új könyvét hozza el a Margóra Benedek Ágota és Pető Péter is. Babarczy Eszter néhány szabályt írt a boldogsághoz, Nagy Gabriella a cinkotai bádoghordós sorozatgyilkosságot beszéli el. Tisza Kata könyvbemutatóján a társ- és kapcsolati függőségekről, a szabadulásról és a pszichológia lehetőségéről is szól lesz.

Új könyvvel jelentkezik az őszi Margón mások mellett Áfra János, András László, Babiczky Tibor, Baráth Katalin, Bíró Szabolcs, Bódis Kriszta, Bognár Péter, Csalár Bence, Harag Anita, Hartay Csaba, Hatos Pál, Huszti Gergely, Iványi Orsolya, Jánossy Lajos, Jordán Ferenc, Kiss Ottó, Kordos Szabolcs, Mészöly Ágnes, Száraz Miklós György, Tóth Kinga, Szilasi László, Ughy Szabina és Vágvölgyi B. András. 

4000 látogató, 50 program volt a Margó Irodalmi Fesztivál hétvégéjén

Négyezren voltak kíváncsiak a könyvpiac újdonságaira és szerzőikre a tavaszi Margó Irodalmi Fesztiválon, amelyet a hétvégén rendeztek meg Budapesten.

Több mint 50 kulturális programon, köztük könyvbemutatókon, dedikálásokon, zenei irodalmi esteken vehettek részt az érdeklődők a  Margó Irodalmi Fesztiválon, ahol a teltházas programok mellett, százan cseréltek könyvet a Bookline Könyvcsere Pikniken is a hétvégén – közölték a szervezők hétfőn.

A fesztiválon vetítették le először az Ai WeiWei-jel készült exkluzív portréfilmet, amely hamarosan online is elérhetővé válik az érdeklődők számára. A tavaszi Margón mutatkozott be a Budapest Nagyregény projekt; a 23 kerületről, 23 szerző tolmácsolásában mesélő Budapest Nagyregény novemberben jelenik majd meg.

A tavaszi Margó Irodalmi Fesztivált a Margitszigeten rendezik

Idén a a Margitsziget egykori ásványvíz-palackozó üzeméből kulturális térré változott Kristály Színtérben a legfrissebb megjelenések kapcsán többek között olyan témákkal foglalkoznak, mint a szülővé válás, a háború, az alkotói szabadság vagy a drog, esténként pedig kifejezetten a fesztiválra létrejött zenés irodalmi produkciók töltik meg a színpadot a slamtől a metálig.

Három napon át négy színpadon több mint 50 program várja az érdeklődőket: délután az irodalmi élet meghatározó szerzőit és új köteteiket bemutató beszélgetések, esténként pedig a Margóra megálmodott zenés irodalmi produkciók közül lehet válogatni.

A fesztivál vendége lesz Beck Zoltán (30Y), fellép majd Prieger Zsolt és Balázsovits Mihály (Tink) is, akik úgy mutatják be Csokonai Vitéz Mihály verseit, ahogy azt a tankönyvekből nem ismerhetjük. A metál és az irodalom eddig még nem találkozott a Margó színpadán, de idén tavasszal ez is megtörténik a metálantológia megjelenése apropóján. Rendhagyó, közös műsorral lép színpadra a rapper 6363 (Gege), a költő Simon Mártonnal és a slammer Horváth Kristóffal (Színész Bob). Závada Péter A muréna mozgása című új verseskötetét meghívott zenészekkel mutatja be.

Portréfilm készült Bereményi Gézáról

Bereményi Géza egyedülálló, kultikus alakja a magyar kultúrának. Először Cseh Tamásnak írt dalszövegeivel lett országosan ismert, aztán novelláival, forgatókönyveivel, színdarabjaival, filmrendezéseivel, az utóbbi években pedig regényíróként is a legnagyobbak közé emelkedett. A Bereményi kalapja portréfilmben Tóth Barnabás kíséri és kérdezi végig Bereményit az életén. Beszélgetőtársát Bereményi, mint fiatal rendező kollégát és mint egykori gyerekszínészét, aki tíz évesen az Eldorádó című filmjében épp a gyerek Gézát alakította, avatja be a titkaiba.

Csejdy András kreatív producer, a film ötletgazdája elmesélte: „A nyolcvanas évek elején talált el Cseh Tamás és a Megáll az idő. Életre szóló hatást gyakoroltak rám – amikor a nyomukba eredtem, kiderült, hogy mindez a Bereményi fejében született meg. Onnantól kezdve olvastam, hallgattam, néztem mindent, amihez Bereményinek bármi köze volt. Később össze is barátkoztunk, majd

amikor befejeztem a Copperfieldet, azt éreztem, hogy filmet kell csinálni a Gézáról, a Gézából, a Gézával.