Demeter Szilárd megköszönte a belvárosi önkormányzatnak, hogy támogatták a kertösszenyitás tervét. És kiszabadították Petőfit. Olvass bele!
Archívum címkék: Demeter Szilárd
Átadták a Méhes György-díjakat
A több mint ötmillió forint értékű díjakat szombaton a budapesti Petőfi Irodalmi Múzeumban adták át a három alkotónak és a két irodalmi körnek. Az ünnepi eseményen Méhes György fia, Nagy Elek köszöntötte a vendégeket. Elmondta: az alapítvány létrejöttével a család régi terve valósult meg: alapítványon keresztül gondozni édesapja életművét, és támogatni a magyar, kiemelten a határon túli magyar kultúrát, különösen az irodalmat.
Temesi Ferenc műfajteremtő költői, írói munkája, valamint műfordítói tevékenysége elismeréseként részesült a Méhes György Életműdíjban. Az írót Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója méltatta.
„Sajnálom, hogy nem vagyok Temesi Ferenc, aki már megírta a magyar szótárregényt, de hát mit csináljak, előbb született, mint én. Ráadásul olyan elsőzős-fajta. Megírja az első szótárregényt (Por), az első újságregényt (Kölcsön idő), az első Bartók-regényt (Bartók) és az első Temesi Ferenc-életművet. Ezt díjazzuk ma. Temesi megmutatta: írónak lenni nem tudományos kérdés, hanem életprobléma. Ha meg akarod írni a szótáradat, az úgy nem megy, ha folyamatosan megalkuszol. Ki kell tartanod a saját életedben, nem hajolhatsz be az éppen divatozó közízlésnek, nem élheted mások életét. Dolgoznod kell még akkor is, ha a munkád éppen nem nemesít. Mi kell tehát ahhoz, hogy Temesi Ferenc lehessünk? Idézem őt: tehetségesnek kell lenni és magyarnak. Temesi Ferenc tehetségesnek született, megmaradt magyarnak. Ezért vagyunk ma itt. Példakép. Így is lehet élni. Vagy csak így érdemes. Isten éltesse Temesi Ferencet!“ – mondta.
Cseh Tamás-kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban
Egy hagyatékból akkor lesz örökség, ha kiállítást kap egy múzeumban – emlékeztetett a tárlat hétfő esti megnyitóján a PIM főigazgatója. Demeter Szilárd kiemelte: az emlékkiállítás különlegessége, hogy társkurátorai, Cseh Bori és Csengey Balázs Cseh Tamás, illetve a dalszerző-énekes egyik alkotótársa, Csengey Dénes költő, író gyermekei, akik ritka alázattal és odafigyeléssel fordultak szüleik életműve felé.
Bérczes László rendező, a Cseh Tamás-beszélgetőkönyv szerzője hangsúlyozta, hogy Cseh Tamás életművének kulcsfogalma a szabadság. Hozzátette, a PIM kiállítása nem elégszik meg nagy szavakkal, ehelyett tárgyszerűen végigvezeti a látogatót a dalszerző munkásságán.
A kurátorok „fantasztikus kincseket” találtak: olyan írásokat, rajzokat, fotókat és tárgyakat, amelyeknek múltja van – hívta fel a figyelmet Bérczes László többek között Cseh Tamás lengyel autóstoppos igazolványára, Baksa-Soós Jánostól kapott gitárjára, íróasztalán őrzött személyes tárgyaira, valamint a fotókon elkapott számtalan személyes pillanatra. Akárhová néz a látogató a kiállításban, Cseh Tamással találkozik – hangsúlyozta.
Nemes Nagy Ágnes tájlíráját mutatja be a PIM új időszaki kiállítása
Demeter Szilárd, a PIM főigazgatója a csütörtöki megnyitón hangsúlyozta, hogy a Nemes Nagy Ágnes-kiállítással és a nemrég megnyílt Polcz Alaine-tárlattal a múzeum két olyan alkotó előtt tiszteleg, akik nőként élték meg a háború értelmetlen borzalmait. Polcz Alaine a halállal, míg Nemes Nagy Ágnes a tájjal ismerteti meg a látogatókat.
Nemes Nagy Ágnes verseinek egy jelentős részében a szemlélet tárgya tájként tűnik fel, aminek látványát rendkívül pontos és érzékletes képek teremtik meg az olvasóban. A költő látásmódja, a környezetre irányuló fokozott koncentrációja nemcsak a huszadik század második felének irodalmára gyakorolt nagy hatást, hanem a kortárs magyar lírára is. A kiállítás az életmű mentén haladva foglalkozik ezzel a kivételes figyelemmel, megidézve a Nemes Nagy Ágnes verseiben megteremett, folyamatosan átalakuló tájképeket.
Osztroluczky Sarolta irodalomtörténész a megnyitón hat kulcsfogalommal szemléltette Nemes Nagy Ágnes költészetét. Kifejtette, hogy a Kettős világban kötet címadása olyan emberi léttapasztalatot körvonalaz, amely a földi és az égi léthez való kötöttségünket célozza, mozgatórugója a földi és az égi szféra belső harca, amely látomásszerű belső tájakat rajzol ki.A „között-lét” kulcsfogalma a belső tapasztalata a duális, minden embert összekötő léttapasztalatnak. „Közötte vagyunk a tér és idő koordinátáinak, az égnek és földnek, a háborúnak és békének” – mondta, példaként felolvasva Nemes Nagy Ágnes Mesterségemhez című ars poeticáját.
Kalandra fel! – Átadták a KMI 12 harmadik évadának okleveleit
Szentmártoni János írta egyszer, hogy azt szeretné, ha a politikusok nemzetstratégiai ágazatként kezelnék az irodalmat. Emlékszem, akkor mosolyogtam a nemzetstratégiai ágazat kifejezésen, mert szinte gyermeki hitet, már-már naiv bizakodást éreztem belőle kicsendülni. Annak reményét, hogy az irodalom a művelői körén túl is igazán fontos lehet. Noha – ki tudja, mióta már – állandóan azt halljuk, hogy nem fontos. Valamikor talán az volt, de az sok évtizede lehetett. Az író és a költő pedig még sokkal nagyobb embernek számított, akinek magas helyekről kérdezték a véleményét, és biztos lehetett benne, hogy komolyan is veszik, amit mond. Úgy érezhette, hogy érdemben hozzászólhat a világ dolgaihoz, és hatással lehet rájuk.
A hangoló zenészeket, a kivetítőn pergő irodalmi klipeket, a gyülekezőket és a színpad előtt készülődő közreműködőket figyelve körülbelül öt perce ülhetek a Petőfi múzeum dísztermében, amikor egyszer csak rájövök, hogy a Petőfi Kulturális Ügynökség Kárpát-medencei igazgatósága, az élén éppen Szentmártonival „nyilvános összeesküvésbe” von be ma este, és éppen az „irodalmi nemzetstratégia” ügyében. Minden erre utal: az, hogy komolykodva gálaestnek nevezik a mai alkalmat; az, hogy idén először rendeznek ilyet; az, hogy műsorral körítik az oklevelek átadását; és főleg az, hogy itt ma minden az alkotókról és az irodalomról szól. Bármilyen szerényen, izgulósan várakoznak is, ez az este az övék, és a nagyra hivatottságukat akarja a lelkünkbe vésni.
Pilinszky annak idején egy interjúban elárulta: fiatalon azt hitte, hogy a költők általában éhen halnak. Később aztán nagyon meghatotta, hogy neki nem ez a sors jár: egyre elismertebb lett, kedvére írhatott-pihenhetett a szigligeti alkotóházban, utazhatott, időről időre nemzetközi költőfesztiválok vendége volt, fordítani kezdték a verseit külföldön. Megtapasztalta, hogy költőnek lenni nem magányos bolyongás, hanem szellemi körhöz kapcsolódás, valahova tartozás, valami társadalmi értelemben is helyeselt és fontosnak tartott tevékenység, amelynek képviselőit becsben tartják.
Demeter Szilárd: túl sok a kőszínház, a független színház, filharmonikus zenekar
Folyamatos újratervezésre kényszerül a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) az elszálló rezsiárak miatt, de a PIM nem tervez bezárást és a Petőfi 200 emlékév is számos programmal emlékezik a költő születésének bicentenáriumára – mondta el a Hirado.hu-nak adott, pénteken megjelent interjújában Demeter Szilárd az intézmény főigazgatója.
Demeter Szilárd kiemelte: az eseménysorozat Petőfit és korát kívánja bemutatni. Emellett felújítják a PIM-nek otthont adó Károlyi-palotát, összenyitják az udvarát a Károlyi-kerttel, így a Magyar Nemzeti Múzeumtól az Egyetem térig passzázs jön létre. Ezen felül a PIM új állandó Petőfi-kiállítást is épít, amely Petőfi születésnapján, szilveszter éjfélkor nyílik meg.
A főigazgató elmondása szerint a Petőfi 200 elsősorban olyan programokat szervez és támogat, amelyek a reformkor egészére vonatkoznak, hiszen akkor született meg a modern magyar kultúra.
„Nagyon fontos állandóan újraértelmezni a Petőfi-képet”
Demeter Szilárd, a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatója beszédében elmondta: a Petőfi200 bicentenárium tervezésekor azon gondolkodtak, hogyan tudnának maradandó nyomot hagyni az intézmény névadójának 200. születésnapján. Felidézte: Gyurgyák János történész, az Osiris Kiadó vezetője korábban arra intette, hogy az ő dolga A-ból B-be elvinni a dolgokat, ha már lehetősége adódott rá. A főigazgató a tanácsot úgy egyeztette össze saját szerepfelfogásával, hogy a munka dandárját rábízta az Osiris Kiadóra.
Demeter Szilárd
„Így született meg a Petőfi-sorozat megrendelői ötlete, de hogy mi lesz benne, azt Jánosra bíztam. De Jánosnál úgy működik a tervezés, hogy a könyvek kapcsolódnak egymáshoz, amelyekhez további könyvek kapcsolódnak és így tovább. Úgyhogy az a jó hírem van, hogy ez a sorozatnak csak az első nyolc kötete. További kötetek várhatók, ugyanis János szerint klasszikusainknak, illetve a reformkor hősei jelentős részének nincs valamirevaló monográfiája. Így szép lassan elkezdett terebélyesedni a kiadói terv, amelyet a Nemzeti Kulturális Alap finanszíroz.”