Best WordPress Hosting
 

Nagy Lajos, a Képtelen természetrajz írója

Egy cselédlány házasságon kívüli gyermekeként született Apostagon, származása egész életében nyomasztotta. Nagyszülei nevelték az Apostag melletti Tabánitelken, majd 1889-ben Budapestre került. A gimnáziumban kitűnően tanult, 1901-ben érettségizett. Először matematikatanár akart lenni, később mégis a jogi kar mellett döntött. Tanulmányai alatt alkalmi munkákból élt. Diplomát nem szerzett, 1904-ben Horvátországban házitanító lett egy jómódú családnál, majd 1906-ban Abaújszántón szolgabíró.

1907-ben a Népszavában publikálta első aláírt novelláját Két leány címmel. Hamarosan más lapok, köztük a Nyugat is közölték írásait. 1911-ben látott napvilágot első kötete Az asszony, a szeretője, meg a férje címmel. Ez a korszak a naturalizmushoz kötődik, újszerű volt az erotika ábrázolása írásaiban.

Az első világháború alatt, 1915-ben besorozták, két évvel később ideggyengeség miatt leszerelték. A háborút gyűlölte, az 1918-as polgári forradalmat, majd a Tanácsköztársaságot lelkesen üdvözölte. 1919 után csalódottságát, keserűségét sötét humorú, szatirikus karcolataiban fogalmazta meg, legjobb példája a Képtelen természetrajz című 1921-es kötete.

Jim Jarmusch amerikai filmrendező 70 éves

Az ír, német és cseh felmenőkkel rendelkező Jarmusch az ohiói Akronban született három testvér közül középsőként. Édesanyja egy helyi magazin filmkritikusa volt. A chicagói Northwestern Egyetemen tanult újságírást – egészen addig, amíg ott nem kellett hagynia az intézményt, mert az irodalmi és művészettörténeti előadásokat látogatta. A következő évtől a New York-i Columbia Egyetem irodalom szakán folytatta tanulmányait, rövid ideig a költői pályával kacérkodott. Tanulmányai vége felé közeledve ösztöndíjasként egy évet Párizsban tanult, ahol ideje nagy részét a Cinématheque Francaise film iskolában töltötte. Ekkor határozta el, hogy filmrendező lesz. Diplomájának megszerzése után újhullámos zenekarokban játszott, s rövid ideig visszatért Párizsba.

1976-ban vették fel a New York-i Művészeti Egyetem filmművészeti karára, amelynek vezetője ekkor a magyar születésű Benedek László volt.

Egyik tanárának, az ekkor már előrehaladott stádiumban lévő rákkal küzdő Nicholas Ray filmrendezőnek annyira megtetszett az öntörvényű, kompromisszumokat hírből sem ismerő Jarmusch, hogy asszisztenseként magához vette Villanás a víz felett című utolsó filmjében. Diplomamunkája azonban nem nyerte el tanárai tetszését, így diplomáját sem kapta meg. A Permanens vakáció című filmet 1980-ra csak azért is befejezte, de sem a kritikusok, sem a közönség nem figyelt fel rá különösebben, sőt általában leggyengébb filmjének tartják. Már ebben a filmben szerepelt Sara Driver, aki szakmailag és a magánéletben is partnere, alkotótársa lett.

A 70 éves Jim Jarmusch és a műfaji film

Jarmusch számára a zsáner fontos eszköz a művész helyének meghatározásában, hol a westernt, hol a bérgyilkos-sztorit, hol a vámpírfilmet lényegíti át művészetfilozófiai merengéssé.

Jim Jarmusch is a rögeszmés alkotók sorába tartozik: ugyanaz a pár toposz vonul végig munkásságán a legkülönfélébb variációkban. Mintha csak egy mozgóképes kaleidoszkópot forgatna első filmje óta a szemünk előtt, olykor elidőzve egy-egy szebb kompozíciónál. És ennek csak látszólag mond ellent, hogy az 1995-ös Halott embert sokan törésvonalnak, és nagy műfaji fordulatnak tekintik az életműben.

Tény, hogy ettől kezdve Jarmusch jócskán elmozdult a zsánerfilmek felé, és azóta is nagy élvezettel játszik a western, a gengszterfilm, a krimi, a vámpírfilm vagy épp a romantikus vígjáték kliséivel. A cezúra azonban látszólagos, hiszen ez a változás sokkal inkább a felszínt, mintsem a lényeget érintette nála.

Jim Jarmusch amerikai filmrendező 70 éves

Az ír, német és cseh felmenőkkel rendelkező Jarmusch az ohiói Akronban született három testvér közül középsőként. Édesanyja egy helyi magazin filmkritikusa volt. A chicagói Northwestern Egyetemen tanult újságírást – egészen addig, amíg ott nem kellett hagynia az intézményt, mert az irodalmi és művészettörténeti előadásokat látogatta. A következő évtől a New York-i Columbia Egyetem irodalom szakán folytatta tanulmányait, rövid ideig a költői pályával kacérkodott. Tanulmányai vége felé közeledve ösztöndíjasként egy évet Párizsban tanult, ahol ideje nagy részét a Cinématheque Francaise film iskolában töltötte. Ekkor határozta el, hogy filmrendező lesz. Diplomájának megszerzése után újhullámos zenekarokban játszott, s rövid ideig visszatért Párizsba.

1976-ban vették fel a New York-i Művészeti Egyetem filmművészeti karára, amelynek vezetője ekkor a magyar születésű Benedek László volt.

Egyik tanárának, az ekkor már előrehaladott stádiumban lévő rákkal küzdő Nicholas Ray filmrendezőnek annyira megtetszett az öntörvényű, kompromisszumokat hírből sem ismerő Jarmusch, hogy asszisztenseként magához vette Villanás a víz felett című utolsó filmjében. Diplomamunkája azonban nem nyerte el tanárai tetszését, így diplomáját sem kapta meg. A Permanens vakáció című filmet 1980-ra csak azért is befejezte, de sem a kritikusok, sem a közönség nem figyelt fel rá különösebben, sőt általában leggyengébb filmjének tartják. Már ebben a filmben szerepelt Sara Driver, aki szakmailag és a magánéletben is partnere, alkotótársa lett.

Lia Putti, egy hajdani magyar sztár a Babylonban

Ki volt ő? 1897-ben a ma Szlovákiához tartozó Vécsén született. Első férjétől, Szepessy Zoltántól elvált, hátrahagyva két kislányát is, akikkel elhitették, hogy az anyjuk meghalt. Még sírkövet is állíttattak számára hamis halálozási dátummal. Lia valójában Berlinbe ment szerencsét próbálni, ahol táncosnőként, majd filmszínésznőként aratott sikereket UFA-filmekben, végül 1926-ban áthajózott Amerikába és némafilmekben szerepelt (pl. The Sorrows of Satan, Prince of Tempters) mint wamp karakter. A Broadwayn is próbált érvényesülni, de ebben némileg megakadályozta, hogy nem tudott jól angolul. Fiatalon, 1931-ben halt meg New Yorkban.

Alakját a Babylon című filmben a lengyel Karolina Szymczak játssza. Egy meglehetősen temperamentumos nőt láthatunk a filmvásznon, s ez egybevág a színésznő valóságos személyiségével, amiről sokat elmond, hogy többször is bekerült az újságokba öngyilkossági kísérleteivel és baleseteivel. Fordulatos életéről könyv is megjelent Winter Under Water címmel J.A. Hopkin tollából. A Kabaré című filmben is megemlítik, itt a főszereplő, Sally Bowles hivatkozik rá mit kedvenc mozisztárjára.

Visszatérve Babylon című filmhez: Karolina Szymczak a Vouge magazinnak nyilatkozva elmesélte, hogyan készült a meghallgatásra, ahol magyarul kellett kiabálnia, meglehetősen durva mondatokat. Mivel nem tud magyarul és mindössze egy napja volt felkészülni, egy nyelvtanuló portálon keresztül felhívott egy budapesti magyartanárt, aki megtanította a szerep mondatainak helyes kiejtését. A begyakorlás pedig úgy történt, hogy a mondatokat kiejtés szerint felírta cetlikre és a falra ragasztotta, majd elkezdte azokat hangosan mondogatni. Szomszédai azt hitték, hogy valami tettlegesség történik nála, és ráhívták a biztonsági őrt. A casting videó viszont jól sikerült, és végül a jelenet filmfelvétele is, ami után még Brad Pitt is megölelte.

Lia Putti, egy hajdani magyar sztár a Babylonban

Ki volt ő? 1897-ben a ma Szlovákiához tartozó Vécsén született. Első férjétől, Szepessy Zoltántól elvált, hátrahagyva két kislányát is, akikkel elhitették, hogy az anyjuk meghalt. Még sírkövet is állíttattak számára hamis halálozási dátummal. Lia valójában Berlinbe ment szerencsét próbálni, ahol táncosnőként, majd filmszínésznőként aratott sikereket UFA-filmekben, végül 1926-ban áthajózott Amerikába és némafilmekben szerepelt (pl. The Sorrows of Satan, Prince of Tempters) mint wamp karakter. A Broadwayn is próbált érvényesülni, de ebben némileg megakadályozta, hogy nem tudott jól angolul. Fiatalon, 1931-ben halt meg New Yorkban.

Alakját a Babylon című filmben a lengyel Karolina Szymczak játssza. Egy meglehetősen temperamentumos nőt láthatunk a filmvásznon, s ez egybevág a színésznő valóságos személyiségével, amiről sokat elmond, hogy többször is bekerült az újságokba öngyilkossági kísérleteivel és baleseteivel. Fordulatos életéről könyv is megjelent Winter Under Water címmel J.A. Hopkin tollából. A Kabaré című filmben is megemlítik, itt a főszereplő, Sally Bowles hivatkozik rá mit kedvenc mozisztárjára.

Visszatérve Babylon című filmhez: Karolina Szymczak a Vouge magazinnak nyilatkozva elmesélte, hogyan készült a meghallgatásra, ahol magyarul kellett kiabálnia, meglehetősen durva mondatokat. Mivel nem tud magyarul és mindössze egy napja volt felkészülni, egy nyelvtanuló portálon keresztül felhívott egy budapesti magyartanárt, aki megtanította a szerep mondatainak helyes kiejtését. A begyakorlás pedig úgy történt, hogy a mondatokat kiejtés szerint felírta cetlikre és a falra ragasztotta, majd elkezdte azokat hangosan mondogatni. Szomszédai azt hitték, hogy valami tettlegesség történik nála, és ráhívták a biztonsági őrt. A casting videó viszont jól sikerült, és végül a jelenet filmfelvétele is, ami után még Brad Pitt is megölelte.

Mondottam ember: küzdj és bízva bízzál – 200 éve született Madách Imre

Vagyonos középnemesi családban született a felvidéki Alsósztregován (ma: Dolná Strehová, Szlovákia). Korábbi lexikonokban és forrásokban január 21. szerepel születése napjaként, de a későbbi kutatások megállapították, hogy az a dátum a keresztelésének napját jelöli. Nagyapja a Martinovics-per vádlottjainak védője, korán elhunyt apja vezető közéleti személyiség volt Nógrád megyében. A kiskorától tüdőbajjal, köszvénnyel és szívbetegséggel küszködő Madáchot és négy testvérét szigorú és kemény akaratú édesanyja egyedül nevelte.

Tanulmányait többnyire magánúton végezte, s mikor 1837-ben a váci piaristáknál érettségizett, már több nyelven beszélt, tájékozott volt a klasszikus és modern irodalomban.

A pesti egyetemen bölcsészetet, majd jogot hallgatott, az ügyvédi vizsgát 1842-ben tette le. Egyetemi évei alatt szeretett bele barátja, Lónyay Menyhért húgába, Etelkába, a reménytelen szerelmet megéneklő Lant-virágok című verskötet 1840-ben anyja pénzén jelent meg. A Pesten töltött idő alatt festett, zenélni tanult, s több írása megjelent a Vörösmarty Mihály szerkesztette Athenaeumban.

Száz éve hunyt el Weiss Manfréd nagyiparos

Weiss Manfréd pesti középosztálybeli zsidó családba született 1857. április 1-jén hat testvér közül a legfiatalabbként. Családja eredete a mai napig nem tisztázott pontosan: pipakészítéssel foglalkozó nagyapja feltehetően a 18–19. század fordulóján érkezett Magyarországra Cseh- vagy Morvaországból, gabonakereskedéssel foglalkozó apja 1807-ben született. Apja nyomdokaiba lépve Weiss Manfréd is a Kereskedelmi Akadémián folytatta tanulmányait, majd rövid ideig Hamburgban inaskodott, s apja 1877-es halálát követően tért haza.

Weiss Manfréd, felesége, Wahl Alice és gyermekeik: Elza, Marianne, Jenő, Alfonz; 1893 körül

Tíz évvel a kiegyezés, négy évvel Budapest létrejötte után a gazdasági konjunktúra már éreztette hatását az Osztrák–Magyar Monarchia magyar területein. Ezt az apjuk búzakereskedési üzletét folytató Weiss-fivérek, Manfréd és Bertold is megtapasztalták. Az élelmiszeriparnak állandó felvevőpiacot jelentett a Monarchia hadserege (1878-tól kezdődött Bosznia megszállása), a bakák pedig elsősorban húsra vágytak, de a szállítmányok gyakran megromlottak, mire eljutottak hozzájuk. A Weiss-testvérek azzal az ötlettel álltak elő, hogy lezárt fémdobozokba teszik a főtt marhahúst, s ezt juttatják el a sereghez, a katonák pedig bajonettjükkel vágják fel a dobozt. Ez az eljárás csak akkoriban kezdett elterjedni a világban.

Jane Fonda 85 éves

December 21-én nyolcvanöt éves Jane Fonda kétszeres Oscar-díjas amerikai színésznő.

Jayne Seymour Fonda az egyik legnevesebb hollywoodi színészdinasztia sarjaként szó szerint a filmvilágba született aznap, amikor Amerikában bemutatták Walt Disney Hófehérke és a hét törpe című rajzfilmjét. Apja, Henry Fonda, testvére, Peter Fonda és unokahúga, Bridget Fonda egyaránt híres színész lett. Tizenkét éves volt, amikor anyja öngyilkos lett, a tragédiát nagyon nehezen tudta feldolgozni, és egy ideig bulimiában szenvedett. A már tizenévesként lázadó lány megbotránkoztatta tanárait, minden iskolából megszökött. Színpadra tizenhét évesen egy jótékonysági előadáson, apjával állt, de akkoriban inkább modellkedett, képe kétszer jelent meg a Vogue magazin címlapján. A színészi pálya mellett akkor döntött, amikor apja bemutatta a legendás színészoktató Lee Strasbergnek. Az ő stúdiójának elvégzése után a Broadway-n bizonyított (1960-ban a színházi Oscarnak nevezett Tony-díjra jelölték), és megnyílt előtte az út a filmvilág felé.

1962-ben kiérdemelte a legjobb tehetségnek járó Golden Globe-díjat, egy év múlva viszont a legrosszabb fiatal színésznek minősítette a kritika. 1965-ben a Cat Ballou című filmmel már a sztárok közé emelkedett, két évvel később hatalmas sikert aratott Robert Redford oldalán a Mezítláb a parkban című, habkönnyű Neil Simon-darab filmváltozatában.

A lázadó polgár: Déry Tibor

Tény, hogy Déry Tibor, egy jómódú ügyvéd apa és egy gazdag osztrák családból származó anya fiaként huszonöt évesen elkötelezte magát a kommunista ideáknak. És ez meghatározta egész magán- és írói életét. A kommün bukása után letartóztatták, de emigrálhatott, és elkezdődtek bolyongásai Európában. Bécs, majd Párizs, Olaszország, de bárhová jutott, folytatta elkezdett írói működését. Nyelvtudásával, amit a Kereskedelmi Akadémia elvégzése után atyai apanázsból Svájcban tökéletesíthetett, még spanyol földön is elboldogult.

Első irodalmi kísérlete, az 1917-ben Osváth támogatásával megjelent Lia című, közerkölcsöt sértő kisregénye miatt per zúdult a nyakába, így már kezdetben kiderült némi anarchista hajlama a művészetében, amelyet az emigráció idején született versekben, novellákban folytatott. Közülük némelyek borzongatóak, majdhogynem rémtörténetek voltak. 1926-ban megírta az Óriáscsecsemőt, ezt a merész avantgard drámát, aminek Kassák körében is híre lett.

Nagy reményeket fűzött háromkötetesre tervezett, A befejezetlen mondat című regényéhez, Thomas Mannra vagy Proustra vetett tekintettel. 1934-ben fejezte be, de csak tíz év múlva, 1947-ben jelent meg, már itthon. Abban az évben mutatta be a Nemzeti Színház Tükör című drámáját. Hazatérte után részt vett a pártéletben, tagja lett az Írószövetség vezetőségének, sorra jelentek meg korábbi és külföldön írott könyvei, de újabb nagyszabású munkába is fogott, 1952-ben került ki keze alól a Felelet. Ez a regénye  ideológiai vitákat váltott ki, Révai József, a párt kulturális mindenhatója kifogásolta a regényalakok ideológiai fejlődését.

Útvesztő(k)ben – Lichter Péter: A hollywoodi alakváltó

Steven Soderbergh egyszerre zseniális átváltozóművész és besorolhatatlan, igazán sehová sem tartozó, rebellis filmrendező. Róla monográfiát írni finoman szólva óriási szakmai kihívás. Ki más vágott volna bele, mint a pályatárs, Lichter Péter, hazánk egyik legismertebb kísérleti filmese. Rögtön a közepébe vágok, mert kár is itt óvatoskodni. Bátran kijelentem: egy újabb fontos és értékes kötettel gazdagodott a […]

The post Útvesztő(k)ben – Lichter Péter: A hollywoodi alakváltó appeared first on Filmtekercs.hu.

Gályarabok unokája – Szabó Magda

Szabó Magdát a családja, a plebejus értelmiségi família nem csak a sokféle különös alakkal, a színes életből adódó, gazdag helyzetekkel ajándékozta meg, de a felmenők különböző tehetsége, sőt még írói tehetsége is beépült génjeibe.

Idős korára is őrizte fiatalsága szépségét, báját, ügyelt is rá, hogy nő legyen mindig, szelleméhez, tehetségéhez illendőn, legyen meg varázsa, amiről írta hajdanán a Hullámok kergetése esszéjében, hogy németországi kiadójának szobájába lépve, a meglepett férfi felkiáltott, ó, hát ez az aranyos, cicás szépség írja azokat a komoly regényeket?! Hiú volt, amit szerénység és figyelmesség mögé rejtett, ismerte jól az értékeit, a debreceni polgár családból magával hozott úrilányságát, ami elsősorban az etikusságot jelentette, megőrizte végig, abban a rendszerben is, amiben könnyen kirekesztődhetett volna, ha nem védi tehetsége. Mert elsősorban azt látták benne, a tehetséges írónőt, persze, regényeinek sikerei után már nem volt fontos, hogy nő írja azokat. Prózája, ha egyre inkább a személyes, családi élményei nyertek is teret benne, valódi, erős realista próza, regényeiben követte a hagyományos narrációt, a lélektani ábrázolást, ez tette olvasmányossá, sikeressé az olvasók körében.

Bizonyára tudta, hogy milyen jó író, ezért nem esett nehezére elfogadni mástól is a jót, postai levelezőlapokon küldte írótársainak gratulációit egy egy megkapott könyvükhöz, színházi bemutatóikhoz, a néhány mondat alá üdvözletül csak ennyit írt, ahogy dedikációi alá is: a Szabó. Nagyasszonyi gesztus volt, de aki kapta, örült, ám akit nem kedvelt, az érezhette mágikus haragját. Mint a párizsi nők, nőségében soha nem öregedett meg, fellépéseire, találkozóira nyolcvanévesen is magával vitte a televízió egyik sztár sminkesét, nem adta meg magát a kornak.

Harminc éve hunyt el Bay Zoltán, aki először mérte meg pontosan a Föld–Hold távolságot

Bay Zoltán Lajos 1900. július 24-én született a Gyulához tartozó Gyulaváriban. A legenda szerint általános iskolásként a gyulai templomtorony mögött a Holdat látva kezdett el először azon gondolkozni, hogy elérné-e, ha felmászna a toronyba. A debreceni református kollégiumban érettségizett, majd elvégezte a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem matematika–fizika szakát. 1926-ban ösztöndíjjal Berlinben dolgozott, akkor fedezte fel, hogy az aktív nitrogéngáz szabad nitrogénatomokat tartalmaz. Hazatérése után, harmincévesen az ország legfiatalabb tanszékvezető professzora lett a szegedi egyetem elméleti fizikai tanszékén. Munkatársaival kifejlesztett egy újfajta elektrokardiográfot, és közel járt a szívritmus-szabályozó, azaz a pacemaker megvalósításához is.

1936-ban Magyarország egyik legjobban felszerelt tudományos műhelye, az Egyesült Izzó kutatólaboratóriumának élére hívták meg. Ezzel egyidejűleg a budapesti Műegyetemen – az országban elsőként – atomfizikai tanszéket hozott létre. A tanszéken a fotonáram mérésére használt ipari célú elektronsokszorozót a fotonszámlálás leggyorsabb eszközévé fejlesztette. Ma is ez az elv szolgál az alapjául minden gyors atomszámláló eljárásnak. Később, már Amerikában az eszközével bebizonyította, hogy elektron–foton ütközések során az energia megmaradásának törvénye nemcsak statisztai átlagban, hanem 0,00000000001 pontossággal is teljesül.

A második világháború alatt a honvédség őt bízta meg a rádiólokátor, azaz a radar kifejlesztésére alakult tudóscsoport munkájának irányításával. Vezetésével 1943-ra sikerült olyan készüléket szerkeszteni, amely már 18 kilométer távolságból észlelte a tárgyakat. Ekkor fogant meg benne az ötlet: „küldjünk jeleket a Holdra, s nézzük meg, miként érkeznek vissza”. Budapest ostroma után berendezéseinek nagy részét a Szovjetunióba vitték, s bár társaival képesek voltak új berendezést készíteni, ez – kényszerből – hosszabb hullámon működött, és rosszabb volt a jel/zaj viszonya.

Ma lenne 80 éves Hajnóczy Péter

Rövidre szabott életét legendák sora övezi, amelyeket részben maga gyártott. Az egyik születési helyéhez fűződik: a legtöbb forrás Porcsalmát jelöli meg, bár valószínűleg Budapesten született egy Hasznos Anna nevű lányanyától, aki az Ödön nevet adta neki. Egy ideig lelencházban éltek, s itt kereste fel őket Hajnóczy Béla és felesége, akiknek nem lehetett gyermekük. Hasznos Anna abba beleegyezett, hogy magukhoz vegyék fiát, de a hivatalos adoptáláshoz nem járult hozzá. Hajnóczy ekkor egy ismerős pap segítségével hamis keresztlevelet állíttatott ki Hajnóczy Béla Ödön porcsalmai születésű gyermek részére.

A másik legenda a nevével kapcsolatos, s ezt Hajnóczy terjesztette, noha tudta, hogy nem igaz. Többször is utalt rá, hogy ő a Martinovics-féle jakobinus összeesküvésben részt vett és kivégzett Hajnóczy József leszármazottja. Egyébként a Béla keresztnevet utálta, s első írásai megjelenésekor már inkább a Pétert használta.

Gyermekkorában versenyszerűen úszott, 1955-57-ben mellúszásban többször is dobogós helyezést ért el. 1956 után azonban az uszodai közösség felbomlott, megromlott a szüleivel való kapcsolata, ki-kimaradozott otthonról, s tanulmányi eredményei is gyengültek. A Vörösmarty, majd a Bolyai Gimnáziumból is kibukott, végül estin érettségizett az Eötvös Gimnáziumban 1962-ben. Ekkor már elköltözött szüleitől, nyomorúságos albérletekben húzta meg magát. 1959-től fizikai munkásként kereste kenyerét.

Fábry Zoltán felvidéki magyar író 125 éve született

Százhuszonöt éve, 1897. augusztus 10-én született Fábry Zoltán író, publicista, kritikus, a felvidéki magyar irodalom és közélet egyik legjelentősebb alakja.

Az Abaúj megyei Stószon (ma Szlovákia) született német nyelvű kisbirtokos családban. Evangélikus szellemben nevelték, Rozsnyón járt gimnáziumba. Az első világháború kitörése után, 1915-ben besorozták, s egy évvel később a galíciai frontra került. A háború vége az olasz fronton érte. A háború gyilkos valóságával szembesülve kiábrándult, és a szocializmus híve lett. 1918-ban beiratkozott a pesti egyetem bölcsészkarának magyar–történelem szakára, ám egy évvel később apja halála és kiújuló tüdőbetegsége miatt hazatért. A trianoni békediktátum után Csehszlovákiához került szülőfalujából az elkövetkezendő évtizedekben csak pár alkalommal mozdult ki.

Stószon az irodalom világába merült, nevéhez is fűződik a felvidéki új magyar irodalmi élet.

Tíz a huszonegyből – Érkezik a Filmtekercs.hu első könyve!  

Hamarosan megjelenik a Filmtekercs.hu első nyomtatott kiadványa, a Tíz a huszonegyből – Az új évezred emblematikus rendezői. Az ismeretterjesztő kötetben tíz rendező portréja olvasható a szerzőink tollából. Tudsz ajánlani egy jó filmet? Ki a kedvenc rendeződ? – ezt a két kérdést valószínűleg minden filmkedvelő megkapta már, a filmmel professzionális szinten foglalkozók pedig garantáltan. Mit mondhatunk […]

The post Tíz a huszonegyből – Érkezik a Filmtekercs.hu első könyve!   appeared first on Filmtekercs.hu.

Egy fenséges nyugalmú színész – Morgan Freeman 85

A fekete bőrű színész a Tennessee állambeli Memphisben egy borbély és egy tanárnő ötödik gyermekeként született 1937-ben. Mivel nehéz anyagi körülmények között éltek, a kisfiút még csecsemőkorában atyai nagyanyjára bízták, aki Charlestonban élt. Kilencévesen debütált a színpadon egy iskolai előadáson, három évvel később már a rádióban szerepelt. Jóllehet elnyert egy egyetemi drámaösztöndíjat, inkább a légierőhöz csatlakozott, mert

a filmek iránti rajongását túlszárnyalta a repülés utáni vágya.

Hamarosan azonban leszerelt, mivel pilótakiképzés helyett radartechnikusi feladatokat kapott.