Best WordPress Hosting
 

A színes magyar állathatározó mobilról is elérhető

Kibővítve és átdolgozva újra megjelent Kriska György “Édesvízi gerinctelenek Közép-Európában” című állathatározó munkája. A csaknem 400 rajzot és fotót tartalmazó, közérthető nyelven megírt könyv egyszerűsített határozója mobiltelefonra is letölthető, valamint egyes fejezeteihez online filmgyűjtemények is tartoznak.

A mintegy 560 oldalas kötetben a szerző a közép-európai faunát tárgyalja, különös hangsúlyt adva a magyarországi vonatkozásoknak.

“Segítségével nem csupán azonosíthatjuk az édesvizek anyagforgalmában, a biológiai vízminősítésben és a vizek természetes öntisztulásában létfontosságú gerinctelen szervezeteket, hanem részletes ismertetést kapunk életmódjukról és az ökológiai rendszerekben betöltött szerepükről is”

A Mézga család a Pocketbe költözik

2022. október 15-én érkezett az automatákba a Móra kiadó és a POKET Zsebkönyvek 13. együttműködése keretében A Mézga család – Képernyőképes krónika. A kötet nagykövete a művészeti ihletésű ruhamárka, a VATES lesz.

A könyvet Romhányi József és Nepp József rajzfilmje nyomán Rigó Béla írta.

A szöveget átitatja az a különleges nyelvi lelemény és pazar zeneiség mely Romhányi József munkáit jellemezte, akármelyik műfajban is alkotott.

Shehan Karunatilaka 24 milliót kapott a Booker-díj mellé

A Srí Lanka-i Shehan Karunatilaka szatirikus regénye nyerte a rangos brit irodalmi elismerést, a Booker-díjat – számolt be róla kedden a BBC hírportálja.

A gyilkos Srí Lanka-i polgárháború idején játszódó The Seven Moons of Maali Almeida (Maali Almeida hét holdja) természetfeletti történet: egy fotósról szól, aki arra ébred egy nap, hogy meghalt, de van egy hete, hogy megkérje barátait, keressék meg a fotóit és leplezzék le a háború brutalitását.

A díjat Kamilla, III. Károly brit uralkodó felesége adta át a hétfő esti ceremónián.

Luz Gabás szerelmes regénye 1 millió eurót nyert

Luz Gabás író nyerte el ebben az évben a legmagasabb, egymillió euró (417 millió forintos) pénzjutalommal járó spanyol irodalmi elismerést, a Planeta-díjat, amelyet 71. alkalommal adtak át Barcelonában.

A Távol Louisianától című történelmi regény egy indián férfi és egy francia nő szerelmi történetét meséli el a 18. századi Észak-Amerikában, abban az időszakban, amikor a ma Louisiánaként ismert francia gyarmat spanyol kézre került.

“Az európai hatalmak gyarmati érdekei keverednek a főszereplők által megélt történelemmel”

Nádas Péter: Politikai háborúságból nem születhet élet

„Azonos nyelvet beszélünk, és nem értjük meg egymást.“ – szemlézte Szombathy Pál a litera.hu portálon megjelent Nádas Péter-interjút, amely az író 80. születésnapja alkalmából jelent meg.

„..politikai háborúságból nem születhet élet, szerelemből és szaktudásból kell megszületnie.“

„Város és falu, se nálunk, se másutt egyszerűen nem látnak rá egymás fogalomképző rendszerére, évszázadok óta nem látnak rá.“

Petőfi a legtöbbet adta a szabadságért, az életét

Felavatták a Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum történelmi emlékhellyé nyilvánítását jelző sztélét szombaton Kiskőrösön.

Fürjes Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára az ünnepségen úgy fogalmazott: “Petőfi világa, versei, költészete minden magyar legtermészetesebb lelki, nyelvi otthona”.

Petőfi páratlan szellemi örökségének megőrzésében a kiskőrösiek érdeme óriási. Itt van Magyarország legelső irodalmi emlékháza, amely a híres emberek szülőházai közül elsőként kapta meg a történelmi emlékhely kitüntető címet.

Az OSZK déli olvasóterme egészen pazar lett

Átadták pénteken az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) felújított déli olvasótermét, az olvasók a jövő héttől használhatják újra a jelentős átalakuláson átesett termet.

Vincze Máté, a Kulturális és Innovációs Minisztérium közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára köszöntőjében hangsúlyozta: nagyobb szükség van a könyvtárakra, mint korábban, és nagyobb szükség van arra, hogy az itt jelenlévő szaktudás, kutatói segítség mellénk álljon akkor is, ha laikusként érdeklődünk valami iránt, és akkor is, ha komoly kutatási munkát végzünk.

Újra nagy szerepe van annak, hogy a könyvtárak munkatársai segítsék az ország kutatásainak minél sikeresebb megvalósítását – fogalmazott, hozzátéve: az OSZK mint az ország, a nemzet könyvtára, viszi a fáklyát, jó projektekkel áll elő.

Vonnák Diána pénzdíjat és próbafordítást kapott

Vonnák Diána Látlak című regényéért kapta meg idén a legjobb első prózakötetesnek járó Margó-díjat, amelyet csütörtökön adtak át a Liszt Ünnep Nemzetközi Kulturális Fesztivál részeként megrendezett Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásáron, a Nemzeti Táncszínházban Budapesten.

Vonnék Diána pénzdíjat, próbafordítást kap, valamint egy több mint 10 millió forint értékű népszerűsítő kampány segíti győztes könyvének pályáját.

Vonnák Diána könyve mellett Bognár Péter Hajózni kell, élni nem kell és Borda Réka Égig érő csalán című regénye került az élmezőnybe.

Altináj – férfias játékok a honfoglalás előtt

Kiss Attila, Altináj, Móra Kiadó, 360 oldal, 3., felújított kiadás, 3 499 Ft helyett 2 449 Ft

A Móra a Könyvfesztiválra időzítette Kiss Attila kultikus regényének, az Altinájnak új, harmadik kiadását. A kötet bizonyos szempontból kultikusnak mondható, az előző megjelenések pozitív visszhangja alapján érthető, hogy a Kiadó újra elérhetővé tette a könyvet, méghozzá Herbszt László illusztrációival.

A tíz éven felüli olvasóknak ajánlott kötet külsőleg tökéletesen igazodik a huszonegyedik század második évtizedének vizuális elvárásaihoz. Izgalmas, figyelemfelkeltő első borítója jól megjeleníti a regény tematikáját, sőt, hangulatát is. A belső illusztrációk egy-egy fejezet felvezetőjeként szolgálnak. Néha csupán a szöveg hangulatához adnak adalékot, egy jellemző tárgyat vagy szereplőt elevenítenek meg, de esetenként a cselekmény lényeges mozzanatát is megjelenítik egy-egy képbe sűrítve. Ezek a rajzok segítik az ifjú olvasókat, hogy beleképzeljék magukat a regény világába és korába, de teret engednek a gyerekek fantáziájának is.

Morcsányi Géza Csehov novellákat válogatott

A Morcsányi Géza fordításában és válogatásában megjelent kötetből:

„Nem az a jólneveltség, hogy nem öntöd ki a mártást az abroszra, hanem az, hogyha nem veszed észre, ha más csinálja.”

Boldog és boldogtalan szerelmek, nosztalgiák, vágy az emberhez méltó életre – vajon miről beszél Csehov a mai olvasónak? A világ megváltozott, de vajon változtak-e a szerelmek, a vágyak és a nosztalgiák az elmúlt több mint száz év óta, amikor ezek a történetek először megjelentek?

Hirtling István Márai titkos világába vezet

Hirtling István színművész és Mészáros Tibor irodalomtörténész, Márai-kutató estjein nem pusztán részletek hangzanak el a Márai életműből, hanem izgalmas, különleges és alig ismert információkat tudhat meg a közönség az örökérvényű szerzőről.

Az előadások vetített képekkel, dokumentumokkal és Tárkány-Kovács Bálint Junior Príma díjas cimbalomművész inspiratív és sokszínű zenei kíséretével segíti az irodalmi szövegek elmélyült befogadását.

Az író a II. világháború végétől kezdődően többször ír egy forradalom lehetőségéről és szükségességéről. Amikor mindez bekövetkezik, feléled benne a remény, hogy Magyarország szabad lehet, és esetleg ő is hazatérhet hazájába.

Tóth Krisztina Világpuszit ad a gyerekeknek

Tóth Krisztina óvodás és kisiskolás korosztálynak szóló legújabb meséi olyan jelenségeket mutatnak meg, amelyekre a gyerekek nehezen tudnak rákérdezni, illetve a felnőttek nehezen tudnak mit mondani róluk.

A Világpuszi lapjain feltűnnek sérült gyerekek, ágybavizelés, öregség, szegénység, az állatokkal való törődés, a házi kedvencek halála és meggyászolása.

Tóth Krisztina meséiben ahhoz nyújt segítséget, hogy megismerjük a világot, megértsük a nehéz helyzetben lévőket, és olyan, minden didaktikusság nélküli válaszlehetőségeket mutat meg, amelyek a gyerekek nyitottságát és segítőkészségét erősítik.

Pusztító idők, gyászoló szülők

A nagy háború százéves nyomában címmel született meg egy momumentális könyv Szalay-Berzeviczy Attila tollából, és fényképezőjének éles lencséjű objektívjából. A szerző éveken át gyűrte a kilométereket bakancsával, térképekkel és kamerákkal, hogy végigjárja az első világháborús helyszíneket, és valami olyat nyújtson át az olvasóknak, amit előtte még senki és soha. Ebből a könyvből szeretnék most bemutatni egy egészen apró, de mégis különleges és szívbemarkoló részt. Ám előtte még a háborúskodásról pár gondolat.

Megsűrűsödtek a háborús könyvek az utóbbi időben az íróasztalomon. Egyre több ilyet olvasok. Kezdődött Szun-ce gondolataival, aztán megismertem Hemingway háborús élményeit, majd visszatértem a távol-keleti kínai hadurak történetéhez, a Három királysághoz, hogy aztán megérkezzek a nagy klasszikushoz, Tolsztoj Háború és béke című remekművéhez. Most pedig itt állok, vagyishogy ülök az íróasztalomnál Szalay-Berzeviczy Attila lélegzetelállító munkája mellett.

Ez még méreteiben is hatalmas mű: két és fél kilogrammot nyom a könyv, és több, mint négyszáz vaskos oldalon veszi át a háború első felét. Aztán jön a könyv második része is talán még idén, a háború második fejezetével. A méreteken túl azonban a tartalma az igazán “súlyos”. A háború, a maga kegyetlenségével. Az öldöklésnek ez a felfoghatatlan ipari mérete, amit az első világháborúban produkált az emberiség. Tényleg felfoghatatlan, viszont mégiscsak meg kell birkóznunk a feldolgozásával valahogy, mert a szerző szerint:

Nádas Péter-archívum nyílik a Berlini Művészeti Akadémián

A Berlini Művészeti Akadémia megnyitja a Nádas Péter-archívumot az író 80. születésnapja alkalmából, az október 16-ai ünnepségen Nádas Péter is részt vesz – közölte pénteken a német főváros tekintélyes nemzetközi művésztársulása.

A Berlinben nyíló archívum egyebek közt az író, fotográfus kéziratait, jegyzeteit, emlékiratait és fényképfelvételeit mutatja be.

A délelőtt 11 órakor kezdődő megnyitón Navid Kermani német író, Katharina Raabe német kiadó-szerkesztő, valamint Iris Radisch irodalmi újságíró beszélget majd Nádas Péterrel, aki ezt követően az idén megjelent Rémtörténetek című regényének első német nyelvű kiadásából olvas fel.

Kutyaidők járnak Galliában, avagy Obelix kutyusa színre lép

Ideafix és a rebellisek – Latinok kíméljenek. Írta: Matthieu Choquet, Jérôme Erbin és Yves Coulon. Rajzolta: Jean Bastide és Philippe Fenech. Móra Kiadó, 2022. Fordította: Bayer Antal, 72 oldal.

Kutyavilág vár azokra a rómaiakra, akik ujjat húznak a lutetiai rebellisek kis csapatával! Asterix kutyusa, Ideafix és barátai saját képregény-sorozatot kaptak, ennek első része jelent meg most a Móra Kiadónál.

Időszámításunk előtt 52-ben járunk, Labienus a római tábornok, őfelsége Monalisa, a macskája, és harcias kutyafalkája próbál rendet tartani Lutetiában. A rebellisek maroknyi csapata azonban mindent megtesz, hogy megnehezítse a dolgukat, Ideafix, a lázadó állatok bandavezére, Turbina, a szeleburdi kutyus, Muszklix, a banda legerősebb ebe és Szurdina, a cseles macska nem hagyják magukat. A három történetben a kisállatok különböző módon igyekeznek borsot törni a római vezetőség orra alá és mindig sikerrel is járnak.

Peter Handke szorongató helyzetbe hozza magát a wurlitzerért

Peter Handke: Kísérlet a Wurlitzerről, Typotex Kiadó, 2022, 120 oldal, 2500 Ft helyett itt 1875 Ft, fordította: Csordás Gábor

Peter Handke különös vonzalmat mutat a wurlitzerek iránt. És ez a vonzalom egy író esetében, ha túlnő azon a bizonyos ingerküszöbön, átszakítva a megszólalás vágyát, akkor biztosra vehetjük, hogy írásmű születik belőle.

Azért lesz fontos számunkra, hogy egyes írástechnikai és ún. íráslélektani dolgokkal tisztában legyünk, mert Handke ebben a műben fontos részleteket mesél el írói létezéséről.

Zelei Miklós búcsúkönyve: Egy csikk búcsúszavai

Október 1-jén, a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztiválon tarották meg a tavaly elhunyt Zelei Miklós író, költő, újságíró posztumusz kötetének bemutatóját. Az eseményen Gazsó L. Ferenc író, újságíró, Filep Tamás Gusztáv történész és Pethő Sándor egyetemi tanár beszélgetett Zelei Miklós életművéről és az Egy csikk búcsúszavai című kötetéről.

Horváth Bence, a Kortárs Kiadó vezetője a beszélgetés előtt elmondta, hogy a frissen megjelent könyv valóban posztumusz, ugyanis Zelei Miklós tavaly adta le és rendezte sajtó alá a kéziratot. Nem ez a szerző első könyve a Kortárs Kiadónál, a Gyilkos idők és a A kettézárt falu is a Kortárs gondozásában jelent meg.

Gazsó L. Ferenc lélekben előre készült rá, hogy nehéz lesz olvasni a könyvet.

Demeter Szilárd: túl sok a kőszínház, a független színház, filharmonikus zenekar

Folyamatos újratervezésre kényszerül a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) az elszálló rezsiárak miatt, de a PIM nem tervez bezárást és a Petőfi 200 emlékév is számos programmal emlékezik a költő születésének bicentenáriumára – mondta el a Hirado.hu-nak adott, pénteken megjelent interjújában Demeter Szilárd az intézmény főigazgatója.

Demeter Szilárd kiemelte: az eseménysorozat Petőfit és korát kívánja bemutatni. Emellett felújítják a PIM-nek otthont adó Károlyi-palotát, összenyitják az udvarát a Károlyi-kerttel, így a Magyar Nemzeti Múzeumtól az Egyetem térig passzázs jön létre. Ezen felül a PIM új állandó Petőfi-kiállítást is épít, amely Petőfi születésnapján, szilveszter éjfélkor nyílik meg.

A főigazgató elmondása szerint a Petőfi 200 elsősorban olyan programokat szervez és támogat, amelyek a reformkor egészére vonatkoznak, hiszen akkor született meg a modern magyar kultúra.

Ki is valójában Annie Ernaux? – A szerkesztője mesél

Annie Ernaux a francia társadalom, a 20. századi francia történelem második felének legjelentősebb krónikása, a kollektív emlékezet megőrzője, aki a saját tapasztalatait leszűrve írja meg történeteit – hangsúlyozta Orzóy Ágnes, a Magvető Kiadó szerkesztője annak kapcsán, hogy a francia szerző kapja idén az irodalmi Nobel-díjat.

Annie Ernaux mindegyik alkotása önéletrajzi ihletésű. Legkiemelkedőbb műve, amellyel berobbant a köztudatba, az Évek című 2008-as történelmi emlékirata, amely magyarul tavaly jelent meg a Magvető Kiadónál Lőrinszky Ildikó fordításában. Ebben a könyvében az író a II. világháború után, egészen Nicolas Sarkozy köztársasági elnökké választásáig, a 2000-es évek elejéig mutatja be a fejlődő francia társadalmat egy nő megrázó történetén keresztül – tette hozzá az Évek és egy másik Ernaux-regény, a Lánytörténet magyar kiadásának szerkesztője.

A Lánytörténetben, amelynek magyar fordítása 2020-ban jelent meg, Annie Ernaux az 1958-as Franciaország világát eleveníti fel, amikor 17 éves volt. Mint Orzóy Ágnes rámutatott, Annie Ernaux munkásosztálybeli családból származik egy normandiai kisvárosból, Yvetot-ból, ahol katolikus környezetben nagyon zárt életet élt, szülei szatócsboltot vezettek. Majd egy nyáron táborba került, ahol kinyílt számára a világ, megtapasztalva a szabadság ízét megismerkedett egy fiúval, akivel együtt töltöttek egy éjszakát és ennek a következményeit, további életére gyakorolt hatását meséli el a történetben.

Annie Ernaux kapta az irodalmi Nobel-díjat

Annie Ernaux francia írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését.

Az indoklás szerint az elismerést azért a bátorságért és klinikai éleslátásért ítélték neki, amellyel felfedi az egyéni emlékezet gyökereit, elidegenedését és kollektív korlátait.

Annie Ernaux állhatatosan és különböző nézőpontokból vizsgálja a nemek, nyelvek és társadalmi osztályok szempontjából erős egyenlőtlenségek jellemezte életet – hangsúlyozta a szerzőt bemutatva Anders Olsson, a Nobel-bizottság elnöke.