Best WordPress Hosting
 

Megvan, melyik filmet nevezi Magyarország az Oscarra

Kiderült, melyik hazai alkotás képviselheti majd Magyarországot a 2024-es Oscar-gálán; természetesen ha eljut odáig. A legfontosabb filmes megmérettetésben jövőre egy csodaszép animáció szállhat majd ringbe tőlünk az arany szoborért. Gauder Áron gyönyörű, megkapó, elgondolkoztató és látványos animációját, a Kojot négy lelkét nevezi Magyarország a soron következő Oscar-gálára a Legjobb Külföldi Film kategóriában. Az indián teremtéstörténetet […]

The post Megvan, melyik filmet nevezi Magyarország az Oscarra appeared first on Filmtekercs.hu.

A Kojot négy lelke a hivatalos magyar Oscar-nevezés

A Gauder Áron rendezésben, Bereményi Géza közreműködésével, Temple Réka producer vezetésével készült, és az indián teremtéstörténetet eredeti látásmóddal, a mitikus Kojot figurájával a középpontban elmesélő filmet mintegy 30 fesztiválon vetítették már nagy sikerrel világszerte. Az Amerikai Filmakadémia szabályzata szerint a jövő márciusban 96. alkalommal kiosztandó Oscar-díjakra a nemzetközi film kategóriában minden ország egy mozifilmet nevezhet azok közül, amelyeket 2022. december 1. és 2023. október 31. között mutatnak be az adott országban.

A hivatalos magyar Oscar-nevezésről döntő testületben a Nemzeti Filmintézet Filmszakmai Döntőbizottságának tagjai közül Fonyódi Tibor, Káel Csaba és Pesti Ákos, Lukácsy György, valamint Bereczki Csaba, az NFI Nemzetközi értékesítési igazgatója, Tősér Ádám filmrendező és Novák Emil operatőr, a Magyar Filmakadémia elnöke vett részt.

19 magyar egész estés mozifilm közül választotta ki a Kojot négy lelke című filmet a héttagú bizottság. 

A vihar kapuőre – Kuroszava Akira 25 éve halt meg

Tokióban született 1910. március 23-án egy szamuráj klán sarjaként. Harcos neveltetést kapott, felnőve azonban nem volt hajlandó katonai kiképzésben részt venni. Nyugati festészetet tanult, de foglalkozott filmmel, színházzal és irodalommal is. Kezdetben illusztrátorként dolgozott népszerű magazinok számára, majd tagja lett a proletár művészek szövetségének, több díja és kiállítása volt. 1943-tól rendezett, filmjeinek forgatókönyvírója, díszlettervezője és vágója is ő maga volt, főleg az orosz Eizenstein és az amerikai John Ford westernjei voltak rá hatással. Első személyes és formailag kiforrott alkotása az 1948-as A részeg angyal volt, amelyben egy öregedő alkoholista orvos próbálja megmenteni a tüdőbeteg fiatal gengsztert önmagától.

A hírnevet és a velencei filmfesztivál fődíját, majd a legjobb külföldi filmnek járó tiszteletbeli Oscar-díjat (a kategória „hivatalosan” csak 1956-tól létezik) az 1950-ben készült, mára klasszikussá vált, Akutagava Rjónoszuke novellái alapján készült A vihar kapujában hozta meg számára (korábban japán filmet még soha nem jutalmaztak ilyen magas kitüntetésekkel). A film egy szamuráj megölését és felesége megerőszakolását beszéli el négy különböző szemszögből, de az igazság így is rejtve marad.

Ezután a költségekkel már nem kellett törődnie – filmjeit több kamerával, sokszor tízszeres túlforgatással vette föl, hogy a számára legmegfelelőbb változatot hagyja meg a vágásnál. A vágást, amelyet film szempontjából a legfontosabbnak tartott, 1952 óta maga irányította. Az ’50-es években klasszikus irodalmi műveket adaptált: elkészítette Dosztojevszkij A félkegyelmű, Gorkij az Éjjeli menedékhely, és Véres trón címmel a Macbeth adaptációját. Utóbbit – jóllehet a japán nó-darabok stílusában készült, és az eredeti műből semmi sem hangzik el – az egyik legjobb Shakespeare-feldolgozásnak tartják. A morális üzenetekkel teli Élni egy család széthullását és a második világháború utáni japán hivatalnokok életét dokumentálja.

Az Oscar-rekorder westernkirály – John Ford

John Martin Feeney néven született 1894. február 1-jén ír bevándorlók gyermekeként a Maine állambeli Cape Elizabeth városkában. Középiskolás évei alatt tehetséges futballjátékosnak bizonyult, de a profi sportolói karriernél jobban vonzotta a szárnyait bontogató filmipar, és a showbizniszben egyre fontosabb szerepet kivívó Francis bátyjának hívására Hollywoodba költözött. Francis ekkor már Ford néven dolgozott, így ő is ezt a művésznevet választotta.

Testvére filmjeiben volt kellékes, asszisztens, forgatókönyvíró, operatőr és színész, szerepelt W. D. Griffith Egy nemzet születése című filmeposzában is, igaz, nevét nem tüntették fel a stáblistán. Francis idővel filmjei kisebb jeleneteinek forgatásával is megbízta öccsét, aki első saját filmjét 1917-ben készítette. A következő három év alatt 36 filmet forgatott, de ezek nagy része nem maradt fent teljes egészében. E filmek többségében a főszerepet Harry Carey játszotta, akivel a rendező jó barátságban állt, és később is többször feltűnt produkcióiban.

Ford 1920-ban szerződött le William Fox stúdiójához, négy évvel később itt forgatta első nagyszabású filmjét. A Tűzparipa című kétórás western óriási stábbal, óriási költségvetéssel készült – és óriási kasszasiker lett, Fordot pedig egy csapásra az egyik leghíresebb rendezővé tette. 1928-ban, a hangosfilm megjelenésekor szinte azonnal átnyergelt az új típusú filmekre, bár ez kezdetben csak hangeffektusokat és zenei aláfestést jelentett.

Latabár Kálmán legnépszerűbb filmjeit is vetítik a Budapesti Klasszikus Film Maratonon

Restaurált remekművekkel érkezik immár hatodik alkalommal a Budapesti Klasszikus Film Maraton (BKFM). Szeptember 12-től hat napon át a filmtörténet legjelentősebb alkotásaiból kaphatnak ízelítőt az érdeklődők a fesztivál fővárosi helyszínein.

A több mint száz filmalkotást felvonultató fesztivál példátlanul gazdag programot kínál. Lesznek ingyenes szabadtéri vetítések, élőzenés filmkoncertek, szerveznek egyedülálló nemzetközi filmszakmai műhelyeket és mesterkurzusokat, továbbá tematikus vetítéseken, családi és oktatási programokon is várják a filmrajongókat.

Ez alkalommal láthatók a restaurálás után, nagyvásznon azok a rendszerváltásig feledésbe merült filmek, amelyeket a ’30-as évek ifjú rendezőtehetsége, Tóth Endre készített.

A könyörtelen figuráktól a humanista hősökön át a zsémbes öregemberekig – Robert De Niro pályája

Robert Anthony De Niro 1943-ban született New Yorkban, ahol szülei a negyvenes-ötvenes években sikeres művésznek számítottak. Ír és olasz felmenőkkel rendelkező apja expresszionista festő és szobrász, anyja szintén festő volt. De Niro alig volt kétéves, amikor szülei elváltak. A kisfiú anyjához került, Manhattan Greenwich Village és Little Italy negyedében nőtt fel, apja is a közelükben maradt.

Félénk kisfiú volt, mégis a színjátszás érdekelte. Első szerepét tízévesen kapta az Óz, a csodák csodájában. Számos iskolát váltott, sok idejét az utcán, egy olasz bandában töltötte, mielőtt eldöntötte, hogy színész lesz. Lenyűgözte a mozi, fellépéskor a félénkségét is legyőzte, így 16 évesen otthagyta az iskolát, hogy a színészetet válassza hivatásul. Később így emlékezett vissza: „Színészként minden következmény nélkül eljátszhatsz olyan dolgokat, amelyekhez egyébként az életben nem lenne bátorságod.”

Beiratkozott a Sztanyiszlavszkij-módszer híveként oktató Stella Adler színistúdiójába. Adler, aki korábban Marlon Brando és Rod Steiger tanára is volt, legtehetségesebb tanítványaként emlékezett vissza rá. Egy ideig Lee Strasberg iskolájában is koptatta a padot, majd kilincselni kezdett a filmstúdióknál. Felejthető szerepeket kapott, mígnem 1968-ban Brian De Palma rábízta az Üdvözletek főszerepét.

A kísérletező kedvű amigo – Alejandro González Iñárritu mexikói filmrendező 60 éves

Mexikóvárosban látta meg a napvilágot egy baszk származású bankár hét gyermeke közül a legfiatalabbként. Ötéves volt, amikor apja tönkrement, és ezután gyümölcskereskedéssel biztosította családja szerény megélhetését. A középiskolából 16 évesen rossz jegyei és magatartása miatt kicsapták, ekkor egy teherhajón dolgozva bejárta a Mississippit, Európát és Afrikát.

18 évesen az apjától kapott ezer dollárból egy évet Európában töltött. Az így szerzett szellemi és fizikai tapasztalatok, az egzisztencialista írók munkáinak megismerése hatottak későbbi filmjeire.

Hazatérve kommunikáció szakot végzett az egyetemen, közben egy népszerű rádióban DJ-ként dolgozott, 25 évesen már az adó igazgatója volt, és filmzenéket is írt. Ő lett a legnagyobb mexikói tévétársaság legfiatalabb producere, majd saját céget alapított Z Films néven, ahol reklámokat írt és rendezett, emellett Los Angelesben filmművészeti tanulmányokat folytatott. Az egyetemen ismerte meg Guillermo Arriaga írót, aki alkotótársa, forgatókönyvírója lett.

Az amerikai filmlegenda, akinél több Oscart soha senki nem kapott – Katharine Hepburn

Az 1907. május 12-én a connecticuti Hartfordban született Katharine Houghton Hepburn nyitott, minden újra fogékony gondolkodásmódját, a testedzés iránti szenvedélyét és a néha a becsületsértés határát súroló szókimondását orvos apjától és szüfrazsett anyjától örökölte. Az egyik leghíresebb amerikai női főiskola, a Bryn Mawr hallgatójaként döntötte el, hogy színésznő lesz, első, apró szerepeit huszonegy évesen kapta a Broadwayn. Már néhány perces színpadi jelenléte felkeltette a figyelmet, de szókimondó viselkedése miatt több szerepet veszített el, mint ahányat megkapott.

Az áttörést 1932-ben A harcos férje című darabban az atletikus megjelenéséhez tökéletesen illő amazon királynő szerepe hozta meg számára. Alakítása után Hollywoodból is kapott ajánlatokat, és egyik próbafelvételére felfigyelt George Cukor is. „Ott volt ez a furcsa lény, aki senki emberfiához nem hasonlított, akit addig láttam” – emlékezett vissza később a rendező. Rögvest szerepet ajánlott neki Búcsú a szerelemtől című filmjében, még a kezdő színésznő által kért elképesztő gázsira is rábólintott. Hepburn a bemutató után egyik napról a másikra sztár lett, Cukorral életre szóló barátságot kötött, a későbbiekben tíz filmet forgattak együtt.

Hepburn már harmadik filmje, az 1933-ban készült Ébredj velünk után kiérdemelte első Oscar-díját; a lehetőségért körömszakadtáig harcolt, mert úgy érezte, erre a szerepre született. Diadalmenete a következő évben a Kisasszonyok című filmmel folytatódott, amely a kor egyik legsikeresebb darabjának bizonyult. A színpadon is bizonyítani akart, ezért elvállalta a Broadway egyik színházában A tó című dráma főszerepét, de – nem kis részben a bizonytalan rendező miatt – lesújtó kritikákat kapott. Megrendült önbizalommal tért vissza Hollywoodba, ahol folytatódott vesszőfutása: filmjei sorra megbuktak, kivétel csak az 1935-ben készült Alice Adams lett, amelyért Oscar-díjra jelölték.

Kathy Bates, aki tökélyre vitte a reménytelenség megjelenítését

A Tennessee állambeli Memphisben született három lánytestvér közül a legfiatalabbként, egyik Írországból kivándorolt őse Andrew Jackson elnök orvosa volt. Bár Kathleen néven anyakönyvezték, Kathynek vagy Katnek szólították, mert éppúgy, mint a macska (angolul cat), minden helyzetben mindig a talpára esett. A dallasi Southern Methodist Egyetemen angol irodalmat tanult, majd hirtelen elhatározással drámaszakos lett. A diplomaosztó után New Yorkba költözött, de a nagyvárost gyűlölte, rövid időre ott is hagyta. Eleinte pénztárosként, pincérnőként tartotta fenn magát, a filmvásznon 1971-ben Milos Forman Elszakadás című komédiájának egyik nyúlfarknyi szerepében debütált. Színpadi áttörését 1976-ban a Vanities című darabnak köszönheti, amely három texasi lány felnőtté válását követi nyomon.

Folyamatosan dolgozott, de karrierje döcögve haladt előre, mert ahogy ő maga mondta: „soha nem voltam természetes szépség, mindig súlyproblémával küszködtem”. 1981-ben jelölték először a színházi Oscarnak nevezett Tony-díjra, az évtized végére egyre több kedvező kritikát kapott színpadi alakításaiért. A kamera előtt tévés szappanoperákban szerepelt, majd 1978-ban a Dustin Hoffman főszereplésével készült Próbaidőben láthatta a közönség. A színésszel később 1990-ben a Dick Tracy című gengszterfilmben is együtt játszott. Partnere biztatást jelentett számára, mint később mondta: „Arra gondoltam, hogy ha Dustin Hoffmant, aki nem igazán szívtipró típus, főszerepekkel keresik meg, akkor a nők között akár még én is megtörhetem a jeget.”

Karakterszínészként lett ismert, aki az átlagtól elütő, különös jellemek alakítására szakosodott, szinte tökélyre vitte a reménytelenség megjelenítését, talán mert korai éveiben ő is hajlamos volt a depresszióra. Eggyé vált a szereppel, saját érzéseivel és tapasztalataival töltötte meg. Nem ijed meg saját érzéseitől, még akkor sem, ha azok kellemetlenek, hanem elemzi és felhasználja őket.

Helen Hunt, aki névrokona elől hozta el az Oscart

A Kaliforniában született Hunt első színészi óráit rendező apjától vette, kilencévesen már keresett gyermekszínész volt. Eleinte tévésorozatokban (Pionír) foglalkoztatták, a filmvásznon 1985-ben a szintén pályakezdő Sarah Jessica Parker társaságában debütált egy habkönnyű komédiában. Ezután a Francis Ford Coppola rendezte, Előre a múltba című vígjátékban Nicolas Cage és Kathleen Turner lányát alakította – érdekesség, hogy filmbéli anyjától csak kilenc évvel volt fiatalabb, apjánál pedig egyenesen idősebb volt egy évvel.

A figyelmet 1992-ben a Tánc a vízen című drámában hívta fel magára, négy évvel később már főszerepet játszott a Twister című katasztrófafilmben. Karrierjén nagyot lendített, hogy megkapta a Megőrülök érted (Mad About You) című tévésorozat női főszerepét. A válogatáson végső riválisa Teri Hatcher volt, aki később a Született feleségek című, nálunk is nagy sikerrel vetített sorozattal vigasztalódott. Az 1992-től hét évig futó szituációs komédia egy fiatal, csetlő-botló New York-i házaspár mindennapi életéről szólt. Az utolsó évadban Hunt gázsija már részenként egymillió dollárra rúgott, a hét év alatt emellett négy televíziós Oscarnak nevezett Emmy-díjat és három Golden Globe-díjat is begyűjtött.

Az igazi Oscar-díjat kolléganőjének, Holly Hunternak „köszönheti”, aki 1997-ben túl sokat kért a Lesz ez még így se című romantikus vígjáték főszerepéért. A producerek ezután Huntot keresték meg, akit eredetileg A bárányok hallgatnak folytatása, a Hannibal izgatott, de miután a szerepet Julianne Moore kapta meg, igent mondott. A színészkeringőből Hunt jött ki a legjobban: a beteg gyermekét egyedül nevelő pincérnő megformálásáért 1998-ban átvehette a legjobb női főszereplőnek járó aranyszobrocskát. A kitüntetést Hunt partnere, az írót alakító Jack Nicholson is megkapta, aki már harmadik Oscarját gyűjtötte be. A színésznő abban az évben a Golden Globe-díjat is megkapta, s mivel a Megőrülök érted sorozatért az Emmy-díjat is átvehette, Liza Minnelli után ő lett a második, aki egy évben mind a három nagy szakmai kitüntetést elnyerte. Hunt a díjeső közepette is két lábbal állt a földön, csak ennyit mondott: „Szakmai szempontból az Oscar azt jelenti, hogy az ember fizetése hirtelen megnő pár milliócskával, és egy csomó olyan filmszerepet ajánlanak fel neki, amelyek forgatókönyvének elolvasásáért a múltban csak könyöröghetett.”

Frank Sinatra: Csak egyszer élsz, de ha úgy csinálod, ahogy én, akkor az is épp elég

Francis Albert Sinatra 1915. december 12-én a New Jersey állambeli Hobokenben látta meg a napvilágot szicíliai bevándorlók gyermekeként. Írástudatlan apja bokszolóként, tűzoltóként, majd bártulajdonosként kereste kenyerét, anyja bábaasszony volt, aki – ha kellőképpen megfizették – tiltott beavatkozásokat is vállalt. Sinatra több mint hatkilós baba volt, s amikor az orvos speciális fogóval a világra segítette, átszúrta a dobhártyáját, és sérülést okozott a bal arcán.

Nagyravágyó anyja sztárnak nevelte, nem csoda, ha kora gyermekkorától meg volt győződve arról, hogy nagy dolgokra hivatott. A jóképű fiú gyakran énekelt apja bárjában, s már ekkor hatalmas sikere volt, főként a nők körében. A befutásig még sok mindent kipróbált, volt pincér és újságíró is, mígnem a Hoboken Four együttessel megnyert egy rádiós tehetségkutató versenyt, szerződést kaptak, és országos turnéra indultak. Pályája egyre meredekebben ívelt felfelé, mind gyakrabban lehetett hallani a rádióállomásokon.

Eleinte Harry James, majd Tommy Dorsey zenekarával lépett fel, végül 1943-ban önállósította magát. Amerika hadba lépése után – átszúrt dobhártyája miatt – szolgálatra alkalmatlannak minősítették, otthon kellett maradnia. Ontani kezdte a slágereket, 1952-ig nyolcvanhat dalt vitt sikerre, világhírű lett. Tizenéves lányok és felnőtt nők egyaránt odavoltak érte, Frankie Boy telt házas koncertjeinek sikerében érzelmes, magával ragadó előadásmódja is szerepet játszott, s elkezdték „A Hangnak” nevezni.

RePodcast: Minden, mindenhol, mindenkor

A legjobb film, a rendezés, az eredeti forgatókönyv, a női főszereplő (Michelle Yeoh), a férfi (Ke Huy Quan) és a női mellékszereplő (Jamie Lee Curtis) és a legjobb vágás díját is elvitte a 35. Oscar-gálán a Minden, mindenhol, mindenkor. A filmről még a tavaly áprilisi bemutató kapcsán beszéltünk a podcastben, most azt a részt hasznosítjuk újra.

[…] Bővebben!

Oscar-díj: Tarolt a Minden, mindenhol, mindenkor

A gála a Dolby Színház színpadára ejtőernyővel érkező Jimmy Kimmel műsorvezető bevezetőjével kezdődött, aki később is többször hivatkozott Tom Cruise Top Gun: Maverick című filmjére. A díjátadók között volt mások mellett Hugh Grant, Andie MacDowell, Nicole Kidman, Janelle Monáe és Florence Pugh is. Lenny Kravitz és John Travolta az elmúlt évben elhunyt filmes nagyságokra emlékezett.

A Minden, mindenhol, mindenkor producerének, Jonathan Wangnak Harrison Ford nyújtotta át az Oscar-díjat.

A párhuzamos dimenziókban játszódó sci-fi az idei filmes díjszezon nagy favoritja volt, a filmakadémia 11 Oscarra jelölte.

Brendan Fraser visszatérése a legjobb színészi alakításért járó Oscar-díjjal teljes!

Átadták a 95. Oscar-gála díjait. A bálna (The Whale) és a Volt egyszer egy nyár (Aftersun) és összesen 4 jelöléssel volt versenyben. A legjobb férfi főszereplő díjára jelölték Brendan Frasert A bálnában nyújtott alakításáért és Paul Mescalt, aki a Volt egyszer egy nyárban győzte meg a filmakadémiát. Végül A bálna két elismerést kapott: a LEGJOBB FÉRFI FŐSZEREPLŐ és a LEGJOBB SMINK/MASZK kategóriában.

Brendan Fraser könnyeivel küszködve, remegő hangon vette át a díjat és beszédében köszönetet mondott a színészeknek, a stábnak és a családjának.

HOLLYWOOD, CALIFORNIA – MARCH 12: Brendan Fraser, winner of the Best Actor in a Leading Role award for ’The Whale’ poses in the press room during the 95th Annual Academy Awards at Ovation Hollywood on March 12, 2023 in Hollywood, California. (Photo by Rodin Eckenroth/Getty Images)

A 95. Oscar-díjátadó eseményt élőben közvetíti a Disney+ | Tények, amiket biztosan nem tudtál az Oscarról

Közeledik az Oscar-díjátadó, az idei jelölteket már január 24-én bejelentették, azóta pedig csak izgulunk, hogy ki kapja az idei év elismeréseit. Március 13-án, magyar idő szerint hajnalban adják majd át a kultikus szobrocskákat, a vörös szőnyeges bevonulást és az eseményt pedig élőben közvetíti a Disney+.  Ennek apropóján tekintünk vissza az Oscar-díj történelmére és érdekességeire. Tudtad például, hogy a Filmművészeti és Filmtudományi Akadémiát már a 20-as évek végén megalapították, hogy elismerhessék a filmgyártás kiemelkedő alakjait és produkcióit?

A lovag, a filmtekercs és a kard

Cedric Gibbons, az ír-amerikai művészeti igazgató volt az, aki kitalálta a filmtekercs előtt álló, kardot markoló lovag alakját, vagyis a közismert szobrot. A filmtekercs öt karikája az Akadémia díjának eredeti kategóriáit, vagyis a színészeket, a rendezőket, a producereket, a technikusokat és az írókat jelképezte. A kard pedig az iparág jólétének és fejlődésének védelmét szimbolizálta. 1928 elején George Stanley szobrász alkotta meg a terv háromdimenziós változatát. Az arcnélküli, áramvonalas alak alatt mozgott a filmtekercs. A szobrocska eredeti kialakítása nem, a talapzat mérete viszont változott. 1945-ben fogadták el a jelenlegi szabványt.

Oscar 2023: Kik fognak nyerni és kiknek kellene nyerniük?

Már csak pár nap és kiderül, kik viszik haza az idei Oscar-díjakat. Mi pedig ahogy mindig, megnézzük, kik a legesélyesebbek és azt is eláruljuk, hogy mi kikre szavaznánk… Ami pár éve még csak unikumnak számított, mára az új normálissá vált. A közelmúltban az Amerikai Filmakadémia vezetősége úgy döntött, hogy kicsit felkavarja az Oscar körüli állóvizet. […]

The post Oscar 2023: Kik fognak nyerni és kiknek kellene nyerniük? appeared first on Filmtekercs.hu.

Joe Pesci, aki három másodperc alatt megköszönte az Oscar-díjat

1943. február 9-én a New Jersey állambeli Newarkban született második generációs olasz bevándorlók családjában, apja autógyári targoncás, anyja részmunkaidős fodrász volt. Joe négyévesen került be egy rádióműsorba, ezután csupán egy év kellett hozzá, hogy a Broadway deszkáin szerepeljen, tízéves korától nélkülözhetetlen volt a Star Time Kids című szórakoztató televíziós gyerekműsorban. Kamaszéveit mégsem a képernyőn, hanem gitárját pengetve töltötte, sőt Joe Ritchie művésznéven rock and roll zenekart alapított, még egy nagylemezt is összehozott. Zenésztársa volt a később gengszterfigurákat kiválóan megformáló Frank Vincent, akivel kabarédarabot állítottak össze, az alig 163 centi magasra nőtt Pesci ekkor jött rá, hogy a humor az igazi erőssége.

1976-ban állt először kamera elé a The Death Collector című bűnügyi filmben, de az alkotást szinte észre sem vette a közönség, ezért szomorú szívvel visszatért New Yorkba, hogy olasz éttermet nyisson. Alakítása egyedül Robert De Niro figyelmét keltette fel, aki addig győzködte a rendező Martin Scorseset, amíg az 1980-ban az ismeretlen fiatalemberre osztotta Dühöngő bika című filmjében a De Niro által alakított bokszoló, Jake LaMotta öccsének szerepét. Pesci második filmjével Oscar-jelölést kapott a legjobb férfi mellékszereplő kategóriában, s vállára vette a hírnév. Szinte megállás nélkül foglalkoztatták, e korszakának utolsó nagy alakítását 1984-ben Sergio Leone Volt egyszer egy Amerika című filmjében nyújtotta. A következő évben elvállalta a Half Nelson című bűnügyi tévésorozat egyik főszerepét, de a hatalmas bukás után csaknem négy évre ismét eltűnt a filmvászonról.

1989-ben Mel Gibson és Denny Glover oldalán tért vissza a Halálos fegyver 2 című akcióvígjátékban. Komikusként mindenkit levett a lábáról, ezért nem volt kérdéses, hogy az 1992-ben készült harmadik és 1998-as negyedik részhez is visszahívják. Élete legsikeresebb éve 1990 volt, amikor egyszerre két kasszasikerben is szerepelt. A Reszkessetek, betörők! című, karácsonyi örökzölddé vált családi vígjátékban megint bűnöző, de ezúttal egy kétbalkezes betörő volt.

Spielberg a kamera előtt – A Fabelman család

Szokás azt mondani, hogy a rendezők – írók, alkotók − mindig ugyanazt csinálják, egyetlen téma foglalkoztatja őket, és ha jók, akkor mindig másképp nyúlnak hozzá. Spielbergnél nehezen nevezhető meg egyetlen probléma. Azonosságként azt jelölhetjük meg, hogy pályája során folyamatosan tágítja az elbeszélésmód lehetőségeit, a történelmi és személyes drámák feldolgozásának perspektíváit, mindig a legújabb technológiát felhasználva. A rengeteg film, amely a nevéhez kötődik, az amerikai történelem árnyait és nagy alakjait, a 20. század nagy traumáit, a személyes drámák feldolgozását és a digitális média fejlődését veszi végig, dolgozza fel.

Új, életrajzi ihletésű filmje által megtudhatjuk, hogy mi mozgatja a fantáziáját, mi motiválja, ihleti, és mitől vált lételemévé az, hogy filmet készítsen – számára ugyanis, ahogy maga fogalmaz, a traumafeldolgozás módjáról van szó. A Schindler listája által került közel a zsidóságához, amely elől gyerekkorában menekült. A Ryan közlegény megmentését a 2. világháborúban rádiós operátor apjának ajánlotta, és az ő háborús élményeit dolgozza fel benne. A témában több kisfilmet is forgatott már gyerekként, és ezekről ebben a filmben is szó esik. Az itt felsorolt filmekhez kötődő személyes reflexióit a 2017-es, Spielberg című dokumentumfilmben el is mondta.

A Fabelman család esetében a névváltoztatással eltávolítja magától a gyermek- és serdülőkorát, felnőtté válásának éveit. Ez engedélyt ad számára a múlt egyes pontjainak módosítására – vagyis a jóvátételre. Itt sokkal kevesebb megértéssel viszonyul a szüleihez és a válásukhoz.

A bálna és a Volt egyszer egy nyár is esélyes az Oscar-díjra!

“Tegnap délután jelentették be a 2023-as Oscar-díj esélyeseit. Örömmel adunk hírt arról, hogy két ADS film, a Volt egyszer egy nyár (Aftersun) és A bálna (The Whale) összesen 4 jelöléssel van versenyben az aranyszobrokért. A 95. Oscar-díjátadót március 12-én rendezik Los Angelesben, helyi idő szerint 17:00 órától.” ADS

A bálna

A Darren Aronofsky rendezte film összesen három kategóriában versenyezhet: Legjobb férfi főszereplő, Legjobb női mellékszereplő és a Legjobb smink és frizura. Brendan Fraser megkapta első Oscar-díj jelölését. A bálna (The Whale) főszereplőjét a kritikusok az egyik legnagyobb esélyesnek tartják a 2023-as Oscar-gálán a legjobb férfi főszereplő díjára. A Golden Globe-jelölt színész január 15-én vehette át a filmkritikusok elismerését a 28. Critics Choice díjátadón Darren Aronofsky drámájában nyújtott alakításáért. Az 54 éves Fraser mellett Hong Chau (Hatalmas kis hazugságok, A menü) is számos elismerést kapott A bálna című filmben nyújtott alakításáért, most pedig a legjobb női mellékszereplőnek járó Oscar-díjra is jelölték.