Best WordPress Hosting
 

Tiéd az ország, magadnak építed – Ózd dokumentumfilmen

A társadalmi ügyeket képviselő Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztiválon idén két filmet is bemutatnak, melyek az ország egyik legelmaradottabb térségében működött Ózdi Kohászati Üzem történetét idézik meg. Almási Tamás dokumentumfilmje, a Szorításban 1987-ben készült, míg Debre Zsuzsa alkotása, az Elmúlt, oszt jól van a mából való visszatekintés az akkori történésekre, és azok napjainkig nyúló […]

The post Tiéd az ország, magadnak építed – Ózd dokumentumfilmen appeared first on Filmtekercs.hu.

Nyomkeresés az indiános könyvek gyűrött lapjain

Lássuk a Medveölőt!

Aki Karl May indián univerzumában végigmenne a hadiösvényen, az semmiképp sem hagyhatja ki A Medveölő fia című kalandregényt, amely Az Ezüst-tó kincse és a Winnetou-regényfolyam mellett talán a legjobb könyve.

Ha az igazi nyomkeresőkkel, Hosszú Davyvel és Köpcös Jemmyvel tartunk, akkor nemcsak a lábnyomokból olvashatunk, hanem a tekintetekből is, és a végén annyi kalandban és tapasztalatban lesz részünk, hogy elbánunk akár a medvékkel, sőt Nupaj Klamával is, akinek a neve pozdorjává zúzó öklöt jelent. És persze az apacsok főnöke sem egy ázott veréb, ő Ojtka Petaj, a Bátor Bölény.

IMDb 250: Végzet a vasszörny szájában – A félelem bére

Férfiak, akik a társadalom szélére kerültek és egy kis pénz fejében bármit bevállalnak. Akár a halál torkába is belemennek. Ismerős történet, számtalan film alapja. Mi az a kétségbeesés, elkötelezettség és őrült dac, ami képes az embert saját határain kívülre tolni? Ezt a kérdést járja körül Henri-Georges Clouzot 1953-as klasszikusa. A félelem bére egyszerre időtlenül feszült, […]

The post IMDb 250: Végzet a vasszörny szájában – A félelem bére appeared first on Filmtekercs.hu.

„Engem a kutyám élete, betegsége és halála ébresztett rá, mennyire szeretnek a szüleim”

Már gyerekkoromban is nagyon kutyás voltam – mondja, és elmeséli, hogy egészen kicsi korától kutyáért könyörögött a szüleinek. Ő volt az a kislány, aki minden születésnapjára, minden karácsonyra, és az összes jó év végi bizonyítványért semmi mást nem kért. A halak, aranyhörcsögök és papagájok tartásán keresztül végigjárta a kutyára váró kisgyerek klasszikus evolúcióját, mégis nagyon sokáig, egészen tizenkét éves koráig kellett várnia, amíg elég felelősségteljesnek ítélték, és megkaphatta az első kutyusát. A szülei kellő szigorral ragaszkodtak ahhoz, hogy mint sajátjáról, a kislánynak kell róla gondoskodnia, neki kell gondoznia, etetnie, és neki kell őt levinnie sétálni akkor is, ha esik az eső vagy fúj a szél.

– Az elején nyilván segítettek, ott voltak a háttérben, de én kezdettől fogva valóban maximálisan a saját ügyemnek tekintettem azt a kutyust. Azt gondolom, hogy nálam nem volt boldogabb kislány, amikor őt megkaptam, hiszen vele valóra vált egy hosszan dédelgetett álmom. Ő egyébként első kutyának nagyon nehéz eset volt, mint később kiderült, mindkét fülére teljesen süket, ráadásul kétéves korától epilepsziás, így nagyon gyorsan fel kellett nőnöm a kutyázásban, és olyan nagy felelősséget kellett a kutyámért vállalnom, amiről utólag úgy gondolom, hogy egy kiskamasznak egyáltalán nem volt könnyű út. De azokat az értékeket és azt az attitűdöt, amit vele tanultam meg, a mai napig őrzöm – meséli Tuza Erika.

Egy kutyának hatalmas személyiségformáló ereje van, többek között rendszerességre és fegyelemre tanít.

Isten és az ördög nevében – Sorozatgyilkosok és a vallás

Egy sorozatgyilkost általában beteges eszmék vezérelnek, de mi történik, ha ez az eszme a vallás, egy eredendően magasztos és jóra vezérlő elgondolás? Az abszolút rossz és az abszolút jó ütközéséből izgalmas filmek születhetnek, ezeket gyűjtöttük össze a friss, Iránban játszódó darab, a Szent pók apropóján. A vadász éjszakája (Charles Laughton, 1955) Ma már egymást érik […]

The post Isten és az ördög nevében – Sorozatgyilkosok és a vallás appeared first on Filmtekercs.hu.

Életrevalók az idősek otthonában – a Valami madarak forgatásán jártunk

Különös barátságot mutat meg a Valami madarak, aminek műfaja vígjáték-dráma, főszereplői pedig Szacsvay László és Kizlinger Lilla. A filmet nagyrészt egy ifjúsági szállóban forgatják, itt találkoztunk az alkotókkal. Nyüzsgés és nagy létszámú szereplőgárda fogadja a menzára érkező sajtót a Valami madarak 25 napos forgatásának 12. napján. Hevér Dániel első nagyjátékfilmjének műfaja egyszerre vígjáték és dráma, […]

The post Életrevalók az idősek otthonában – a Valami madarak forgatásán jártunk appeared first on Filmtekercs.hu.

Leleményes hősök a magyar filmben

Édes mostoha (1935)

Rendező: Balogh Béla, író, forgatókönyvíró: Lakner Artúr, operatőr: Berend Lajos, szereplők: Pécsi Gizi, Tasnády Fekete Mária, Páger Antal, Vaszary Piri, Gózon Gyula, Erdélyi Mici

Lakner Artúr örökérvényű történetének filmváltozata a saját korszakában különleges alkotásnak számított, hiszen nem egy vicces félreértéseket halmozó vígjáték és nem is romantikus komédia, hanem egy törékeny bizalmi kapcsolat kiépülését követi nyomon egy kislány és leendő nevelőanyja között. A film főszereplője Hargitay Erzsike, aki fiatalon elveszítette az édesanyját. Apja újra megnősül, mert azt reméli, hogy a bánatos kislánynak is jót fog tenni egy új anya. Erzsike azonban úgy megrémül a gonosz mostohákról szóló rémtörténetektől, hogy a nagy találkozás előtt elszökik otthonról és intézetbe kerül. Az „édes mostoha”, Mária kedves cselt eszel ki: tanárnőnek adja ki magát, hogy így nyerje el Erzsike bizalmát, mielőtt újra bemutatkozik neki mint leendő anyja.

Csányi Vilmos: „A kutya önálló viselkedése érdekel, hogy miként találja meg a helyét a családban”

Amikor általános iskolás koromban biológia órán olyan kijelentések hangzottak el az állatokról, amelyekről úgy éreztem, méltatlanok Csibész kutyámhoz, szóvá tettem, hogy a kutyák igenis okosabbak és tudatosabbak annál, mint amit a tankönyvünk és a tanárnő állít: igenis kommunikál velem, emlékszik rengeteg közös élményünkre, nagyon jól ismer engem, és folyton figyeli azt is, milyen kedvem van… Persze mire belelovalltam volna magam a példák sorolásába, a tanárnő leállított, és leereszkedő-megbocsájtó hangon elmagyarázta, hogy szép dolog, ha egy gyerek nagyon szereti a kutyusát, de nem szabad ennyi mindent belelátni egy állatba, hiszen a tudomány igazolta, hogy ez csak mese, ilyen csupán a könyvekben meg a rajzfilmekben van.

Csendben dohogtam, de nem vitatkoztam tovább. Akkor még nem gondoltam, hogy valójában a tudomány nem igazolta, hogy ez mese, sőt a tudomány még csak nem is vizsgálta ezt a kérdést, tehát csupán arról van szó, hogy még nem bizonyította be, az ember és a kutya között igenis létezik egy ennyire szoros és természetes kapcsolat, mint amiről beszélni próbáltam – ahogy bizonyára sok más gazdi is számtalanszor hasonló helyzetekben. Nem is sejtettem, hogy akkoriban (a kilencvenes években) Budapesten, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen már megalakult az Etológia Tanszék, ahol az alapító Csányi Vilmos vezetésével épp kutyákat vizsgálnak. A kutya és az ember kapcsolatának megértése nyomán olyan tudományterületekről beszélnek immár, mint a viselkedésökológia, a humánetológia vagy az összehasonlító és kognitív etológia.

Már olvastam Csányi Vilmos Széchenyi-díjas etológusprofesszor A kutyák szőrös gyerekek, a Kíváncsiságom története című köteteit, a Géczi Jánossal közös beszélgetőkönyvét, az Őszi kéket, a Hiedelmeink – Az emberi gondolatok építőkövei című, Tóth Balázzsal közösen jegyzett művét, valamint interjúk tömkelegét. Úgy éreztem, ő is, akárcsak korábbi kutyái, Bukfenc és Jeromos régi ismerősöm. És jó volt végigkövetni, hogy Csányi Vilmos a tudomány nevében évtizedek óta meggyőzően érvel amellett, hogy a kutya viselkedésének tanulmányozása által az emberi civilizáció kialakulását, a korai ember működését is megérthetjük. 

Pál Dániel Levente: „Amilyen vagy, azzal neki vagy, és úgy és azért szeret”

Talált kutyus volt, kóborolt az utcán, egy jótét lélek befogadta, majd amikor kiderült, hogy se csip, se gazdi, hiába plakátolta ki városszerte, senki nem jelentkezett érte, felrakta hát a Facebookra, mindenféle találtkutya-csoportokba, kell-e valakinek, mert ő sajnos nem tud még egy kutyát felnevelni a lakótelepi lakásában. 

A nagytarcsai Auchan parkolóban szállt át az autómba. Az első ijedtsége pár óra alatt feloldódott, és elfoglalta a helyét a kanapé sarkán, ahonnan azóta is lesi a történéseket. Nagyon le volt soványodva, a tekintete viszont egyszerre volt kíváncsi és kihívó. A tartása merész és tettre kész. 

Erős találgatások vették körül, hogy milyen fajta lehet, amerikai staffordshire terrier és magyar vizsla keverék vagy dél-afrikai Rhodesian Ridgeback (afrikai oroszlánkutya). Amíg kölyök volt, a mentalitása mindhárom fajtát megidézte: vizslás volt a vadászó, figyelmes finom mellső lábtartás, a labdázhatnék, a fáradhatatlan apportírozókedv, „sztafis” a telipofájú vigyor és folytonos bunyózhatnék, „ridzses” a fej oldalra biccentése, a fülmimika és a játékba hívó terpeszben előre-hátra-oldalra szökdelés. Állatorvos, tréner, tapasztalt kutyás ismerős másra tette a voksát. Aztán ahogy nőtt-növekedett, kiegyeztünk abban, hogy hiába nincs ellentétes szálirányú szőrtaréj végig a gerince vonalán, ő bizony egy ridgeback, mindenestül, hibája meg a génjeiben van: ha tenyésztő rakta ki, ez lehetett az oka, nem hozta tökéletesen a fajtajelleget, kis hibás volt, nem kellett. 

Miattuk szerettünk bele a dél-koreai filmbe

A dél-koreai film többé nem olyan fogalom, ami csak a bölcsészek száját hagyja el, és egyedül a pesti művészmozikban találkozik vele az ember. Szerkesztőségünk tagjai felelevenítették, ők mikor és melyik alkotás hatására szerettek bele az ázsiai ország filmművészetébe. Az ezredfordulótól kezdve, de különösen az utóbbi években a dél-koreai filmgyártás sorra hozta a sikersztorikat a Hollywood […]

The post Miattuk szerettünk bele a dél-koreai filmbe appeared first on Filmtekercs.hu.

Hahó, a tenger, hahó, kalózok! – Öt kalózos filmet ajánlunk

„Kell ott fenn egy ország”

A Disney 1953-as klasszikusa, a Pán Péter a felnövés nagy meséje, amelyben magát az időt nyelte le a krokodil, így felnőni sem kell, legalábbis Sohaországban. Amikor a kamaszodó Wendynek előkészítik a külön szobát, megjelenik neki a zöld ruhás, repülni is tudó Pán Péter, az örök gyerek, hogy csábító ajánlatot tegyen.

A felnőttszoba helyett másik helyet ajánl, Sohaország szigetét, ahol mindig gyerek maradhat, ahol a kamaszkor bonyodalmai helyett másfajta, sokkal színesebb kalandok és titok várnak rá, kalózok, kincsek, indiánok és sellők is. A J. M. Barrie regénye alapján készült rajzfilm gonosz kalóza, Hook kapitány el akarja kapni Pétert, mert a gyerekkor kincseire fáj a foga. Egy felnőtt, akinek legfőbb ellensége nem is Péter, hanem a vekkerórát lenyelő, folyton tiktakoló krokodil.

Mitől lesz példakép egy kutató?

Erdős Pál hihetetlen életét A fiú, aki imádta a matekot címmel olvashattuk, az első magyar orvosnő, Hugonnai Vilma kitartásáról A lány, aki orvos akart lenni címmel született gyerekkönyv. Bartók Béla életét ismerhetjük meg A fiú, akit elvarázsolt a zene című kötetből, A lány, aki csillagász lett című történetből pedig Balázs Júliáét, az első magyar női csillagászét.

A fiú, aki Varjúvárról álmodott címmel az országépítő „kalotaszegi ezermester”, Kós Károly életrajzát olvashatjuk, A lány, aki szavakkal varázsolt című könyvben Szabó Magda kerülhet közelebb a gyerekekhez, míg A fiú, aki felfedező akart lenni címmel Kőrösi Csoma Sándor elszántságát és kalandjait ismerhetik meg.

Nemrég új kötettel gyarapodott a sorozat. Tarr Ferenc meséli el, Szabó-Nyulász Melinda illusztrációinak köszönhetően pedig a szemünk előtt látjuk, ahogy egy elszánt kislány felnő, és sorozatos akadályok, megpróbáltatások után sem mond le a hivatásáról, mindvégig töretlenül hisz munkája értelmében. 

A Birmingham bandája és Spielberg nyomában – A Most vagy soha! díszletében jártunk

A Most vagy soha! című, máris hazai rekordnak számító kosztümös történelmi kalandfilm fóti díszletében barangolva a film kulcsfigurái igyekeztek választ adni a ki nem mondott kérdésre; a cím marad-e szlogen, vagy valóban ez az a most-pillanat a magyar film átütő, hazai és nemzetközi sikeréhez. A választ nem leltem, hisz jós nem vagyok, ellenben sok-sok potenciált […]

The post A Birmingham bandája és Spielberg nyomában – A Most vagy soha! díszletében jártunk appeared first on Filmtekercs.hu.

Ima és boksz – A Lefkovicsék gyászolnak forgatásán jártunk

Két órára betekinthettünk Breier Ádám első nagyjátékfilmje, a Lefkovicsék gyászolnak családias hangulatú forgatásába. Beszámolónk. A kertes házak karéjában messziről feltűnik a nagy sürgés-forgás az egyik erdődűlői háznál. A nagy épület körül felállított óriási spot lámpák jelzik: itt forgatják a Lefkovicsék gyászolnak című filmet. Amíg a producerre várok, a tűző nap elől bekísérnek az alagsorban berendezett […]

The post Ima és boksz – A Lefkovicsék gyászolnak forgatásán jártunk appeared first on Filmtekercs.hu.

Fa Nándor: Nem azért lettem világhírű, mert beültem egy hajóba, és elcsusszantam A-ból B-be adott idő alatt

Élete első Föld körüli útját Gál Józseffel, a közösen épített 31 láb hosszú Szent Jupát nevű Balaton31-es vitorlás hajóval teljesítette. 1985. szeptember 26-án az adriai Opatijából (Abbázia) indultak, hetvenezer kilométert tettek meg, 12 országban kötöttek ki, és 295 napot töltöttek vízen. A Magyar Rádió minden hétfőn – Rod Stewart I’m Sailing című dalával indítva – 10-15 perces tudósítást közölt az útjukról. 1987. szeptember 12-én értek vissza, több ezres zászlót lobogtató, Himnuszt éneklő tömeg várta őket a kikötőben. Úgy ünnepelték őket a vasfüggöny mögött élő honfitársaik, mint azt a két magyart, aki megismerte a valódi szabadságot.

Fa Nándor a Szent Jupát fedélzetén, a Horn-fok közelében volt éppen, amikor először hallott a BOC Challenge nevű, egyszemélyes földkerülő vitorlásversenyről, és már ott eldöntötte, hogy a következőre benevez.

Ő lett az első magyar, aki egyedül kerülte meg vitorlásával a Földet.

Kiemelt célpontok – Értékes mellékalakok a Predator-univerzumban

Izomkolosszus kommandós, veterán zsaru, megtévedt zsoldos, renitens mesterlövész és egy leleményes indiánlány. Ők az öt, hivatalos, élőszereplős Predator-film főhősei. A Préda örömteli sikere kapcsán azonban úgy döntöttünk, körbenézünk az univerzum mellékszereplőinek háza táján is. Az Alien– és a Predator-filmek amolyan társ-univerzumokat alkotnak, amit két, figyelemre alig érdemes crossover is bizonyít. S mivel 8 évvel ezelőtt […]

The post Kiemelt célpontok – Értékes mellékalakok a Predator-univerzumban appeared first on Filmtekercs.hu.

Szerelem, gyógyítás és embermentés a háborúban

Csenget a postás, levelet hozott, nem is egyet. Kötegnyi megsárgult, spárgával átkötött borítékot nyom a kezembe. Azt mondja, a csomag meglepő módon került hozzá. Reggel, amikor felébredt, az ágya mellett találta. Bár csodálkozott, nem firtatta a dolgot, inkább elhozta nekem, mivel tudja, hogy amolyan íróféle vagyok, hátha tudok vele mit kezdeni. A feladókon csupa ismeretlen név szerepel, de egy dolog mégis közös bennük: mind a budai Sziklakórházból írták ezeket a sorokat, legalábbis a borítékon szereplő szöveg erről tanúskodik. Vajon véletlen, hogy tegnap épp ezen a helyen készítettem interjút?

Amikor egy átlagos hétfő délelőtt elköszönök Hegyes-Szikszai Anikótól, a Sziklakórház Atombunker Múzeum megbízott múzeumigazgatójától, aki pazar tárlatvezetést tartott nekünk, még azt hiszem, ez is egy átlagos cikk lesz, amelyben leírom, hogyan is működött az intézmény a második világháborúban, valamint az 1956-os forradalom idején. Úgy döntök, sétálok egyet a Várnegyedben, ha már úgy is itt vagyok, kiszellőztetem a fejem, próbálom rendezni azt a rengeteg információt, amit az interjú során hallottam. De nem megy, mert a gondolataim folyton elkalandoznak.

Az Úri utcába érve nem hagy nyugodni a kérdés, hogy hányan halhattak meg itt Budapest bombázása során, vajon kinek a fia hunyta le ezen a helyen utoljára a szemét úgy, hogy senki nem fogta a kezét. Aztán eszembe jut dr. Seibriger András, aki a Sziklakórház helyettes főorvosa volt az 1940-es években, s akiről mindenki azt mesélte, már egy mosolyával is erőt tudott adni a sebesülteknek, a betegeknek, de akár a haldoklóknak is. És ezzel nem volt egyedül. Bár elképzelhetetlenül nehéz körülmények között kellett helyt állniuk, dr. Kovács István intézményvezető főorvos, az ápolók, az orvosok és az önkéntesek emberfeletti küzdelemmel mind azon dolgoztak, hogy emberéleteket mentsenek vagy legalábbis megkönnyítsék azt az utat, ami az elmúlás felé vezetett.

Tízből tíz: Brad Pitt legjobb alakításai

Hollywood egyik legnagyobb sztárjának renoméját rengeteg magánéleti hír tépázta meg, ám nem hagyott minket cserben soha annak tekintetében, milyen kiváló színészről is beszélünk a képében. Brad Pitt tíz legjobb alakítását összegeztük. A lista összeállításakor tapasztaltuk, hogy akár egy húszas lista is lazán összejön Brad Pitt emlékezetes szerepeiből, hiszen egészen a ’90-es évek eleje óta szállítja […]

The post Tízből tíz: Brad Pitt legjobb alakításai appeared first on Filmtekercs.hu.

Mi vagyunk a gyilkos – Önreflexív horrorfilmek

A horror műfaját sokan a korlátok, az önismétlő elemek és a közhelyek tárházának tartják. Ez a hét film a bizonyíték arra, hogy lehet ezt okosan is csinálni. Világos szabályrendszerek, hullahalomra számító közönség és egy rakás vérengzés – nagyjából erre számíthatunk, ha egy szaftos horrorfilmre ülünk be, és ez nagyjából be is árazza azt, milyen minőséget […]

The post Mi vagyunk a gyilkos – Önreflexív horrorfilmek appeared first on Filmtekercs.hu.

FM ‘tekercs podcast #19 – Köbli Norbert és a történelmi film

Köbli Norbert a magyar forgatókönyvírás és a történelmi film megkerülhetetlen alakjává vált. De mennyire tekinthetjük hitelesnek munkáit? Pontosabban ábrázolja a múltat, mint az HBO sikersorozata, A besúgó? A magyar filmgyártásban végre újra nagy figyelmet kap a múlt feldolgozása, különösen ami a XX. század nagy traumáit illeti. A műfaj nagyágyúja, Köbli Norbert már számos remeket tett […]

The post FM ‘tekercs podcast #19 – Köbli Norbert és a történelmi film appeared first on Filmtekercs.hu.