Best WordPress Hosting
 

Archívum címkék: opera

„Karmesternek lenni annyit tesz, mint a saját egyéniségünk legjavát nyújtva kifejteni azt, ami a partitúrában van” – Lamberto Gardellire emlékezünk

Közzétette szerző

1915. november 8-án született Velencében. Ötéves korában látta Verdi A trubadúr című operáját, s ettől kezdve csak a zene érdekelte. Nyolcévesen már zongoristaként szerepelt, zeneszerzés-tanulmányait Pesaróban, majd a római Santa Cecilia Akadémián folytatta. Pályafutása elején fellépett koncertzongoristaként, de zenekarban is játszott, volt nagybőgős, üstdobos, hegedűs, két operát is írt. Még nem volt harmincéves, amikor a római operaházban Tullio Serafin karmester mellett lett korrepetitor, megismerkedett a zeneszerző Pietro Mascagnival is. Szavai szerint Serafin mellett Wilhelm Furtwängler dirigálása volt számára meghatározó.

Karmesterként 1944-ben Rómában Verdi Traviata című operájával debütált. 1946 és 1955 között a stockholmi királyi opera karmestere volt, megkapta a svéd állampolgárságot is, majd öt éven át a dán rádió szimfonikus zenekarának első dirigenseként működött. Vendégkarmesterként dolgozott a berlini Staatsoperban, a New York-i Carnegie Hallban és a Metropolitanben, a londoni Covent Gardenben, a berni Stadttheater együttesének első zenei vezetője volt. Nagy sikerrel lépett fel a híres Glyndebourne-i Fesztiválon Verdi Macbeth című operájával a Londoni Filharmonikusok élén, majd Donizetti Boleyn Annájával – a milánói Scalában viszont soha nem állt a karmesteri pulpituson.

Egisto Tango és Sergio Failoni után a harmadik olasz karmesterként hosszú ideig volt jelen a magyar zenei életben. A budapesti Operaházhoz Failoni felesége közvetítésével került,

PostPin It!

Aki a próbákon is teljes hanggal énekelt – Komlóssy Erzsébet

Közzétette szerző

Salgótarjánban született egy katonatiszt és egy ápolónő lányaként. Már óvodás korában, első operaélménye hatására eldöntötte, hogy az énekesi pályát választja. Amikor kislányként énekelni hallotta a losonci színház igazgatója, gyermekszínésznek akarta szerződtetni, de ebbe a család nem egyezett bele. Hatévesen zongoraórákat is vett, azt általános iskolai matematikatanára javasolta a szülőknek, hogy taníttassák Budapesten zenére. A Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában László Géza növendéke volt, énekesként az Operettszínház kórusában debütált, ahol közelről figyelhette mások mellett Latabár Kálmánt és Honthy Hannát.

Színpadra először Szegeden lépett Puccini Pillangókisasszony című operájának egy kisebb szerepében. 1955-ben lett a Tisza-parti város társulatának a tagja, első főszerepeként Kodály Zoltán Székely fonó című daljátékának Háziasszonyát alakíthatta, ez lett aztán pályafutása egyik legkedvesebb szerepe. A színházban néhány soros prózai szerepet is elvállalt, részben mert imádta a színpadot, részben mert mindenből tanulni akart. Szabadidejében moziba járt, de nemcsak kikapcsolódni, hanem színészi fortélyokat is igyekezett ellesni. Példaképe Giulietta Simionato olasz mezzoszoprán volt, számtalanszor látta Verdi A trubadúrjának az ő főszereplésével készült filmváltozatát.

A budapesti operaházban 1956-ban egy sikeres beugrással debütált Verdi Az álarcosbál című operájában, de ekkor még visszautasította Tóth Aladárnak, az intézmény legendás igazgatójának ösztöndíjajánlatát. Ezt követte az Anyegin Csajkovszkij-féle operaváltozatának Olga szerepe. Gyermekkori álma két évvel később, 1958-ban valósult meg, amikor Palló Imre, az Operaház igazgatója szerződtette magánénekesi státuszban, ezután egy évig Szegeden és Budapesten felváltva lépett fel.

PostPin It!

Sem a zeneszerzőnek, sem a szövegköltőnek nem maradt adósa – 100 éve született Melis György

Közzétette szerző

A Szarvas melletti Csipkár-tanyán született egy hétgyermekes szlovák parasztcsalád legifjabb tagjaként. Magyarul csak ötévesen, iskolái megkezdése előtt tanult meg, nem is akárhogyan: ő lett az egyetlen Kazinczy-díjas magyar operaénekes, valamennyi kitüntetése közül erre volt a legbüszkébb. Énekelni a helyi evangélikus gyülekezet lelkészének biztatására kezdett, aki anyagi támogatást is szerzett tanulmányaihoz. A Műszaki Egyetem építészmérnöki szakára is jelentkezett, de végül a zene mellett döntött, 1945-1951 között tanult a Liszt Ferenc Zeneakadémián. Már 1949-ben az Operaház magánénekese lett Tóth Aladár igazgató hívására, az intézményben Bizet Carmen című operájában Moralesként mutatkozott be. Első főszerepét a következő évben Donizetti Don Pasquale című operájának Malatesta doktoraként alakította.

Repertoárja több mint hetven szerepre terjedt ki, de egyiket sem vallotta kedvencének, ahogy mondta: mindig az aktuális volt a legkedvesebb. 

A Wagner-operákat kivéve valamennyi nagy baritonszerepet elénekelte, volt Figaro, Falstaff, Papageno és Don Giovanni is. Utóbbi, a nemzetközi elismertséget is meghozó szerepét magyarul, olaszul és németül is tudta. 1978-ban Marton Évával ők ketten énekelték először magyarul a milánói Scala színpadán Bartók Béla A kékszakállú herceg vára című operáját, a magyar születésű Giorgio Pressburger rendezte előadás hatalmas sikert aratott; Melis a Kékszakállúként a tragikus férfihős megközelíthetetlen magányát hangsúlyozta. Nagy sikere volt Kacsóh Pongrác János vitézében, Kodály Székely fonójában, több kortárs zeneszerző (Ránki György, Szokolay Sándor, Petrovics Emil) darabjának bemutatóján. Erkel Ferenc Bánk bánjában volt Biberach, Petúr bán és Tiborc, Kodály Háry Jánosában a címszerep mellett később Napóleon is, bár hatalmas termete nem éppen erre predesztinálta. Szívesen átkalandozott „könnyedebb” műfajokba, énekelt operettet, népdalt, magyarnótát is. Versmondását rádiófelvételek őrzik, jellegzetes alakja filmekben is feltűnt (Hány az óra Vekker úr?, Banánhéjkeringő, Balekok és banditák).

PostPin It!

Három új kamaraénekes az Operában – Gálán adták át a díjakat

Közzétette szerző

A Magyar Állami Operaház 2022/2023-as évadában 10 bemutató, köztük 5 egész estés előadás, 388 saját gyártású színpadi program, köztük 252 opera-, 103 balettelőadás, 43-féle opera- és 12-féle balettcím, 26 hangverseny és gálaest, 6 zongorás dalest, valamint több mint 150 gyermek és ifjúsági program és száznál is több, az előadásokhoz kapcsolódó ismeretterjesztő előadás és beszélgetés szerepelt a műsorban. Az MVM OperaKalandban közel 25 ezer diák vett részt élő és online programokon, a Lázár Ervin Programban több mint 4000 általános iskolás, a Csontváry Programban több száz egyetemi hallgató ismerkedett az opera műfajával. A Magyar Állami Operaház Gyermekkara és a Magyar Nemzeti Balettintézet önálló produkciókat mutatott be az évadban, a fiataloknak több ifjúsági beavató programot tartottak.

Az évadzáró Csillagóra gálán adták át az intézmény elismeréseit.

A 2018/2019-es szezon után a 2023/24-ban is a Magyar Állami Operaház Kamaraénekese kitüntető cím birtokosa Szegedi Csaba. A Magyar Bronz Érdemkereszttel és Melis György-díjjal kitüntetett bariton 2007 óta énekel az Operában, az idei évadban Prokofjev Háború & béke című művének magyarországi bemutatójában, Andrej Bolkonszkij szerepében nyújtott emlékezetes alakítást.

PostPin It!

Holdvilágos éjszaka operacsillagokkal a Dóm téren

Közzétette szerző

Cser Ádám karmesterrel, Rácz Rita, Ádám Zsuzsanna, Haja Zsolt és Vadász Zsolt vendégszereplésével és a Szegedi Nemzeti Színház Operatagozatának kiválóságaival érkezik a Szabadtéri Játékok nagyszabású operett-opera gálája július 7-én, Barnák László főigazgató rendezésében.

[Dátum: 2023.06.27. 17:06]

PostPin It!

Erkel Ferenc emlékezete

Közzétette szerző

1810. november 7-én született Gyulán, német eredetű zenészcsaládban. Gimnáziumi és zenei tanulmányait Nagyváradon, majd Pozsonyban végezte, ahol egész életét meghatározó élményt jelentett számára Bihari János verbunkos zenéje és a városban fellépő Liszt Ferenc virtuóz zongorajátéka. Tizennyolc évesen került Kolozsvárra zenetanárnak, ahol zongoraművészként és zeneszerzőként is ismert lett, szerzeményeibe a polihisztor Brassai Sámuel biztatására emelt be magyaros motívumokat. Pesten 1834-ben mutatkozott be, egy évvel később véglegesen ide költözött, de szülővárosába, főként nyaranta, gyakran visszatért.

1835-ben a Budai Magyar Színjátszó Társulathoz szerződött karmesternek, innen a Pesti Magyar Színházhoz hívták, ahol 1838 januárjában vezényelt először. Két évvel később, 1840-ben itt mutatták be első operáját, a Bátori Máriát, amely több szempontból is mérföldkő a magyar kultúra történetében: ennek színlapján szerepelt először a Magyar Nemzeti Színház megnevezés, és ez volt az első európai színvonalú magyar szerző által komponált, magyar nyelven, magyar énekesekkel bemutatott opera. 2002-ben ez a mű nyitotta meg az Erkel-operák kritikai kiadásának sorát. A szövegkönyvet Dugonics András színműve alapján Egressy Béni írta, az ősbemutatón István herceget a zeneszerző öccse, Erkel József alakította.

A témát Erkel, miként a későbbiekben is, a magyar történelemből merítette, de feldolgozása már akkor sem felelt meg a hivatalosságnak. Podmaniczky Frigyes báró, az Operaház intendánsa szemére is vetette az idős mesternek: „Annyi dalműve közül egy sem volt, amelyet valamely ünnepélyes alkalommal elő lehetett volna adni. Király- vagy királynégyilkolás, az aristocratia elleni zendülés, nemzetiségi harcok s torzsalkodás nélkül nem lehetett egyetlen librettója sem.”

PostPin It!

Richard Strauss Saloméjával zárja az évadot a brnói Janáček Színház

Közzétette szerző

David Radok, Európa-szerte jegyzett színházi szakember rendezi az előadást, aki tavaly Britten Peter Grimes című operájával szerzett elismerést a brnói  közönség körében. Radok Prágában született, apja, Alfred Radok neves színházi és filmrendező volt. Az 1968-as szovjet bevonulás után a család Svédországba emigrált. David Radok 1980 óta dolgozik rendezőként, elsősorban Skandináviában, repertoárja a kora barokktól a kortárs darabokig terjed. 1991-ben tért vissza először a cseh színházi világba, Prágában a Don Giovannit vitte színre Charles Mackerras vezényletével.

Véleménye szerint ma sok darabban találkozni meztelenséggel, vérrel, levágott testrészekkel, vérfertőzéssel és egyéb taszító dolgokkal. „Ez 1905-ben egészen másként hatott, sokkolta a publikumot, ezért meg kell találnunk, mi az, ami a mai közönségre ugyanilyen döbbenetes, erőteljes hatással van. Úgy gondolom, hogy itt a tabuk megdöntésével van dolgunk. Ha Salome el akarja csábítani Keresztelő Jánost, azt nem azért teszi, mert erotikus vágyat érez. Egy fontos tabut akar megdönteni – mintha a pápát akarná elcsábítani. Meg akarja érinteni az érinthetetlent, ez olyasmi, ami a hétköznapi emberek képzeletét felülmúlja.”

Salome rendkívül igényes szerepe minden drámai szoprán álma és próbaköve. „Egy tizenhat éves lány Wagner Izoldájának hangján” – jellemezte címszereplőjét a szerző, idézte fel Marko Ivanović karmester. Brnóban a kiváló szoprán, Linda Ballová meri magára vállalni ezt a szólamot. Eva Urbanová ezúttal Heródiás szerepében lép fel, Heródest Jaroslav Březina alakítja. A kiváló német bariton, Birger Radde Jochaananként mutatkozik be a közönségnek.

PostPin It!

Gyilkos vagy áldozat? – Báthory Erzsébet programcsomag a Margitszigeti Színházban

Közzétette szerző

A magyar történelem egyik legrejtélyesebb női alakjáé, Báthory Erzsébeté lesz a főszerep a Margitszigeti Szabadtéri Színházban június 10-én, a Kolozsvári Magyar Operával közös opera-musical produkcióban. A legendás grófnő hátborzongató története perjáték, egy az eredeti dokumentumok másolataiból összeállított kiállítás és a színdarab szenvedélyes jeleneteivel kel majd életre a főváros szívében. A színpadon a főszerepekben Benedekffy Katalin, Szemenyei János, Szilágyi János és Laczkó V. Róbert.

[Dátum: 2023.06.08. 16:00]

PostPin It!

A vágyak és meglepetések vígoperája – Figaro házassága bemutató Miskolcon

Közzétette szerző

Május 19-én mutatta be a Miskolci Nemzeti Színház a Figaro házassága című operát. Szabó Máté rendezése – a Co-Operával közreműködésben – Olaszországban és Bécsben már nagy sikert aratott, valamint több hazai városban is hatalmas lelkesedéssel fogadta a közönség Mozart operáját. Miskolcon különleges szereposztásban, újragondolva látható a Nagyszínház színpadán.

[Dátum: 2023.05.29. 13:18]

PostPin It!

Több mint színház, Élmény a Margitszigeten!

Közzétette szerző

A Margitszigeti Szabadtéri Színház gazdag és felejthetetlen élményt kínál az idei nyárra. A 2023-as évad az évfordulók és ünnepek éve. Idén 85 éves a Margitszigeti Szabadtéri Színpad, amit Bán Teodóra ügyvezető igazgató, művészeti vezető kerek 20 éve vezet.

[Dátum: 2023.05.29. 11:53]

PostPin It!